Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

Méhész szakcsoport alakítását tervezik KASKANTYÚN Sok szó esik napjainkban Kaskantyún is a szövetkezésről, társulások szervezéséről. A községben 10 egyéni gazda foglalkozik méhészettel, akik rpost úgy tervezik, hogy rövidesen szakcsoportot alakítanak. A méhész szakcsoport megalakításának gondolatát Szűcs Sándor, a községi tanács VB-titkára lelkesen támogatja, aki ugyancsak méhészkedik. Szűcs Sándor felajánlotta, hogy a tél folyamán a méhészek számára tanfolyamot tart, segíti őket abban, hogy a vándorméhészkedésre is berendezkedjenek. A méhek szak­szerű és gondos kezelése igen hálás dolog, — jelentette ki Szíics Sándor, aki egyetlen méhcsaládtól 45 kg mézet pergetett. A kas- kantyúi méhészek úgy tervezik, hogy a tél folyamán egységes kaptárakat készítenek, a szakcsoportot pedig rövidesen meg­alakítják. Bővítik a timácsházut Akasztói! Akasztó községben 55 000 fo­rintos állami támogatással meg­kezdték a tanácsháza bővítésé­nek munkálatait. A munkálatok egy részét a község saját erejéből végzi. Az építkezés során'&at he- iyiséggcl bővül majd a tanács­háza es a munkálatokat október 31-re már be is fejezik. Szeszfőzdét kapott a páhí Alkotmány Termelőszövetkezet A földművesszövetkezet az ed­dig kezelésében lévő szeszfőzdét pénteken adta át a termelő­szövetkezetnek. A földműves- szövetkezet a szeszfőzdét nem tudta kellően működtetni, rész­ben munkaerő, részben anyagi fedezet hiányában. Az Alkot­mány Termelőszövetkezet öröm­mel fogadta ennek átvételét, mert 30 holdas saját erdejéből a szükséges tüzelőanyagot ki tudja termelni és a tagok téli foglalkoztatása is részben meg­oldódik. Igaz, hogy a berende­zést fel kell újítani, de ebben segítségükre lesz a patronáló Budapesti 1-es számú Autójavító Vállalat. Egy szerkocsival jön­nek le, s a helyszínen megjavít­ják az üstöket ás a finomítót, teljesen ingyen. A meghibáso­dott kisgépeket is folyamatosan javítják és a hegesztéshez szük­séges oxigénnel és karbittal is ellátják a termelőszövetkezetet. A legutóbb az őszi mezőgazda­sági kiállításra saját gépkocsiju­kon vitték fel a tsz tagságát. A vállalat vezetői a tsz közgyűlé­sein is részt vesznek és tapasz­talataikkal. segítik őket. Jó a politikai felvilágosító munkájuk is a parasztság körében. A tsz a napokban vásárolt egy fűrészgépet, amit az újonnan lé­tesítendő bognárműhelyben he­lyeznek el. A gép felállítása után a lakosság részére is f űrészelnek deszkát és más épületfát. A tsz erdejének fele akác és kőris, amely kitűnően alkalmas szer­számfának. Ennek feldolgozása is lényegesen emeli majd a tag­ság jövedelmét. A termelőszövetkezet vezétősé- ge iparkodik, hogy havonta készpénzelőleget oszthasson tag­jai részére. Eddig már, fejen­ként, 40 mázsa tűzifát, munka­egységenként pedig 7 kiló búzát, egy kiló árpát, 30—30 deka ro­zsot és zabot, valamint 3 forin­tot kaptak. Még osztásra kerül burgonya, bor, lucernaszéna és pénz is, úgy, hogy egy munka­egység értéke eléri a 40 forin­tot a tavalyi 23-mal szemben. A tagság jövedelme még magasabb is lehetne, ha mindenki lelkiis­meretesen és becsületesen el­járna a szövetkezetbe dolgozni. Sajnos többen vannak, akik in­kább sajat, vagy háztáji gazda­ságukban munkálkodnak. Egy kellemes este Bácsalmáson Kedves meglepetést szerzett vendégeinek az elmúlt szombat este a Bácsalmási Földműves­szövetkezet. A vendéglő helyisé­gében Németh Erika budapesti énekesnő feliepésével műsort rendezett. A zsúfolásig töltött étterem hallgatósága színvona­las, szép műsort élvezhetett; a művésznő népdalokat, majdope- rcttrészleteket adott elő megér­demelt sikerrel. Németh Erika egyébként — mint elmondotta — kunszentmiklósi születésű, ele először van megyénkben előadói körúton. Vasárnap Hercegszán­tón lépett fel s az elkövetkező hetekben Bajára, Kiskunhalasra és Kiskőrösre kapott meghívást. Reméljük: szép hangjával, ízlé­sesen összeválogatott énekszá­maival, szerény kedvességével az említett városok és községek kö­zönségének is maradandó él­ményt ad. vv«A<VW<A'»VWW Baja tisztaságáért, parkjainak védelméért nardSn szempont késztet leve­lem megírására. Az elsőre mind­járt rá is térek. A vonat mikor a Buja—Bor­boly közötti vonalon a Baja fe­lőli oldalról a Duna-hídra halad, az ablakon kiné'ző utas kényte­len megállapítani: »Ez a közút is emberemlékezet óta így áll.« Mi készteti erre a megállapításra? Az, hogy a Baja felőli oldalon a közúti feljáró kb. 80—100 méter hosszúságban .hosszabb idő Oiu tiszta répát a cukorgyárnak! A cukorrépa szennyező anyaga nemcsak a rátapadó föld, ha­nem a különféle gyom és kő is. A földtől részben a termelő gazda tisztítja meg a répát, hogy az átvételi állomáson kisebb legyen a levonás, a többi földet pedig a gyárban mosás útját távolítják el. Sokkal veszedelmesebb szennyező anyag a gyom és a kő. — A cukorgyár fel van ugyan szerelve gyom- és kőfogóval, de ezek a gépek nem végeznek tökéletes munkát. A fúsrostú gyomnövények a szeletelőkések közé kerülnek, tompítják a kések élét s ezek ilyenkor nem a kívánt hosszú sze­leteket vágják a répából, hanem mintegy darálják. Ezzel romlik a cukor kivonásának lehetősége, a termelő pedig akár száraz, akár nyers állapotban nem szép szálas szeletet, hanem morzsalc- kosat kap. A nagyobb kövek a cukorgyár berendezéseit rongálják, a kisebbek eljutnak a szeletelő késekhez, azokat nemcsak kicsor­bítják, de össze is törik, ami ismét csak kár. A cukorgyár dolgozói arra kérik a cukorrépa-termelőket, hogy szállítsanak tiszta répát! Hozzászólás as » ügy szomorú édesanya « című riporthoz Egyszer mindnyájan megöreg­szünk és szomorú lenne, ha mindnyájunkra az a sors várna, amilyen sorsban ez az orgova- nyi édesanya él. Erre gondolja­nak Acs Jánosné gyermekei, er­re gondoljanak azok, akik eddig nem nagyon törődtek üreg szü­leikkel. Nem igaz az, hogy nincs szívük, mert szive minden em­bernek van, és ha Ács Jánosné gyermekei igaz embernek érzik magukat, akkor odamennek az édesanyjukhoz és segítenek raj­ta. Tudom, hogy édesanyjuk nem tesz majd szemrehányást nekik, hanem megbocsájt és elfelejti bűneiket. Egy hetvenkét eszten­dős öregasszonynak már nem sok van hátra az életéből, igye­kezzenek megszépíteni édes­anyjuk hátralévő napjait, hogy tiszta lelkiismeretlel nézhesse­nek embertársaik szemébe. Uvacsek Béláné, Páhi Az elmúlt napokban a Nép­újságnak egy régebbi példánya került a kezembe és a lap má­sodik oldalán a következő cím­re lettem figyelmes: »Egy szo­morú édesanya«. Érdeklődéssel olvastam végig a riportot és el­szorult a szívem. Hát ilyen is van? Elhatároztam magam, hogy levelet írok az újságnak, meg­írom a véleményem azokról az emberekről, akik nem törődnek megöregedett édesanyjukkal. Ebben a levélben özv, Ács Já­nosné hat felnőtt gyerekéhez és a hozzájuk hasonló emberekhez lenne néhány szavam. En ma­gam is édesanya vagyok, két gyermekem van, nekem is fájna hát, ha ilyenek lennének hoz­zám a gyermekeim. Két háborút éltünk meg, sok édesanya ma­radt itt özvegyen, hat gyerekkel és ha nehéz körülmények között is, de felnevelték őket, embert faragtak belőlük. Mint ahogyan emberré nevelte gyermekeit özv. Ács Jánosné is, jelzi: »Az út javítás alatt.« Nos, ez az ut ß lezárás előtt sem volt éppen ideálisnak mondható, de miótu lezárva tartják, erősebb forgalom esetén szinte katasztró- fálisnak mondható. Állandó súr­lódások, balesetveszélyek helye. Sokan szeretnénk tudni, — ve­lem együtt —, meddig tart még az út lezárása és a késedelmes­kedésért ki a felelős!? A másik kérdés, amit idejében fel kell vetni, egy beszélgetés szülötte, mely az SZTK mellett épülő kétemeletes bérházzal kap­csolatosan ütötte meg fülemet: »Vajon nem járunk ezzel az épü­lettel is úgy, mint a szomszédos iskolaépülettel, mely még a há­ború előtt épült és még ma is va­kolatlan?« » Helyes és életrevaló ötlet, amit éppen a Népújság vetett fel, a nyaralóváros gondolat. A vona­ton érkező utast azonban nem a legelragadóbb kép fogadja. Vala­mikor az állomásépület környé­két emelő park a város dísze volt, hatalmas, évszázados pla­tánjai alatt a dolgozók üdülést, pihenést nyertek, az utazni vá­gyók pedig idejüket tölthették. A park most gondozatlan, a pa­dokat por lepi, a feljáró lépcsők piszkosak, az utak elhanyagol­tak, gondozatlanok. (Megjegy­zem, a város többi parkja, dtsz- kertje is hasonló.) Ha viszont aa ember a városba a Kossuth La­jos utca felé halad, újabb meg- leptés éri. A közönség keresztül- kusul szeli at a járási tanács előtti parkot, annak ellenére, hogy a rendőrkapitány s a rend­őrőrs éppen szemben van a park­kal. De ha a fegyelem kérdése nem tartozik a rendőrségre, nem lehetne a rendet, az őrzést a vá­rosi tanácsnak végeznie? Kihá­gásért egy pár büntetés min­denkit észretérítene. De ha azt hiszi valaki, hogy a másik útvonalon, az SZTK-ren- delő előtt, akar a városba jutni, ott sem kap megnyugtatóbb ké­pet. Baja mindenkor híres volt tisztaságáról, kulturált életéről. Az elmúlt évek során —dacára a háború okozta romok eltakarí­tásának, a helyreállításnak — tűrhetnek voltak az állapotok. Hogyan lehetséges, hogy a fel- szabadulás után lendületet tu­dott venni a szép, nemes és kul­turáltabb életszemlélet ás mi az oka annak, hogy napjainkban ez annyira visszaesett? Szilágyi István, MÁV műszaki felügyelő FÉLEGYHÁZI KRÓNIKA OO Q-O-OOOOOO-O-O'O-O-O-O-O-OOO-OOOOO&O-OO 000-00000 ooooooooc VÁLASZ A F ELLŐ Y házi krónika olvasóinak Mai krónikánk elején választ adunk egy-két olyan kérdésre, amelyet a keddi számainkban felvetettünk vezetőszerveink­hez, hogy az abban foglalt hibá­kat, szüntessék meg. Pontosabban szólva, mi azoknak az elvtársak­nak a válaszát tolmácsoljuk, akikhez elsősorban címeztük a bíráló cikkeket. 1. Először is hallgassuk meg a város- és községgazdálkodási osztály vezetőjét, Csáki Benjá­mint a város »tisztaságáról«. — A város belterülete, különö­sen a főutcája valóban nagyta­karításra vár. A mostani állapo­tot a vízvezeték és a járda épí­tése idézte elő. A járda bitume­nozásának befejezésével, körül­belül 8—10 nap múlva rendbe­hozzuk a sétányt es a sövényt, egyszóval az egész utcát. * Úgy gondoljuk, ez a válasz megnyugtató. Mindenesetre két hét múlva ismét jelentkezünk, s beszámolunk arról, hogy az el­mondottakat milyen tett követte, 2. Ila már a Kossuth Lajos utcá­nál tartunk, hadd folytassuk az­zal, hogy a város polgárai mi­lyen harcot vívnak a Kossuth utca rendbehozásáért. Legutóbb például a közgyűlési teremben megtartott vitaesten sok felszólaló emelt szót az utca állapota ellen. Szabó János kifo­gásolta, hogy a város egyes ve­zetői már a három éves, utána pedig az első ötéves tervben is Ígérték az úttest betonozását — és még ma sincs belőle semmi. Dallos elvtárs, a megyei ta­nács VB-elnöke a Kossuth La­jos utca problémájával kapcso­latban elmondotta, hogy bár nem a megyei tanács, hanem az Útfenntartó Vállalat hatáskö­rébe tartozik, mégis rövid időn belül intézkednek. Ha~ már az idén nem is sikerül, de a követ­kező esztendőben lebetonozzák a Kossuth utcát! » Dallos elvtárs nyilatkozata nemcsak 8—10 éves problémára, de egy fél évszázad mulasztásá­ra ad választ, 3. Az V. kerület artézi kútjáról nagyon sokat beszélnek Félegy­házán. Különösen azóta esik ró­la szó, amióta a Krónika bírá­lata után egy szakértő bizottság megállapította, hogy a kút viza iható. A fogyasztók mást mondanak- Az ellentét pedig tényálló, mert változatlanul zavaros, homokos a víz, ezért a környékbeliek nem szeretik. Az egyszerű emberek nyilván jogosan bírálják azt a létesít­ményt, amelyet az ő hozzájá­rulásukkal készítenek, — s rosz- szul! Nem vonjuk kétségbe a bi­zottság szakértelmét, de annyi bizonyos, hogy a kút ilyen álla­potban nem alkalmas, nem felel meg az egészségügyi követelmé­nyeknek. Azok, akik állítják, hogy jó a víz, tanácsos lenne, ha meghallgatnák a környező lakók véleményét is. Nem a VKG-osztály vezetőjének és az ellenőrző bizottságnak csinálták a kutat, hanem a lakosságnak. Tehát a fogyasztók a legilleté­kesebbek arra, hogy eldöntsék, használható-e az új kút? A fogyasztók nem rosszindu­latból bírálják a kutat, hanem kényszerűségből, t A tények miatt nem tartjuk kielégítőnek a VKG-osztály vá luszát. Olvasóink nevében most már a város vezetőit kérjük, hogy sürgősen intézkedjenek:le­gyen megfelelő vizük az V. ke rületeieknek. 4. Két héttel korábban cikket ir­tunk a Korong-épület problémá­járól. Kifogásultuk töübek kö­zött, hogy a Korona-szálló vis­szaadásával kapcsolatos épület- elosztás tervezetét a megyei ta­nács egyes vezetői figyelmen kí­vül hagyták. Már pedig az elgon­dolást a város vezetői közösen dolgozták ki a helyi szükséglet­nek megfelelően. A pénteki vitaesten ismét sok szó esett a művészet céljára al­kalmas épület helyreállításáról. A vita részvevői azt kérték, hogy na egy-két vezető döntsön a Koronáról, hanem hallgassák meg a közvéleményt. A megyei tanácselnök a vála­szában helyeselte a hozzászólók véleményét és kifejezésre jutat­ta, hogy a megyei tanács vezetői a továbbiakban már nem szólnak bele az épület elosztásába, — a dolgozók véleménye alapján döntsenek a város vezetői. * Üdvözöljük Dallos elvtárs nyi­latkozatát, csak úgy lehet a köz­vélemény igényeit kielégíteni, csak abban az esetben lehet el­kerülni az ellentéteket, ha meg­hallgatják a város dolgozóit és a többség véleménye alapján hoznak határozatot, 5, A Krónika bírálata nyomán legkésőbb október első hetében megkezdik Félegyházán a szecs­kavágást. A motoros hajtású szecskavágógép a földművesszö­vetkezet kezelésében működik majd. A földművesszQveílcezet szecskavágótelepét a város szé­lén, az Alpári és Körösi utat összekötő kövesút mellett építik. A lovattartó üzemek és egyéni gazdálkodók minden mennyiség­ben vihetnek szalmát vágatni a szövetkezethez. A FÉLEGYHÁZI DIÁKOK IS RÉSZT VESZNEK CSONGRAD VÁROS EZER ÉVES FENNÁLLÁSÁNAK ÜNNEPSÉGÉN Október 6-án Csongrádon nagyszabású ünnepséget rendez­nek. Ez alkalommal emlékez­nek meg a város alapításának ezer éves és felszabadulásának tizenkettedik évfordulójáról. Az ünnepség keretében három város, Kiskunfélegyháza, Szen­tes és Csongrád ifjúsága atléti­kai versenyen találkozik. Kis­kunfélegyházát az első számú leányiskola, a Kossuth utcai leány-, a Szabadság téri fiúis­kola, továbbá a József Attila leány- és a Petőfi Sándor fiú­iskola legjobbjaiból összeállított válogatott képviseli majd. Az előkészületi, illetve a válogató- versenyt szeptember hó 30-án, vasárnap, a néphadsereg napján tartják. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Török Erzsébet (anyja neve: Kádár Erzsébet), István István (Csizmadia Má­ria), Török Klára (Csernus Er­zsébet), Fazekas Katalin (Droz- dik Ilona), Baranyi József (Gá- csi Varga Rozália), Seres Rozá­lia Juliánná (Bajzák Rozália), Véreb Mária (Varga Anna), Be­rcez Mihály (Varga Mária), Gár- gyán Zoltán (Kocsis Katalin), Tarjányi Ildikó (Fricska Mar­git), Bertalan Gyula (Fehér Te­rézia), Kecső Rozália (Németh Erzsébet), Tankovics István (Ur- bán Veronika), Ladányi József (Rohoska Mária). Zombori Ti­bor (Juhász Etelka), Szekeres László (Kondász Etelka), Gőg József (Tyukász Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Seres Béla és Simon Erzsébet, Cselkó Lőrinc és Csikós Ilona, Nagy József és Hegedűs Erzsé­bet, Jaksa József és Keserű Jú­lia, Fazekas Ferenc és Hideg Ilona, Zsadányi János és Tóth Ilona. MEGHALTAK: Mohos Jenő 3, Bajzák Mihályné 55. Szabó István 6-1, Osgyáni Sándor CC éves és Bárkár.yi János 15 na­pos korban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents