Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-19 / 196. szám
Pártunk vezetésével felépítjük a szocialista Magyarországot HYOMOS ERVEK A Központi Vezetőség a júliusi ülésén világosan és érthetően leszögezte, hogy a jövőben is nagy erővel segíti termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdítását és arra buzdította az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy válasszák a szövetkezeti gazdálkodást, a parasztság felemelkedésének ezt az egyedül járható útját. A Központi Vezetőség figyelmeztetett arra is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom a legszigorúbb önkéntesség alapján fejleszthető. A pártszervezeteknek, a falusi kommunistáknak, termelőszövetkezetek tagságának azonban feladata az egyéni parasz- . tokát, meggyőző, felvilágosító szóval segíteni a döntésben. Termelőszövetkezeteinkbe az év minden szakában be lehet lépni. A fejlesztésnek azonban most, aratás-cséplés után van a legnagyobb lehetősége, a vetés előtt, amikor lerakjuk a jövő évi termés alapjait. Azt is megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink saját eredményeikkel agitálhatnak a legjobban és tsz pártszervezeteinkre oroszlánrész vár a felvilágosító munkában. Legjobb tsz-pártszervezeteink már fel is készültek erre. Ezek közé tartozik a kiskunhalasi Vörös Október Tsz pártszervezete is. Hogyan készültek a fejlesztésre? Elmondhatjuk, hogy nyugodtan, megfontoltan, kapkodás nélkül, de kemény munkával. A pártszervezet előre látta, hogy a fejlesztés legdöntőbb alapja az eredményes gazdálkodás. Ezért már az év elején megkezdték az előkészületeket. Első gondjuk a munkafegyelem megszilárdítása volt. Ebben a munkában nagy segítségükre volt Dobó István elvtárs, falurajött pártmunkás, akit a tsz elnökévé választottak. Az eredmény az lett, hogy minden tsz-tag becsületesen kivette részét a munkából. A földeket, a vízállásos területeken kívül, idejében megművelték, ilyenformán gazos földjük nincs is. Meg is lett ennek a gyümölcse. Csépléskor 2,11 kilogramm helyett 2,76 kiló gabonát osztottak munkaegységenként. Tavaly takarmányhiány volt náluk, mert a széna egy része kint pusztult a kaszálón. Ebben az évben mintegy 3 és fél ezer mázsa szénára számítanak, melynek jórésze már be is van takarítva. A nagyszámú, de minőségileg gyenge szarvasmarhaállományt csökkentették. A selejtmarhákat hízóba fogták, s így hasznosították, hogy nagyobb jövedelemhez jusson a tagság. A többit központi istállóba helyezték el és gondozásukat is megjavították. Ilyenformán elérték, hogy a tejhozam fél év alatt 1,7 literről 11,4 literre növekedett. Rendbehozták az elhanyagolt épületeket, bevezették a villanyt, az udvarokon rend, tisztaság uralkodik. Három kiöregedett tsz- családnak a szociális alapból biztosítottak gondtalan megélhetést. 300 munkaegységre jutó jövedelem 60 százalékát kapják. Ilyen eredmények után nem véletlen, hogy a városi pártbizottság náluk rendezett tsz-látoga- tást a szövetkezeti napon; A. Vörös Csillag környékén lakó egyéni parasztok hangulata igen megváltozott irántuk. Már jónéhányan készülnek arra, hogy ősszel majd belépnek. Hogy az ő szavukkal éljünk, azt mondják: hogy a szomjas marhát nem kell a vályúhoz csalogatni. Átszervezik a gazdaságot Mint ahogy félévvel ezelőtt is előrelátóak voltak, a Vörös Október kommunistái, a jövőt most is szem előtt tartják. Állandóan tervezgetnek s terveiket meg is valósítják. A termelőszövetkezet adottságai inkább az állattenyésztésre, mint növénytermesztésre alkalmasak. Ezt a múlt években nem igen vették figyelembe, de a jövőben annál inkább. Az állattenyésztéshez megfelelő takarmánybázis biztosítása szükséges. Ezért őszre már ennek megfelelően készítik el a vetéstervet. Növelik az árpa- és kukoricavetésterületet. Első vetésként is vetnek silókukoricát. A fejőstehenek számát a jelenlegi 32-ről 60-ra növelik, úgyhogy a legjobb fajta növendéküszőket korosbítják. Területük igen alkalmas baromfinevelésre is. Tervük az, hogy a jövő évtől kezdve 5000 darab baromfit nevelnek, melynek nagyrészét rán- tanivaló korban dobják piacra, mert ennek jobb ára van. Hogy ez mennyire nemcsak terv, bizonyítja az is, hogy már elkészült a korszerű baromfiól. Az ól maga 1500 férőhelyes, felszerelve keltetővel, csibebölcsődével és növés szerint elválasztható udvarokkal. A juhok száma jelenleg 268. Húsz százaléka merinói, 80 százaléka cigája. Mivel területük adottsága a merinói tenyésztésre alkalmas, teljesen ezt a fajtát fogják a jövőben tartani. Már meg is rendeltek 100 darabból álló merinói törzset és 500 darabra akarják növelni az állományt. Végül, de nem utolsó sorban a sertéstenyésztésről is beszélni kell. Korszerűsítették az ehetőket és az év végére 60 darab anyakocájuk lesz. Főleg a gyors- hizlalásra alkalmas Cornwall és berksiri fajtákat fogják tenyészteni. Jövőre 250 darab sertést hizlalnak. 1957-ben csak sertéshízlalásból fél millió forint jövedelemre számítanak. Ezekután megállapíthatjuk, hogy a tsz kommunistái úgy láttak munkához, hogy minden forintból kettőt csinálnak. Ilyen előzmények után és ilyen tervekkel mindenki előtt világos, hogy van alapja az agi- tációnak. Kevés egyéni paraszt tud ellenállni az ilyen eredményeknek és érveknek. Márpedig a Vörös Október Tsz kommunistái nem is akarják véka alá rejteni eredményeiket. Ajmellett, hogy jövő évi gazdálkodásukat a tagosítás is segíti sikeresebbé tenni, nem mondanak le arról sem, hogy egyéni parasztokkal növeljék tagságuk számát és földjükkel a gazdaság területét, A pártszervezet mintegy 30 tagú állandó népnevelőgárdát szervezett. Az őszszel minden szabadidőt kihasználnak az agitációra. A jövő vasárnap indítják be a felvilágosító munkát. Olyan tsz-tagok fognak agitálni többek között, mint Tusori István, volt kispa- raszt, akinek a háztájiban nemrég az egyéniek is megcsodálták 24 darab sertését, vagy Nagy József, kinek ha földet ajánlana valaki, hogy lépjen ki a tsz-ből, azt bepörölné. A Vörös Október tagjai tudnak is a tsz mellett beszélni, mert legfőbb érvük a saját jólétük, amely magasabb, mint amikor egyéni parasztok voltak. Megállapíthatjuk, hogy a Vörös Október Tsz pártszervezete jól készült fel a tsz-íejlesztési agitációra, példát vehetnek tőle a többi tsz-pártszervezetek is. Nagy Ottó U Hazafias Népfront köszöntése <V‘ Villany Bugacon alaha, nem is olyan régen még a misztikus betyár ra* mantika, a féktelen úri tivornyák sejtelmes világát jelentette Bugac. így élt a köztudatban, így propagálta az urak Magyarországa, így ismerte és ezért látogatta a külföldi. Vigyd- zott is rá a letűnt rend, hogy Bugac földjén semmi se változ» zon. De letűnt az úri világ, s véle együtt a régi Bugac gyertyafényestül, úri tivornyástul, a misztikus betyár romantikával együtt. Letűnt és helyette emberibb élet — fény született a bugaci puszta világban. A minap levél érkezett szerkesztőségünkbe a bugaci tanácstól, s benne egy szíves meghívás az alkotmány napján tartandó tanácsülésre. Megjegyzésként mellékelve volt egy pár sor, hogy a szerkesztő elvtárs részére az étel és ital biztosítva lesz, hiszen olyan ünnepről van szó, ami bizony csak egyszer adódik meg egy község életében. Ezen a napon gyullad ki Bugacon a villanyfény. Köszönjük a bugaci tanács szíves meghívását és a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat üzenetét is, amelyben arról értesítenek, hogy a dolgozók jó munkája folytán vállalásukat becsülettel teljesítették és a munkás-paraszt szövetség jegyében, az alkotmány ünnepének tiszteletére elkészült Bugac község villamosítása. Nagyon szép és felemelő érzés lesz azt látni, amikor alko- nyatlájt a tanácselnök és a párttitkár kigyújták a községben az első fényt. Azonban, ha mégis úgy adódna, hogy nem tudunk eleget tenni a bugaciak szíves meghívásának — úgy fogadják tőlünk további munkájukhoz jó egészséget kívánva ezt a pár sori az alkalomból, amikor Bugacon is fény születik. Csehszlovákiába indul 90 bajai DISZ-fiatal A DISZ Baja városi bizottsága a város DISZ-fiataljainak 90 tagú csoportjával augusztus hó 23-án hét napi látogatásra Csehszlovákiába indul. Az utazás részvevői kőrútjuk során Komárom, Bratislava, Brünn, Prága, Olmütz, Nyitra városokba látogatnak el. A csehszlovák fiatalok nagy szeretettel várják a bajai csoportot. Az olmützi CSM-titkár, Chmeiar Kvetoslav többek közölt azt írja levelében: ►»•Számukra vezetőt is biztosítottunk már. A Sztálin téren fogjuk várni a csoportot cs minket meg fognak ismerni a kék ingről.« A bratislavai fiatalok nevében Mirhái Masaryk, a CSM városi bizottságának főtitkára írta: »írják meg előre, merre jönnek, mivel várni szeretnénk Önöket. Az elvtársak szálláshelye az itteni egyetemisták internátusá- ban lesz.« — Meleg hangú levelet írtak a brünni fiatalok is, akiknek nevében Valentin Schiebl közli, máris felkészültek a fogadtatásra. A Csehszlovákiába induló csoport Bajáról augusztus 22-én indul. A külföldre utazó fiatalok előzőleg klubesten vesznek részt. H bátyai iiépfrant-Miaftsécp terveiből A Hazafias Népfront ünnepi plakátja, Vasárnap a Hazafias Népfront helyi szervezete bált rendez Bátya községben. A bevételből a cséplőmunkások részére közös vacsorát adnak, ahol a legjobbakat még könyvjutalomban is részesítik. Az augusztus 20-i ünnepség megrendezését is ők vállalták el és szép műsorral gondoskodnak majd a község lakosságának szórakoztatásáról, augusztus 20 méltó megünnepléséről. Talán ez az első megmozdulása a népfront-bizottságnak új- jáválasztása óta, de máris érezhető a friss vérkeringés, az elevenebb élet. Bizony, ezelőtt Bátyán is csak papíron működött ez a szervezet. S ma pedig jóleső érzés hallgatni azokat a terveket, amit a közeljövőben akarnak megvalósítani. Az újtelepi részen égetően szükséges a járda építése, mert a jelenlegi földes, sáros, s így esős időben nehezen közlekedhetnek rajta az emberek. Kénytelenek a kövesúton járni, ami nagyobb forgalom esetén nem mindig biztonságos. A tanács a járdaépítésre 10 000 forintot tud biztosítani, ami csak a szakemberek költségeinek fedezésére elegendő. De hogy építenek akkor járdát? — kérdezhetné valaki. Erre a népfront-bizottság elnöke, Baksa Gergely adja meg a választ: ' — Mozgósítjuk a helybelieket, hogy saját érdekükben nyújtsanak segítséget a járda mielőbbi felépítéséhez. Ezt kisgyűléseken mondjuk el majd a lakosságnak. Reméljük, hogy kezdeményezésünket az újtelepiek teljes mértékben támogatni fogják. A bizottság tárgyalt arról is. hogy az iskolát az új tanév kezdetére, a szülői munkaközösség bevonásával szebbé és otthonosabbá teszi. — Jobb kenyér készül az új búzából. Az eddigi őrlési eredményekből kitűnik, hogy az idei búza nedvességtartalma kisebb, acélossága jobb, sikértartalma pedig jóval nagyobb, mint a múlt évi búzáé. A sikértartalom helyenként eléri a 40 százalékot is, ami azt jelenti, hogy a tavalyinál jobb kenyér készül az új búzából. Aki mindig építeni akar Ezt teszik neve mellé, mintegy állandó jelzőül, ha érdeklődnek utána a félegyházi járásnál, vagy éppen a megyénél. Ezután nyilván érdekli kedves olvasóinkat, hogy kiről van szó. Ki ez a nyughatatlan ember és mivel foglalkozik, hogy ezt a jelzőt mindig odateszik a neve után? Papp Ádám elvtárs a fenti jelző járásszerte ismert tulajdonosa. — Igen, ő az, aki nyugtalan ember a javából, akinek soha, semmi nem elég — aki mindig építeni akar. Ami pedig a foglalkozását, élethivatását illeti — mert ez a helyesebb kifejezés — megyénk egyik legnépszerűbb tanácsi dolgozója. Jász- szentlászló község tanácselnöke. Hogy miként ragadt rá a címnek alkalmazott jelző, azt legjobban Jászszentlászló község fejlődése magyarázza. Bizonyára emlékszik még a kedves olvasó arra a levélre, amelyet nem is olyan régen közölt lapunk, dicsérve benne Jászszentlászló község lakóit, akik közös akarattal összefogva, társadalmi munkával új mederbe vezetik a községben annyi árvízveszélyt okozó Dongér csatornát. Akkor azt írtuk, hogy ezer méter hosz- szú mederárkot ástak társadalmi munkában a tanácselnök és a párttitkár hívó szavára a község lakói. Alkotmányunk ünnepén pedig arról adhatunk számot, hogy a cséplés végeztével a közeli napokban ásót ragadnak a munkáskezek és a község lakossága újabb 3000 méter hosszúságú csatornamedret ás, hogy ezzel Móricz- gáttól a csengelei határig 800 hold, eddig ingoványos, zsombékos területet tegyen termővé Szentlászlón a közös emberi akarat. De nemcsak ez az egy tény készteti elismerésre a látogatót. Az utcákat járva feltűnt, hogy a cementlapok ezrei vannak sorbarakva, várnak lerakásra. Akit csak kérdezünk, mind büszkén mondja, hogy ezer méter hosszú betonjárda épül a községben. Három utcában pedig 1500 gyümölcsfa fordul termőre, mire 1958-at mutat majd a naptár. A rózsákkal, kanadai nyárfákkal leli ültetett park kényelmes padjaival már most csalogatja az embert. Forr, pezseg az élet ebben az alföldi faluban. A kultúra mindjobban betör berkeibe, s a nép segít neki. Nem kis harc árán, közel fél millió forintos költséggel új iskola épül, s hogy jövőre többet csengjen a dal és a víg kacagás, már lerakták a kultúrház alapjait. Nőnek a vidámság házának falai. Az utca szemközti oldalán pedig oly szép napközi otthon van, amit másutt ma még csak keresni lehet a félegyházi járásban. És, mivel az ember szereti a gyomrát — a piacra is gondolt a tanács. Negyven méter hosszú elárusító épület nyújt védelmet jó és rossz időben azoknak a dolgozó parasztoknak, akik piacra hordják áruikat. A tanyáról jövő piaci látogató pedig árnyatadó fák alatt, rendezett kocsiállón pihentetheti lovait. Épül, szépül Jászszentlászló, de aki mindig építeni akar, annak ez sem elég. Az új piactér mellett már emelkednek egy épület, a jövendő baromfi- és tojásíelvásárlóhely falai. Azért pedig, hogy hétköznap is legyen nótaszó a községben, s messzebb halljék a »közhírré tétetik«, a közelmúltban vettek egy 15 000 forintos stúdiót. Nem folytatjuk a feL sorolást, pedig még lenne, mit mondani, hiszen 12 000 fát ültettek el a Bugaci Erdő- gazdaság jóvoltából, nemsokára elkezdik tatarozni az állami házakat és az épülő sportpálya szomszédságában képtelenség észre nem venni az egy hold községi gyümölcsöst, olyan szépen ápolt; Igaz, egy ember nem tud ennyi tervet való- raváltani, mindent felépíteni, — mégis a tanács elnökének, Papp Ádám elvtársnak van ebben a legtöbb része, ahogy a lakosság mondja. Aki pedig mindig építeni akar, az visszamutat a népre: az ő müve, a dolgozó parasztok kezemunkája; «= Sándor =*