Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

VUAG PROEETÁRJAt EGYESÜLJETEK ! öt, egciKUí/eJ ! NÉPÚJSÁG fiZ MSP BfiCS-KISKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ara SO fillér 1956. SZEPT. 29. SZOMBAT VVWVVVvVwVVVV Köszöntek hadseregünkéi Minden év szeptember 29-én néphadseregünket ünnepeljük. — 1848-ban ezen a napon a pákozdi esatamezőu született meg a hazáját és népét vé­delmező néphadsereg. Azóta egy évszázad telt el, tele küzdelemmel és keserűséggel. 1848 és 1919 dicsőséges napjai után az elnyomás évei következtek. A magyar uralkodó osztály a nem­zetközi reakcióval ösz- szeíogva sárba tiporta a 48-as honvédeknek, a Tanácsköztársaság dicső katonáinak vívmányait. A csatákban elfáradt, szabadságától megfosz­tott, megalázott magyar nép az elnyomás éveiben is tudta és remélte, hogy: jönni keli és jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Ez a kor, ez a jövő a mi jele­nünk. A mi hadseregünk, me!y szabadságharcos elődeink példáján lelke­sülve őrzi hazánk hatá­rait, egy a néppel. A közlegény, a tiszt, a tá­bornok, mind-mind a munkások, dolgozó pa­rasztok és a dolgozó ér­telmiség gyermekei. Eb­ben rejlik többek között a mi hadseregünk ereje. Nincs más célja, mint ami egész népünknek: béke és jólét. Hadsere­günk erejét növeli az a tény, hogy olyan fegy­verbarátai vannak, mint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok hadseregei. Ezek a had­seregek szintén a népeik békéje és boldogulása lelett őrködnek. Mi bátran és joggal mondhatjuk, hogy ez a hadsereg a mi hadsere­günk. Sokan emlékeznek még vissza arra az idő­re, amikor a jogaikat követelő egyszerű embe­reket fiaikkal — a ka­tonákkal megverették, agyonlövetíék. Keserű napok voltak ezek. Ma már egész más világban élünk. Köteteket lehetne írni arról a segítségről, amit hadseregünk nyúj­tott a megpróbáltatások óráiban. A földrengés, de különösen az árvíz Idején sok száz katonát zártunk a szívünkbe, akik életük kockáztatá­sával mentették meg sok ember életét, biztonság­ba helyezték jószágait, vagyonát. Vagy ki tudna megszámlálni, hányán vettek és vesznek részt nagy országepítő mun­kánkban, hányán segí­tettek és segítenek évről évre aratás idején, stb. Mindezt a magyar dol­gozó nép soha nem fe­lejti el. Örökre szívébe zárta katonafiait, mert az elmúlt évek bebizo­nyították, hogy nép és hadsereg ina már egy. Új szakcsoportok, társulások alakulnak A kunszentmiklósi dolgozó parasztok körében szinte napról napra nó az érdeklődés a tár­sulások iránt. A községben jelenleg három libahízlaló társulás, két mé­hész és két juhtenyésztő szakcsoport működik; s a meglévő társulásoknak több mint száz tagja van. Az elmúlt évben alakult, 32 taggal működő méhész szakcsoport kiváló ered­ményeket ért el és a szakcso­port tagjai most úgy határozták, hogy még ebben az évben szövet­kezetté alakítják át társu­lásukat. Ezekben a napokban nagyban folynak az előkészületek egy rizstermesztő szakcsoport meg­alakítására is. Kunszentmiklóson eddig 10 dolgozó paraszt határozta el magát a rizstermcsztő szak­csoportba való belépésre, az elmúlt héten pedig egy újabb méhész szakcsoport alakult. Az egyszerű társulások létrehozásá­ban jó példát mutatnak a köz­ségi tanács tagjai is. Selyem Zsigmond és Czigler György ta­nácstagok például a juhtenycsz- tő szakcsoportban tevékenyked­nek, Szinyi Károly pedig a mé­hész szakcsoport tagja. A napok­ban több dolgozó paraszt fordult a íöldművesszövetkezethez azzal a kérdéssel, hogy milyen lehető­ségek vannak a sertéshizlalási társulások létrehozására. A nagy érdeklődésre való tekintettel a közeljövőben valószínűleg ennek is megteremtik a feltételeit. r Ä közlemény® es vonat* korlátozásokról Tért hódít a szakcsoportok alakítása A BAJAI JÁRÁSBAN Az alacsonyabb típusú társu­lások mind erőteljesebben tért hódítanak a bajai járás közsé­geiben. Azt lehet mondani, hogy a járás valamennyi községében folyik a szervezkedés szakcso­portok alakítására. Számos községben a szakcso­portok már meg is alakultak és megkezdték működésüket. Leg­újabban Bácsbokodon két szak­csoport is alakult. A 27 tagból, — főleg kis- és középparaszt- asszonyokból, — álló libanevelő és hizlaló szakcsoport és a_ 12 tagból álló halászati szakcsoport. A halászati szakcsoport a Kí­gyós-patak korábban is halastó­nak használt 10 holdas területén kíván halat tenyészteni, halá­szatot űzni. Ideiglenes jellegű menet rendváltozás A Szabad Nép szeptember 26- i számában közölte, hogy a Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­térium szeptember 30-tól előre­láthatóan három hétre 600 vo­nat közlekedését szünetelteti. A kecskeméti MÂV állomásfőnök­ség a megyénkre vonatkozó kor­látozásokat az alábbiakban adta meg: További intézkedésig folyó hó 30-án 0 órától nem közlekedik a Budapest, Cegléd, Kecskemét,. Szeged között a 707., 706. számú gyorsvonat, amely Kecskemétről Budapestre indul 7.29-kor és a Szegedre induló 19.46 órakor. A 712-es számú személyvonat, amely Szegedre 9.40-kor indul és a 719-es számú Budapestre induló 1.55-kor csak vasárnap közlekedik. Nem közlekedik Cegléd és Kecskemét között a 718. sz. sze­mélyvonat, amely Kecskemét­re 22.24-kor és a 715-ös, amely Kecskemétről indul 9.54-kor. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között a 722-es és a 723-as sze­mélyvonatok közlekedését is korlátozták. További intézkedé­sig nem közlekedik a 722-es Kecskemétről 7.32-kor induló, a 723-as 13.57-kor érkező és a 14.03-kor Budapestre tovább induló személyvonatok. Fülöp- szállás és Kecskemét között is szünetel a reggel 4 óra 30 per­ces és a Kecskemétre visszaér­kező 9 óra 22 perces. Kecs- j kémét és Lakitelek között csak | vasárnap közlekedik a 20 óra1 10-kor induló és 22 óra 51 perc- j kor visszaérkező személyvonat. ' Az 1956—57. évi téli menet­rend szeptember 29-rőt 30-ra vir­radó éjjel, azaz 30-án 0 órakor lép életbe. Megjegyezzük, hogy a téli menetrend és az eddig közlekedő vonatok kozott lénye-1 ges változás nem történt. Fel­hívjuk az utazóközönséget, hogy utazás előtt minden esetben ér­deklődjön a vasútállomások fel­világosító irodájánál. A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a szeptember 30-án életbelépő vonatkorlátozás ideje alatt a díjszabás szerinti ked­vezmények közül csak a bérlet­jegyek, a dolgozók munkába já­rásához szükséges havi-, heti­jegyek és a dolgozók menettérti jegye, a tanulók havijegye és a 33 százalékos mérséklésű haza­utazási kedvezmény, a dolgozót fizetett szabadsága idejére meg­illető 50 százalékos menetked­vezménye érvényes. Nem érvényesek egyes vásá­rokra, kiállításokra, emlékünne­pélyekre, stb. már korábban en­gedélyezett menetkedvezmények sem. A vonatok korlátozása miatt a motorvonatokon újból bevezet­ték a vonathasználati jegyrend- szert. Ezeken a vonatokon csak az utazhat, akinek árrá a vonat­ra érvényes menetjegye és vo­nathasználati jegye van. A többi távolsági vonaton is korlátozták a kiadható jegyek számát, ezért a menetjegyek elővétele szüne­tel. A jegyeket közvetlenül a vonat indulása előtt kell a pá­lyaudvaron megváltani és cs/tk azon a vonaton érvényes, amely­re a pénztár a jegyet kiadta. Az IBUSZ a korlátozás ideje alatt belföldre nem ad ki jegyet. A személyszállító vonatok köz­lekedésében szeptember 30-tól érvényes változásokról a hiva­talos menetrendkönyvhöz jegy­zéket adott ki a MÁV vezérigaz­gatóság. Ez a jegyzék 1956. szep­tember 30-tól érvényes téli hiva­talos menétrendkonyv olvasó je­lén található. 1-es számú utal­ványra díjmentesen kapható a menetrendkönyvet árusító helye­ken. 