Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

¥I£Á& PP.ÖiäTAQJAt BGY£SÜLJETEK f NÉPÚJSÁG AZ MBP BflCS-KISKÜH MEGYEI BIZOTTSflGfl ES h MEGYEI TfiNflCS LflPJfl xi. Évfolyam, an. szám Ara SO fillér ________1956. szept. 7, péntek A pártokíatás előkészítéséről A mezőgazdasági kiállítás egyik látványossága, a »merinói fogat", a gyermekek kedvence. Egy n«sp slatt 50 ember munkáját végzi el a burgonyasiedogép »KI MINT VET, ÜGY ARAT« — mondja a közmondás. Olyan arany igazság ez, amit a párt­oktatás előkészítésére js ér­vényesnek tekinthetünk. Ha pártszervezeteink nem sajnálják a fáradságot, s gondosan készí­tik elő a talajt az idei pártokta­tási év számára, jótékony kiha­tással lesz nemcsak az oktatás sikerére, hanem a pártszerveze­teink politikai munkájára Is. Sokat várunk az idei pártokta­tási évtől. A közelmúlt gazdag volt, hatalmas jelentőségű po­litikai eseményekben. A szocia­lista tábor politikai és gazda­sági továbbfejlődése előtt új szakaszt nyitott meg az SZKP XX. kongresszusa. A lenini elvek érvényesítése a mi pártunkban is a mindennapi párlmunka kér­désévé vált. A mi viszonyaink között nagy lépés volt ezen az utón pártunk központi vezetősé­gének 1956. július 18—21-i ülése, mely jelentős állomás pártunk és nyugodtan mondhatjuk, egész népünk életében. A Központi Vezetőség ülése új, tiszta lapot nyitott a párt életében és olyan iránytűt adott párttagságunk ke­zébe, mellyel sokkal biztosabb és egyenesebb úton haladhatunk a nagy cél, a szocializmus meg­valósítása felé. Meg kell mondanunk, nem mindegy, hogy párttagságunk milyen mértékben hasznosítja a kezébe adott iránytűt, az el­következendő időben. Hogyan harcol a pártegységért, a szo­cialista demokrácia maradékta­lan megvalósításáért. Hogyan forgatja az elmélet éles f egy ve­iét e nagy célok érdekében. Márpedig szükség van arra, hogy biztos kézzel forgassuk ezt a fegyvert, mert hibáinkat, amit önkritikusan feltártunk, ki is akarjuk javítani. De azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az osztályellenség sem tette le még a fegyvert. Sokszor éppen a XX. kongresszusra hivatkozva akar megtéveszteni bennünket. Szinte divatossá vált a XX. kongresz- szusra való hivatkozás, amikor túlzott, további előrehaladásunk­ra káros engedményeket akar kicsikarni. Mindezek a tények arra figyelmeztetik párttagsá­gunkat, hogy sokkal lelkiisme­retesebben, mint azelőtt, eleget tegyenek a szervezeti szabályzat azon pontjának: a ■párttag kötelessége ... fejlessze szaka­datlanul politikai és szakmai tu­dását, emelje műveltségét, sa­játítsa el a marxizmus—leniniz- mus alapjait. A Központi Vezetőség júniusi határozata az idei pártoktatás­ra vonatkozóan megállapította, hogy egész propagandamunkánk­ban gyökeres javulást kell el­érni. Pártoktatásunknak a gya­korlattól a való éleihez kell al­kalmazkodnia, ezért le kell vet­kezni a dogmatizmust, a betűrá­gást, a sajátos magyar prob­lémáktól való elszakadást, s ehhez hozzátehetjük mi, hogy a jellegzetesen megyei problémák figyelmen kívül hagyását. E követelményeknek meg­felelően változás történt a párt- oktatás rendszerében. Uj tanfo­lyamokat: »Időszerű kérdések« és »Gazdasági ismeretek« tanfo­lyamát indítunk. Az előzőnek a legfontosabb párt- és kormányhatározatok és az ehhez tartozó elvi, politikai kérdések, valamint a határoza­tokból adódó országos és helyi feladatok ismertetése és megvi­tatása a célja, az utóbbi pedig az ipar és mezőgazdaság gazda­sági, termelési problémákban nyújt jártasságot pártvezetőink­nek. A többi oktatási formán is az élettel való szoros kapcsolat, az elmélet és a gyakorlat össze­kapcsolása a fő feladat. Megyénk párttagsága érdeklő­déssel néz az új pártoktatási év elé. Ennek tudható be, hogy pártszervezeteink jobban készít­hették elő az oktatást. Párt­tagjaink önként jelentkeztek a maguk választotta különböző oktatási formákra. Ugyanakkor pártszervezeteink reálisabb ter­veket dolgoztak ki az előkészí­tés során, mint az elmúlt évek­ben. Csak annyi szemináriumot indítanak például, ahány jó propagandistát tudnak biztosí­tani. Most folynak a másodszori beszélgetések a hallgatókkal. Igen fontos szakasza ez is az idei pártoktatási év előkészítéséne):. Ezért pártszervezeteink — bár sok más fontos politikai felada­tot kell most megoldaniok — ne hanyagolják el ezt a kér­dést sem. Ahol jelentőségéhez mérten foglalkoznak e munká­val, ott további eredmények mutatkoznak. Dunapatajon pél­dául a másodszori beszélgetések nyomán újabb párttagok jelent­keztek, hogy szeretnének részt- venni az idei pártoktatásban. Járási és városi pártbizottsá­gaink ugyancsak jó munkát vé­geztek az oktatás előkészítésé­ben. A szervezés mellett azon­ban néhány hibát is elkövettek. Helytelen például a kalocsai já­rási bizottság részéről az a tö­rekvés, hogy állami gazdaságok­ban és gépállomásokon az egy­szerű dolgozók részére is »gazda­sági kérdések« tanfolyamát akar szervezni. Eddig az agit. prop, osztályok munkája is csak szervezeti kér­désekben merült ki. Ennél azon­ban tovább kell menni. A já­rási és városi bizottságoknak gazdáivá kell válni a területü­kön folyó ideológiai munkának. Választ kell adniok a járás, város, a terület politikai prob­lémáira. Éppen ezért helyes, ha napirendre tűzik ezeket a kér­déseket, hogy mire a pártokta­tás megkezdődik, kellő segítsé­get tudjanak adni az alapszer­vezetek propagandistáinak. Sokat várunk az új pártokta­tási évtől. Nem kevesebbet, minthogy az SZKP XX. kon­gresszusa és a Központi Ve­zetőség 1956. július 18—21-i ha­tározatainak szellemében haté­konyan segítse további felada­taink megvalósítását. JMf VJSAC a termelöszövetkezetekbea? 110 holdon II. fokú nemesített vetőmagot termelnek a bácsal­mási járás termelőszövetkezetei, árpából és búzából. A többi közölt a bácsszőlősi ötéves Terv Tsz 22 mázsa, a kunbajai Béke Tsz 33 mázsa magot kap tovább- szaporításra. * 500 tő földimandulát vásárolt és ültet el a mélykúti Termő Ka­lász Termelőszövetkezet is, a tompái Szabadság Tsz példájá­ra. Ezt a mennyiséget egyelőre 200 öles parcellán helyezik el, majd tovább szaporítják. * 450 mázsa termésre számít csupán Jonathán-almából a kun­bajai Rózsa Ferenc Termelő­szövetkezet. * 120—130 sertést hizlal meg ebben az évben a bácsszőlősi ötéves Terv Tsz. 42 hízót már elszállítottak, nyolcat pedig a tagság ellátására levágtak. A környékbeli gazdák elismerően beszélnek a tsz takarmányellá- tottságáról, mondván: »ezek jói gondolkoznak, mert a régi ku­korica megvárja a góréban az újat.« A tehénállomány sem lesz szűkében a takarmánynak: eddig 250 köbméter silót készítettek. »így kezdtük« címmel fény­képsorozatot készít a megalaku­lásról s további életéről az alig egy hete megalakult katymári Hunyadi Termelőszövetkezet tag­sága, hogy gyarapodásáról, ter­veiről rendszeresen számot ad­jon a falu dolgozó parasztságá­nak. A képekből állandó kiállí­tást nyitnak a község legforgal­masabb helyén. Egy kis statisztika: ez év első felében így gyarapodott a bács­almási járás tsz-einek taglétszá­ma és területe: Bácsalmás: 210 család, 1054 hold, Bácsszőlős: 17 család, 55 hold, Csikéria: 18 csa­lád, 53 hold. Katymár: 67 csa­lád, 222 hold, Kunbaja: 26 csa­lád, 65 hold, Mátételke: 8 család, 24 hold, Madaras: 21 család, 60 hold, Mélykút: 97 család, 367 hold, Tataháza: 18 család, 54 hold. A balotaszállási Petőfi Tsz búzából 10.70, rozsból 6.60, árpá­ból 9 mázsás átlagtermést takarí­tott be, — jórészt vízkár sújtot­ta földjein. A községbeli egyéni gazdák termésátlaga ezzel szem­ben búzából 6.30, rozsból 3, ár­pából 5.40 mázsa volt. A tsz nem­csak a gabonatermelésben mu­tat jó példát: bővíti kertészetet, üvegházat épít s a városban el­árusítóhelyet létesít a közös jö­vedelem gyarapítására. JOOOOOOO© Szeptember 16án Sátoraljaújhelyen sorsolják a IV. Békekölcsönt At. Országos Takarékpénztár 10 nap múha újabb államköl- csön-sorsolást rendez. Ezúttal szeptember ltí-án Sátoraljaújhe­lyen a IV. Békekölcsön ötödik sorsolására kerül sor. Az »egynapos« búzáson 78 500 kötvényszátnol sorsolnak ki 24 millió 913 800 forint nyeremény­nél. (MTI) Jó Ilire, megbecsült neve van Mélykúton a Gépállomásnak. Vezetősége, munkásai arra tö­rekednek, hogy mindenfajta munkában a legnagyobb segítsé­get adják termelőknek, elsősor­ban a termelőszövetkezeteknek. A mélykúti tsz-ek termésered­ménye az idei cséplcskor is jóval meghaladta a járási átlagot s ebben nem kis része volt annak, hogy a gépállomás segítségével október végére minden kalászo­suk a földben volt. A Gépállomás vezetősége most is arra törekszik, hogy a gyor­san letakarított kapások helyén jó magágyba, időben belekerül­jön a vetőmag. A burgonya, ré­Azt mondják Mórrá Tamás bácsira, a szépnevű Termő Ka­lász Termelőszövetkezet elnöké­re Mélykúton, hogy még a kis- körme alatt is huncutság van. Nem rosszat jelent ez a példa­beszéd. Tamás bácsit becsülik, szeretik mindenütt. Csakhát olyan ember, hogy mindig ké­szen áll nála a tréfa s a komoly dolognak is olyan mókás végét tud lekerileni, hogy dűlnek kö­rülötte az emberek a kacagástól. »Jó röndön áll a szénája« — mondják felénk az ilyen fara­gása emberre. De miért is ne állna jól? Gazdag, jóhirü szövet­kezetei igazgat már évek óta s ő maga is a megtestesült erő, egészség. Az eltelt évek is csak a hajába, meg a drótszálú baju­szába tudlak belopni egy kis szürke festéket; vastag szemöl­döke még koromfeketén sötétlik gyorsan kacsintásra álló, derűs kék szeme fölött. Tavaly ismertem meg a ta­nácsházán, ahol keseredetten panaszkodott: — Képzeljék el, betervezünk 11 mázsa árpát, er­re terem nekem 24 mázsa! Hová az istenbe tegyem, az elébb vit­tem ki a géphez 200 zsákot, áe már nincs üres egy fia sem... aztán napok óta törjük a fejün­ket: hogy is osszuk el a tenger' prémiumot?... Most az Alkotmány Tsz-ben, — közelebbről a jó ebéddel meg­terített asztal mellett hozott ösz- sze a véletlen Tamás bácsival. Járási elnöki találkozó volt, a vendéglátást az Alkotmány tag­sága állta. Voltunk vagy har­mincán. Kanalazzuk a jó para­dicsomlevest, hallgat a nép, mert a bolond beszél, amikor eszik, a magyar ember ugyan nem. De Tamás bácsi egyszerre csak lete­szi a kanalat és elmélázik, aztán öblös hangja beleszól a csendbe: — No, látják, emberek, mi­csoda egyakaraton vagyunk itt. Miért nem tudnak azon a fran­cos Szuezi-csatornán is így meg­egyezni? — s már mondja is: — ha rajta állna, kikoplaltatná a marakodó diplomatákat, addig pa és kukoricaszár betakarításá­ban géppel segít. A burgonya­szedőgép elsőnek a Hámán Kató Tsz 20 holdas tábláját szed­te fel, alig néhány nap alatt. A tagság nagy elismeréssel beszél a gép munkájáról, amely egy nap alatt legalább 50 ember ere­jét pótolja s kifogástalan minő­ségben dolgozik. Az Űj Élet Tsz-ben dolgozik a. Gépállomás rcpakicmclöjc a cu­korrépa betakarításában. A tsz- ek hagnarosan megkezdik a ku­korica törését is, — elsőnek azo­kon a táblákon, ahová őszi búza kerül. A szárbetakarításban a Gépállomás saját szerkesztésű szárvágó gépe segít majd. egy falatot se nekik, amíg lej­jebb nem adják ... Kineveljük magunkat, eszünk tovább. Jön a fejedelmi drága jó birkapaprikás. Tamás bácsi nem sajnálja, kitömi vele istene­sen a képét s két falat közt dünnyögi: — No, ezért megcsó­kolom a szakácsáét! — Évődünk vele: — De Tamás bácsi, még nem is látta, hátha valami öreg­asszony? A huncut szemek okta- t-óan ránkvillannak: — Az a jó. Annak nem látszik meg a foga- helye az emberfia ábrázatán! Aztán komolyra fordul a be­széd: tehenészet, fejlett módsze­rek, miegyéb forog a soron. Ta­más bácsi csak hallgat, egyszer aztán kiböki: — Hát úgy van az, hogy min­den iramodik előre ... Lám, mir a bikák is Pannónia-motoron járnak... oszt méghozzá nyak- kendősen!... Fergeteges nevetés, de Tamás bácsi komoly marad. — Nem nevetség ez, halljátok. Hát nem megjelenik nálam is minden reggel a temékenyitő ál­lomás embere nyalkán kiöltöz­ve, motoron és kérdi, hogy van-e folyató tehenünk s ott hordozza, a táskában a borjúcsináló kuli- makszot. Nem is vagyok én elle­ne, egy-két tehénen kipróbáljuk azt a mesterséges megterméke­nyítést. Aztán a hornyának majd megmutatjuk a motort: lásd-e, ilyenen jár az apád ... Azon a délutánon még sokszor megnevettetett bennünket Tamás bácsi. S én azt kívánom neki, hogy sokáig, élete végéig ilyen jókedvű, ilyen testben, kedély­ben egészséges ember maradjon. Mert én azt hiszem, hogy aki nemcsak a dolog végét tudja megfogni, hanem ilyen derűsen nézi a világot s igy tud jókedvet, nevetést teremteni maga körül, — az csak jó ember lehet. S ép­pen ilyenekre van szükség nemcsak egy szövetkezeti nagy családban, hanem, egyebütt is... Mélykúti vendégek Hartán A szegedi és halasi út környékén lakó mélykúti dolgozó pa­rasztok közül néhány an régóta beszélgetnek egymás között az ösz- szefogásról, a társulás lehetőségéről. Olyan csoportosulást szeret­nének létrehozni, amelyben ugyan egyénileg dolgoznának, de na­gyobb táblát lehetne kialakitani, igénybevenni a gépeket. így ju­tottak II. típusú termelőszövetkezeti csoport alakításának gondo­latára. Tervük iránt az úgynevezett majorbeli gazdák is érdeklőd­nek s most mintegy 10—12 gazda foglalkozik a csoport létrehozá­sának ötletével. Előbb azonban működésében akarnak megismerni ilyen típusú társulást, — ezért vasárnap Hartára látogatnak el az ottani Béke Termelő csoport munkájának, életének megtekintésére,. „Olyan világ ez, hogy már a bikák is Pannónián járnak..."

Next

/
Thumbnails
Contents