Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-10 / 239. szám

M a R VA *R O S 'jíKHKKKXKOOOíKKKHKK>OíWkHVWH)COO jtuvwvwv sOC^<>Q<KK><n>ÛC-0<K>0<><><KKKK>v><>0000<KK>OOiK)0<K>00<>0<><>00<V>OOaCrf>0<>C><K><>OC<XH>Ov^K'-^ j->ou-< Száz szobás szálloda épül « megyessskhelyen Humoros és komoly formá­ban, de a megye minden váro­sában, községében szájról-szájr ra jártak már történetek a kecs­keméti szállásviszonyokról. A Béke-szálló kicsiny, egy-égy ér­tekezlet, tanácskozás idején nem jut benne hely mindenkinek, és akinek jut, azt is gyakran meg­lepetés éri. A szállóban történ­tek egész sorával szórakoztat­ják sokszor hazáig az utazókö­zönséget. É3 noha, a jó poén kedvéért félelmetesnek is raj­zolják a folyosót, rejtélyesnek a sok építkezést, de azért van némi igazság ez elbeszélések­ben. És pedig az, hogy a szál­loda szűk, régi és hiába javít­ják, építik szinte minden esz­tendőben, nagyobbra, moder­nebbre lenne szükség. Kecskemétiek, vidékiek bizo­nyára örömmel fogadják e be­jelentést: a hírek szerint jövőre 100 szobás modern szállodát építenek a Széchenyi téren, Két­millió forint áll e célra a jövő évben rendelkezésre. A tervek már készülnek, azt is elárul­hatjuk, nagy viták közepette. Mert a kényelem mellett nem hagyják figyelmen kívül a városképet sem a megrendelők, sem a tervezők, A viták ered­ményeképpen olyan szállodát építünk, mely nemcsak belső kényeimével, de külső szépségé­vel is méltó dísze lesz városunk egyik legrégibb és egyben leg­szebb terének, A Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség dolgozói biztosították a zavartalan közlekedést Pályafenntartási főnökségünk dolgozói már júniusban meg­kezdték az őszi forgalomra való előkészületeket. Nagy lendület­tel és szorgalommal javították a hibás pályarészeket. Szükség 1 is volt a jó munkára, ugyanis az őszi forgalomban másfélszer több árut kell elszállítani, mint a tavalyi őszi forgalomban. Ránk háruló feladatot megol­dottuk. Úgy kijavítottuk a fő­vonalakat, hogy a tehcrszerel­­vények a megengedettnél na­gyobb sebességgel haladhatnak, több árut vihetnek az előírtnál. Ebben a munkában nemcsak a hazai tapasztalatokat, hanem a Szovjetuniótól átvett és bevált, szalagszerű vágányfenntartási munkamódszereket is eredmé­nyesen felhasználtuk. Kijavítot­tuk a hibás vágányrészeket, s megszüntettük azokat az okokat is, amelyek a hibák okai lehet­nek. Ez a módszer azt eredmé­nyezte, hogy az így kijavított vágányrész 3—4 évig javítás nélkül is forgalombiztos. Ebben a munkában Lukács András műszaki főtanácsos, Ludvig Gyula műszaki főintéző, Szabó Ferenc műszaki intéző, Pintér István, Dimák Pál, Kalocsai Jó­zsef, Kassai Kálmán, Mézes Pál, Locskai János, Urlich Jenő, Olasz János, Darabos József, Rafael Ágoston és Katona Jú­lia tűntek ki. Az őszi forgalom dandárja a forgalom és vontatás dolgozói­nak vállán van most. Előttünk, pályafenntartási dol­gozók előtt újabb feladat áll: a téli forgalom előkészítése. Nem kisebb a tennivaló, mint három hónappal ezelőtt. Most azon törekszünk, hogy a vasút biztosítani tudja a megnöveke­dett áruszállítási feladatok el­végzését és a személyszállítást, Varga István Hivatalosan is megkezdődik a szüret Beérett a szőlő. A tőkekén« érett, duzzadó szemek kínál-} gatják magukat, szinte kérked-f nek szépségükkel. Az előkészü­letek után felhangzik a nóta, ai vidám kacagás a széles határ*! ban. A szőlőskerteket mcglepik| a szedők, a puttonyosok ugyan-! csak szedhetik a lábukat, mert! gazdagon fizetnek a tőkék. Még* a tavalyinál is gazdagabban. : A próbaszüretről ' már érkez-l tek eredmények. Mennyiségileg is jobb az idei termés és minő-} ségileg messze meghaladja a ta-| valylt. A próbaszüret Hí—22 cu-| korfokos mustokról tanúskodik.} Tavaly a legjobb must is alijjj crte cl a 18 cukuiTokot. 'Tegnap hivatalosan is meg­kezdődött a szüret. Jó munkálj nagy vidámságot kívánunk ay; idei gazdag szürethez. OOOOOOOOOWOOOdOVQQOCK) j — Művészettörténeti előadás, j Szegi Pál művészettörténész ok­tóber 8-én, Kecskeméten azt MS7.T székházéban Munkácsy.} Bihari és Révész munkásságáról | tartott előadást. HAPÍHENUEb Kényelmes otthonok salakbetonbóíf Tanulmányút sok tapasztalatiul Kevés a lakás, sok az otthon­talan. E nagy gond foglalkoz­tatja szinte állandóan városunk vezetőit. Néhány hónappal ez­előtt a városi pártbizottságon szakemberek tanácskoztak arról, hogyan, milyen eszközök igény­­bevételével tudnánk olcsóbb lakásokat építeni, romlakásokat helyreállítani. Innen indult ki nemrég az azóta is szép ered­ményeket termő mozgalom, — hogy az üzemek, vállalatok sa­ját erőből húzzanak falakat, építsenek dolgozóik részére bé­kásokat. Kevés az építőanyag és drá­gák is a házak. Hátha erre is volna orvoslás. Ezt kutatta Sza­bó Lajos, a Gépgyár főmérnöke és Mészáros elvtárs, az üzem párttitkára Salgótarjánban. Ta­pasztalatcserére mentek, mert az onnan érkező hírek salakbe­tonból épült, olcsó házakról szól­tak. Salak Kecskeméten is Tan, hátha felhasználhatók a salgó­tarjániak tapasztalatai. És a gépgyári, konzervgyári, sőt csa­ládi házakat felhúzhatnánk a most még elfekvő holt anyag­ból. A tanulmányút nem volt hiá­bavaló. Sok tapasztalattól gazda­gon érkeztek vissza. Jártak Nagybátony előtt egy üzemi építkezésen, ahol kalodába dön­­göléssel húzták fel a salakbe­lon falat. Az anyag összetétel^: 1 köbméter salak, 40 kilogramm tejszerű oltott -mósszel keverve.: Salgótarjánban a Béke-telepi munkáslakásépítkezésen előre gyártották a 38x40, 80 centimé­teres nagy téglákat. Egy tégla-1 hoz 10 kilogramm cementet ke­vertek, társadalmi munkával ké­szítették őket. 260 ilyen elem kell egy 2 szoba, összkomfortos házhoz és négy ember az alap­tól a tetőig másfél nap alatt felhúzza a falakat. Jártak sa­lakbetonból készült kétszoba, összkomfortos otthonokban 5x3, 5x4 és félméteres szobák, für­dőszoba csempével teljesen be­rendezetten, az összes mellékhe­lyiségek, sőt a ház előtt nyitott veranda — és az építési költség alig 40 000 forint. Ha parkettá­sok a szobák, nem egészen 42 ezer forintba kerül egy-egy épü­let. Természetesen az elemçk előre gyártását, a segédmunkát a jövendő tulajdonosok, vagy társadalmi erők végzik. A tapasztalat alapján rövide­sen próbaelemeket készítenek itt, í Kecskeméten mindkét fajtából, és jóformán minden nagyobb üzem salakjából. A szilárdság­­próba dönti majd el, hogy alkal­mazható-e a helyi salak is ház­építésre. Ha igen, akkor olcsób­ban épülnek rövidesen lakáspk itt, a Duna—Tisza közén is. Hétköznapjaink kényeimére, városunk fejlesztésére • Ezúttal mellőzzük a hosszú, körülíró bevezetést, mindjárt az első mondatban a tárgyra térünk: a jövő évi várospolitikai tervről van szó. Október van, ez év utolsó negyede. Három hónap múlva u: Új, az 1957. évi várospolitikai terv végrehajtásához latunk. Meg bizonyára sokan emlékeznek a legutóbbi tanácsülés egyik fel­szólalására és az ennek nyomán születőit határozatra: ' Készít­sük még el ez esztendőben a jövő évi várospolitikai tervet, hogy három-négy hónap kiesése nélkül kezdhessünk az egyes felada­tok megvalósításához.« A városi tanácstagok rövidesen megtartják második [Aci es beszámolójukat. E beszámolókon, vagy kUyyv.lészUen körűinek napvilágra a jogos óhajok, a körzet lakóinak előterjesztései. Sok lesz a kérés, több, mint ami egy esztendő szerény terveibe belefér, de engedjenek meg kedves olvasók egy tanácsot. Vi­zel kérnek az utcába? Kellene a villany? Rossz a járda:' —'se­gítsék maguk erejéből ez óhaj megvalósulását. Hogyan? Úgy, ahogy a Küküllő utcaiak lelték és ahogy az ő példájukon tu Öz és a Szarvas utca lakói tervezik. A Küküllő utcaiak nagyon szeretnék a vizei, tizétt ... ahogy egymás között mondták — anyagi és fizikai áldozatot is hajlandók hozni. Vállalási ívek jártak kézről-kézre, magúi: ás­sák meg az árkokat, sőt készpénzt is felajánlottak. A Zu 000 fo­rintos munkából 10 000 forintot így maijukul vállaltak. Mi toll erre a városi tanáés válasza? Még ez évbtfh meotakarués'jo vizet kap a Küküllő utca áldozatot vallató küzösrjge. Kényelmesebbé tenni hétköznapjainkat, gazdagító ni váro­sunkat, ez a várospolitikai terv célja, A terve!, hu magáénak érzi a lakosság, segíti is megvalósítását. Ez esztendőben is szám­talan utcáról száműzték a sarat a társadalmi erők, jelenleg a tejpiac korszerűsítésénél is több munkáskéz segédkezik, hagy az így megtakarított forintokból kút épüljön valahol, vagy ép- Î pen jarda, kövesút. Saját erűnkből kényelmesebbé lenni min­­l dennapi életünket, szebbé városunkat — est célozza a terv, 1 melynek részeit november hónap végéig gyűjtik a tanácstagok. [ Rajtunk, a varos minden lakóján áll, a társadalmi munkák ; mértékén múlik, hogy mennyi kerülhet belőle a tervbe, mennyi I vágyból, óhajból, kérelemből válhat valóság a jövő év folyz­­t mán. A városok versenyében : 1. Kecském é t A városi pártbizottság előadó­termiben bensőséges ünnepség keretében a pártszervezetek agi­­táció-felelősei .jelenlétében adta at Sipos György elvtárs, a Sza­badság LapkiadóváHalat főosz­tályvezetője. a versenyzászlót a városi pártbizottságnak, amit azzal érdemelt meg, hogy » párt­sajtó terjesztésében 11 város ver­senyében a legjobb eredményt érte cl. Sípos György elvtárs további eredményes sajtómunkát kért a pártszervezetektől, majd Mezei István elvtárs, a Népújság Lap­kiadóvállalat igazgatója köszönte meg a pártszervezetek, ■», tjostí­­scili segítséget, amelyet a iappcl­­danyszáin fejlesztése érdekébe» kifejtettek. Czután néhány sze­rény ajándékot osztott ki a Nép­újság terjesztésében legjobb eredményt elért elvtársaknak. A jutat mázott ah a követhetők: Magyarod! Sándor (városi párt­­bizottság), Jaross István, Cseh János, Vörös József, Hanta Im­re (posta), Horváth György (Sar­uéval), Scheidt János (Kinizsi Konzervgyár), Kovács József (városi tanács), Várad! Marja (Lakatosipari V.), Déri József (Gyufagyár). Csúcsforgalom a Bizományiban lényegesen kiseb­bek, mint a kész­pénz kifizetésűéit. Az utóbbin 25 száza­lékos a haszonkul­csunk. A Kecskeméti Bi­zományi Áruház harmadik negyed­éves tervét 168 szá­zalékra teljesítette. Nézzük meg, mit ta­kar ez a számjegy. 