Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-13 / 216. szám

H ■ V4Í ROS < ><x ir,A/KKM>oO00000O00OO(>on-00O0 '^~1-^v^^'<>i><><>0<H>CKKKKH><>CK><H>CKK>0<>i><X>0<X><>0<>CK>O00<><>000<><K><X>O<>OO<>O<>O<><><>CH>CK>0<><><K>O0<>n^O0OOO< Sokan ismerik már a televízió adásait A kísérleti adásoknak bárki résxese lehet Nemrég csodálták meg Kecskemét lakói először a villamos- sági szaküzlet kirakatában a televíziót. A mozgókép helye szür­kén csillogott, de a jó fantáziával rendelkezők elképzelték a le­játszódó cselekményt is. Először megjelent a televízió a kirakat­ban, majd szerelők kúsztak mókusügyességgel a tetőre és ma már mindenki számára látható a város első, T alakú televíziós antennája. Azóta már sok tucat nézője volt a kísérleti adásoknak. Mert ha műsort sugároz a magyar televízió, bekapcsolják a kecske­méti készüléket és bárki aki a villamossági üzletbe léved, csodá- lója lehet ez újdonságnak. Kedden délután is sűrűn változtak a vendégek, a sugárzott divatbemutatónak sok nézője volt és noha sokszor még szürke vonalak, légköri zavarok remegtették meg a képet, mégis részesei lehettünk egy újfajta élvezetnek. Ma még egy kilowattos adó sugároz, de még ez esztendőben a 30 kilowattosat is üzembe helyezik. Hát még akkor milyen él­vezetes lesz itt Kecskeméten egy-egy adás. Akkor már bizonyára nemcsak a villamossági szaküzletben, de többfelé, a város klub­jaiban, családi otthonokban szórakoztatja majd az érdeklődők százait a színvonalas, élvezetes televíziós műsor. A pedagógus szakszervezet megkezdte munkáját ÚJ ISKOLAI ËV INDULT, új fejezet kezdődik a pedagógus szakszervezet városi bizottságá­nak munkájában is. E héten megtartották az iskolai SZB- elnökök és szakszervezeti bizal­miak részvételével első értekez­letüket. Megvonták az elmúlt esztendő mérlegét, majd az előt­tük álló feladatokról beszéltek hosszasan. A szakszervezetnek segíteni kell a nevelők ideológiai tovább­képzését a XX. kongresszus és az értelmiségi párthatározat szellemében. A szakmai tovább­képzés biztosítását a különböző témájú egyetemi előadók által tolmácsolt előadássorozatokkal kívánják segíteni; az iskolai ok­tatási nevelőmunka segítésére is szép elgondolások születtek. A SZAKSZERVEZETNEK komoly feladata lesz az idén is a pedagógusok kulturális igé­nyeinek kielégítése. Folytatják az elmúlt iskolaévben oly nagy sikert aratott szavalóesteket, mikrobarázdás hangversenyeket, de tollforgató-est szervezését is tervezik, ahol a nevelők írásait olvassák fel. Új terv, hogy két­hetenként a klubhelyiségben egy-egy iskola nevelőtestülete tölti majd vidám szórakoztató hétvégét. Az eddig is szép sikert aratott színjátszócsoport és ze­nekar már komoly munkához lá­tott. Az országos kulturális se­regszemle októberi döntőjére készülnek, hogy a rangsorolás­ban előkelő helyet biztosítsanak. Opera betanulásáról is szó van. Talán itt kell megemlítenünk azt is, hogy nyelvtanfolyamokat is szerveznek kezdő és haladó fokon orosz, angol, francia, né­met, olasz és kínai nyelvből. A tavaly megkezdett oly nagy si­kert aratott varrótanfolyamot Nyitott szemmel A rozs vetőmag a jövő hét végéig cserélhető A homokos területeken meg­kezdődött a rozs vetése. A ter­melőszövetkezetek és az egyéni gazdák eddig mintegy 1000 hol­dat vetettek be. A tanács mező- gazdasági osztálya idejében gon­doskodott megfelelő minőségű és mennyiségű rozs vetőmagról. Több vagonnal már ki is osz­tottak, s még 8 vagon áll a cse­rélni szándékozók rendelkezésé­re. A cserét a jövő hét végéig, azaz szeptember 22-ig lehet lebo­nyolítani. Amennyiben a gazdák nem tartanak igényt a vetőmag­ra, a fennmaradó mennyiséget más járásba diszponálják és ké­sőbb már nem lesz mód a cse­rére. JAVASLAT, központi TUZEP-teiep létesítésére A lakosság egyre fokozódó tüzelőigényét minőségi szem­pontból még nem elégíthetjük ki, de mennyiségi szükségletét már tavaly is ki tudtuk elégí­teni. A TÜZÉP-telepre naponta csaknem 10 vagon tüzelőanyag érkezik. Szeptemberben 22 500 má2sa szenet, több száz mázsa brikettet és 4650 mázsa kokszot várnak. Ez a mennyiség, csak a kokszból, körülbelül 1900 mázsá­val több, mint amennyi az elő­ző hónapban volt. Meg kell je­gyezni, hogy a kifogástalan minőségű tüzelővel legnagyobb részben most már csak az isko­lákat és az egészségügyi intéze­teket elégítik ki. Tavaly általá­ban igen jól bevált a pécsi iszap és ebből már az idén eddig is jóval többet adtak el, mint ta­valy egész évben. is folytatják és az idei romá­niai út után jövőre is szervez­nek kirándulást a szomszédos államokba. A NEVELŐK ANYAGI MEG­SEGÍTÉSE is feladatuk. Több helyen felvetették a B, C terü­leten dolgozó pedagógusok, hogy a pedagógus-földek nincsenek rendezve — a lakáshelyzet meg­javításán is van tennivaló. Egy egész új kezdeményezés­sel próbálkoznak még szociális téren. Felkutatják azokat a nyugdíjas pedagógusokat, akik több, mint 10 évi szakszervezeti tagsággal rendelkeznek, vagy a Tanácsköztársaság idején hasz­nos munkát végeztek, vagy az illegális kommunista párt tagjai voltak, esetleg baloldali maga­tartásuk miatt a tanári pályától búcsűzniok kellett. Az arra ér­demeseket felterjesztik különle­ges nyugdíjra, s ezenkívül éven­ként egy-két esetben rendkívüli segéllyel enyhítenek a nyugdíjas pedagógusok anyagi gondjain. A VÁROSI BIZOTTSÁG­BAN történt személyi változáso­kat is megbeszélték, majd a hoz­zászólók szóltak a munkát aka­dályozó problémákról. Arról, hogy az Oktatásügyi Minisz­térium nehezen szakít régi mun­kastílusával, késnek a tantervek, ez a beinduló munkák komoly gátja. Az osztályfőnöki díj fel­emelésének szükségességéről is sokan szóltak, de felvetették azt is, hogy a tematikus terv egyé­nenkénti elkészítésével nem lesz egységes az oktatás. OKTOBER ELSŐ NAPJAI­BAN minden iskolában megtart­ják az alapszervi taggyűléseket, ahol már a feladatok végrehaj­tásának mikéntjét ismertetik a szervezett pedagógusokkal. A gépállomás és a silózás? Az állatok téli takarmányozására igen jól bevált a siló. Ter­melőszövetkezeteink nagy gondot fordítanak erre. A másodveté­sek betakarítása most folyik és ezzel egyidőben megkezdték á silózást is a Törekvés, a Lenin és a Szabadságharcos Termelőszö­vetkezetben. Mindenki előtt ismeretes, hogy a zöldtakarmányt 3—4 nap alatt kell feldolgozni és a silógödröt lezárni, mert azután már megindul a káros erjedés. Tűrhetetlen állapot uralkodik a Szabadságharcos Termelőszö­vetkezetben. Itt a dolgozók már 10 nappal ezelőtt összehordták a takarmányt, hogy a gépállomás megkezdhesse a munkát. A gép­állomás ki is vonult a silózógéppel, azonban a 100 köbméteres siló még mindig nem telt meg, és az összehordott takarmány alja már rothad. Egy-egy alkalommal 6—7 órai munka után a silózó­gép elromlik, az emberek készenlétben várják a munka tovább­folytatását, A gépállomás ígérgeti is, hogy majd délelőtt, majd délután jön ki. A sok hitegetéssel azonban nem telik a gödör. A silózás miatt már tavaly is sok panasz merült fel a gépállomás munkájára. Az Üj Tavasz-nál például a gépállomás nemtörődöm­sége miatt 100 köbméter siló romlott el. Érthetetlen az, hogy a Kecskeméti Gépállomás jutalmat ka­pott a gépjavításokért, tervét túlteljesítette. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy a gépjavításoknál a minőségi munkával nem sokat törődtek. Az elmúlt évi hibákon okulva az idén már nagyobb figyelemmel kellene segíteni a termelőszövetkezetek munkáját. Bízunk abban, hogy a gépállomás vezetői mindent el­követnek, hogy a silózás zökkenőmentes legyen. A város fejlődése és a növek­vő igények következtében a jelenlegi TÜZÉP-telepek nerc megfelelők. Nem felelnek mes azért, mert a vasútállomástól messze vannak és a tárolóhely is rossz. Fuvarköltség címén évente körülbelül másfél millió forintot fizetnek ki, ami 2,20 fo­rinttal növeli a tüzelőanyag árát. Köztudomású, hogy az 1001-es telep talajviszonya tűr­hetetlen, esős időben sok drága tüzelő vész a sárba. A telep ta­lajának rendbehozására mintegy másfél millió forintra lenne szükség és még akkor sem tud­nák az évi 8—10 000 vagon árut fogadni. A körülmények hatáséra a TÜZÉP vezetősége előterjesztést tett a városi tanácshoz egy kor­szerű iparvágánnyal ellátott központi telep létesítésére. Erre a célra a legalkalmasabb a máriavárosi vasútállomás köze­lében elterülő 5—6 katasztrális hold terület. Közel van a város­hoz, a betonút mellett, és az autóbusz-megálló közelében fek­szik, tehát könnyen megközelít­hető. Az iparvágány megépítésé­vel a másfél milliós fuvarkölt­séget is megtakaríthatnák és a BELSPED-kocsik más, a lakos­ság fuvarigényeit elégíthetnék ki. A megfelelő tárolóhellyel pe­dig tetemes mennyiségű szenet menthetnek meg. Értesüléseink szerint a helykijelölés ügyében a tárgyalást, az érdekelt szervek­kel együtt, előreláthatólag még ebben a hónapban megtartják,. >ooooöo»r A Küküllő utcában megszűnt a közforgalom A városi tanács igazgatási osztálya ezúton is tudomásul hozza a város lakóinak, hogy fi Küküllő utcát a közforgalom elől. lezárta. A lezárt út helyett a Dózsa György úton bonyolódik a forgalom, . ORONGYOS UT Azért ez túlzás Mással is megtör­ténik, hogy férjhez- megy, hiszen ez a világ rendje. így járt a Magyar Nem­zeti Bank városi fiókjának egyik csi­nos leányalkalma­zottja is, asszony- nevén: Kolozsvári riborné. Az elrebe- gett »igen« azonban nem mentesít egy fiatalasszonyt sem személyi igazolvá­nyának átíratásá­ul. — Erről szól az alábbi történet. Az ifjú Kolozs- várlné engedélyt kért az esküvő után főnökétől egy félórás kilépésre, hogy az ímlített átírást elin­tézze. Nem akarjuk részletezni e pár- perces munka mi­benlétét, elég az hozzá: Kolozsvári- né egy negyed, vagy egy félóra helyett pontosan egy fél munkanapot töltött a BM megyei fő­osztálya igazolvány alosztályán, s erről e kis cikk szereplő­jének, ha vonakod­va is. de a követ­kező pecsétes írást adta az alosztály egyik dolgozója. »Igazolás. Ezennel igazoljuk, hogy Ko­lozsvári Tiborné a mai napon a sze­mélyazonossági iga­zolvány átírása mi­att itt tartózkodóit a »B. M. Főosztály kecskeméti igazol­vány« alosztályon 10 órától 14 óráig. 1956. szeptember 6.« Hivatalos pecsét és olvashatatlan alá­írás. Nem vitázunk azon, hogy a rendőr­ségnek mennyi a munkája, de szeret­nénk, ha az igazol­vány alosztály dol­gozói megváltoztat­nák munkastílusu­kat, mert 10 perces ügyeket 4 óra alatt intézni — ez egy kicsit már túlzás. — Sándor — Nem egy rossz országúiról, hanem az életnek olyan görön­gyös epizódjáról lebbentjük fel a fátylat, melyet az emberi meg- nem értés szült, s később az em­beri megértés hozott helyre. Három hónappal ezelőtt tör­tént. Hegedűs László, a Kinizsi Konzervgyár villanyszerelője éppen az egyik beteg villanymo­tor gyógyításával bajlódott, ami­kor Köller Károly köszöntött rá: Szaktársam, ezt a pumpát gyor­san meg kellene javítani. A villanyszerelő kezébe vette az akvárium pumpát. Forgatta, nézegette, közben eszébe ötlött • 'jegy elképzelés, mely már tavaly Lősz óta motoszkált a fejében. ;\No, végre itt az ideje, megpen- Xdítem — gondolta magában s Qígy szólt: A — Vibrációs megoldású ez a {pumpa. Nem csinálhatnánk mi Vennek alapján egy vibrációs (jmegoldású lísztszitálót? }) — Szitát?... Igen, az jó lenne — felelte Köller Károly s arra Vgondolt, amit a tésztaüzem ve- {zetője nemrég mondott neki: A i lisztsziták működése lassú. A V pépet hajló motorcsapágyak pe- (,'dig hamar elpusztulnak, mert a liszt beleszóródik. Talán most sikerül...- Csináljuk együtt — indít­ványozta Hegedűs László.- Rendben van!- Az elektromos részt én csi­nálom, a többit pedig maga — válaszolt a villanyszerelő. A megegyezés értelmében rö- ívid idő alatt el is készült a kis /alkotmány, melynek hivatalos )neve: elektromos transzformá­torral vezérelt vibrációs szita. Ki is próbálták. — Nagyszerű — mondták többen is. Nem is csoda. Nem kell hozzá villanymotor s négyszer több lisztet szitál, mint a régebbi. Az elektromos beren­dezést Hegedűs László régebbi holmijai közül kereste elő. A kis masinát aztán a két újító repeső szívvel, nagy örömmel vitte bn az igazgatói irodába bemutatás­ra. Az irodában az igazgató elv­társon kívül még ott volt Illés Béláné elvtársnő, az üzem párt- titkára. örömmel nézte, hogy a két tnunkás milyen lelkesen be­szél újításáról. A gépet kipró­bálták. Kicsit zörög, kicsit töké­letlen, de alapjába véve jó, csu­pán egy-két dolgot kell rajta igazítani. A két ember izgatot­tan várta a választ. Nem késett,. Úgy jött, mint a hidegzuhany: — Nem fogadom el, mert ennél már jobbak vannak — mondta az üzem igazgatója. A két ember először csak egy­másra nézett, majd Hegedűs László nagynehezen kibökte: — Igazgató elvtárs, nem tudom, hogy másutt hogy van, de any- nyit mondhatok, hogy nálunk ennél jobb még nincs. Ha itt nem kell, megpróbáljuk más­hol... Kézbe vették a kis masinát és lélekben összetörve hagyták el az igazgatói irodát. — Hát érde­mes törni az embernek magát, mikor úgysem méltányolják. Mi­nek újítsunk, minek írják az újságok, hogy aki újít, az sokat tesz a haza érdekében. Hisz nem kell... A készülék felkerült az egyik szekrény tetejére és az újítási lapra pedig ezt irta az igazgató elvtárs: Nem fogadom el, mert már ennél jobbak vannak a malomiparban. Nem fogadom el! Es most néz­zük meg, mit mond az újítási rendelet: »Az újítótól csak vi­szonylagos újdonság követelhe­tő. A viszonylagos újdonság ab­ban áll, hogy a javasolt elgon­dolást a megvalósító szervnél — vállalatnál, intézménynél, stb. —1 a javaslattétel időpontjában nem alkalmazzák és nem is terve­zik.« Erről egy szó sem esett. Hogy ne feledjük a szavun­kat. az előbb azt írtuk: a gép kipróbálásánál jelen volt az üzem párttitkára is. Hát ő hogy véle­kedett? Csak akkor szólt, amikor az újítók elhagyták az irodát: — így nem lehet bánni az embe­rekkel, igazgató elvtárs. Taná­csot kellett volna adni nekik... Három hónap után a pártszer­vezet szorgalmazására az üzem műszaki propaganda bizottságá­nál szóba került Hegedűs László cs Köller Károly újítása. A részvevők a kivitelezés mellett szavaztak. Ennek alapján Ve­res József elvtárs, az üzem fő­mérnöke kiadta az utasítást: — A lakatosmühely készítse el a mintapéldányt. E példa is világosan mulatja, hogy göröngyös az újító útja, de erősíti munkájában az a tudat: Az újat elnyomni csak ideig- óráig lehet. A vezető feladata pedig az, hogy mindig és min­den körülmények között az újat segítse.

Next

/
Thumbnails
Contents