Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-07 / 185. szám
Y/íÁG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG AZ MDP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TABACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ara 50 fillér 1956. AUGUSZTUS 7. KEDD Munkaegységenként három—öt forint előleg havonta N.pm egy termelőszövetkezetünkben panaszkodnak a tagok, hogy nem jutnak pénzhez, mert zárszámadástól zárszámadásig nincs készpénzelőlegosztás. Ezért van az, hogy több helyen azok a tagok, akiknek nincs »kitartásuk« elmennek néha-néha máshová dolgozni. Ez természetesen lazítja a munkafegyelmet, kárt okoz a közösségnek. Különösen a fiataloknál tapasztalható ez. Sok termelőszövetkezetünkben a fiatalok ezért nem lépnek be, vagy pedig ezért hagyják ott a közösséget. Me- gyeszerte vannak ilyen tapasztalatok. Nagyon helyes tehát, hogy a második ötéves terv irányelveiben szó van erről a problémáról e következő szövegezéssel: — »Mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok év közben rendszeresen pénzjövedelemhez jussanak.« Az orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezetben már évek óla megoldják a rendszeres havi elölcgosztást, a havonta teljesített munkaegységek után. A napokban szerkesztőségünkben járt Deák Ferenc elvtárs, a szövetkezet elnöke és beszélgetés közben elmondta, hogy ők hogyan oldják meg ezt a problémát. — Többféle jövedelemforrásunk van. Először talán az állat- tenyésztést említem meg, mert ez a legfontosabb. Az igaz, hogy nálunk is még van bőven tennivaló a takarmánygazdálkodásban, az állatok gondozásában és így tovább, de azért értünk el már eredményeket. Sertéseket hizlalunk és a földművesszövetkezet segítségével közfogyasztás, ra kimérjük a sertéshúst. Az idén is, mintegy 80 hízót adtunk el így, miután a beadást teljesítettük. Az igaz, hogy nem volt mindegyik elsőrendű hízó, mert a takarmányozásnál voltak zökkenők. Tanultunk ebből és jövőre igyekszünk majd másként gazdálkodni. 50 nyolchónapos süldőt ismét beállítottunk hizlalásra, hogy folyamatosan legyen pénzjövedelmünk. A tejhozam növelésével lehetővé vált, hogy tejbeadási tervünket teljesítsük. Szabadtej beszállítására kötünk szerződést. Ezenkívül szólnunk kell a melléküzemágakról is. Már évek óta rendszeresen gyártunk nádpallót, az idén is mintegy 60 000 forint bevételünk volt belőle. A nádat saját halastavunkból termeljük ki. A halászatból is van hetenként mintegy 1000 forint jövedelme a szövetkezetnek. Készítünk juhsajtot is, amely szintén ezreseket hoz a konyhára. Az idén létesítettünk 5 hold szárazkertészetet. A zöldborsóból 3000 forintot jövedelmeztünk, most rendszeresen folyik a paradicsom és az uborka szedése. Ezekből szinte naponta van jövedelmünk. Ezért tudtuk megoldani, hogy minden hónapban 3 forint előleget osztottunk á teljesített munkaegységek után, sőt július- ban már 5 forintot és augusztusban szintén 5 forintot szeretnénk. A mi tagjaink már any- nyira biztosra veszik a havi előleget, mintha havi fizetésesek lennének. Az előlegosztásra felhívtam már számtalanszor más termelő- szövetkezetek figyelmét is. A szomszédos Sallai-ban is ezzel küszködnek a tagok, meg a vezetőség, mert éppen az előlegosztás hiánya' miatt mennek a tagok máshova dolgozni, Nekem az a véleményem, hogy minden termelőszövetkezet igyekezzék saját erőből megoldani ezt a problémát, jobb gazdálkodással, a helyi lehetőségek kihasználásával. Szívesen várjuk tapasztalatcserére más termelő- szövetkezetek vezetőit és tagjait, Nem azt mondom, hogy a mi termelőszövetkezetünk egy kiváló termelőszövetkezet, minden hiba nélkül, de örömmel vesszük a látogatásokat, annál is inkább, mert ezekből mi is tanulhatunk. A második negyedévben 7 tanteremmel bővültek az iskolák A második negyedévben mintegy háromnegyed milliós beruházásból három községben ösz- szesen hét tanteremmel bővültek az iskolák. Lajosmizse Hármashatáron egy, Ballöszögben két, Orgoványon pedig négy új tantermet építettek. Az úttörők részére Kalocsán egy kísérleti üvegházat is átadtak. Az üvegház 100 000 forintba került* >00-0 00-000-00000000000000 Pártegységgel o a szocialista demokráciáért Tegnap a kecskeméti Városi Mozi helyiségében nagy- aktívaülést tartottak megyénk kommunistái. Az aktívaülésen, amelyen Házi Árpád elvtárs, a Központi Vezetőség tagja is jelen volt, részleteiben megvitatták a Központi Vezetőség júniusi határozatából adódó megyei tennivalókat. A párt-végre- hajtóbizottság beszámolóját, amelyet ördög László elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára mondott ei, — lapunk 3, oldalán ismertetjük. J-OOOOOOO-OOO-OOOOOOOOOOOO A Lakiteleki Földművesszövetkezet Lászlófalván új földművesszövetkezeti boltot és felvásárlóhelyeket épit. Az építkezéshez szükséges anyagot a szövetkezet dolgozói társadalmi munkával szállítják az építkezés színhelyére. Sokat fejlődött egy év alatt a Tiszakécskei F öldmű vessző vetkezet Földművesszövetkezeteink ugrásszerű fejlődését az elért eredmények nagyszerűen mutatják. Kiragadok a sok szövetkezetből egyet, a tiszakécskeit. 1947-ben 153 alapító tagja volt ennek a földművesszövetkezetnek. 1956Tefefe mini 200 rendelte kötelezettségét Apostagon eddig körülbelül a község egyharmada csépelt el. Nagy a forgalom ilyenkor a terményraktárban, mert a cséplés után a dolgozó parasztok azonnal teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. A községben egy nap alatt 99 mázsa búzát, 55 mázsa rozsot és 17 mázsa árpát szállítottak be a raktárba. Eddig már több, mint 200 termelő rendezte beadási kötelezettségét. Közülük sokan már felesleges terményeiket is átadták az államnak. Árvái Sándor 4 holdas dolgozó paraszt 246 kiló búzát és 123 kiló rozsot adott el szabad áron. Balogh Gábor 6 holdas dolgozó paraszt, aki a kukorica kivételével, már egész évi beadási kötelezettségét teljesítette, szabadforgalmi áron 158 kiló búzát és 80 kiló rozsot szállított a raktárba. HOMOK ARANYA: a Kecskeméti (heterózis) rozs A homoki rozsfajták kivált: kutatója, Bauer Ferenc, 1953- ban nagyszerű kísérleti eredményre jutott: Munkatársai segítségével sikerült előállítani egy olyan rozsfajtát, amely magasabb terméseredménnyel biztatott, mint az addig legjobbnak elismert Fleismann rozs. Ebben az évben jelentették be az új rozsfajtát országos fajtakísérletre, s most a harmadik év letelte után kerül majd sor a fajta elbírálására és elismerésére. Három év tapasztalatai a tudományos életben nem számítanak hosszú időnek. Most azonban nemcsak a tudományos kutatás tapasztalatai, hanem a gyakorlat megnyerő számai is igazolják, milyen hatalmas értéket, micsoda nagy kincset képvisel a mi fiatal életű Kecskeméti (heterózis) rozsunk. A gyakorlat bizonyította be, hogy homoktaAZ ELSŐ KÖZÖS KENYÉR A cséplőgép monoton búgó hangja túlharsogja Jagicza elvtársnak, a termelőszövetkezet elnökének szavait: — ez az első közös kenyerünk. Valóban, a munkán is meglátszik. Mindenki vigyázva dolgozik, hogy minél kevesebb szem vesszen kárba. A naptól barnára sült emberek vidám élcelődése azonban itt sem hiányzik; — Juli, úgy jogod azt a kévét, mintha a Jani nyaka lenne. A megszólított kicsit elpirul, de aztán kivágja magát: — nem is úgy jogom, mint te a villát, hiszen alig bírod jeladni a kévét a gépre. — Nem is csoda — mondja mellettem Jagicza elvtárs, — jól jizet a búza. Megadja holdanként a 9—10 mázsát, pedig azt hittem tavasszal, amikor megalakultunk, hogy a sok kis parcellából nem lesz olyan jó termés. Azért a különbség megmutatkozik. Annak a tagnak a búzája, akiét most csépeljük, jó termést adott, mert egyéni gazda korában is szorgalmasan gondozta a jöld- i ét. A homokmégyi határban lévő hülyéi Alkotmány Termelőszövetkezetnek több mint 120 hold gabonája volt. Már kiszámították, hogy közepes termés esetén is 5 kiló gabona jut majd zárszámadáskor egy-egy munkaegységre. Úgy számolnak. hogy egy-cgy termelőszövetkezeti tagnak lajokon mindenütt többet terem a Fleismann rozsnak Az új rozsfajta szaporítása nem volt kötelező senkire nézve, de ha kötelező lett volna, sem nyilvánul meg iránta nagyobb érdeklődés, mint így. Az idén 1710 holdon termelték már állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink. S még alig takarították be az 1770 hold gazdag termését, máris gyűltek az igénylések s eddig több mint 3000 holdra való vetőmagot kértek a Duna—Tiszaközi Kísérleti Intézettől a homoki gazdálkodás megjavításáért küzdő, s az új iránt érdeklődő gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéniek. S hol vannak még az eddig be nem jelentett igények? Számuk csak még ezután válik ismertté, de már az eddigiek is igazolják, hogy a kutatók fáradalmas munkája nem volt hiábavaló. Nemcsak megismerték a homok új ikincsét: a Kecskeméti (heteró- zis) rozsot, hanem most már : mindenütt ragaszkodnak hozzá. Nem is csoda! A kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezet tagijai például így nyilatkoztak: — [holdanként 5 mázsa rozsot kapjunk ajándékba azoktól a kutatóktól, akik a Kecskeméti (hcle- jrózis) rozsot kinemesítették. Bauer Ferenc annál sokkal szerényebb, hogy a termelőszövetkezet háláját elfogadja, vagy a maga érdemének tulajdonítsa az eredményeket, de reméljük, nem sértjük meg szerénységét túlságosan, ha most mi is ezerszeres köszönetét mondunk az ő és munkatársai fáradságáért. Nemcsak azért, mert az Űj Tavasz Termelőszövetkezetnek a 9,17 mázsával fizető saját rozsa mel- a Kecskeméti (heterózis) 16,86 mázsát fizetett holdanként, ‘hanem azért is, hogy nem álltak meg félúton, s most is tovább folytatják a Kecskeméti (hete- írózis) nemesítését, ban pedig már 2482 tagja van, azonkívül 12 kereskedelmi és 7 közétkeztetési egysége. A földművesszövetkezet 1955, első félévi és 1956. első félévi adatait összehasonlítva, nagy a fejlődés. A kiskereskedelmi forgalom 1955-ben 12 millió 460 000 forint volt, 1956 első félévében pedig 14 millió forint* Ez a szám egyben az életszínvonal emelkedését bizonyítja* 1955-ben a Tiszakécskei Földművesszövetkezet összesen 400 tűzhelyet adott el. ezzel szemben az idén már idáig eladott ugyanennyit. A közétkeztetésnél tavaly az első félévben 1 100 0000 forint, az idén ugyanebben az időszakban 1 400 000 forint volt a forgalom. Ez esetben a forgalom növekedését a dolgozók jobb ellátása segítette elő. Szükséges megdicsérni a Tiszakécskei Földművesszövetkezet dolgozóit, mert a kecskeméti járásban ez a földművesszövet» kezet a legjobbak közé sorolható. E földművesszövetkezetnek sokféle ágazata van, foglalkozik kereskedelemmel, felvásárlással, szeszfőzéssel, tüzelő- és építőanyageladással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy 1955-ben több, mint 1 millió forintot forgalmazott építőanyagokból. Szép strandfürdője is van a szövetkezetnek. A földművesszövetkezet ve- zetői elhatározták, hogy növelik a szabadtermékek felvásárlását a dolgozó parasztoktól. A dolgom zó parasztok az eladott termék nyeik után az év végén visszatérítést kapnak; 1955. év végén 95 540 forint vásárlási visszatérítést kaptak a dolgozó parasztok Tiszakécskén. Ny lírai Imre, Kolozsvári utcai lakos 760 forintot, Bakos János Dohány utcai lakos 1110 forint vásárlási visszatérítést kapott. Az a dolgozó paraszt, aki a földműves- szövetkezetnek elad gyümölcsöt, zöldséget, takarmányt, gyapjúk; stb. a tiszta nyereség nagyobb százalékát, az a dolgozó paraszt pedig, aki a földműves- szövetkezettől iparcikket vásárol,. kisebb százalékát kapja visszatérítésként; A Tiszakécskei Földművesszövetkezet erősödését mutatja az is, hogy 1955-ben Sárhalmon egy vegyesboltot létesítettek, valamint egy italboltot a belterületen, ugyanakkor befejezték! egy bútorraktár építését is. Az idén pedig egy szép, modern cipőboltot létesítettek; A Tiszakécskei Földműves- szövetkezet igyekszik ellátni az« a feladatát, hogy minél jobb legyen a községben az áruellátás, azokat az iparcikkeket, amelyeket az ipari munkásság készít; igyekszik jól eljuttatni a dolgozó parasztokhoz. A dolgozó parasztoktól pedig azokat a termékeket juttatja el az. ipari munkásoknak, amelyre nekik van szükségük. Kiss Antal, a Földművesszövetkezetek Járási Központja. Kecskéméif általában 5 mázsa gabonával jut több a saját szükségletre, mint egy jól gazdálkodó középparasztnak. Bán Andrásék hárman vannak, mind a hárman dolgoznak a termelőszövetkezetben, több, mint 40 mázsa gabonát várnak. — Egyéni gazda koromban — mondja Bán András — talán feleannyi termett. Nem csalódtam a szövetkezetben. Ezt nemcsak én mondom, hanem mindenki, aki szorgalmasan dolgozott. A szövetkezet eredménye nem titok, az egyénileg dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel figyelik, bírálják a szövetkezetiek munkáját. Többekben érlelődik meg lassan az elhatározás, hogy majd őszre ők is belépnek. Jagicza elvtárs elmondja, hogy rövidesen huszonöt-harminc belépőre is számítanak, közöttük több középparasztra. Beszédesebb példa nincs is a virágzó szövetkezetnél, a becsületes munka eredményeinél. A lebukó nap még utolsó sugaraival körülnya- lábolja a gépet, vele együtt a portót szürke, de vidám munkásarcokat. Jó munkájuk gyümölcsét, az első közös kenyeret csépelik. Szabó Attila