310 000 forintos terv helyett 497 ez­res forgalmat. Meg­található itt, az áru­házban a cipőfűző­től kezdve a télika­bátig, a töltőtoll­­kupaktól kezdve a motorkerékpárig — minden. S hogy van létjo­gosultsága egy ilyen áruháznak, bizonyít­ja napi forgalmuk. Mától a Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozik a gázelosztás Október elsejétől új gazdája van az annyira megkedvelt Kon­zerv Mintaboltnak. À Kinizsi Konzervgyárnak nagy feladatai mellett kevés ideje jutott ez egyetlen kiskereskedelmi bolt apró gondjaival törődni, vele foglalkozni. E hónap első napjá­tól a Kiskereskedelmi Vállalat boltjai közé sorolhatjuk ezt az üzletet is. Reméljük, ezután jó hírnevüket csak öregbíti majd e hasznos bolt kedves kollektívája. Ugyancsak e hónap első nap­jától az eddig országos vállalat­hoz tartozó Hangszerbolt és a Kiscsemege, a közismert Meinl is a Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozik. És ma átveszi a 126. egységét is a vállalat, a Gázért­et. Ezúttal a Kiskereskedelmi Vállalat gondja lesz városunk mind jobb és folyamatosabb pa­lackos gázellátása. A BP jelzési* számláról Jaj annak, akinek eltörik egy kulcsa és a Báca-Kiskun mg- I gyei Építési és Szerelési Vállalat segítségét kéri. Már azért jaj, ! mert a segítség után olyan számokat írnak a számlára, hogy az I ember még a saját szemeinek se akar hinni. Hosszú használat után a honvédség egyik páncélszekrényének I a kulcsa megmakacsolta magát és sehogy sem akart zárni. Végül j is az ajtó kinyílt, de a kulcs eltörött. A fenti vállalat vállalkozott is a kulcs sebeinek a behegesztésére. A munka elvégzése után egy BP jelzésű számlát küldtek a kulcs gazdájának a következő fel­jegyzéssel : páncélszekrény kulcs hegesztése Összesítés ; munkabér 41 százalék szociális teher 59.— Ft. 50.— » 20.50 » Összesen: 70.50 » Még szerencse, hogy a hegesztésért és a munka elvégzéséért estik egyszer számoltak fel 50 forintot. No azért volt mit fizetni, mert ugye: 53,8 százalék rezsi-költség 37.93 Ft. Összesen: 108.43 * 3 százalék haszon 3.25 * összesen: 111.68 t* 11 százalék fogyasztási, adó 19.71 » Összesen: 131.39 Ft. Tehát a tényleges munka 50 forintba kertelt, a rezsi-költség pedig 81.39 forint lett. Ugye nem is olyan rossz üzlet!? % elég jó jövedelmet jelent a vállalatnak. De azért mi mégis megkérdezzük, hogy miért a nagy különbség a tényleges munkadíj és a rezsi­költség között? Vagy talán azt gondolja az Építési- és Szerelő­ipari Vállalat, hogy a honvédség pálmafái pénzt teremnek? Pedjg ők is az állam pénzét, a mi pénzünket költik, mellyel mindannyi­unknak takarékoskodni kell, Percenként nyílik íz ajtó, vagy jön­nek, vagy távoznak, Ma kevés az eladó, vevőkkel van zsúfo­lásig telve a Bizo­mányi. Fizetések után vagyunk, samt még többet jelent — jéghideg üzleti szem­pontból,— piaci na­pon. Ilyenkor meg­fordul itt naponta 4—500 ember. Kis­pénzűek, akiknek nem telik új ruhá­ra, kabátra, cipőre, s idejönnek vásárol­ni a Bizományiba. Válogatnak, sokáig válogatnak, próbál­nak egy-egy megvé­telre kerülő ruha­darabot, mert ha már hasznaitat vesz­nek, — úgymond — az legyen tetszetős, legyen finom. — Ősz van, nagy a kereslet meleg holmikból — mond­ja Siszler Lászlóné boltvezető, — sok mikúdó, télikabát, meleg ruhafélék, pulóverek, kesztyűk cserélnek gazdát. — Bocsánat, hogy közbevágok — ud­­variaskodik a ripor­ter, — ... cseréinek gazdát... hogyan is történik ez? — Kétféleképpen vesszük át vevőink­től az árut. Az első úgy történik, hogy bizományi vételként vesszük át, és árát csak akkor fizetjük ki, ha eladjuk. Az ilyen vételeken 18 százalékos a haszon­­kulcsunk. Az ilyen jellegű vásárlásaink

Next

/
Thumbnails
Contents