Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-04 / 234. szám
trrcÁG P RÖ IB TAB J Ai EGYESÜLJETEK ? NÉPÚJSÁG AZ MBP BACS-KISKOM MEGYEI BIZOTTSÁGI ES I MEGYEI TAIA'CS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 334. SZÁM Ara SB fillér 1936. OKT. 4. CSÜTÖRTÖK Ünnepi tanácsülésen vették át trsekcsanádon a Begyűjtési Minisztérium jutalmát Érsckcsanád a középkategóriájú községek sorában, az augusztus 20-i országos begyűjtési versenyben a második helyre került. A Begyűjtési Minisztérium a községet 25 000 forint jutalomban részesítette. Ünnepség keretében adták át a községnek a Begyűjtési Minisztérium jutalmát és a vele járó vándorzászlót. Az ünnepi tanácsülés részvevői megfogadtak, a jövőben is pontosan eleget tesznek állampolgári kötelezettségeiknek. Az ünnepség keretében pénzjutalomban részesítették a begyűjtés sikerében kimagasló eredményt elért tanácsi dolgozókat. í}ijM(iU(Lk!uuraüáti Süllőn Szokatlanul meleg időjárás járja. Október elején a higanyszál 25, sőt 29 fokot is mutat. Solton a fürdő előtt kislányok kerékpárkaravánja ácsorog. A vidám kis csoport izgalommal várja, hogy a melegvizű fürdő kapuja kitáruljon. Hangos örömkiáltás fogadja Sugár Istvánná pedagógus kíséretében a gondnok bácsit. Lesz vidám pancsolás, tusolás. Mi is a kis csoporthoz verődünk és megtudjuk Sugár Istvánnétól, hogy Dunaföldvárról jutalomkirándulásra jött 20 leányka, a II. számú általános iskola ötödik osztályából. Mindössze csak nyolc kilométerre vannak a Duna túlsó partján Solttól. Minden kislánynak van kerékpárja, így aztán könnyen megoldhatták a kirándulást. — Délután 2 órakor indultak és 3 óra után célhoz értek. r— És mi lesz a tanulással? — Abban nem lesz semmi hiba, mert már előre tanultak a gyerekek. így »gond nélkül«, felszabadultan élvezhetik a tus rózsáiból sugárzó langyos víz üdítő hatását, ígéretet tettek, hogy máskor is eljönnek és más osztályosok is felkeresik majd a solti fürdőt. A községi tanács látva a nagy érdeklődést, jövőre a községfejlesztési alapból megnagyobbítja a fürdőt. NAGYON FINOM ! ÄZ év végére teljesíteni akarjuk o begyűjtési tervet A kiskőrösi járásban teljes erővel folyik a kukorica, napraforgó, valamint a burgonya be-Fogjunk össze a homok felvirágoztatásáért! Axikét a hegyközségről Lapu nlyszerdai számában közöltük, Jíogy a megye szőlőtermelői aukétot tartottak a hegyközségek újjászervezéséről. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a tanácskozást. A hegyközség önálló jogi személy, önkéntes társulás. Az újjászervezendő hegyközség a régitől eltérően önkéntes társulás, az lép bele, aki akar. Természetesen a hegyközségek tagjai sokféle előnyt élveznek majd: gépek vásárlásához például közel 10 százalékos kedvezményt kapnak, 30 holdon alul 10, ennél nagyobb terület forgatása esetén 20 százalékkal olcsóbban dolgozik nekik • a gépállomás. Hosszú- és középlejáratú hitelt kapnak a tagok és a haszonból osztalék formájában részesednek. Petőfi elv társ, az ankét előadója azt is hangsúlyozta, hogy a hegyközség nem termelőszövetkezet, vagy szakcsoport, hanem valamennyi szőlőtermelő érdekvédelmi, beszerzési és értékesítési szerve lenne, s mint ilyen, önálló jogi személy, megyei szinten önálló beszerző és értékesítő szövetkezet fogná össze. Legfőbb irányító szerve a hegyközségi közgyűlés. A hegyközség, földművesszövetkezet és a tanács viszonya. Élénk vita alakult ki akörül, ■hogy milyen legyen a hegyközség, földművesszövetkezet és tanács viszonya. A szoros együttműködést biztosítani kell mindkét szervvel. A tanács végrehajtó bizottsága első fokon a hegyközség állami felügyeleti szerve. Hangzott el olyan javaslat, hogy a hegyközség ne foglalkozzék értékesítéssel, csak a termelés előmozdításával, — az előbbi maradjon a földművesszövetkezetek hatáskörében. A többség elvetette ezt a javaslatot. A hegyközség igenis szövetkezést jelentsen az értékesítésre is. Kapcsolja ki azt a közvetítő kereskedelmet, amely ludas abban, hogy a termelőtől 1 forintért megvásárolt alma például 3—4 forintért jut a munkás asztalára, amely ebből a haszonból magas prémiumokat oszt s ahol felvásárlónak lenni a legjobban fizetett állást jelenti. Áldatlan állapot az, hogy a kereskedelem nagyobb hasznot húz, mint a termelő. Nyugalmat, biztonságot követelnek a szőlősgazdák! Az ankéton több hozzászóló elmondta, hogy a néhány éve szépen megindult telepítések az utóbbi időben megtorpantak. A tagosítástól való félelem miatt felhagytak a gazdák az ültetéssel. A szőlőtermelésnek pedig legfontosabb feltétele a termelési biztonság, hiszen évek múlva kamatozó beruházásról van szó egy-egy új telepítés esetén A szőlősgazdák azonban megnyugodva vették tudomásul, hogy a Minisztertanács határozata szerint szőlő és gyümölcsös terület nem vonható bele a tagosításba! Emeljek fel a borrejadagot és csökkentsék a borfogyasztási adót! Szinte minden hozzászóló tiltakozott az ellen a lehetetlen állapot ellen, hogy a termelő munkája gyümölcsét, a bort csak megszabott mennyiségben és borsos fogyasztási adó ellenében élvezheti. A megyei párt-végrehajtóbizottság már javasolta illetékes felsőbb szerveknek, hogy a borfejadagot emeljék fel öt hektoliterre s ezt adómentesen fogyaszthassa el a termelő. Ez a javaslat a szőlősgazdák általános tetszésével találkozott. Igaza volt annak a kisszállás! dolgozó parasztnak, aki elmondta, hogy borfogyasztási adó képében többet fizet a megivott borért, mint amennyit az eladottért, vagy beadottért kap. Ezzel kapcsolatban tettek panaszt a gazdák az alacsony felvásárlási árak ellen is. A forintos áron felvásárolt gyümölcs nem fedezi a drága permetezőanyagok értékét s az is lehetetlen állapot, hogy az 5—6 forintért felvásárolt bort 15—20 forintért látja viszont a termelő az italmérésekben. Igazságosabb adókivetést a szőlők után. Sok szó hangzott el a szőlősgazdáknak arról a jogos panaszáról is, hogy nagy hibák vannak az adókivetésben. A magas adó kedvét szegi a termelőnek, nem szívesen telepíti be üres homokját. Azon is okvetlenül változtatni kell, hogy á csak szőlővel rendelkező gazdát már tavasszal zaklatják az adóért, holott ország-világ tudja, hogy a szőlősember csak szüret után jut pénzhez, A hegyközségnek legyen joga garanciát vállalni azért, hogy tagjai ősszel fizessék az adót s a pénzügyi szervek ne háborítsák követeléssel, zálogolással a termelőt. Ne kössék engedélyhez a fakitermelést! A szőlőtermelés fontos problémája a karóhtítny. À szőlősgazdák sérelmesnek tartják — és joggal —, hogy saját erdejükből, vagy a dülőmenti fákból csak engedéllyel vághatnak ki, hogy karót faragjanak, vagy gyümölcstároló ládákat, íatámasztó ágasokat készítsenek. Ez a rendelkezés nyilván abból a túlóvatos meggondolásból született: nehogy derüre-borura kipusztítsák a fákat. De az ankét felszólalóinak igazuk van abban, hogy önmagának senki sem ellensége. A múltban nem volt megkötöttség, s mégsem pusztultak ki az erdők, a fák utánpótlásáról mindenki józan esze szerint gondoskodott. Az egyik részvevő a karóhiány megoldására azt az érdekes javaslatot tette, hogy készítsen az ipar könnyű, tartós betonkarókat, ami kifizetődőbb és olcsóbb lenne, mint a korhadásnak — és sokszor lopásnak kitett — akáefakaró. Trágyát, műtrágyát és kisgépeket a szőlőtermelőknek! Nagy gondjuk a homoki gazdáknak a trágya biztosítása. Hiszen a homokon nem terem takarmány, kevés a jószág, jószág nélkül nincs trágya, enélkül viszont nincs szóló- és gyümölcstermelés sem. Petőfi elvtárs elmondotta, hogy 4,10 forintos áron íekáltrágyát tudnak biztosítani, — igaz, hogy korlátozott mértékben. Jó eredményre vezethet, hogy a tulajdonosnak joga van visszatartani gazdaságában a fekált. Egyébként a tervjavaslat szerint a hegyközségek maguk is termelhetnek ki tőzeget. Kövételték a szőlősgazdák, hogy a szőlőkhöz és gyümölcsösökhöz adjanak elegendő nitrogéntartalmú műtrágyát s az ipar nagyobb mértékben gyártson jó kisgépeket, megfelelő permetezőket. A magyar bor és gyümölcs hírneve, a magyar paraszt szorgalma a nyugati országokban közismert és utolérhetetlen, — de versenyezzünk mi más országokkal az olcsó termelésben is, aminek egyik fontos eszköze a munkát megkönnyítő és meggyorsító jó gép. Jövőre már megoldott lesz a gyümölcsfaellátás. Többen érdeklődtek a megyei vezetőknél, hogy milyen lépések történtek a gyümölcsfa telepítőanyag biztosítása érdekében. Az érdeklődés igen nagy — például az almaféleségek iránt —, de csemetéhez nehézkesen jutnak a gazdák. Petőfi elvtárs elmondotta, hogy a Helvéciái Állami Gazdaság faiskolája révén ez a probléma megoldottnak tekinthető. Az idén ugyan még csak suhángja van a gazdaságnak, de jövőre s az utána következő években már korlátlanul ontja a koronás fácskákat, mindenfajta gyümölcsből. Az eddigi tervek szerint a megyében tíz helyen lesz gyümölcsfa-lerakat. A hegyközség a legjobb lehetőség a szőlőtermelés felvirágoztatására. A szőlősgazdák mai bokros gondjainak megoldására legkézenfekvőbb módszer a szövetkezés, a hegyközségekben való tömörülés, — erre a helyes megállapításra jutottak az ankét részvevői. Ez, mint érdekvédelmi szerv legalkalmasabb arra, hogy benne hangot adjanak a termelők jogos panaszaiknak, kéréseiknek s elgondolásaikat, javaslataikat öntevékenyen meg is valósítsák. A hegyközségnek fontos tennivalója lenne a szakigazgatás is, keretében, szorosabb kapcsolat épülhet ki a tudományos kutatómunka s a gyakorlat között. A harmadik jelentős funkció a gazdasági szerep, a szabadabb kereskedelem, az értékesítési előnyök biztosítása lenne a hegyközség számára. A feladat a homoki kultúra felvirágoztatása, hírneves szőlőcs gyümölcstermelésünk előbbrevitele. Ezt kívánja, követeli az ország érdeke, a megnövekedett fogyasztás és a külkereskedelem. De ezt kívánja, követeli a gazdák érdeke is: a sovány rozsot, gyatra kukoricát termő homok helyén legyen mielőbb bő jövedelmet adó szőlő ás gyümölcsös. Ennek a célnak, feladatnak sikeréhez adhat nagy lendítőerőt az összefogás, az újjáalakított hegyközségek szervezete. A szőlősgazdákon múlik: hogyan és milyen gyorsan állítják szolgálatukba ezt a lehetőséget. takarítása. A legtöbb községben már befejezték a burgonyaszedést, jól halad a begyűjtés, vannak azonban olyan községek is. ahol egyáltalán nem jutottak előbbre. Csengődön és Fülöpszálláson például csak 4 százalékra áll a begyűjtési terv teljesítése. Még ennél is rosszabb az őszi begyűjtési tervek teljesítése Spltszentimre községben, ahol a kúkorieabegyűjtési tervet csak 0,6 százalékra, a napraforgóbegyűjtési tervet 1 százalékra teljesítették, burgonyából pedig egyetlen kilót sem gyűjtöttek be eddig. A legnagyobb hiba az. hogy a községi tanács nem sokat törődik a begyűjtési tervek teljesítésével. Akasztó községben nemi javulás tapasztalható. A kukorica, napraforgó- és burgonyabegyűjtésben a járásban első helyen ái! a község, az állatbegyűjtés terén azonban igen nagy az elmaradás. Olyanok sem tesznek eleget kötelezettségüknek, akiknek jó példát kellene mutatniok. A beadásra szánt termények átvétele a legtöbb községben megfelelően történik, csupán Akasztó községben voltak zavarok az átvétel körül. A kukorica, napraforgó és burgonya lassú átvétele miatt többen visszavitték terményüket. Sokszor egész napon át várakoztak, míg rájuk került a sor. A járási begyűjtési hivatal orvosolta az akasztói dolgozó parasztok panaszát és az átvétel zavartalansága már biztosítva van. A járás területén már az elmúlt hét végén megkezdődött a borbegyűjtés, illetve a must átvétele. A dolgozó parasztok mindenütt igyekeznek időben eleget tenni kötelezettségüknek s emiatt a kiskőrösi, valamint a keceli átvevő helyeken ugyancsak torlódás keletkezett. A Borforgalmi Vállalat igyekezett leküzdeni a nehézségeket, most már azonban arra van szükség, hogy a nagy begyűjtés idejére biztosítsák az átvétel folyamatosságát. Remélhető, hogy ennek feltételeit megteremtik. A járási tanács és a begyűjtési hivatal közös munkátervet készített az őszi begyűjtési tervek sikeres teljesítéséért. A terv pontos végrehajtását úgy biztosítjuk, hogy egy-egy feladat elvégzésére felelős személyeket bíztunk meg az őszi begyűjtés idejére. Az idén el akarjuk érni, hogy a begyűjtési terv teljesítésével zárjuk az évet. az 1957-es évet pedig tiszta lappal kezdjük. Kiskőrösi Járási Begyűjtési Hivatal vezetője,
