Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-26 / 227. szám
ŸUAG PßOtETAPJAt SQYÊSÙtJETÉK ! NÉPÚJSÁG a Nur u'es-iisui megyei bizottsr'gs es i megyei unies uru XI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ara 50 filter 1956. SZEPT. 26. SZERDA Levelezőnk jelenít A Kiskunhalas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó községek egyéni termelői is egyre inkább felismerik a társulásba rejlő erőt. Rövid idő alatt több szakcsoport és társulás alakult. A méhészszakcsoport 175 tagjának 2000 méhcsaládja van. A libahízlalási társulásnak 26 tagja van, akik 800 darab szerződött libát nevelnek. A szőlővessző- és gyökereztető társulásnak 11 tagja lett, a közös területük 20 hold. A szarvasmarha- nevelő társulásnak szintén 11 tagja van és 14 törzskönyves tehenük. A baromfinevelő tár- j sulás pedig 18 taggal alakult meg. Rémen szőlő- és gyümölcs- termelő társulás alakult 116 családdal, 210 hold szőlő- és gyümölcsössel. Ezenkívül egy parlagterület értékesítő társulás alakult 14 taggal, egyelőre nyolc hold parlagterülettel, (Bogárdi János.) Xölcsöngabenávi! segítik a vízkárt szenvedeti tsz-eket A vízkárt szenvedett Bács megyei termelőszövetkezeteket köl- csöngabonával segíti az állam, hogy megkezdhessék az őszi vetést. Eddig már több, mint 50 vagon jómmőségű gabonát osztottak szét 33 tsz között. A károsult egyéni gazdákat is köl- csöngabonával segítik, hogy bevethessék földjeiket. Mintegy 17 vagon kenyérgabonát osztottak ki közöttük. Minőség szerint kategorizálják a béreket a Bajai Gyapjúszövetgyárban A BAJAI GYAPJÜSZÖVET- GYÁRBAN már hosszabb idő óta folynak az erőfeszítések a minőség megjavítására. Az eredmények kibontakozásának útját azonban erősen befolyásolta az a helytelen nézet, mely az üzemrészekben válogatás nélkül a darabbérezést állította — mint legkifejezőbb mutatót — a szocialista javakból való elosztás elvéül. Így a mennyiség növelése került az előtérbe, a minőség javítására való törekvés hátrányára. A Központi Vezetőség határozata nyomatékosan mutatott a minőség megjavítás múlhatatlan szükségességére. Két üzemrészben — a fonodában és szövődében — a határozat végrehajtásaképpen bevezették a minőségi bérezést, mellyel közvetlenül is érdekeltebbé tették a dolgozókat a jobb, a minőségileg kifogástalan áruk gyártására. At ARUK KATEGORIZÁLÁSÁT olyan prémiumrendszerrel kapcsolták össze, mely a dolgozókat nemcsak nagyobb odaadásra, figyelemre, gondosságra serkenti, de anyagilag is jobban érdekeltté teszi. A két üzemrészben az I. osztályú árut gyártó dolgozókat 20 százalék prémium illeti meg, a II. osztályú árut előállítók csupán darabbérezésben részesülnek, míg a III. osztályú árut gyártó dolgozók keresete 20 százalékkal csökken. HOGYAN FOGADTAK a dolgozók a bevezetett kategorizált prémiumrendszert és az milyen eredményt mutat? A kérdésre azzal felelhetünk, általános megelégedéssel találkozott, hiszen a dolgozók megtalálták benne törekvéseiket, anyagi érdekeltségük további fokozását. Az eredmény pedig? Bohner Etel szövőnőt a pré- miumrendszer mindjárt az első dekádban 140 forint többletkeresethez juttatta. Agócs Gizellát; viszont, — miután túlsúlyban III. osztályú árut gyártott — 73; forint levonáshoz. Igazságos ez? Azt mondják az! üzemrészek dolgozói, igen. Hí- j szén a bevezetett prémiumrend-j szer, a munka értékének kifeje-; zője. ; Az üzemben azonban ez csak az első lépés a minőség javítására való törekvésnek. Most folynak az előkészületek a tépő, far- ] kasoló, poroló új, minőség sze- ; rinti bérezésének bevezetésére. ; Hasonlóképpen a festődében is. ! Ebben az üzemrészben különös jelentőséggel fog bírni ennek a rendszernek bevezetése. Így akarják elérni az egyes anyagok színtartósságára való igyekeze- ; tét, az utánfestések megszüntetését. Ez utóbbi ugyanis jelentősen befolyásolni tudja az önköltségcsökkentés alakulását és hozzájárulhat — miután a festékanyagok nagy része import útján kerül az országba — a deviza-takarékossághoz. A PRÉMIUMRENDSZERÉ BÉREZÉS kialakítása az üzemrészek mindegyikében jelentős fordulatot eredményezhet. A kikészítőben a mai bérezési rendszer nein tudta elősegíteni a végeken fellelhető aprólékos hibák felkutatását és kijavítását. Ebben az üzemrészben például a premizálásnak olyan fokát kellett megkeresni — és meg is találták —, mely az üzemrész dolgozóit a minőség fokozásán keresztül is jutalmazza. A festődében október ,1-ével már az új premizálási rendszer lép életbe, a többi osztályokban pedig fokozatosan valósulna^ meg és lépnek életbe. FOGLALKOZNAK MÉG — ugyancsak a minőség fokozására, az önköltség további csökkentésére — olyan intézkedés bevezetésével is, hogy az egyes gépek és a gépek mellett dolgozók anyagi veszteségét feltüntessék a meg nem felelő fonal okozta veszteségek kimutatásával. Hiszen a rossz fonal amellett, hogy rossz áru előállítást eredményez, a szövődéi dolgozóknak nagyobb fizikai megerőltetését követeli, ideges kapkodáshoz vezet, ami végeredményben a dolgoz^ anyagi károsodását is magával hozza. Szemléltető példával megvilágítva, a minőségi előírásnak megfelelő fonalból egy szövő 25 méter szövetet tud leszoni, minőségnek meg nem felelő fonalból csupán 18 métert. Természetes és magától értetődő, hogy a minőségnek meg nem feielő fonalból rossz minőségű áru készül. Az üzem fizikai és műszála dolgozói nagyon várják azt a pillanatot, hogy a nagyobb önállóságukra való törekvés mielőbb életbelépjen, A bajai Alkotóházban A Képzőművészeti Alap 2-es számú bajai Alkotóházában, új műveken dolgoznak a beutalt művészek. Kun István festőművész, az Alkotóház vezetője, egy nagyméretű (2.55x1.60) »Dózsa György tűzhalála« című festményen dolgozik. Élcsdy István festő és rézkarcművész a Sugovica partján tájképet fest, Kommunista értelmiségiek megbeszélése Hétfőn Kiskunfélegyházán a városi tanács dísztermében 40 pedagógus, jogász, orvos és egyéb értelmiségi dolgozó gyűlt ösz- sze. A kommunista értelmiségi dolgozók megbeszélték a Központi Vezetőség határozatát, a helyi értelmiségi dolgozók bekapcsolását a szocializmus építésébe. Ez az ankét egyben előkészítője is volt az elkövetkezendő időkben megrendezendő ankétnak, ahol a város valamennyi értelmiségi dolgozója részt vesz. Csengődön is megalakul A HEGYKÖZSÉG Szeptember 21-én este gyűlést tartottak Csengődön, amelyen a szőlőtermelő gazdák megalakították Csengőd és Vidéke Hegyközséget, Termelő és Értékesítő Szövetkezetét. A nagy munkaidő ellenére is szép számmal gyűltek össze a csengődi bortermelő gazdák. Havasi Gyula VB-elnök megnyitó szavai után Janka Béla ismertette a hegyközség működésének tervezetét. Beszédében többek között szólott arról, hogy a község gazdái nem tudják kellően értékesíteni termelvényei- ket és ezt kihasználja a spekuláció. Előfordult az Is, mivel termékeik árát megkérdezésük nélkül határozták meg, hogy a belefektetett munkát és védekező szerek árát sem kapta vissza a gazdálkodó terményének megvásárlásakor. Arról is szólott hogy a község borászata esaknem elvesztette csengődi jellegzetességét. Hibás volt ebben a Borforgalmi Vállalat is, amely csengődi név alatt különböző rosszminőségű, vagy műborokat is forgalomba hozott. A gyűlés részvevői éppen ezért elhatározták, hogy első lépésként felterjesztéssel fordulnak a Minisztertanácshoz, hogy Csengőd és Vidéke hírnevének megvédése céljából boraikat márkásíthassák és védjegyezhessék. A beszámoló elhangzása és az. alapszabály ismertetése után élénk vita következett. Elsőnek Berzsényi Lajos szőlősgazda szólalt fel. Helyeselte a csengődi bor hírnevének megvédése céljából javasolt lépéseket, és az alapszabály egyes pontjainak módosítását javasolta. A szépszámú hallgatóság soraiból több kérdést tettek fel, amelyek megválaszolása után a hegyközség megalakítása következett. A csengődi szőlősgazdák közül ötvennyolcán vállaltak tagságot » hegyközségben. Rigó József gazdálkodó, aki elsőnek írta alá a belépést, tett javaslatot a vezetőségre. Elnöknek Janka Bélát, az igazgatóságba Mészáros Istvánt, Tóth Bálintot, Tóth Pált és Beke Mihályt javasolta. A tagság egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A csengődi bortermelő gazdák tehát megalakították az. első hegyközséget. Azt várják tőle, hogy visszaszerzik a csengődi borok régi hírnevét és munkájával sok segítséget ad majd a szőlő- cs gyümölcskultúra felvirágoztatásához. dl (júfjadéétm — Ugy-e, maga tudta akkor, amikor megvette a házat, hogy lakót kitenni nem lehet? — Igen. — Egy mód van rá, hogy a lakást magánaii utalják ki. Ez a következő: ha a honvédtiszt elvtárs elköltözik, a törvény szerint ön a jogos tulajdonosa, a lakásnak. Erről a későbbiekben papirt is kap. Egy asszonyka: Fürjes Sándor- né, a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozója, mondja el panaszát: — Annakidején tévesen kitelepítették Vas- kútról. Kártérítési igényein van. Varga elvtársi így válaszol: ön segélyt kap, s ha a tanács javasolja, kölcsönt is. Adja be gyorsan a kérelmét. Az asszonyka megköszöni a szíves szót, átadja helyét Gajág Károly tanácstagnak. Gajág elvtárs szóváteszi, hogy a honvédség világos nappal éleslövészetet tart, s erről nem értesíti a lakosságot, majd így folytatja: az 1953-ban telepített szőlőkre miért nem jár kedvezmény? Az előbbi problémát Varga elvtárs a noteszába jegyzi ismét, majd ezt mondja Gajág elvtársnak: a szőlőre vonatkozó kedvezmény ügyében szombatig írásban válaszolok» Király Józsefnénak, Volf Gé- zánénak tanácsot ad, egy asz- szonyka ügyében intézkedik, majd átballag a termelési bizottsághoz. Mintegy nyolcvanan várják Varga elvtársat, s kíváncsiak véleményére. — A pero- noszpórakár miatt miért nem já.r kezdvezmény? — kérdik az egybegyűltek. — A tapasztalatok szerint a peronoszpóra megfelelő védekezéssel elhárítható. Ezért adó- és beadási kedvezményt adni nem lehet. Esetenként azonban úgy látjuk, a megfelelő védekezés sem segít. A megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozik ezzel a problémával, javaslatát közölte az illetékes minisztériummal. Mihelyt megkapjuk a választ, azonnal közöljük. Az egybegyűlteket kielégítette a válasz. Ez a tanácstagi fogadóóra is azt mutatta, hogy a választók gondjain megértéssel, a lehetőségek figyelembevételével legtöbbször tudnak segíteni a vezetők. Persze adódott olyan eset is, hogy csak tanácsot adhatott Varga elvtárs. Ez is megnyugtatta a választópolgárokat. Tanulságosak az ilyen beszélgetések. A vezetők egyre jobban megismerik, mi az, ami az életben a legtöbb gondot, problémát okoz a város dolgozóinak, mi az amiben segíteni kell. Az életben ezernyi gond nehezedik az ember vállára. Akad ezek közt olyan is, amellyel nem tud egyedül megbirkózni az ember. Kihez forduljon segítségért, tanácsért? A vezetőhöz. Valahogy így gondolkodott Magyar Imre MÁV ellenőr, amikor benyitott azon az ajtón a kiskunhalasi tanácsháza épületében, amelyre egy papír volt függesztve, a következő felírással: megyei tanácstag fogadóórája. Leült a kínált székre, s mondókájába kezdett. — Hatodma- gammal élek egy kicsi szobában és konyhában, villany nincs. Egészségesebb lakás kellene. — Igénylését beadta? — kérdi barátságosan Varga Jenő elvtárs megyei tanácstag, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője. — Nem! Felesleges, háromnégy napot távol vagyok a családtól, s mire hazaérek, mindig lemaradok. Varga elvtárs elgondolkodik a mondottakon. Feláll, átmegy az elnöki szobába. Néhány perc múlva visszajön s így szól a várakozó édesapához: legközelebb a maga igényét elégítik ki elsőnek. Alig hagyja el a szobát Magyar Imre, Kucska Nándorné lép be és foglalja el a kínált helyet. Ezzel kezdi: — Megvettem egy házat és nem tudok beleköltözni, mert egy honvédtiszt lakik benne: Mi itt az eljárás?