'V Felkérjük az utazóközönséget, hogy a korlátozás ideje alatt csak akkor utazzék, ha utazása múlhatatlanul szükséges, azon­kívül utazása előtt az állomáson mind a közlekedő vonatokról, mind a díjszabásról kérjen fel­világosítást. Egy nappal a Hírős Hát megnyitása elölt Tegnap este már elkészültek a szőlőkoszorúk. Kis gyermekke­zek tartják majd. magasba, haj­ladoznak alatta vasárnap dél­előtt. Mert ugye nem felejtette még senki, hogy Kecskemét a gyümölcs és a gyermekek váro­sa. És az idősebbek arra is emlé­keznek, hogy a 30-as évek nagy­szabású Hírős Hatét a gyerme­kek felvonulása nyitotta meg mindig. A régi hagyomány feléled, de gazdagabban. Mintegy ezer gye­rek szüretet ábrázoló tarka, pa­rádés.serege nyitja meg vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Hírős Hetet. Minden kis részvevő iz­galommal gondol e napra, de a szülői munkaközösségek tagjai, a Hazafias Népfront nőtanácsa legalább olyan lázas igyekezettel készíti elő a ruhákat, szőlőkoszo­rúkat, no meg a kellékeket. A szüretet utánozza a felvonulás és szüret ugye nincs szőlőprés nélkül és az alföldiek el sem tudják képzelni a bográcsban puhült birkapaprikás mellőzésé­vel. Hát minden lesz ezen a fel­vonuláson — kicsiben. A kis kocsit póni ló húzza, a pöttöm­nyi présből csorog a must, a kis bogrács is ott himbálózik majd, míg a Cifra palotától a Széchenyi térre ér a felnőtt né­zők sorfala között a tarka me­net. Ha elvonultak, akkor kerül sor az ünnepi megnyitóra. Az elnöki emelvényről Dinnyés Lajos, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja szól a Hí­rős Hét vendégeihez. És ha vé­get ér a beszéd, a Kossuth tér­ről háromszáz torokból csendül fel városunk szülöttjének, Ko­dály Zoltánnak kórusműve, a »Forr a világa. Négy kórus, a kiskunsági kórusok együttese énekli e nagyerej'ű dalt. E kis kitérő után hadd szá­moljunk be a város mostani Képéről. Mindenütt lüktet az elet, ép ülnek a pavilonok, kocsi kocsit ér a főtéren, hordják az árut. Mert ugyancsak kiépült a város szíve. A Széchenyi téren egy hatalmas pavilon állja el az utat, nagyságával, szépségével vonz majd minden látogatót. Kívül körbe üde gyepszönyeg dí­szíti és bent a Kinizsi Konzerv­gyár híres készítményeinek ki­állítása. A Kossuth térről nehe­zen lehet majd továbbvinni a gyerekeket, kisvasút fut majd körbe, kis repülőgépek várják egy-egy menetre utasaikat. A nagy lánchinta a diákok szóra­koztatására épült. És mellette ott szorul a téren a halásztanya. Susogó nád, kisladik, halastó és benne lubickoló kisebb-nagyobb haluk. Hangulatos a környezet és már az is kedvre derít, hogy a halastóból kiválasztható az ebédre óhajtott ponty, fogas. És még valamit, a halastó kifogyha­tatlan. A zsidó templom előtt az asz­falton erdei csárda kerekedett. Ott nyárson sütik a csirkét. Nem mindennapi látvány, ahogy a kétméteres parázs fölött for­gatják a tíz pirosodó szárnyast. A jó ebéd után inni is kell. Meg kell kezdeni a kadarka-utca ele­jén a poharazást és inni addig, míg bírják józansággal. Ugyanis ott kínálják boraikat a kecs­keméti szőlősgazdák, maguképi- tette lugasokban, kis kunyhók­ban. De a borokon kívül né­melyek sajátfőzésű pálinkát is töltenek a poharakba. Aki a pezsgőt szereti) az is kedvére ihat e királyi italból. A tér kö­zepén egész pezsgőkiállítást ren­deznek az ízléses pavilonban. A híres gyümölcsök, zöldség­félék, a város és környék termé­sének java ott kínálja majd ma­gát a sok-sok pavilonban. De építik már a népművészeti pa­vilont is, Budapestről küldik bele a szemetgyönyürködtető sok-sor árut. Úgy hírlik, hogy bemutatja szép munkáját a ha­lasi Csipkeház és eljönnek a ka­locsai paprikások is egy teljes hétre. Tehát nagy a svrgcs-forgás, a. készülődés, hogy igazi sikere legyen az idei Uirös Hőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents