Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

ntÂG PROtBTÂRJAI SGVE5ÖUITíK ! NÉPÚJSÁG DZ Mir BÚS-KISKUN NESTEI tlZOIISISa ES I MEGYEI IMÎCS LIM ■■liWMSgSBgPIWWiWI^W«» mm XI. ÉVFOLYAM, 219.SZÄM Ara SO filter 1956. SZEPT. 16, VASÁRNAP íéglaégető a tiszakécskei tanács kezelésében Az első 40 000 darab ssénporos tégla '\ A nagyarányú építkezést nagy­tan hátráltatja a tégla hiánya. A helyi szükségletek kielégíté- ,ére a tanács elhatározta, hogy i körülbelül 50 évre elegendő igyag kiaknázására szénporos ;egla gyártását kezdi meg. Alig 1Ű000 forintos beruházással ve- •őasztalokat, formákat csináltat­tak, a vízszükséglet biztosításá­hoz motort vásároltak, a szén­port pedig a pécsi bányától sze­rezték be. Az előkészületek ide­jén sokan hitetlenkedtek és nem jíztak abban, hogy sikerül majd ióminőségű téglát gyártani. Augusztus közepén megkezdő­dött a vályog verése, a régi gép­állomással szemben lévő nádas erületen. Feri, Ferenc, Demeter István, Móré János, Tóth János és Zsadányi István nagy szak­értelemmel két köbméter agyag­hoz két mázsa szénport kever­tek. Rohamosan megtelt a telep friss, égetésre váró téglával; A próbaégetés alkalmával príma, acélos téglát nyertek. A vályog verése folyamatos, úgyhogy most 40 000 tégla van a kemencében, amit a jövő hét elején szednek szét. Az első ter­méket a tanács maga használja fel a községfejlesztési munkák megvalósításához. Még az idén megkezdik a tanácsháza bővíté­sét, melynek során 8 új helyisé­get létesítenek. Az Árkus-dűlő­ben az iskolát egy tanteremmel bővítik és egy tanítói lakást is építenek. Jövőre már a termelőszövetke­zetek és az egyéni gazdák igé­nyeinek kielégítésére folyik majd a termelés. Ügy tervezik, hogy két-két és fél millió téglát égetnek. Hogy az időjárás ne akadályozza a munkát, fedett szárítókat építenek. A tégla előállítása igen nehéz fizikai munkát igényel. Különö­sen nehéz az agyag kidolgozása, gyúrása. Ezt a munkafolyama­tot a hartai Lenin Termelőszö­vetkezetben olcsó befektetéssél könnyítették meg. Mi azt java­soljuk a tiszakécskei tanácsnak, tapasztalatcserére látogassanak el a hartai Lenin Termelőszö­vetkezetbe. Ha az ottani mód­szert hasznosítani tudják, jóval több téglát tudnak majd gyárta­ni lényegesen kisebb fáradtság­Szedik az ezerjó csemegeszőlőt a vaskúti Kossuth taz-ben. A képen: Schaffer Borbála (kendő nélkül) és Vajda Zsuzsanna riport erünknek kínálják a mosolygó szőlőfürtöket. Sztankovics Mátyás országgyűlési képviselő: Támogassuk jobban a termelői társulásokat A Kecskeméti Katona József Színház művészegyüttese tegnap Abonyban ötvenedszer játszotta i Cigánybárót. Az operettet el­lő ízben május 27-én mutatták be. A kecskeméti siker után a ‘ájegyüttes a vidéket járja a melódiákban oly gazdag daljá­tékkal. A tájegyüttesben három változás van. Arzéna szerepét Kálmán Márta, Karnerot Jánoky Sándor és Ottokárt Sárosy Gá­bor alakítja. Molnár Ferenc még egészen fiatal korában irta a »Doktor úr« című bohózatát. Több, mint öt­ven és óta minden földrész szín­padát bejárta ez a darab. Ná­lunk most felújításban adja elő a tájegyiiites és szép sikereket arat vele. Kirobbanó taps jelzi, hogy a színészek kiválót nyúj­tottak. Két hónap alatt 23130 hizlalás! szerződés Alig két hónap alatt 23130 hízlalási szerződést kötött me­gyénk parasztsága az Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalattal. A sertés­hizlalási akcióban eddig mintegy 20 000 egyéni gazda is részt vett. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz 50 darabra szerződött, a ne- roesnádudvari Kossuth 70-re, a városföldi Dózsa pedig 80 hízóra. Az egyéni gazdák közül Petres István bácsbokodi gazda, aki 10, ifjú Szabó István Felsőezentivánról, aki 10, Bori Ambrus sükösdi egyénileg dolgozó paraszt, aki 15 sertésre kötött hízlalási szerző­dést az 1950—57-es esztendőre. Tóth József né, Kiskunfélegyháza, Alkotmány utca 11. szám alatti lakos már harmadik éve szer­ződik az Allatforgalmi Vállalattal, most is öt hízóra írta alá a szerződési ívet; A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság szocialista átszervezése állandó felvilágosító munkát igénylő fel­adat. A Központi Vezetőség júliusi ülése abban jelölte meg a szö­vetkezetek szervezésének leg­döntőbb követelményét, hogy a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával, a nagyüze­mi gazdákodás előnyeinek meg­győző bizonyításával jöjjenek létre a nagyüzemi gazdaságok. A Központi Vezetőség arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozot­tabban kell támogatni a terme­lőszövetkezeti csoportokat, az alacsonyabb típusú termelői tár­sulásokat. Az utóbbi évek folya­mán a falusi párt- és tanács­szervek keveset foglalkoztak — szinte teljesen elhanyagolták a mezőgazdaságban az alacsonyabb típusú szövetkezetek szervezését, a meglévőkkel való foglalko­zást. Azzal érveltek, hogy a ter­melőszövetkezeti csoportok lét­rehozása kettős munkát jelent. Először a szervezésnél, másod­szor a szövetkezetté való át­alakuláskor jelent nagy munkát a velük való foglalkozás. Ëz fé­lig igaz. Az a nézet azonban, hogy csak a legfejlettebb típusú termelőszövetkezetek szervezésé­re kell fordítani minden erőt. — fékezője lehet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Fi­gyelembe kell venni azt is, hogj nem minden dolgozó paraszt ju' el mindjárt oda, hogy a legfej­lettebb szövetkezeti formát vá lassza. Előbb meg akar győződ­ni: milyen a munka a közösség­ben, kik azok az emberek, akik­kel egy életen át — legalábbis □míg bírja a munkát — dolgoz­ni akar. Az emberek ilyen el­gondolásait, próbálkozásait fi­gyelembe kell venni, mert elő­segíti a dolgozó parasztok szö­vetkezeti útra való térését. Ez az igazság másik fele. Nem kell előre félni a több munkától. Párt- és állami szervezeteink­nek jobban kell tehát segíteni a meglévő termelőszövetkezeti cso­portokat. Megyénkben jelenleg 80 tszcs van, 12 274 hold földdel, amelyből 9061 hold a szántó. Számos tszcs azonban nem működik alapszabály sze­rint. Csupán a nevükben viselik a csoport nevet, továbbra is egyénileg szántanak és teljesí­tik a beadási kötelezettséget. Hogy magukra maradtak, nem­csak ők hibásak. Ennek oka ab­ban is keresendő, hogy a termelő­szövetkezeti csoportokat sok he­lyen nem -tartották és ma sem tartják szövetkezetnek és keve­set törődnek velük. Pedig meg — Napred! — Előre! — kö­römiek a kis úttörőpajtások a jarai délszláv iskola udvarán. Iskolájukról büszke soraik olvas­hatók a Zidne Novine, a faliúj­ság táblájáról. Megszépült az is­kola az idén, új tanteremmel is bővült, padlózatát, tatarozását maguk a Vörös Csillag Tsz tagjai végezték. A most kapott rádiót éppen szerelik, holnap már meg ■■s szólal, hogy összejöveteleiken hangjai mellett tanulva szóra­kozhassanak a Matia Gubecz úttörőcsapat tagjai. Az iskola falairól a magyar és i szerb irodalom nagyjainak ké­pei tekintenek a kései utódokra. Arany János és Móricz Zsíg- mond képei mellett egy fehér körszakállas, jóságos szemű férfi képe néz le simogatólag. A hí­res újvidéki költő, Jovan Jova- novits Zmaj (1833—1904). Itt vé­gezte gimnáziumi tanulmányait a kiskunhalasi gimnáziumban, aztán orvos lett, de nevét gyer­mekversei, a Toldi, a János vi­téz és az Ember tragédiájának szerb nyelvre való fordítása vette szárnyra,. A szerb költé­szet egyik legnagyobb lírikusa volt, aki verseiben a nép nyelvén, csengő szavakban szó- 'alt meg; hogy felvegye a küz­delmet a szerb irodalomban ak-­A garai délszláv iskolában kell végre érteni, hogy a terme­lőszövetkezeti csoportok iskolák, ahol a tagok megismerhetik a szövetkezet előnyeit. Számos előzőleg termelőszövetkezeti cso­portban dolgozó tag — miután megismerkedett a szövetkezeti mozgalommal — a fejlettebb forma mellett döntött. Megyénk különböze tájai hagyományos állattenyész­tő-, gyümölcs- és zöldségtermelő kultúráról híresek belföldön é? külföldön egyaránt. A mezőgaz­daság szocialista átszervezéséve7 egyidejűleg védeni, fejleszteni, nemesíteni kell ezeken ^ terü­leteken is a termelést. A nagy­arányú fejlesztés itt is csak nagyüzemi módon lehetséges Különböző termelői, értékesítő társulások már eddig is alakul­tak a megyében. Például: Izsá­kon a szőlőtermelők egyrésze í szakcsoportok keretében külföl­di szállításokra vállalkozott. A szakcsoport ellenőrzi, hogy csak kiváló minőségű szőlőt szállít­hassanak a termelők külföldre Ezzel védik hírnevüket, az or­szág hírnevét. A különböző ter­melői társulások .számos helyer, a nagyobb munkákat is közöser végzik: gépet vásárolnak, nö­vényvédőszert, oltványokat kö­zösen szereznek be. Egymást se­gítik, támogatják a tagok. A kettős célt I a mező- ’gazdasági termelés növelését és a szocialista átszervezést egy­idejűleg kell megoldani. A párt­nak és a kormánynak nem ér­deke, hogy a mezőgazdaságban a szocialista átszervezés során csökkenjen a dolgozó parasztság életszínvonala. A termelőszövet­kezetek szervezésénél ilyen té­nyezőket alkalmazni mérhetet­lenül káros lenne az országra. A pártnak és a kormánynak az b célja, hogy a termelőszövetke­zeti csoportok, termelői társulá­sok keretében a tagok érezzék az állam segítségét, növekedjék a termelés, erősödjék a jövőbe ; vetett hit. ; A dolgozó parasztságban nem­zedékről nemzedékre öröklődőt! a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás. A ma még szövet­kezeten kívülállók nehezen bir­kóznak meg a szövetkezés gon­dolatával. : Egyre többen vannak [olyanok, akik már kijelentik. '••Ha meggyőződöm arról, hog> [jobb lesz a szövetkezetben, ma- igám is az új utat választom.* ;A falusi párt- és tanácsszervek Igondoskodjanak arról, hogy mi­inél több dolgozó paraszt megis- ' merje ezeket az előnyöket és él- j jenek vele, hogy a termelőszö- l vetkezet elóiskolájaiban ismerjék. saieg a jövendő útját* kis meséje és abból levont tanul­ság. A farkas rátört a védtelen bá­rányra és elkezdte lakmározni. Egy csont azonban megakadt torkában. Elkezdett segítségért rimánkodni. Nagy jutalmat ígért annak, aki torkából a csontot kiveszi. A hosszúnyakú gólya indult segítségére. Bedugta hosszú csőrét a farkas torkába és a megakadt csontot kihúzta abból. — Mi lesz a jutalommal? — kérdezte a gólya, a farkas megvicsorítva fogait azzal fe­lelt: — Nem elég fizetés szá­modra, hogy ki engedtem húzni fejedet a torkomból. Obradovits Deszitej meséje végére odatüzte a tanulságot is, a »rossz ember a jók között olyan, mint a far­kas a bárányok között. Bizony ilyen sokszor az emberek hálát­lansága is.« A garai délszláv iskolában nem ilyen embereket nevelnek. Hazaszerctő, a népet szerető, igaz embereket, akiknek apjai az állatni gazdaságban, a ter­melőszövetkezetekben, az egyéni parcellák keskeny tábláin ha­zájuk, otthonaik boldogulásáért, gazdagodásáért küzdenek és akiknek utódai egykor ők lesz­nek, a délszláv iskola kis úttörő pajtásai-, kor még túlsúlyban szerepelt egyházi szláv nyelv ellen. A tankönyvek lapjain a kis délszláv úttörő pajtások ott ta­lálják Radicsevics Brankó, 1824 —1853, csengő-bongó lírai verseit, ő is, mint Jovan Jovanovits Zmás, verseiben az egyház által terjesztett maradiság ellen foly­tatott küzdelmet. Leghíi esebb versében, a Put-XJt címűben eré­lyes szavakban ostorozta a népi nyelv kialakítása ellen gördített akadályokat. A magyar és délszláv haladó hagyományok ápolására nagy súlyt helyeznek a garai délszláv iskolában. Vük Stefanovics Ka- radzsics, a szerb nyelv refor­mátorának nevét minden kis diák ismeri. 0 teremtette meg a cirill ábc-t, melynek nyom­dokain halad ma is' az oktatás, a betűvetés titkainak megisme­rése. Sokszor állnak meg képe elölt a kis első osztályosok, hogy emlékét jól megőrizhessék. Á nemzeti hagyományok ápo­lásának két olyan eszményképe néz le az iskola fehérre meszelt falairól, mint Ivan Mozsuranity és Petar Petrovits Njegos. Mind­ketten a horvit irodalom kima­gasló nagyjai voltak. Hangjuk a török elnyomatás súlyos eszten­deiben szólalt meg, kitartásra, hősi elszántságra ösztönözve népeiket. Ivan Mazsvranity nevét a szerb irodalomban a Smirt Smail Age Csengitja, Csengity atya haláláról írt epo­sza tette örökéletűvé. Petar Pet­rovits Njegos pedig a Gorszkij Vijenac, a Hegyi körkoszorú lelkesítő soraival hevítette a gyűlöletet a megszálló törökök ellen, ostorozva a behodolókat, az árulókat. A szerb irodalom nagyjai leg­szebb soraikkal szólalnak meg a délszláv tankönyvekből, hogy a múlt lelkesítő példáin ne­velődjön a ma fiatalsága. Okul­jon a történelem lapjaiból és a nyiladozó kis lelkek nemes és emberszerető, a szabadságért ra­jongó férfiakká serdüljenek. A gazdag mesevilág állatme­séinek képletes világánál mu­tatja meg az igaz emberi. Obra­dovits Deszitej képmása nem­csak a mesék feltárt világával marad örökemlékezetű, de me­séinek tanulságaival is. Álljon itt a »Farkas és a bárány* rövid J Ötvenedszer delták éld a Cigánybárót

Next

/
Thumbnails
Contents