Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

R-a V4Í ROS Q&OO'ÏQQQQOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOO VVvwwv~ 0<>C>0<>0<>0«(K>CKK><>CKKH><KH><>WKK><><XKKK>OCKKK>0<><K><><>(KK>0<><>ÎKKKK> WHKJOOOOOOOOOOO'<k>o-<>^h>o<: Tanévnyitó hatvanegyedszer Hétfőn nyitja kapuit az Állami Zeneiskola Dunasxegcsöi levelek, két távoli család barátságáról Ilyenkor szeptember elején valahogy mindig a diákokhoz kanyarodik gondolatunk. Ha is­kolák előtt visz el utunk, ön­kénytelenül is halkabbra fogjuk a szót, hogy ne zavarjuk a tan­termekben folyó komoly mun­kát, ha pedig a tízpercek hangos zsivajától zajos a környék, meg­állunk néhány pillanatra figyel­ni a gondtalan hancúrozást. Akinek útja e napokban a Pe­tőfi utcába, az Állami Zeneiskola felé vezet, még nem vesz tudo­mást a szeptemberről, illetve mé­gis... Bár napközben néma az udvar, üresek a termek, délutá­nonként, esténként izgatott gye­reksereg özönlik be a kiskapun, — próbára mennek. Készülnek a hétfői tanévnyitó ünnepélyre. Ez az immár hatvanegyedik évnyitó nem lesz akármilyen. Az úttörő- ház nagy színpadán egész kis hangversenyt rendeznek a nö­vendékek és tanárok. Eredményekben bővelkedő esztendőt remél az Állami Zene­iskola igazgatója, Ádám József, a tanulók kedvenc Józsi bácsija. Ennyi lehetőséggel még nem in­dult év. Az előző évek eredmé­nyeire építve, komoly zenekari és énekkari oktatásra lesz már lehetőség az idén. A Zenei Ál­talános Iskolával, az úttörőház­zal karöltve, létrehozzák a vá­ros ifjúsági zenekarát — és jó­zanul mérlegelve a lehetősége­ket — erős együttessé válnak rö­videsen. Gazdagabb is lett az iskola. A városi tanács egyelőre 20 000 forinttal segített. Rádiót, lemez­játszót, értékes lemezeket, obo­át, klarinétot, hét hegedűt vásá­roltak belőle. Most, hogy lemez­játszóval rendelkeznek, megvaló­síthatják régi álmukat, a mikro­barázdás hangversenyeket. Ez nagy hasznukra lesz, hisz a ze­nehallgatás fő eszköze a zenei Uj ktsz ólakul városunkban Még folynak ugyan a szerve­zési munkák a megyei KISZÖV részéről, de már kész a terv: — egy olyan ktsz alakul még a szeptember folyamán, melynek tagjai csökkentértékü munkabí­ró képességgel rendelkeznek. A tervek szerint a ktsz a lakossá­got fogja ellátni, apróbb házi ja­vításokat végeznek. A tagok kö­zött lesznek lakatosok, festők, ablakosok, műszerészek, stb. Csak orvosi engedéllyel lehet va­laki a szövetkezet tagja. Ezt, a nagyhorderejű elképze­lést a hazánkban járt szovjet küldöttek mondották el, Buda­pest több kerületében már dol­gozik is ilyen szövetkezés. Itt magasabbak a normabérezések, mint általában az üzemekben és ezzel lehetővé válik majd az idősebb, nagyüzemi munkából kiöregedett szakemberek foglal­koztatása. A lakosság bátran fordulhat majd ehhez a szövetkezethez, minden javítást — olcsón és ki­fogástalanul — elvégeznek! Szett heeikemítl útiam mejél kedves nyári élményeiről Megkezdődött a tanítás, be­népesültek a nyárra magukraha- gyott iskolapadok, de hadd emlé­kezzünk még néhány szóval a felejthetetlenül szép nyárról, hisz az iskolában is sokat be­szélnek még erről a gyerekek. Utólagosan beszámolhatunk ar­ról, hogy Kecskemét fiataljai közül több, mint ezer úttörő üdült a nyáron különböző tábo­rokban. A Rákóczi Általános Is­kola (12 kis diákja mesél a ked­ves bükkhegységbeli napokról. A Zrínyi Ilona Iskolából 172 ta­nuló Balatonbogláron ütött két­hetes tábort, az Uttörőház két hétig Pécsen nyaraltatta a leg­jobb úttörőket. A kiskecskeméti iskola Ságvári Endre úttörő- csapata négy napos kirándulás­ra ment Miskolcra, Lillafüredre, Tapolcára. Az úttörőcsapat 26 pajtását a miskolci és a kecs­keméti Hazafias Népfront nőbi­zottsága támogatta és segítette, hogy minél kellemesebben telje­nek napjaik. A városi DISZ-bizottság állal szervezett keceli nagytáborban 340 kisdiák üdült a nyár folya­mán, s most gondoljuk, szívük szerint tolmácsoljuk a kecs­keméti gyáraknak, vállalatok­nak soha nem múló háláju­kat, amiért anyagi hozzájárulá­saikkal lehetővé tették a tábor felállítását, s messzemenően gondoskodtak fenntartásáról. Ezenkívül, amit itt felsorol­tunk, még sok úttörőnek jelen­tett nagy élményt a csillebérci, tihanyi és pécsi központi tábo­rokba való üdülés. A DISZ központi táborában is mintegy 99 pajtás üdült. A kellemesen eltöltött nyár után eredményes tanulást, jó munkát kívánunk az úttörőknek. HOZZÁSZÓLÁS egy a Szabad Népben megjelent cikkhez A Szabad Nép 1956. szeptember 3. számában megje­lent »Hol a velős­csont?« című cik­kel kapcsolatban szeretnék néhány szót írni az újsá­gon keresztül. Meg­állapíthatom, hogy kecskeméti viszony­latban sem különb a helyzet — a velős­csont eltűnése a húsüzletekből, — itt is sok bosszúságot okoz. Egyes hús­üzletekben a disznó­húst általában igye­keznek a 30 forint 60 filléres árban egységesen eladni s a csontot is ebben az árban számol­ják el. Például szeptember 2-án az Állami Áruház mö­götti húsüzletben vásároltam egy kiló negyven deka com- bot csonttal együtt, amiért 44 forintot fizettem. Utólagos számításom szerint 7 forinttal kevesebb járt volna, de hi­bás voltam, mivel rögtön nem szól­tam. Igaz, sokan ' álltunk sorban a pult előtt és min­denki sietett, úgy jó magam is meg­feledkeztem, s csak otthon kezdtem szá­molni hogy nem kellett volna ilyen sokat fizetni. Ak­kor azonban már este 0 óra elmúlt s az üzlet zárva volt. Hogy másokkal s velem sem, hasonló eset többel, ne for­dulhasson elő, java­solnám az illetéke­seknek, hogy akár társadalmi aktivál: útján — ellenőriz­zék többször a hús­üzleteket, s ha le­het, orvosolják a velőscsont eltűné­séért feltámadt pa­naszokat is. Fekete Mátyásáé, Kecskemét, Párkány u. 3. oktatásnak, Még az idén továb­bi 20 000 forintot kapnak a vá­rosi tanácstól, abból kiegészítik hangszereiket és 100 széket vá­sárolnak, hogy végre legyen ho­va leülni a 400 hallgatónak. A Népművelési Minisztérium is segítségére sietett e szépen fejlődő zeneiskolának. 16 000 fo­rintot juttatott, pianinót vettek belőle és így zongorából már nincs hiány. Az anyagi támoga­tás mellett az erkölcsi sem ma­radt el. A tanévnyitó ünnepi be­szédet Kóbor Antal, a Népmű­velési Minisztérium művészetok­tatási főosztályának vezetője vállalta magára. Hangszerhez értő, zenét ked­velő, zeneileg művelt, gyermeke­ket, felnőtteket nevelni — ez a tanári kar törekvése ebben a nagymultú iskolában. Koronázza siker munkájukat, ezt kívánjuk tiszta szívből. Győzelmi jelentés Kedves levelet kapott szer­kesztőségünk a Kecskeméti Kéz­műipari Vállalattól. A levél így hangzik: Bács-Kiskun megyei Népújság Szerkesztőségének, Kecskemét. A Kecskeméti Kézműipari Vál­lalat vezetősége és dolgozói örömmel közük, hogy a vállalat 11956. III. negyedéves tervét már 1956. augusztus 31-cvcl, 102.2 szá­zalékra teljesítették. Ördög Lászlóné igazgató * * Ebből az alkalomból szeretet­tel köszöntjük a vállalat vezető­ségét és dolgozóit s kívánjuk, hogy jó erőben, egészségben vé­gezzék tovább, sikerekben gaz­dag munkájukat. Szeptember 20-ra megnyílik az új tej bolt Több hete folynak már a bel­ső átalakítások a Széchenyi tér sarkán lévő üzlethelyiségben. í Mint már hírüladtuk, ezen a helyen egy űj, korszerű tejboi- tot fog nyitni a KISKER Válla­lat. Szeptember 20-ra lesz kész a bolt. A belső munkák már majdnem teljesen készen van­nak, csak a PVC-padló lerakása hiányzik. Árusítani fognak tejterméke­ket: meleg tejet, kávét, kakaót, túrót, sajtot, vajat, ezenkívül süteményeket, cukrászsütemé­nyeket, teát, különböző húské­szítményeket, cukorkát és cso­koládét. Bizonyára emlékeznek még kedves olvasóink közül többen is, hogy a nyári szünidő kezde­tén rövid cikkben számoltunk be arról, hogy öt fiatal, feláldozva nyári pihenését, az árvíz sújtot­ta községekbe indulnak segéd­kezet nyújtani a bajbajutottak­nak. A cikk végén reményked­ve fűztük hozzá — a szülők ne­vében is —, hogy fiainkban nem fogunk csalódni. íme, az alábbi levél egy megható bizo­nyíték erről. Egy édesanya irta, a Terményforgalmi Vállalat egyik dolgozója, Kovács Sán- dorné. Olvassák szeretettel: »öt fiatal elindul« című cikk­re írt levelemre megkaptam a a választ. Most pedig, fiam el­beszélése után, beszámolok a Mohács és Dunaszegcsőn eltöl­tött két hétről. Az idő jó volt, a fiúk sátorban vertek tanyát, s az élelmezésre sem volt panasz. A családok, ahová elosztották őket, mini édes szülők, úgy ügyeltek rájuk. S hogy mennyire megszerették őket, azt hiszem, azok a le­velek is bizonyítják, amelyek gyakran érkeznek egy kislány­tól és a szüleitől. Mi, szülők még nem láttuk egymást, és mégis úgy írunk egymásnak, mintha már régi is­merősök lennénk. A dunaszeg- csői édesanya többek között ezt írja: »Akt ilyen gyermeket ne­vel, és Így neveli, hogy segíteni kell a bajbajutottakon, nyaralás és pihenés helyett, fizetés nél­kül, az vagy jómódban van, vagy nagyon-nagyon jó szívű». Erre megírtam fiam elutazásá­nak történetét. Megírtam, hogy először tőlem kérdezte meg, hogy elmehet-e. — Ha kedved van, természe­tesen — válaszoltam. — örülök, hogy ilyenre gondolsz. S a sok fiatallal együtt így került az én fiam is Dunaszeg- csöre, s most már különösen boldog vagyok, hogy elment és segített, mert a távolról érkező levelekből ezernyi hála. meleg szeretet sugárzik, amely min­den fizetségnél százszorta töb­bet ér. Ölven kis csorvési úttörő terve: megismerni a Hírős Várost A városi DISZ bizottságon Trombitásné asztalán kedves, közvetlen levél fekszik. Gara- guly László, a Békés megÿei esorvási általános iskola úttörő csapatának vezetője írta. A le­vél tartalmát annyiban lehetne összesűríteni, hogy 40—50 úttö­rővel szeretnének kirándulni Kecskemétre, hogy a várost és nevezetességeit megismerjék. Ké­rik. a DISZ bizottságot, segít­sen »nyélbeütni« nekik ezt a kirándulást. A levél érkezésétől alig telt el egy-két nap, máris megkap­hatták a választ a csorvásiak, amelyben a DISZ bizottság tol­mácsolja, hogy nagyon örülnek levelüknek, s annak, hogy Kecs­kemétre készülnek. Szívesen látják a esorvási úttörőket a kecskeméti úttörők, sőt vendég­ségbe is meghívják őket. Kérik azonban, hogy lehetőleg szep­tember vége felé jöjjenek, ek­kor lesz a legtöbb látnivaló itt. Trombitás eívtársnő megírta, hogy szeptember 30-tól október 7-ig lesz lesz Kecskeméten a Hírős Hét. Ezenkívül megtekint­hetik majd a város nevezete­sebb üzemeit: a Konzervgyárat, a Gépgyárat, a Cipőgyárat, el­látogathatnak a múzeumba. E látogatások megszervezésében készséges segítséget nyújt a DISZ bizottság. Sőt már azt is megírták a kis esorvási úttörők­nek, hogy nemcsak egy napra, hanem legalább kettőre legye­nek vendégei Kecskemétnek, hogy sokkal többet láthassanak, tanulhassanak. A esorvási úttörők bizonyára örömmel olvasták a választ, s már készülődnek is. Ötven kis úttörő számolja a napokat, meg azt, hogy hányat kell még alud­ni addig, amíg megláthatják a Hírős Várost. A DISZ bizottság és a kecskeméti úttörők is ké­szülődnek már fogadásukra. MJOOOmHHXi Havonta 12 millió Kossuth cigaretta Kecskeméten havonta 12 mil­lió Kossuth-cigarettát, másfél millió 5 éves tervet, V millió 400 çzer Munkást, 180 ezer Mátrát, 20 ezer Virginiát füstölnek el az emberek. Ha ezeket a cigarettá­kat egyenként sorbaraknánk (15 milliót) Kairótól Vlagyivosz­tokig érne. Oklevél... A kecskeméti Katona József gimnázium magyar szakköre el­ismerő oklevelet kapott az Ok­tatási Minisztérium által hirde­tett várostörténeti pályázaton. A szakkör az új tanévben ismét folytatja gyűjtési és feldolgozási munkáját. évadnyitó színműről Ankét a Mint ismeretes, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház az idei évadot Jókai: »A kő­szívű ember fiai« cí­mű színművével nyit­ja meg. A bemutató­val kapcsolatban Kecs­keméten tegnap dél­után a TTIT helyisé­gében dr. Orosz László előadást tartott, ahol méltatta Jókai írói pá­lyájának egyes állo­másait., amelyek szük­ségesek a színmű esz­mei mondanivalójának a megértéséhez. Bőven elemezte a színmű esz­mei mondanivalóját, jellemezte a művészi feldolgozást, foglalko­zott az alakok jellem­zésével, azok hiányos­ságaival, művészi gyen­geségükkel, majd ki­domborította azokat a jeleneteket, amelyek különösen alkalmasak TTIT-ben az a színpadra való vi­telre. Az előadó re­méli, hogy a színház­ban nem a regény hi­bái jönnek majd ki, hanem az a varázs, amelyet Jókai olvasá­sakor érzünk. Vitain­dító előadás után első­nek Vági Lajos alezre­des kért szót. Kiegé­szítette az előadó né­zetét a darab politikai­eszmei mondanivaló­járól, majd összeve­tette a darab alakjait más Jókai regények fi­guráival. Felkérte a rendezőt, hogy vigyáz­zanak az alakok ruhá­zatára, mert szerinte az osztrák katonatisz­teket minden esetben fehér kabátban kell megjelentetniük. A hu­szárokat pedig vörös csákóban. A katonák szerepeltetésénél szíve­sen segíti a színházat. Váry István ügyvéd szintén elemezte Jókai politikai mondaniva­lóját, majd hangoz­tatta, hogy a szerep­elosztás biztosíték ar­ra, hogy a kecskeméti közönség jó előadás­ban élvezhesse ezt a romantikus színmű­vet. Gergely István színművész, aki Jenő figuráját alakítja, hoz­zászólásában annak a felfogásának adott ki­fejezést, hogy a darab­ban a jellemek spon­tán is fejlődhetnek. Megemlítette, hogy a regényből nemcsak Jó­kai, hanem Hevesi Sándor is írt már szín­művet. Jókai »Keresd a szívet« címet adta színművének. Hevesi­nek nem sikerült olyan drámai egységbe fogni a színművet, mint Föl­des Mihálynak, akt most dolgozta át a re­gényt színművé. Hoz­zászólt a vitához a da­rab rendezője is, Föl­deák Róbert. Elmon­dotta, hogy céljuk: be­mutatni a romantikus Jókait, vagyis minden színpadi lehetőséget ki­használni egy roman­tikus páthosszal telí­tett színműnek a meg- elevenítéséhez. Azt ja­vasolta, hogy az elő­adás után ismét jöjje­nek össze és vitassák meg az együttes mun­káját. A vita igen ér­tékes volt. Sajnos azon­ban, olyan időben ren­dezték, amikor az üze­mek, s vállalatok dol­gozói nem vehettek részt. Javasoljuk, hogy a legközelebbi ankéto! a korai esti órákban rendezzék, amelyen az üzemek dolgozói is részt vehetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents