Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

VILÁG PROtETÂRJAf EGYÉSÜLJÉ TEK f NÉPÚJSÁG AZ MSP BflCS-KISKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TUMflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 229, SZÁM _______Ára GO fillér__________1956. SZEPT. 28. PËNTEK A z í élni akarás diadala HIDEG, CSONTIG HATOLÓ SZÉL tört a bajai utcák házso­rai közé. Március tizenegyedike volt, vasárnap. Siető emberek az utcákon, a száguldó hírek, utánuk dermesztő csend. Fenn, a tanácsházán, a Vízügyi Igaz­gatóságon feszült idegekkel in­tézkednek. Alig pár száz lépésre a város alatt a Kamarás-Duna jégtükre, távolabb a D,una jég­páncélja magához vonja, halá­los ölelésében tartja a gátakat. Halkan kong a templom to­ronyórája. 17.3(f órát jelez. A ta­nácsházán, a Vízügyi Igazgató­ságon szinte egy ugyanazon pillanatban felberreg a telefon: a jegesár áttört a Vörös-hídon. A Posványos, az Alföldy és Sze­nes utcák házai veszélybe ke­rültek. Tombolva, észbontó si­kongassál tör a víz a házak kö­zé. Percek, pillanatok és már a kertek, az udvarok széleit nyaldossa. Autók száguldanak, emberek rohannak, diákcsopor­tok özönlenek a veszélybe ke­rült házak lakóit, bútorait men­teni. Katonaság indul, hogy az emberi erő gálát emeljen a ha­lálos pusztításra kész áradat elé. így kezdődött a küz­delem és hetekig tartott. A környék egy ostromlott város képét mutatta. Volt olyan nap, hogy több ezer ember ereje, több száz gépkocsi, dömperek, exkavátorok, földgyalúk indul­tak együttes ostromra, útját áll­ni a rombolásra kész áradatnak. Március 13-án a vízjelzők 10.37 magas vízállást mutatnak. Éjt-nappalt egybekovácsoló küz­delem folyik. Munkásseregek indulnak a veszélyeztetett pon­tok erősítésére. Néphadseregünk fiai, a vasutasok hősi serege fe­szíti erejét a lakosság erejével együtt. Többméter magas gátak épülnek a Rákóczi Ferenc, Köl­csey, Honvéd, Szent László, Bu­dai Nagy Antal, Határ utcákba betört jegesár megfékezésére. Az üzemek dolgozói gépeiket védik, gyáraik, üzemeik falainál állnak őrt lapáttal, csákánnyal a kezükben. Flősi harc indul, még­pedig diadalmas harc a város villany szolgáltatásának biztosí­tására. A küzdelem, az erőfeszítés, az összefogás soha el nem felejthe­tő, lelkesítő példái születtek. Es mikor számba lehetett venni a jegesár pusztítását, 360 család otthona dőlt össze, vagy vált haj­léktalanná. A PÁRT ÉS A KORMÁNY azonnal segítségére sietett az otthonok újból való felépítésé­nek. Április 1-én már megérke­zik a városba az újjáépítést irá­nyító és vezető műszaki részleg, Bartha Sándorral, a Szocialista Munkáért Érdeméremmel kitün­tetett műszaki vezetővel az élen. Munkához látnak. Több száz va­gon építési anyag érkezik, hogy a jegesárlói visszahódított terü­leteken megindulhasson az épít­kezés, a helyreállítás. SZAKMUNKÁSOK ÉRKEZ­NÉK, hogy a helyi erő segítségé­vel mielőbb visszaköltözhessenek otthonukba a károsultak. Egyedül augusztus 14-én 132 szakmunkás végzi az építkezést. Hetven kő­műves, 26 ács, 36 asztalos, la­katos, üveges, kútfúró. És szep­tember 28-án, — jóval a kitűzött határidő előtt, — befejeződött az újjáépítés, a helyreállítás. A rombadölt és lakhatatlanná vált házak közül 165 újonnan épült és 123 helyreállított házba újra beköltözhettek lakóik. Az újjá­építés és helyreállítás során 52 500 mázsa terméskövet, 2 mil­lió 630 000 darab téglát, 6600 má­zsa meszet, 3500 mázsa cemen­tet, 215 000 darab cserepet, 32 200 folyóméter fedőlécet, 640 darab vasbetongerendát, 800 folyómé­ter gömbvasat, 818 darab ajtót, 446 darab ablakot, 40 mázsa ács­kapcsot, 120 mázsa bitumint, 2500 négyzetméter üveget, 5400 négyzetméter szigetelőlemezt, 5420 négyzetméter nádpallút, 500 köbméter bánya- és folyamkavi­csot, 40 mázsa betonvasat és 30 mázsa lágyhuzalt használtak fel. A VÁROS LAKOSSÁGA emlékművet emelt a munka befejezésének megörökítésére, a párt cs kormány erőfeszítésé­nek, a dolgozók összefogásának hirdetésére, hogy örök emlék mutassa az utódoknak is az ösz- szefogás és az élniakarás diada­lát. A f'elsőszentiváni Hazafias Népfront javaslata a méhészeti szakcsoport megseg ítésére Felsőszentiván méhészei mé­hészeti szakcsoportot alakítottak. A szervezkedés élére a község egyik legrégibb méhésze, Kollár János állott. Hét tagú vezetőség élén a község 18 méhésze kezdte meg a közös munkát. A helyi földművesszövetkezet nyújt szá­mukra segítséget a közös beszer­zésre, a közös értékesítésre, hogy méztermésüket magasabb áron tudják értékesíteni. A méhcsalá­dok átteíelletésére a műlépet a szövetkezet már be is szerezte. A Hazafias Népfront javasla­tot tett a tanácsnak a méhészeti szakcsoport megsegítésére. Java­solta, hogy a Jókai, Kossuth és Sztálin utcákban 650 gyiimölcs- és akácfa kiültctésével segítse a mézgyűjtés eredményeit. A ta­nács a javaslatot magáévá tette és még az idén a facsemetéket kiültetik. Á hillyei Galamb utca asszonyai Nagyszerű egy, istenteremtése a falusi asszony! Ne sértődjenek meg a városi hivataljáró nők az összehasonlításért, de az a kettős teher, amit ők viselnek a mun­kahely és a háztartás gondjaival a vállukon, cseppet sem nagyobb a falusi menyecske áldozatához képest. Elsorolni is fárasztó: mi mindent csinál a vidéki gazda- asszony naphosszat. Hajnalban kel, dagaszt, süt, mos, takarít, gyerekre ügyel, ebédet főz és szalad vele az ura után a határ­ba, versenyt kapál vagy szedi a markot a férfiemberrel, este vár rá a sok jószág, a vacsorafőzés, ß a falun még elég szűkében vannak azok az eszközök, amik megkönnyítenék az asszony gondját: ritka a mosógép, a vil­lanytűzhely s a napköziben, óvo­dában sem jut hely minden gye­reknek. Azok a tűzrőlpattant hillyei asszonyok, akikről ebben az írásban szó lesz, még ennél is többet csinálnak: ésszel-ügyes­séggel pénzt is keresnek. Liba­tömő társulást alakítottak. Hillye a kicsiny Ilomokmégy község egy még kisebb szállása. Á szállásvégi mezőre torkollik a szépnevű Galamb utca. Minden tavasszal selyempihés sárga li- bácskák falkái népesítik be ezt a legelőt, a Galamb utcai kislá­nyok itt töltik pásztorkodással a nyarat. Mire az iskola eiszólítja pz ügyes kis népet, a sárga kis papatyikbul csúnya, gágogó lu­dak lesznek. Az édesanyák meg- kopasztják őket, tömőbe fogják s ilyenkor ősz táján ropogós pénz­zel fizet a rengőhájú hízott liba a vesződségért. A pénz persze olyan jószág, hogy sosincs belőle elég. A ha- szonlesőbb asszonyok egyszer­egyszer megpróbálták felpucolva Pestre hordani a libát, de abba­hagyták. Hillyeszállásról elég nehéz el vergődni Pestig s a hasz­not igencsak elvitte az útikölt­ség. A földművesszövetkezet aztán ógy segített az asszonyok gond­ján, hogy szerződéses hízlalási akciót indított. A szerződött li­bákat egy forinttal drágábban vette át és 100 forint előleget is adott. Egy-két hete meg szétfu- tolt a faluban a hír, hogy tár­sulni is lehet. A társulok három százalékos felárat kapnak — ki­lónként tehát 24 forint 72 fillért — és nem 100, hanem 110 forint előleget. Nosza, felbolydult erre a Ga­lamb utca! Viszota Tamásné ma­ga köré sikerített még öt asz- szonyt s meg sem álltak a föld­mű vessző vetkezeti irodáig, f’él óra alatt készen volt a megálla­podás, szépen papírra vetve, hogy Viszota Tamásné, Vén Ist­vánná. Nagy Mihályné, Kapitány Imréné, Kiss Istvánná és Vén Ferencné ezennel megalakították a hillyei asszonyok libahizlaló társulását, összesen ö3 darab tü­\ more fogott libával. Azonnyom- ban előleget is kaptak, ki meny­nyit kért: Viszotáné 15 lúd után 800 forintot. Vén Istvánná 10 után 1000 forintot, stb. A többi mostmár az ólakban pihegő fehértollú derék szárnya­sokon múlik, hogy mekkora be­csülettel híznak. Viszotáné büsz­kén mutatja a gágogó falkát: már két hetesek és szemlátomást nehezednek. Szégyent, kárt nem vall velük, nem szidja meg a kezét, akinek majd sült formájá­ban asztalára kerül az ő libája. Átlagban 7—8 kilósnak számol egyet készen, az kerek summá­ban 180—200 forint. De nagy ér­ték a tolla is. Igaz, a hízóba fo­gott libát csak kétezer kopaszt- ják, de Vén Istvánná, a szom­szédasszony egyedül a második kopasztással 3 kiló tollat fogott, ami — lévén a toll igen megbe­csült és keresett jószág — leg­alább 360 forintot ér a piacon. A tömőbe fogott lúd a hizlalás egy hónapja alatt elfogyaszt 25 kiló morzsolt kukoricát, ami 4 forintjával számolva, száz forint, — a haszon tehát nem megve­tendő. Igaz, a hillyei asszonyok nem igen számítják a kukoricát, hiszen megterem a saját földön. A libái is maguk keltetik, neve­lik kis korától, a/, örizot kiadja a család. Lám, Viszotáné kislá­nya is a harmadik nyáron pász- torkodik. — No, akkor kap is szép ru­hát fizetségképpen a kis liba­pásztor? — Nem biztos — mosolyog a ' szép, derék menyecske, —, Ha­lf« Sz, Hruscsov csütörtökön reggel hazatért Bclgrádkól Tito elnök és Rankovics BELGRAD. A Tanjug jelenti: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első tit­kára, a Legfelső Tanács Elnök­ségének tagja rövid jugoszláviai üdülése után csütörtökön reggel 7 órakor a batajniciai repülőtér­ről visszautazott a Szovjetunióba. N. Sz. Hruscsowal együtt a Szovjetunióba utazott Joszip Broz-Tito, köztársasági elnök és felesége, valamint Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnöke és Gyúró Pucar, Bosznia és Hercegovina a Szovjetunióba utazott Népköztársaság Nemzetgyűlésé-* nek elnöke, akik néhány na porti át a Fekete-tenger partján üdül-1' nek majd. Búcsúztatásukra a repülőtérem megjelent Edvard Kardelj, aj Szövetségi Végrehajtó Tanács j alelnöke, valamint Kocsa Popo-j vies és Mijalko Todorovics, aj Szövetségi Végrehajtó Tanács; tagjai, továbbá Veljko Zekovics*; a Szövetségi Végrehajtó Tanácsi titkára és Firjubin belgrádi szov-i jet nagykövet, a nagykövetségi tagjainak élén, (MTI) Áz ENSZ fegyverszüneti bizottságának közleménye a szeptember 25-i izraeli—jordanien incidensről JERUZSÁLEM. Az ENSZ fegyverszüneti bizottsága szer­dán este közleményt adott ki a szeptember 25-i izraeli—jordá- niai incidensről. A közlemény — az AFP szerint — megállapítja, hogy az ENSZ megfigyelői 38 jordániai katona és rendőr, va­lamint egy 12 éves kislány holt­testét találták meg. Ezenkívül találtak 11 sebesült jordániai katonát és polgári személyt. A közlemény hozzáteszi, hogy Burns tábornok, a fegyverszü­neti bizottság elnöke azonnali tüzet szüntess felszólítása elle­nére a harc kedd este 18 órától szerda hajnali 1 óráig tartott. — Eden és Mollet megkezdte tárgyalásait PÁRIZS. Eden és Guy Mol­let miniszterelnökök, valamint Selwyn Lloyd és Pineau külügy­miniszterek szerdán a párizsi Matighon-palotában megkezdték eszmecseréjüket a szuezi kérdés­ről. A megbeszélések csütörtö­kön folytatódnak. Szerdán este a két kormányfő rádióbeszédet mondott. Guy Mol­let emlékeztetett arra, hogy Eden miniszterelnök »Franciaország jó barátja« és a »szabadság szilárd védelmezője«. Eden miniszterelnök beszédé­ben hangoztatta, hogy a francia j —brit egység még sohasem volt ; olyan szoros, mint ma. Kijelen- ’ tette, hogy a szerdai megbeszéié- j; seken bizonyos haladást értek el; : Gfőzeími jelentés a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárból Tegnap délután a postás egy táviratot tett a szerkesztő asz­talára. A táviratban ez áll: »Bács-Kiskun megyei Képújság szerkesztősége. Örömmel jelentjük, hogy 1956. harmadik negyedévi tervün­ket folyó hó 26-án teljesítettük. Kinizsi Konzervgyár, Kecskemét.« i P Ebből az alkalomból szeretettel köszöntjük a gyár dolgozóit« vezetőit, s kívánjuk, hogy a negyedik negyedévben is több és jobb 1 konzervet adianak az országnak. A kalocsai járás és Kiskunhalas ; város vezet az állat- és állati termékek begyűjtésében A Megyei Begyűjtési Hivatal újabb értékelése szerint az állat- és állati termékek begyűjtésé­zat vettünk, 16 000 forintért, ami híja van a pénznek, azt a ludak adják ki. : Gyorsan számvetést csinálok: a 15 tömött lúd ára legkevesebb 2700 forint, majdnem az új ház egyik sarkának az értéke. Ügyes asszony a felesége, kedves Ta­más gazda, az a fajta, akire azt mondják: egy fillérből százat tud csinálni. S mindezt csak úgy »mellékesen«, — ezernyi más asszonygond, asszonymunka mel­lett. Persze, ez az okos mozgalom nem rekedt meg a Galamb utcá­ban. A hillyei asszonyok szélté- ben-hosszában beszélnek a tár­sulásról, — sőt a férfiemberek is (dohányra meg fröccsrevalót szimatolva) igen biztogatják pár­jaikat a csatlakozásra. így aztán Kapitány elvtárs, a tanácskiren­deltség vezetője, meg a szövet­kezeti ügyvezető alig győzi úton- útfélen elsorolni a társulás elő­nyeit az érdeklődőknek. Egy sző, mint száz: megér­demlik a Galamb utcai asszo­nyok, hogy nevüket szárnyra kapja a hír s ez a cikk is úgy örökítse meg, mint az első hily- lyei társulás kezdeményezőit. Ügyes kezük alatt hízzon kö­vérre minél több liba, — hadd égjünk több jó pecsenyét. A lu­dak ára meg tömje vastagra az asszonyok kötényzsebét’. — hadd jusson sok szép új ruha az apró pásztornépnek s minden, ami Kell, a szorgalmas családoknak! Gáspár ben az alábbiak szerint alakul a járások és városok rangsora: Az összes húsmázsa Járás: százaléka: 1. kalocsai 74,23 2. bajai 66,54 3. kiskunfélegyházi 64,45 4. kiskőrösi 63,24 5. dunavecsei 63,20 6. bácsalmási 62.92 7. kecskeméti 59,28 8. kiskunhalasi 54,13 Városok: 1. Kiskunhalas 70,08 2. Baja 67,59 3. Kiskunfélegyháza 67,26 4. Kecskemét 48,19 Az egyes cikkféleségeket te­kintve sertésből legjobb a be­gyűjtési eredménye a kalocsai járásnak, Kiskunhalas és Baja városnak. Vágómarhából a kalo­csai járás és Kiskunhalas város túlteljesítette a tervet, közei jár a 100 százalékhoz Kiskunfélegy­háza. Baromfibegyűjtésben szin­tén a kalocsai járás az első, utá­na a bajai járás, Baja és Kiskun­félegyháza következik. Folyik a kapások begyűjtése is. Burgonyából legtöbbet Baja város gyűjtött bo, a százalék- arány szerint a bácsalmási, ka­locsai, dunavecsei és bajai járás következik utána. A napraforgó­begyűjtésben Kiskunfélegyháza, a járások közül a kalocsai, ba­jai, dunavecsei és bácsalmási ve­zet. A kukoricabegyűjtésben Kis­kunfélegyháza messze megelőzte a többi várost és járást a terv több mint 10 százalékos teljesí­tésével. Kecskemét következik mögötte 7 százalékkal, míg a ver­senytársak eredménye csupán százalékos;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents