Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
■-a VAÍ ROS» 0000000000-000íKyMXJOOOOOOOOOOOO > >. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Mit láthatunk a kettős ünnepen Gazdag program az ünneplő városban Vasárnap, augusztus 19 Reggel 7 órakor zenés ébresztő köszönti az ünneplő város minden lakóját. 8 órakor lesz a Hírős Vásár ünnepélyes megnyitója. Nagymarosi Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének szavait a hangszórók is közvetítik. 11 órakor a 80 tagú nagybaracskai népi együttes mutatja be szép művészetét a Széchenyi téri DISZ színpadon és ezt megismétli délután 3 órakor is. Délután 15 órakor lesz a kitüntetett munkások és élenjáró dolgozó parasztok találkozója a Cifrapalotában. 18 órakor veszi kezdetét a vidám karnevál. A maszkba öltözött, tarka sereg a karneválherceg kíséreteként a vasútkertből vonul a Széchenyi térre. 20 órakor az immár világhírűvé vált Debreceni Állami Népi Együttes párizsi műsorával lép a közönség elé a szabadtéri színpadon. Este vidám utcabálra is sorkerül. Foroghatnak sokáig a párok, hisz a távollakók is busz- szal siethetnek haza; az autóbuszok mindkét ünnepen egy órával tovább közlekednek. A cirkuszt kedvelőknek is meglesz az örömük, a Fővárosi Nagy Cirkusz a Rávágy téren mindkét napon délután és este is tart előadást. A sportműsor sem szegényebb Üszóverseny — vízilabda mérkőzés! Délelőtt 10 órakor régvárt, nagyszabású úszóvereeny és vízilabda mérkőzés lesz a széktói fürdőben. Itt rendezik meg a Béke Kupa csapatverseny harmadik fordulóját, Baja, Kalocsa és Kecskemét legjobbjainak részvételével. A verseny színvonalát emeli, hogy a nagyszerű erőkből álló Ceglédi Törekvés és a Nagykőrösi Kinizsi is elküldte élgárdáját. Kecskeméten utoljára 1942-ben rendeztek ilyen nagyszabású versenyt. A találkozó érdekessége az is, hogy Baja kitűnő együttese ez alkalommal szerepel először Kecskeméten. Az úszóverseny után vízilabda mérkőzések lesznek. Előbb a Kecskeméti csapat a Nagykőrösi Kinizsivel játszik, majd ezt követően a Bajai Bástya az országosan ismert Ceglédi Tö- revéssel méri össze erejét. A nagyszerű sporteseménynek ígérkező versenyt és vízilabda mérkőzéseket a fürdőjegy megváltásán kívül 1 forintos belépőjeggyel tekintheti meg a közönség. Birkózás: A Piarista gimnázium dísztermében fél 11 órai kezdettel Budapest és Bács-Kis- kun megye ifjúsági birkózó válogatottja csap össze. Ügyességi motorverseny: Délelőtt 11 órakor a Széchenyi téren motoros ügyességi bemutatót bonyolítanak le a város élvonalbeli motorosainak részvételével. Labdarúgás. Vasas—Kinizsi helyi I. osztályú rangadó, Kinizsi pálya fél 6, Rozsnyaí (Má- csai, Parrag). Előtte 5 órakor Dongó kerékpárversenyt rendeznek a salakpályán. A mérkőzés szünetében repülömodellező bemutatót tartanak. Röplabda: 21 órakor a Kecskeméti Vörös Meteor—Kiskunfélegyházi Dózsa, Vörös Meteorpálya (a színház mögött). Két mérkőzés elmarad. A korábban hirdetett ökölvívó mérkőzés elmaradt. Hétfő, augusztus 20 Reggel 7 órakor zenés ébresztő. 11 órakor kultúrműsor a DISZ színpadán. 16.30-kor és 20 órakor a szabadtéri színpadon Csiky Ger- < gely: Nagymama című darabja ( kerül bemutatásra Berky Lili ér- , demes művész és Gőzön Gyula ' Kossuth díjas, kiváló művész I szereplésével. Sportműsor Országos vívóverseny: a Ka- ( tona József gimnázium dísztermében fél 11 órakor, országos ' meghívásos vívóverseny lesz. ' A Kecskeméti Dózsa legjobb ví- ( vóin kívül itt találkoznak a bu-, dapesti és egyéb városok neves versenyzői is. Lovasverseny a Mükertben: Az eredeti tervtől eltérően, nem ' a kórház melletti téren, hanem ' a Műkertben 8 órai kezdettel ( rendezik a lovasversenyt és bemutatót. A verseny csaknem ' egész nap tart, ugyanis rövid ( déli pihenő után 14 órakor foly- ( tatódik a lovasbemutató. A fogatversenyre változatlanul a he- ' tényegyházi úton, 8 órakor kerül sor. Labdarúgás: A Kinizsi pályán 14 órakor Kinizsi—Bástya ifi mérkőzés (2x30 perc), 15 óra 30- kor Budapest XX. kerületi Bástya—Kecskeméti Bástya, 17 óra 30-kor Csepeli Vasas—Kecskemét város válogatott. A két Bástya és a csepeli mérkőzés előtt szintén rendeznek Dongó kerékpárversenyt. — A szünetekben ugyancsak tartanak repülőmodellező bemutatót. Az ejtőernyősugrásra 16 órakor 1 kerül sor a Szegedi út mellett. N épúj ság-pavilon A » Hírős I Ú8Úr*‘ban A Népújság szerkesztősége és kiadóhivatala ebben az évben is részt vesz a »Hírős Vásárion. A lap ízléses pavilonja a vásár egyik legforgalmasabb pontján, a Széchenyi téren áll. Lapunk olvasói keressék fel a pavilont, beszélgessenek el a szerkesztőség munkatársaival, mondják cl véleményüket a lapról és közöljék kívánságaikat az újság szerkesztőségével. Azt szeretnénk, ha a lap szerkesztősége és olvasói között a kapcsolat ezúton is erősödne. Népújságot és minden más lapot ugyanitt meg lehet vásárolni. Azok a dolgozók pedig, akik eladni, cseréim vagy vásárolni akarnak, hirdetéseiket is leadhatják a pavilonunkban. A szerkesztőségben (Széchenyi tér 1. sz. I. cm.) a vásár mindkét napján 11—1 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk. Mind a pavilonban, mind a jogi tanácsadáson szeretettel várjuk az érdeklődőket. KECSKEMÉTI SÉTÁK Magtár is, ssínhá% is... A Batthyány utca és az Árpád Mozihoz vivő kis utca sarkán van egy magas, földszintes épület. A sarkon éppen, ahol a fröcskölt fehér vakolat mögül kilátszik a régi tégla meztelensége, egy márvány emléktábla hirdeti, hogy itt volt Kecskemét második színházépülete, amelyben 1868- tól 1896-ig játszottak Thália vándorapostolai. A színészetnek sok-sok közkatonája, de sok kiemelkedő egyénisége is bemutatkozott a kecskeméti közönség előtt ennek a színháznak a színpadán. Köztük 1869 elején a sasfiók, Petőfi Zoltán is, aki bizony nem vitte többre a világot jelentő deszkákon édesapjánál. Az első kecskeméti színház, amelyről a múltkoriban emlékeztünk meg, már az 1850-es évek vége felé nem felelt meg a fokozódó igényeknek. A fővárosi lapok hasábjain is többször szóvá tették, hogy Katona József városában mennyire méltatlan körülmények között végzik nemzeti missziójukat a színészek. Kovács László gazdálkodó ajánlatot tett a városnak színház építésére, úgyhogy befektetett tőkéjéért a város fizessen 32 évig kamatot, ennek az időnek eltelte után pedig az épület a város tulajdonába menne át. Az ajánlatot a város nem fogadta el. Kovács László erre minden feltétel nélkül, a maga erejéből és a maga tervei szerint felépítette a réginél jobb, alkalmasabb színházépületet a fenícmlítctt helyen. Hogy milyen lehetett ez a jobb, alkalmasabb színházterem, arra nézve hallgassuk meg Agai Adolfot, aki 1883-ban megfordult az akkori kecskeméti színházban, és arról többek közt a következőket Irta: „Ez a színház arról nevezetes, hogy mind r Ceresnek, mind Apollónak fel van ! szentelve. Építője Kovács László azt ; tartotta, hogy mikor nem tartatódik | benne theátrum, löhessön használni j granáriumnak.“ Akik ismerték ezt a helyiséget, ; úgy emlékeznek rá, hogy hosszt! i lejtős padlójú terem volt, közepén ! kényelmes ülőhelyekkel, oldalt pá- , holyokkal, a főbejáratnál pedig, emelt helyen karzattal. Csak petróleumlámpák világították a színpadot annyira kezdetlegesen, hogy elsötétítésről szó sem lehetett. A színpad tág és mély, de kezdetleges. A régihez képest haladást jelentett, de — bár sokat tatarozták — modern színháznak a legnagyobb jóakarattal sem lehetett nevezni. Kovács László mindenfelé eldicsekedett alkotásával. Egyszer Dékány professzorral találkozott össze, és büszkélkedve kérdezte, hogy mi a véleménye nagyszerűnek vélt alkotásáról. Dékány professzor — egy kicsit kötődve a nagyravágyó cívissel — a következőket válaszolta: — Szemre még csak, csak... De bizony nagy hibája van az új színháznak, mert hogy nincsen akusztikája. — Hát ammög mi a csuda? — kérdi Kovács. — Csak annyi, hogy nem hallani a karzaton, amit a színpadon beszélnek. — Ncm-c? — vágta föl a fejét sértődötten Kovács. .— Tartsunk próbát! Azzal már cipelte is a professzort,, no meg tanúként az ugratáson kár- örvendö utcai hallgatóságot a színház felé. Odaérve rendelkezni kezdett — János — így hívták mindenesbéresét, — hozd a kulcsot, és eredj fel a karzatra! Betódultak a színházba. János felment a karzatra. Kovács odaállt a színpadon a súgólyuk elé, jobbján a bajusza alatt mosolygó professzorral és torkaszakadtából rákezdte: — Akasztófáravaló, megint nem puccoltad ki a csatornát! — Dehogynem, olyan, mint a tükör — replikázott János fentről. — Teremtette faszekere, nem vigyázol te a házra! — dörgött Kovács felfelé. — Már hogyne vigyáznék — hangzott a mentegetőzés. — No, ügye, hogy felhallatszok —■ fordult most már a színháztulajdonos Dékány professzorhoz. — Persze, hogy felhallatszik, ha kiabál kigyelmed. De szóljon csak csendesebben! Kovács beleegyezik az újabb kísérletbe. és azt mondja Dékánynak halk, beszélgető hangon : — Ezt a Jánost még ma elcsapom, mert most is dől belőle a bor szaga! — Hogy mondhat ilyet a nemzetes úr — méltatlankodik János magaslati helyéről — egy hét óta bort se láttam ! — Hát hallod, amit beszélünk? — Csak tán van fülem, hogy halljam! — Gyere le, fiam! — mondta engesztelő hangon Kovács, aztán Dékány professzorhoz fordult; — Tanár úr, másnak magyarázza, mi az az akusztika, ne neköm! Érteni köll ám a színházhó! Joós Ferenc, a TTIT tagja Ünnepiünk. Alkotmányunk születésnapját, a munkás-pa- raszt szövetség az új kenyér ünnepét üljük. És most, amikor azt kívánjuk, hogy legyen vidám, igazán derűs ez a két munkaszüneti nap, bizton tudjuk, hogy így is lesz. Ünnepiünk. Jól végzett munka felett örülünk. Learattuk a gazdag termést, már új kenyér domborodik a terített asztalon, Illata betölti a szobát és felejteti a sok aggodalmat, izzasztó munkát, melyből növekedett, acélosodott a kalász. A gépek zajától hangos műhelyek dolgozói is megelégedetten tették helyükre a szerszámokat. Pihenjenek, derekasan viselték az ün- népi műszak izgalmas vetélkedését. De helytálltak e város dolgozói az ünnepi műszák előtt is, hisz egész sor üzemünk homlokzatán díszeleg az élüzem kitüntetés, csillogása megbecsülésre, elismerésre készteti az arrajárót. Jól végzett munka után ülünk örömünnepet, kötünk barátságot. Vj kenyeret nyújt a paraszt a munkásnak, csengő acélból kovácsolt sarlót a munkás a más területen, de vele egy célért munkálkodó testvérének. A munkások és parasztok képviselői találkoznak a Cifrapalotában, de találkoznak a Hírős Vásár forgatagában is. Vidám lesz ez a forgatag. Nézelődő, árut mustrálgató sok, száz és ezer ember, a lacikonyhák illata, a hangszóróból kiröppenő kellemes dallam, a fellobogózott ünnepi utcákon hömpölygő, szórakozó, vidám sereg mind-mind bizonyítja, hogyha még nem is hibátlan, de biztató a jelen. Lám, milyen gazdagságot képes létrehozni egy olyan állam, ahol a munkások és parasztok mondhatják magukénak a hatalmat. Ez az ország a miénk a népé. alkotmányunk is rögzíti e valót. Derűsen, bizakodva ünnepelünk és nagy vidámsággal. Köszöntünk minden ünneplőt, köszöntjük e város valamennyi kedves vendégét és köszöntjük, fennszóval köszöntjük e szép augusztusi ünnepet! Oizint&i a rOéziáról A napokban találkoztam egyik régi jó barátommal, akivel érdekes, be nem fejezett beszélgetésbe merültünk. Miután melegen üdvözöltük egymást, hamarosan a labdarúgásra került a sor, meghánytuk-vetettük a legutóbbi balsikereinket, majd ráterelődött a szó a labdarúgás helyi problémáira. — Hidd el kedves barátom, nagyon örülök, hogy a Dózsa Kecskemét város színeit ölti magára — mondotta barátom. — Nálam nem jobban — feleltem, — hiszen én is kecskeméti vagyok és igazán szívemhez nőtt a Dózsa, főleg az utóbbi időben. — Igen... Igen — bólongatott. — főleg az utóbbi időben kedveltem meg én is a Dózsát. Emlékezz csak vissza, mikor együtt voltunk az egyik régebbi mérkőzésen, mennyi szabálytalanságot láttunk nemcsak az ellenfél, hanem a Dózsa részéről is. Megtörtént, hogy voltak szurkolók, akik nem a Dózsát pártolták. csendre intette őket a pályán sétáló rendőr, sőt megtörtént az is, hogy bevitték az illetőt. — Ez nem egészen így volt — kezdtem, de nem hagyta befejezni. — Nem... ne szólj közbe. Egy hibátok van. beszéltek a sajtó- és szólásszabadságról, de arról még senki nem beszélt, vagy nem irt, hogy sokan miért nem pártolták már régebben is a Dózsát és nem egyszer a szívük érzése ellen beszéltek, érthetőbben mondva, csak bosszúból is az ellenfélnek szurkoltak. Es ebben részben Igazuk volt. Nem érdemelte meg a Dózsa, hogy... — Pártolják — szóltam közbe Indulatosan, főleg azért ügye, mert a tavaszi fordulót veretlenül megnyerte és az első helyen végzett es a sportszerűségből is kitűnően vizsgázott. Ezekután hát mi mást érdemelne, mint a nézők ezreinek sze- retetét és megbecsülését — tettem fel a kérdést. — Szeretjük is a Dózsát és drukkolunk nekik — mondotta megenyhülve barátom, mert sokat változtak az utóbbi évadban ,,, előnyükre. — Idehallgass — akartam foly» tatni az érdekes témát, de a meg» kezdett mondatot már nem tudtam befejezni, mert megérkezett az autó» busz, és rövid köszönés után felszálltam. Kedves Barátom! Engedd meg; hogy az alábbi néhány mondatban fejezzem be félbeszakított beszélgetésünket. Igen. valóban történt szabálytalanság néhány mérkőzésen, ez azonban nem teszi indokolttá, hogy általánosítsuk ezt a kérdést. Figyelembe kell vennünk az akkori körülményeket, az izgatott és túlfűtött légkört úgy a közönség, mint a játékosok részéről. Ugyanis arról volt szó ha a Dózsa is kiesik. Kecskemétnek nem lett volna NB Il-es csapataj Most meg arról van és lesz szó, és ezért izgul a szurkolók sok ezres tábora, ha a Dózsa megnyeri a bajnokságot, akkor tavasszal már NB I-es mérkőzéseknek lehetünk szemtanúi. Tehát a sportolók és a sportkedvelők szemszögéből nézve, eléggé nagy tét forog kockán. A másik kérdés amiért méltatlankodtál. hogy bevitte a rendőr a szurkolókat. Ez úgy történhetett, hogy egyes nézők megfeledkeztek magukról, a kelleténél jobban kiabáltak. csúnya szavakkal szidalmazták a játékosokat. Ez természetesen elítélendő és sportszerűtlen viselkedés. Ugyanúgy nem volt helyes az Illető, vagy a szolgálattevő rendőr részéről sem, ha a magáról megfeledkezett szurkolót bekísérte. Ez enyhén szólva a szocialista törvényesség megsértése, ami a jövőbeni különösképpen a Központi Vezetőség határozata után nem történhet meg; és nem is fog megtörténni. Kedves Barátom! En igy látom a kérdést és ha jól ismerlek, Te is egyetértesz velem. Most pedig búcsúzom. Viszontlátásra a legközelebbi Dózsa mérkőzésen, ahol a nézők sokezres táborával együtt biztatjuk mi is kedvenc csapatunkat és együtt kiabáljuk majd, hogy: Hajrá Kecskemét! Faragó Imre A Népújság- elintézte »A szomszédok nevében is köszönöm a Népújság segítségét, nem kell már sötétben botorkálnunk, mert kérelmünk meghallgatásra talált és a villanyégőket a DÄV kicserélte.« (Bimbó János. Kecskemét, Bethlen város.) * Haszilló József, az imrehegyi tanács elnöke arról írt, hogy a község lakossága késve kapta meg a hírlapokat s így csalt másnapos újságot olvashatnak. Ebben az ügyben a Szegedi Postaigazgatóság intézkedett: »-Az imrehegyi hírlapkézbesítés a dolgozók előnyére, a helyi tanács kérése szerint rendezést nyert.« A fiókposta kézbesítői vállalták, hogy augusztus 16-tól kezdődően — megfelelő díjazás ellenében — a hírlapokat kiszállítják Kecelről, s így megszűnik a másnapos kézbesítés, • »Csema László kiskőrösi sütőszakmunkás által reklamált bér- különbözetet a tárgyhavi elszámolásba beállítottuk, tehát kifizetést nyert.« (Tóth Ferenc igazgató.) • Hajda Ferenc, jakabszállási lakos hozzánk küldött panaszát a Földművesszövetkezetek Járási Központja orvosolta és az orgová- nyi füldművesszövetkezettől megkapta a vagonkirakásért az előre megállapodott 1 forint mázsánként! munkabért) Jó munka után — vidám ünnep
