Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-18 / 220. szám
/ Harcolni k@Il, n#m süvegeim Igazságtalanság Jeune azzal vádolni a Kecskeméti Gépgyár párt, szakszervezeti és gazdasági vezetőit, hogy nem. hallgatják meg az üzem dolgozóinak a -termelés növelése érdekében tett javaslatait, vagy jogos kéréseiket- a munkakörülmények megjavítására. Erről szó sincs. Meghallgatják a termelési értekezleten, melyeket havonta rendszeresen megtartanak. Az ezekről felvett jegyzőkönyvek példás rendben, egymásra rakva fekszenek egy dosziéban, csak az a baj, ritkán kerülnek újra elő. A dolgozók pedig manapság még többet kezdeményeznek a termelés növelése érdekében, mint azelőtt. Szmilkó János öntödei dolgozó például elmondta, hogy az öntödében a légdöngölő szelepjénél állandóan szökik a levegő, ezért nem tudják tartani a légnyomást a többi üzemek részére. Felhívta a figyelmet ennek kijavítására, hogy a többi műhely termelésében ez ne okozzon zavart. Kelemen Dezső öntödei dolgozó azt kérte, hogy biztosítsanak elegendő kádéket, ai öntöde formázói pedig egyöntetűen kérték, hogy a jó minőségű vasat minden esetben a megfelelő helyre biztosítsák az idő- és anyagpazarlás, valamint a selejt elkerülése érdekében. A gépgyár párt-, szakszervezeti és gazdaságvezetői a dolgozóknak a termelés megjavításával kapcsolatos javaslatainak egy részét meg is szívlelték. Bizonyítja ezt az is, hogy az üzem júliusi népgazdasági tervét 100,5, exporttervét 104,0, augusztusi népgazdasági tervét 101,3, exporttervét 114,9 százalékra teljesítette. \ termelési értekezletek jegyzőkönyvei és néhány dolgozóval való beszélgetés azonban egy-két alapvető hibára is rámutattak. A termelési értekezleten például (a tisztító . és a zománcozó műhely kivételével) nem számolnak be arról, hogy mi történt az elmúlt értekezlet óta a dolgozók által tett javaslatokkal. Különösen a munkakörülmények megjavítására tett javaslatokról van itt szó‘. De még ahol beszámolnak a javaslatok sorsáról, ott sem történik minden esetben gyors intézkedés. A zománcozó műhelyben például két év óta kérik a dolgozók, hogy a gyártmányok és a zománcanyag szállítására szolgáló utat javítsák ki, mert a sok gödör és kátyú igen megnehezíti a dolgozók munkáját. A rakományok sokszor felborulnak. Vagy ha elakadnak a kis szállítókocsik a kátyúkban, a munkások sokszor 80—100 kilós terheket kell, hogy emelgessenek. Az út már több balesetnek is okozója volt. Ugyanebben a műhelyben a nyári hőségben szinte kibírhatatlan a zománcozókemencék mellett a munka. Többször kérték szellőztetőnyílás építését. Vannak személyi panaszok is. Az egyik értekezleten Német Péter például sérelmezte, hogy újítása 3 hónapja az újítási felelős fiókjában fekszik. Azóta még csak arra sem érdemesítették, hogy megnézzék, jó-e, vagy sem. Budai Ferenc elmondta, hogy vannak olyan újítások, melyeket bevezettek és már a normákat is levették, de az újító még nem kapta meg a díjat. Még sok ehhez hasonló apró- cseprő dolgot találtunk a jegyzőkönyvekben, melyek megvalósításra várnak. nél«; Meg keil mondanunk Mészáros elvtársnak, hogy ebben j nem értünk egyet vele. Ha a i dolgozók érdekeiről yan szó, nem könyörögni, süvegeim, hanem harcolni kell, Munkásosztályunk kezdeményező, alkotó kedve új lendületet kapott a Központi Vezetőség júliusi határozata nyomán. Ezt a lendületet, táplálni, segíteni kell. Ha a munkások azt látják, hogy hiába kezdeményeznek, hiába követelik a munkakörülmények megjavítását, elvesztik a kedvüket. Ez később arra is kihat, hogy a termelési értekezleteken sem fognak olyan lelkesen javaslatokat tenni. Ezt pedig nem akarhatjuk. Ezért Mészáros elvtársnak azt tanácsoljuk, harcolni kell és nem süvegeim. Uj szellemben dolgozni, ahogy azt a XX. kongresszus és a Központi Vezetőség júliusi határozatai megkívánják. Az 5,lilés«íéleíé zomáueozott íűzhely M és amiről nem szól a krónika... A hiányosságok okát keresve, megállapíthatjuk Balogh elvtársnak, a gyár igazgatójának mulasztását. A dolgozók által tett javaslatok megvalósí- tásáía május óta nem adott ki utasítást az üzemrészek vezetőinek és a műszaki osztálynak. (Pedig azelőtt ezt rendszeresen megtette.) Ennek legalábbis írásos nyoma nincs, ami megállapítható erre a célra szolgáló könyvből. Májusig bejegyezték az utasításokat, azóta viszont nem is vezetik ezt a könyvet. Helytelen lenne azonban egyedül az igazgatót okolni ezért, mert a szakszervezet is íelelős. A jelenlegi problémákat az ÜB is tétlenül nézi. Miért nem dolgozik úgy a szakszervezet most is. mint amikor az öntödében a bőrtalpú bakancsolt engedélyezését, a porszívóberendezések beszerelését, fürdő és öltöző felépítését stb. kiharcolta? Végső soron, de nem utolsó j sorban felelős az üzemi párt- | szervezet vezetősége is. A párt- szervezetnek ugyan nem feladata a hiányosságok megoldása, de a szakszervezetet és a ,gazdasági vezetést ellenőriznie kell, hogy miként valósítják meg a dolgozók javaslatait, jogos kéréseit. Mészáros elvtárs, a párttitkár, becsületére legyen mondva, igen aktív, amikor a termelésről van szó. Ha az öntödében például megakad a munka, segít, sokszor még ő is formáz, vagy éppen vasat hord. A hiba azonban az, hogy ez sokszor elvonja az idejét az egész üzem problémáival való foglalkozástól. Egy párt- vezetőnek pedig nem szabad kis részletfeladatok megoldásába belebonyolódnia. A megoldásra váró kérdések egy része olyan természetű, amely túlnő az üzem vezetőinek hatáskörén. Megvalósításukhoz a minisztérium engedélye is szükséges. Ilyenkor pedig sok esetben az értetlenséggel is számolni kell. Ezért Mészáros elvtárs úgy gondolkozik, hogy »mindenféle kis ügyek miatt nem könyürgünk, nem süvegelünk a felettes szerveinkKÉKKÚTI üdítő gyógyvíz ismét kapható! A KÉÍvKUTI-GYÚGYVIZ kiváló ízű és üdítő hatású. Kiválóan alkalmas bor keveréséhez, mert ízesítő hatása mellett » színváltozást nem okoz és az alkohol káros hatását közömbösíti. A KÉKKÚTI-GYÓGYVÍZ kiváló üdítő hatása mellett elsőrendű természetes gyógyszer gyomorbetegségek — különösen gyomor- savtúltengés — eseteiben. Pótolja a calciumhiányt, javítja az étvágyat. Telep: KÉKKÚT, Révfülöp mellett. Termeli: Gyógy víztermelő Vállalat, Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/A. Ara 1,5 literes csatos palackban 2,40 Ft. 1102_______________ A Bács-Kiskun megyei Népújság a közelmúltban egy illusztrált cikkben jelentette be a megye dolgozó társadalmának, hogy a Bajai Fémipari Vállalat újtípusú, Illés-féle modern zománcozott tűzhelyeknek prototípusát elkészítette, s a tűzhely őszre már vásárolható lesz. Baján a Tóth Kálmán tér egyik üzletének kirakatában a prototípusok közül egy fehér, zománcozott tűzhely található. Gyönyörű, szép, modern, teljesen sima, tetszetős. Már az első látásra megszereti minden háziasszony. A Népújságban közölt képből megközelítőleg sem lehet any- nyit megállapítani, hogy ez a tűzhely nem is tűzhely, hanem egy igen szép bútordarab. Ilyen gyönyörű tűzhelyet nem láttunk. A kirakatban elhelyezett tűzhely mellett látható egy értesítés, melyből azt olvashatjuk, hogy ez a tűzhely fa- és széntüzelésre egyaránt alkalmas, van beépített villanyfőzőlapja is, az idén ősszel a sorozatgyártása is megkezdődik és a dolgozók vá- I sárolhatják. Ez már biztos — állapítottuk ; meg. Ehhez segített bennünket I a Népszava augusztus 29-én közölt cikke, mely hírüladta, hogy az Illés-féle újtípusú zománcozott tűzhelyek gyártását megkezdik, rövidesen vásárolhatja a közönség. Eddig nincs is különösebb komplikáció. Értjük is, mert világos. No. de nézzük tovább, mi húzódik meg a hír mögött. Mivel j nemcsak csodálója, hanem birtokosa akartam lenni ennek a szép tűzhelynek, felkerestem a bajai Vascrtet, hogy elő jegyeztessem a nevem. Nem tudom egészen szabatosan az ott kapott választ papírra vetni, mert iiyenféle. felvilágosítást adtak: igen a prototípusok elkészültek, de nem igen hiszik, hogy gyártani fogják, mert hát így, mert hát úgy...! Ez volt az első, amit nem értettünk. A második pedig az, hogy mire volt az a nagy hírverés, a vásárlóközönség érdeklődésének felkavarása — úgy tudom, már háromszázan jegyez-, tettük elő nevünket a tűzhely- vásárlásra —, amikor csak a prototípusok legyártásáig jutottak el. A harmadik, amit nem értünk, hogy miért kellett kiállítani s munkadarabot és hirdetni az őszi vásárlás lehetőségét, ha eddig még csak öt darab tűzhelyet készítettek el. Negyedszer nem értjük azt sem, hogy milyen sugalmazásra jelent meg a Népszavában az augusztus 29-i cikk, mely azzal biztat, hogy ezt a tűzhelyet gyártani fogják és kapható lesz. Ez a cikk akkor jelent meg, amikor a bajai Vasért vezetősége már nem biztatott bennünket azzal, hogy nagyobb mennyiségben is készül ez a tűzhely. Végül nem értjük, hogy a megyei és városi tanács iparügyi osztálya miért enged olyan ipari i terméket hirdetni, amelyről tudja, hogy sorozatban nem gyártják. Ehhez még csak azt tennénk hozzá: végre egy igazán Ízléses ipari termék, amely tetszik a közönségnek, nem sablonos, hanem modern, a haladó társadalom minden elképzelését és igényét kielégítő, a magyar ipar szakembereinek tudását, fantáziáját, ízlését bizonyító termék, megtetszett a fogyasztóközönségnek — és nem gyártják. Mindezt nem értjük, ezért választ kérünk. Komáromi Ede, Szeged, Kohászati Alapanyagellátó Vállalat 9z fisMítéjtítÖ Vállalat FÉL VESZ KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT budapesti és vidéki munkahelyekre. Jelenkezési hely: Budapest V., Egyetem u. 15. sz. Munkaügyi Osztály. 1078 Újítás a szolöpermetezés megkönnyítésére A múlt hónap elején Kecskeméten, a Miklóstelepi Szőlőkí- sérleti Intézetben szőlő-gépészeti bemutató volt. Ezen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek mezőgazdászai, egyéni szőlősgazdák, valamint a Tiszakécskei Permetezőgépgyár műszaki szakemberei vettek részt. Annak idején olyan kérelem hangzott el, hogy jó lenne egy gépet szerkeszteni, amely a szőlőművelés nehéz munkáját megkönnyítené és elsősorban is a permetezést. A permetezőgépgyár műszaki brigádját erősen foglalkoztatta ez a probléma. Kiss Bálint, a gyár technikusa, akinek nagy gyakorlati tudása van és maga is két hold szőlővel rendelkezik, próbálkozott a permetezés nehéz munkáján könnyíteni. A 125 köbcentis Csepel motorját használta fel erre a célra, éspedig úgy, hogy a motort az első kerék mellé szerelte, az ülés rnögé pedig tartályt helyezett két kerékre. Ez a magánjáró a permetezés színhelyére szállítja a permetlevet — két—két és fél hektolitert — és ott a motor bekapcsolásával megtölti a batériás permetezőgépet. A motor 10 atmoszféra üzemi feszély mellett 15—20 liter a teljesítménye. Tehát pillanatok alatt tölti meg a permetezőgépet, minden fizikai megerőltetés nélkül. Ugyanez a magánjáró a paszták között is mozoghat és a tartályból 25—30 méter hosszabbító- tömlő segítségével 4—6 személy dolgozhat. Ezek az emberek naponta 6—7 holdat tudnak bepermetezni. A magánjáró helyközi szállításra is alkalmas. Egyszerre három-négy mázsa súlyt is elbír. A motor ezenkívül felhasználható kézi daráló, répavágó, morzsoló és egyéb kisgép meghajtására is. A motor napi fogyasztása mintegy 10 liter keverék. A magánjárót a múlt héten kipróbálták és nagyszerűen bevált. A prototípus rajzait most készítik és az első példány körülbelül egy hónap múlva elkészül. Kiss Bálint ezután kombinált motorost fog szerkeszteni, amelynek segítségével a metszésen • és a szüretelésen kívül minden szőlőművelési munkát el tudnak végezni. Úgy tervezik, hogy jövő nyáron már ezt a gépet is bemutathatják. Ezen újítások segítségével azután már nagyon könnyű lesz a szőlő, ffiggmüvelese» Látogatás egy tanyai iskolában K icsi iskola áll a fülöú- házi tanyavilágban s a kicsi padokban vagy harminc gyerek hajol füzete fölé. A betűvetést tanulják és némelyiknek bizony becsületére válik a nagy igyekezet. Benn à teremben nagy a csend és a figyelem, odakinn meg a szeptemberi szél zúgatja a fákat, zörgeti a kukoricát. Egyik óra a másik után múlik, az órákból napok lesznek, hónapok és ezek a pad fölé hajló gyerekek egyre többet látnak meg a világból, egyre élesedik az értelmük. Két fiatal tanítónő vezeti az itt felnövő gyermekeket a tudatlanságból a tudás birodalmába, egymást váltva nevelik, oktatják ezeket az apróságokat. Az iskola: Fülöp- háza község III. számú tanyai iskolája egészen egyszerű épület. Az idegen, aki messziről látja, nem is hinné, hogy a tudást osztogatják ott. S bizony, nincs könnyű dolga ennek a két fiatal tanítónőnek. Faragó Júliának és Zámbori Erzsébetnek. Az iskolában jelenleg 59 tanyai gyerek jár, ebből 26 az alsóbb osztály tanulója. A legtávolabbi tanya 3—4 kilométernyire van az iskolától. Tavasz- szal, szép időben semmi ez, télen azonban, amikor jeges szél süvít a tanyák fölött, sokszor csaknem teljesen üres a tanterem. Most azonban kevés kivétellel jelen van mindenki. Az iskolaév elején vagyunk még, hát illik bemutatkozni az iskolában. Persze, nem minden szülő ragaszkodik ahhoz, hogy gyermeke ott üljön az iskola padjában. Jobb, ha otthon van a gyerek, legalább haszon is származik belőle — így vélekedik például Csősz Imre, 10 holdas dolgozó paraszt, aki Juliánná és Saxatta leányát iulíáhii pulykapásztorkodásra fogja. — Sok baj van az olyan szülőkkel, akik inkább a maguk hasznát nézik, minthogy gyermekeikkel törődnének — panaszolja Faragó Juliánná tanítónő. A napokban felkeresték a szülőket és figyelmeztették őket, hogy az iskolai oktatást törvény í\ja elő, de falrahányt borsó [ volt minden szavuk. Csősz Im- réné például rábeszélte tizenhárom esztendős Mária nevű leányát arra, hogy tagadja meg az iskolába járást. — Mit tesznek az . indokolatlan mulasztások megszüntetéséért? — kérdezzük Faragó Júlia tanítónőt. — A szülőket élőszóval is, írásban is figyelmeztetjük és igyekszünk megmagyarázni, hogy tulajdonképpen gyermeke jövője ellen vét az, aki akadályozza őket abban, hogy tanuljanak. Ha a felvilágosító szó nem használ, akkor a rendeleteknek megfelelően intézkedünk, hogy a hanyag szülőket megbüntessék — felel a kérdésre Faragó Júlia. Megtudjuk azonban azt is, hogy a községi tanácsnál nem veszik komolyan a dolgot, mert eddig még nem hajtották be a büntetéseket. Sokszor megesik, hogy az olyan szülök, akik nem járatják iskolába gyermekeiket, csak kinevetik a kél tanítónő igyekezetét. A községi tanácsnak ezt a magatartását bizony el kell ítélnünk, mert ez nem más, mint az iskola és a pedagógus tekintélyének lejáratása. De nézzük, hogyan él itt, a szétszórt tanyák között ez a két fiatal tanítónő? Először a lakást nézzük meg. Szerény, de tiszta és csinosan berendezett szobában laknak. Látszik, hogy szeretik a széaeU ' A szobában egy rádió, de nem működik. Villany nincs, a rádióhoz meg nem kapnak telepet a környékben. Könyv csak néhány darab van a lakásban, pedig szeretnének olvasni, de nem jutnak könyvekhez. A közelben könyvtár nincs, így igényeiket kielégíteni nem tudják. A község hét kilométernyire van az iskolától, ugyancsak hét kilométernyire van a másik község is, Ágasegyháza. — Ki lehetne itt bírni, csak legalább egy kis kultúra jutna el hozzánk. Könyveket szeretnénk — jegyzi meg szerényen Faragó Júlia. Jó lenne, ha az illetékesek, nevezetesen a megyei tanács oktatási osztályán elgondolkoznának ezen a szerény megjegyzésen. Talán lehetne valamilyen megoldást találni, talán nem kellene a tanyai tanítókat magukra hagyni. Vajon mi lenne, ha a tanyai tanítók számára vándorkönyvtárat létesítenének? A tanyai tanítóknak éppúgy szükségük van a kultúrára, a művelődésre, mint a falusi és a városi iskolákban dolgozó pedagógusoknak. H azánkban megbecsülik a pedagógusok munkájúk megbecsülik a tanyai tanítókat is, de helyes lenne, ha ez a megbecsülés abban is megnyilvánulna, hogy gondoskodnak művelődésükről, hogy javítsanak élet- körülményeiken. Reméljük, hogy az illetékesek megszívlelik a jó-- tanácsot és szebbé, könnyebbé teszik a tanyai tanítók életét. Nemcsak az ő érdekükben, hanem a tanyavilágban felnövő ifjú nemzedék érdekében is égé* tőén fontos ez, j Sonuj, János.: ■
