Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-07 / 237. szám

Tél elölt a Kískunmajsai FöldművesszÖYetkezetben Milyen áruellátásra számíthatnak a vásárlók? RITKA ORRSZARVÚ Hiába erőlködik a napsugár, a sárguló, hulló falevelek, a hű­vösebb reggelek és az esték jel­zik, hogy itt az ősz, s közelebb kerültünk a télhez is. Előkerülnek a melegebb hol­mik, divattá lesz a kosztüm, egy­re kevesebben járnak hajadon­fővel, de megváltozik, más év­szakot tükröz az üzletek áruval tömött kirakata is. Vajon Kis­­kunmajsán a földművesszövet­kezet hogyan készülődik a télre? A főüzletben Hegyet alkot az a textilmeny­­nyiség, mely végekben egymáson pihen. Található itt női szövet, forinttól 70—80 forintig. A választék bő. A teniszflanellok végszámra várnak a vásárlókra. Ágyneműből, bundanadrágból és egyéb téli holmiból is igen nagy a raktárkészlet. 3000 pár csukott cipő — bakancs, csizma, cipő — várja a vásárlókat. Az igen ke­resett tréningruhából jelenleg csak nagyobb számban kapható. Mire a hűvös idő beköszönt, ki­sebb számokból is lesz megfelelő mennyiség. A téli felkészülést illetően elég csak annyit mon­dani, hogy 6G0—700 000 forint­­lal több áru áll a vásárlók ren­delkezésére, mint tavaly. A vasüzletben Tűzhely van elegendő. Szer­dán 40 darab volt a készlet, csü­törtökön újabb 40-et helyeztek el a raktárban a régebbiek mellé 20 kályhával együtt. Kályhacső­ből egyelőre 300 darab a készlet. A favágás ideje a tél. Ilyenkor nagy a keletje a keretes fűrész­nek, meg a fűrészlapnak. Nem lesz rá gond, mert bőven van. S azoknak, akiknek még nincs húsdarálójuk a disznóvágáshoz, nem kell aggódniok, mert 264 fo­rintért, 138-ért, 108-ért, 75-ért is annyi kapható, amennyire csak szükség van. Bajban vagyunk a zsírbödön­­ellátással. Még csak ősz van, s bizony a kapott mennyiség pár nap alatt elfogy. Ebből lesz az idén is igen nagy a kereslet. Sokan érdeklődnek a 28-as kék Csepel női és férfi kerékpár iránt. Bármilyen mennyiséget el tudnának adni. Sajnos, a ka­pott mennyiség nem elégíti ki az igényeket. A bútorüzletben A kedvelt bútorféleségek nem is kerülnek a raktárba, hanem egyenesen a vasúttól szállítják a vevő lakására. Éppen ezért szegényes a bútorüzletben kiál­lított bútorok választéka. A kedvelt bútorokból pedig nincs is. A Szikra és Fáklya kombi­nált, politúrozott bútorból ép­pen, hogy csak kapnak. Igen ke­resik a miskolci hálót, melynek ára 7465 forint, sajnos, ebből is s azt pillanatok alatt elkapkod­ják. Hasonló a helyzet a festett hálószobabútoroknál. Debreceni 4769, a körmendi 4616 forintos festett háló iránt igen nagy az érdeklődés. Nem kedveli a falu lakossága a Tisza hálót. Kevés a szék is. Az elmúlt negyedévben csupán 50 darabot kaptak a ren­delt 200 helyett. A fiatal házasulandók számá­ra közöljük azt, hogy konyhabú­torban nincs hiány. Kinek meny­nyi pénze van, úgy válogathat. Már lehet kapni 1930 forintért is, de a szebb 2706 forintos. Rö­videsen megérkezik a Német Demokratikus Köztársaságból az új konyhagarnitúra, mely előre­láthatólag 3500—3900 forintért iesz kapható. A példák is mutatják, csak részben megnyugtató a téli fel­készülés. Ez figyelmezteti ipa­runkat arra, hogy mit kíván a fogyasztó, mi az, amiből többet ' kell gyártania. Vcnesz Csávolyon megalakult a kilencedik vtziszárnYOS szakcsoport Csávolyon immár megalakult ! a kilencedik liba-, kacsanevelő és tenyésztő szakcsoport. A ki­lenc szakcsoport 65 taggal és a behozott 572 darab kacsával és libával már munkához is látott. A szakcsoportok elnökei Bokró N. Bertalan, Valcsik Janosné, Oszthcimmer György, Keller Mártonné, Kovács Istvánné, Zsebő Franciska, Rodoci János­­né, Kábái Míhályné. Méhész szakcsoportok alakul­tak újabban Nemesnádudvaron hét taggal, elnöke Mohai József, Bátmonostoron 12 taggal, elnö­ke Horváth János. Baján 31 tagja van mór a zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoportnak, akik 27 holdon folytatják majd a közös mun­kát. Ennek a szakcsoportnak el­nökévé Cziczinger József közép- I parasztot választották. Az elmúlt hetekben alakult méhész szakcsoportok — Sükös­­dön, Dávodon, Hercegszántón, Felsőszentivánon és Bácsboko­­don — már hozzáfogtak a közös munkához. Miért „unták az egészet”? A jampee stílus és úrhátnámság jelei Buján Aki horogra akadt... Ili Ben Lakar fakir esténként 60 horgászhorgon lógva, a levegő­ben fickándozva borzongatja egy bécsi varieté-előadás nézőit. Attrakciója akkor kezdődik, amikor segédje a hatvan horgot beleszurkálja Ben Lakar bőrébe. Lakar német és mindössze 26 esztendős. Öt évig az idegenlégióban szolgált, ott fedezte fel Makín tehetségét«. Hemingway : As iircfg huláss és a teng er (ÍJj Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1956) Errest Hemingway a polgári demokratiz­mus eszméjét követő, emberséggel teli, ere­deti hangú amerikai regényíró. Mints in­vert becsülni kéfti* az olasz fasizmus elíté­lése és a spanyol köztársaságiak • Ariint érzett rokonszenve miatt. Az öreg halász;/'s a tenger — NóbeT-dijas mű. Aki az értékét, a halhatatlanságot súly­ra méri, megdöbben, hogy megérdef0eite-e ez az alig 120 oldalas regény ezt az értéke­lést? Vgy hisszük, hogy igen. A Búcsú a fegyve­rektől és a Különös társaság című regényé­ben feltűnik az a gon­dolat, hogy az ember­nek nem szabad ellan­kadnia az élet nehézsé­gei közt, nem szabad elhagynia magát. E Kábel-díjas kisregény is ezt a motívumot duzzasztja fel. A mű cselekménye a következő: a tengerért rajongó, roskatag San­tiago hosszas, ered­ménytelen halászás után ismét tengerre száll. Egy óriási halat fog. Pillanatnyilag győz is, lekötözi a nagy ha­lat csónakjához, de a vért megérző cápák fel­falják Santiago zsák­mányát. A kötet borítólapja határozottan hangsú­lyozza a mű optimista kicsengését. Azonban ez túlzás. Santiago eredménytelenül tér vissza a tengerről, öreg és megtört. De a mű túlmutat e pesszimiz­muson azzal, hogy az öreg halászt szerető fiú e balszerencse után együtt akar az öreggel halászni. S azt mond­ja, hogy majd ő sze­rencsét hoz. Ez előre­mutató gondolat már optimista színezetet ad a regénynek, hiszen megcsillantatja a sike­resebb holnapokat, az ifjú (az ifjúság) segíté­sét. Viktor János kiemeli egy tanulmányában, hogy milyen előre­lépést jelent Heming­way életművében San­tiago, e kétkezi mun­kás szerepeltetése. Ugyanakkor hangsú­lyoznunk kell e regény dokumentális vonatko­zásait, amely az író fokozottabb mérvű realizmusára utal. A Tempo című olasz folyóirat közli, hogy Santiago egy 70 éves halász Cojimar halász­faluban, Havanna mel­leit. A regényben meg­ható az öreg halász és az őt segítő fiú mély emberi kapcsolata. Ra­gyogó Santiago és a természet közelségé­nek bemutatása. Az öregnek legjobb bará­tai a tenger, a repülő­halak, a teknős, a csil­lagok, stb. Jellemző, hogy még zsákmányát, a nagy halat is testvé­rének érzi és sajnálja. (»Bárcsak megetethet­ném a nagy halat is. Hiszen a testvérem...-<) Szép a hallal való vias­­kodása is Santiagonak, s ekkor az író szinte hőssé magasítja az üre­get. Hemingway lírai stí­lusát, egyszerűségét modorosnak tartotta és megbélyegezte egyik régi irodalomtörténé­szünk, Szerb Antal. Így irt: »Hemingway he­lyenként már olyan egyszerű, mint égi) nyolcéves kislányt« E negatív jellegű meg­jegyzéssel nem érthe­tünk egyet. Remek, egyéni, művészi eszköz az orca hangos gondol­kodása, pörölése, mo­tyogása a tengeren, mely a eredeti leíró jelleget feloldja, s így mozgalmasabbá válik a mű és a stílus. E for­mában kifejezi hangos beszédben gondolatait, vitatkozik önmagával, biztatja magát. Beszél a nagy halhoz, egy ma­dárhoz, saját kezéhez, stb. Igazi párbeszédei tömörek, rövidek. Üsz­­szetett mondatait is ap­ró tagmondatok alkot­ják. Meg kell említe­nünk, hogy a termé­szetfestéskor a színér­zékelés gazdagsága jel­lemzi a stílust. (Pl. ezüstösen csillanó ton­hal, az algák rőtvörös foltja, a delfin szín­­arany csillogása, stb.) Hemingway e kisre­génye ez év egyik leg­nagyobb magyar könyv­sikere. S ez megérde­melt siker. A XX. kon­gresszus utáni eny­hébb légkör, felélén­külő kulturális kapcso­latok juttatták el hoz­zánk e ragyogó kis­regényt. így már nemcsak üres szó, de valóság lesz e goe­thei szó: világirodalom. Szekér Endre tanár A bíróságok az utóbbi időben több olyan bajai fiatalember ! ügyét tárgyalták, akik megkísé- I relték, hogy Nyugatra szökje­­! nek, de a határőrség ebben meg - 1 akadályozta őket. Különösen jel­­; lemző Páncsics Ferencnek, Mé­száros Istvánnak és Rizsányi Má­tyásnak a bűnügye, amelyet ok­tóber első napjaiban tárgyalt a megyei bíróság. Mindhárman munkásfiatalok, 22—25 évesek. 1500—2000 forintot kerestek ha­vonta. Szüleik a felszabadulás előtt szegény segédmunkások voltak. Most rendezett anyagi és családi körülmények között él­nek. (Nőtlenek, szüleikkel, illet­ve anyjukkal laknak együtt.) Felmerült a kérdés, hogy miért éppen Baján fordulnak elő hasonló esetek, holott Baja megyei viszonylatban a legked­vezőbb életkörülményeket nyújt­ja és az ország egyik legszebb helye. A vádlottak elmondták, hogy sportolni nem szoktak, társa­dalmi szervek munkájában nem vesznek részt. Könyvet nem igen olvasnak, esetleg ponyvaregényt. Le kell szögezni, hogy a vádlot­tak jó külsejű, az átlagosnál ér­telmesebb fiatalok. Olyan város­ban élnek, amelynek a kulturá­lis élete eléggé élénk, a lakos­ság ilyen szempontból más vi­déki városainkhoz viszonyítva igényesebb. A vádlottak arranézve, hogy miért akartak külföldre szökni, kalandvágyról és kíváncsiságról beszéltek. Elszólás formájában fény derült arra, hogy kevésnek találták a fizetésüket, egyikük kijelentette: »unja az egészet«. Arra a kérdésre, hogy Ausztriá­ba érve mihez akartak kezdeni, amikor csak magyarul tudnak, előadták, hogy a határmentén lakó parasztokhoz akartak el­menni cselédnek, mert azok magyarul is tudnak. Nyilvánvaló, hogy nem ez volt az igazi szándékuk. Lelkűkben valami más volt. ami erre a könnyelmű lépésre indította őket. Ezeknek a jóeszű, de kevéssé iskolázott fiataloknak gyorsan megnőttek az igényei, de ezzel nem emelkedett látókörük és kulturális színvonaluk. Mit tet­tek vajon a bajai társadalmi szervek avégből, hogy igényü­ket, érdeklődésüket kielégítsék, azt megfelelő irányba tereljék? A bajaiak előtt közismert, hogy a nagyszerű természetadta lehe­tőségeket a sportolásra (vízi­sportok) természetjárásra nem használják ki, különösképpen nem vonják be ezekbe a fiatalo­kat. Bizonyos mértékben érthető az, hogy ezeknek a fiataloknak azzal a társas környezettel szem­ben, amelyben élnek, hiányér­zetük van. Ezt a hiányérzetet oly módon elégítik ki, amint ar­ra éppen módjuk van. Erre kí­nálkozik az a kulturális szemét, amely a ponyvairodalom formá­jában sajnálatos módon itt ma­radt és amelyet még rádión is ide sugároznak. Az ilyen fiatalokat legköny­­nyebben azon keresztül lehet megfogni, ami felé gyorsan meg­növekedett, de nemesebb kultú­rával nem telített igényeikkel fordulnak: szórakozás, ruha, fényűzés. Ennek lehetőségeit csillogtatja előttük egyik-másik külföldi rádió. Azt ők tudják, hogy az ilyen módon kicsábított jó testi erejű, katonának való fiatalembereket hogyan hasz­nálják ki. Erről azonban rá­diójukban nincsen szó. Kétségtelen az, hogy a vádlot­tak magatartása politikai állás­­foglalás is volt. Ahogy elszólás formájában kiderült, »unták az egészet«, unták a rendes mun­kát, amely könnyelműsködéshez, az ő igényeik szerinti költeke­zéshez és fényűzéshez kevés le­hetőséget biztosít a számukra. Az ilyen lépésben, mint a vád­lottaké is, többé-kevésbé benne van az a hátsó gondolat, hogy bizonyos külföldi köröktől jutal­mat várnak azért, mert hátat fordítottak hazájuknak és anya­got szolgáltatnak hazájuk gya­­lázásához. Nagyon valószínű, hogy jobb életet képzeltek el ma­guknak odaát, mint amilyenben a hozzájuk hasonló képzettségű munkásoknak részük van. Ez azonban csak a kérdésnek egyik oldala. Sokkal fontosabb annak kihangsúlyozása, hogy az ilyen esetek sorozatos előfordu­lása olyan kedvező adottságok­kal rendelkező városban, mint Baja, rossz bizonyítvány az ot­tani sport- és egyéb tömegszer­vezetek munkájáról. A fiatalság kulturális és egyéb igényeit ki keil elégíteni, az ösztönösen tá­madó igényeket nevelni kell és nem szabad azokat dudva mód­jára felfutni hagyni. A jampec­­stílus és az úrhatnámság alapo­san megfertőzte ezeket a fia­talokat. A lelkűk kong az üres­ségtől, de ugyanakkor nagy el­képzelnek magukról. Ki felelős azért, hogy jó ké­pességű, fogékony fiataloknak a gondolat- és érzésvilága a ne­mesebb emberi kultúrától üres maradt és ezt az űrt ilyen kul­turális szemetek kezdték kitöl­teni? A bírósági tárgyalás élesen ve­tette fel ezt a kérdést, amelynek megoldása a társadalmi tömeg­szervezetek, főleg a sportszer­veknek a feladata. A bíróság megbüntette a rossz­­útra tévedt fiatalokat négy és fél, illetve négy- és háromhó­­rapi börtönbüntetésre. A BUDAPESTI KÉNSAVGYÂR (Bp., IX., Kén utca 5. sz.) férfi segédmunkásokat fel­vesz nehéz fizikai munkára. Kereseti lehetőség: 900— 1300 Ft-ig. A dolgozókat munkaruhával ellátjuk. — Vidéken lakók a vállalati szállást igénybe vehetik. 1138 x A bázeli állatkcrtben készült ez a felvétel. A boldog anyát és kicsinyét látjuk. Ez a kis orrszarvú az első, amely fogságban született.

Next

/
Thumbnails
Contents