Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

VflAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK

AZ MÜP BÚS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI lANA'CS LAPJA

í X

ólf ejt luujMAztiu 20, aLkőtmámjiink íinnefic!

XI, ÉVFOLYAM ,196. SZÁM

________Ara SO fillér_________1956. AUG. 19. VASÁRNAP

V

J

H

ét évvel ezelőtt országgyűlésünk törvénybe iktatta a nép hatalmát és a szocialista eszme diadalát jelentő alkotmánytörvényt. 1949, augusztus 20-án országunk alaptörvényében, alkotmányunk tételeiben ott ragyogott, mint valóság a magyar dolgozó nép több évszázados vágya, a néphatalom és a szabadság. Miért győzhetett visszavonhatatlanul a néphatalom először történelmünk során?

Mindenekelőtt azért, mert a Szovjetunió hadserege összetörte hazánk elnyomóinak fegyveres erejét és biztosította, hogy külső erőszak ne dönthesse meg népünk kibontakozó hatalmát A hála érzése tölt el bennünket ezért a Szovjetunió iránt.

De országunk gazdasági eredményeit, a nép hatalmának létrehozását, állami életünk demokratizmusát, a mi' népünk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és haladó értelmiségünk döntően saját erejéből hozta létre. Azért győzhetett a szocializmus eszméje, mert a gazdasági és a politikai előrehaladás érdekében összefogtak az ország demokratikus erői, s a falutól az országgyűlésig népünk többségének akarata érvényesült.

Népünk forradalmi lobogóján a szocializmus igazsága tündökölt, s nagyszerű harcában a magaalkotta törvényekre támaszkodott. Alkotmányos törvényeink Biztosították az elért eredmények védelmét, éles fegyvert adva a dolgozók kezébe a végső győzelem kivívásához.

Népünk azért győzhetett a maga erejéből, mert áldozatos munkáját és harcát, a demokratikus erők összefogását a magyar nép legjobb fiai, a munkás - osztály és harci szervezete, a magyar kommunisták pártja szervezte és vezette. A felszabadulás pillanatától kezdve pártunk volt az egyetlen olyan cselekvő erő, amely képes volt kitűzni a magyar nép elé azokat a gazdasági, politikai és társadalmi feladatokat, amelyek az előrehaladást szolgálták. Képes volt a legszélesebb demokratikus erőket e célok érdekében harcba vinni és mint az ország vezető ereje, népünk harcát győzelemre vezetni.

A hatalom kivívása: alkotmányunknak állami és társadalmi életünk alaptörvényének megalkotása, állami életünk alapjainak — a tanácsoknak létrehozása további utat nyitott a szocialista demokratizmus kiszélesítéséhez. Az alkotmány — nagy vívmány, hatalmas sikerek betetőzése és forrása. Alkotmányunk törvénybe foglalta a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmát. Törvényesítette elért sikereinket: a földosztást, a gyárak, nagyüzemek államosítását, ki mondta az állampolgárok nemre, nemzetiségre, vallási különbségre való tekintet nélküli teljes egyonjogúságát. Alkotmányunk lerakta a szocialista demokrácia alapjait, s ez demokratizmusát tekintve összehasonlíthatatlanul magasabbrendű minden tőkés, kapitalista demokráciánál.

A mi népi demokráciánk igazi demokrácia — népuralom, a szó legteljesebb értelmében. Büszkén hangoztathatjuk ezt, különösen ezekben a hetekben, amikor külső és belső ellenségeink annyi rágalmat szórnak népi demokráciánkra, miközben például legutóbb Nyugat-Német- országban a kommunista párt betiltásával lábbal tapossák a

Alkotmányunk következetes megvalósításáért

Irta : DALLOS FERENC

a Megyei Tanács VB elnöke

demokráciát. Ha országunkban történtek is hibák — és sajnos történtek, — ezek nem a népi demokratikus rendszer valamiféle szükséges velejárói voltak, hanem a szocialista jellegű demokratizmusunktól idegen, a párt határozataiban már elítélt személyi kultusz következményei,

Az elmúlt évek során párt- és állami életünkben átmenetileg a káros személyi kultusz következtében elhomályosultak a felszabadulás óta elért eredmények nagyszerű tapasztalatai. Állami életünkben sokhelyütt eluralkodott a tömegek meghallgatása és nevelése helyett a parancsolgatás, a bürokratikus köz- pontosítás; a törvények tiszteletben tartása helyett egyes személyekkel, a lakosság egy részével szemben a törvénytelenség. Pártunk 1953-ban őszintén feltárta egész népünk előtt az elkövetett hibákat. Ezt követően a

III. kongresszus is harcot hirdetett a bürokratizmus ellen, az állami apparátus egyszerűsítéséért és olcsóbbá tételéért a tömegekhez való közelebb viteléért. Mindezeknek voltak helyes következményei, a fejlődés azonban nem volt töretlen.

Most, a párt Központi Vezetőségének július 18—21-i ülése, annak határozata, mint a szocialista rendszertől idegent, elítéli azokat a hibákat, melyek fékezték a gazdasági előrehaladást és a demokratizmus további fejlődését. »A szocializmus, mely igazi demokratikus népi rendszer, kiküszöböli — mindenütt, ahol jelentkezett — a személyi kultuszt és káros következményeit és tovább fejleszti a szocialista demokráciát. Alapvető feladatunk — mondja tovább a határozat. — államunk demokratikus tartalmának további kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam fejlesztésébe.«

E határozat olyan őszinte lépés,] mely méltán váltja ki mindenj kommunistának és minden becsületes hazafinak lelkesedését,] tettrevágyását.

Egyben nagy feladatokat is ró] reánk e határozat, helyi szer-] vekre és lakosságunkra. Számost konkrét intézkedés bizonyítja,] hogy e határozat megvalósítása] a párt- és az állami életben fo-| kozatosan halad előre. A múlt] hibáinak kijavítása, a törvényes-] ség biztosítása érdekében hely-] rehozzuk a kulákkérdéssel kap-] csolatos korábbi túlkapásainkat.] Eddig több, mint négyezer dol-J gozó paraszttal közölték párt- és] tanácsszerveink, hogy mentesítik] az eddigi igazságtalan, politikai] és közteher szempontjából hát-] rányos megkülönböztetés alól.] őszintén sajnáljuk, hogy me-| gyénk becsületes lakosságának,] ha csak kis részben is, megbe-f csülés helyett politikai és anyagi] károkat okoztunk. Most egyik] fő feladatunk, hogy a lakosság] színe előtt helyrehozzuk ezeket] a hibákat és megyénk polgá-] rait aszerint ítéljük meg, milyen] példát mutat a termelésben, mi-] lyen magatartást tanúsít államrendünkkel kapcsolatban*

Nem változott politikánk népünk ellenségeivel szemben. Az imperialista reakció és hazai bérencei továbbra is veszélyt jelentenek népi demokráciánk rendszerére. Az imperialista reakció az »Európa hangján«, a léggömbökön ideszállított röplapok útján terjesztett hírekkel igyekszik meglévő hibáinkat felnagyítva, azokból messzemenően következtetéseket levonva, vagy rágalmakat terjesztve bizalmatlanságot szítani a lakosság és a párt, az állam között. Az imperialisták hazai bérerícei — volt csendőrök, ellenforradalmárok, földesurak, falusi kizsákmányolok — továbbra is igyekeznek bizonytalanságot kelteni, nem egy esetben kémkednek, vagy fegyveresen is szervezkednek. Ezekkel szemben népünk hatalma, törvényeink alapján, keményen fellép és leszámol velük.

Vigyázzunk azonban, ne tévesszük össze az ellenséggel azokat a kisembereket, polgárokat, akiknek esetleg nem egyezik a véleményük a miénkkel és azt bátran ki is nyilvánítják. Igaza van Varga Lajos dusnoki gazdának, aki nemrég a falugyűlésen elmondta, milyen káros az, hogy egyesek a falu lakosságának jórészét ellenséges elemeknek nyilvánították. A tények igazolják, hogy a falu lakossága is zömében támogatja pártunk és kormányunk politikáját, s ha beszélgetünk velük, meggyőződhetünk arról, hogy nincsenek ellene a haladásnak. Ha szenvedélyes is egy-egy ilyen falugyűlés, a múlt és sokszor a jelen hibái, vagy az egyes emberek értetlensége miatt, a közvetlen kapcsolat, a nyílt viták a vezetők

ff,t0 ^ ^

Káldi János;

Aratói, hazafelé j

Mennek komolyan, tizenhármán, j könnyű, falusi fénysugárban.

Lobognak lángként, sárgán. lassan,; hazafelé az alkonyatban. j

Ragyog, reszket a kaszák kékje, ] az Is, mintha csak égne, égne. j

A lankán, lent, hol a nádas áll, i eloltja őket az esthomály.

Éjjeli cséplés

Nyáréjben a kertek alatt dolgozik a cséplőcsapat.

vastag, fátyla*, sárga holdban lobognak vagy tizennyolcán.

Sflrögnek a porfellegben, amint az ott hajlik, lebben.

A cséplőgép eldúdolja: országos nagy az B dolga.

Hangja porként, szálldogálva, rárakódik szívre, fákra.

S amíg a gép dúdol, szaval, égmagasra nő a kazal.

Elmosódó nyárfák alatt teli zsákok toronylanak.

S a friss búza szaga lágyan szétörollK az éjszakában.

és a lakosság között feltétlenül a kölcsönös megértéshez vezetnek. Olyan légkört kell teremtenünk, hogy mindenki bátran mondhassa meg véleményét, csak a bűnös emberek féljenek! Aki nem vét , törvényeink ellen, ne féljen senkitől. Előrehaladásunkhoz elengedhetetlen, hogy őszintén tájékoztassuk lakosságunkat országunk, megyénk, községeink, városaink helyzetéről, vonjuk be őt jövő terveink kialakításába, s azok megvalósításába. Ha meghallgatjuk lakosságunkat is, sokat nem tévedhetünk. Bizonyos, hogy lehetnek nézeteltérések és viták, de éppen ezek alkalmasak a téves nézetek felszámolására és a helyes intézkedések kialakítására.

Az alkotmány mély demokratizmusának következetes érvényesítése érdekében fel kell számolnunk a helyi bürokráciát is. A törvényességnek és a meleg emberi gondoskodásnak kell megnyilvánulnia párt-, tanácsi- és más vezetők, alkalmazottak intézkedéseiben. Ilyen magatartást kell tanúsítanunk pl. most a tsz-ek fejlesztése terén, ahol az adminisztratív intézkedések helyett a meggyőzés; a tagosítás során, ahol az egyoldalú érdekek szemelőtt tartása és a parancsolgatás helyett — a község egész érdeke és a meggyőzés legyen a végrehajtás módszere. A tsz-ek terjeszkedésének helykijelölésébe helyes bevonni a lakosságot. A begyűjtésnél és az adó munkájánál is kötelező a meggyőzés és a törvényesség szigorú betartása helyi szerveinkre.

Ugyanakkor állampolgárainknak is meg kell tartani törvényeinket és becsülettel eleget kell tenniök a termelés további növelése és a közterhek pontos teljesítése terén. Hisz a törvényességgel saját rendszerünket védjük, amíg a törvénytelenség bármilyen mértékben jelentkezne is, aláássa, lazítja rendünk alapját, a dolgozók és a párt, a dolgozók és az állam kapcsolatát. Kormányunk célkitűzéseit, a jobb anyagi és kulturális jólét megteremtését is csak úgy valósíthatjuk meg, ha a vezetők és vezetettek egyaránt megtartják alkotmányos törvényeinket.

Alkotmányunk demokratizmusát jelenti, hogy a népnek közvetlenül és választott szervei útján beleszólása van a gazdasági és társadalmi ügyek vezetésébe. Ezért mind több fontos kérdés eldöntését kell a tanácsok ülése elé vinni. Ne egy, vagy néhány ember döntsön a megye, a város, a község dolgában. A jövőben mi is éppen ezért többször összehívjuk majd a megyei tanácsülést.

Alkotmányunk demokratikus alapeL. veinek megvalósulása felé haladunk azzal is, hogy a tanácsoknak egyre nagyobb hatáskört biztosít kormányunk. Ez az előrehaladás különösen jelentős, mert növeli a helyi szerveink gazdasági önállóságát is. A megnövekedett jogkör azonban megnövekedett felelősséget, nagy hozzáértést tételez fel. E téren is javítanunk kell a most urai- állapotokon, növelnünk.

kell vezetőink kulturáltságát, szakmai felkészültségét és fejlesztenünk kell közgazdasági ismereteiket. Mindez azt is megkívánja, hogy a falu jó gazdáit és értelmiségét az eddiginél jobban vonjuk be a vezetésbe.

Az állami és gazdasági munka megjavítása mellett a szocialista demokrácia fejlődése attól is függ, miképpen alakul az emberek egymás közötti viszonya, vajon szocialista és szabadságsze- rető-jellegűvé válik-e mindinkább. Párt, állami és társadalmi vezetőszerveink nagy felelőssége ez. Nem kétséges, ha betartjuk az alkotmány elveit és nagy gondot fordítunk iskoláinkban, az állami, politikai és más társadalmi fórumokon lakosságunk politikai és kulturális nevelésére, ilyenirányú fejlődésünk sem maradhat el.

A XX. kongresszus nyomán pártunk és államunk központi vezetése őszintén útat nyitott alkotmányunk szocialista demokratizmusának. Könnyű-e ez az út? Nem könnyű. Egyrészt, mert rendünk és népünk valóságos ellenségei igyekeznek kihasználni közéletünk demokratizmusát, s úgy vélik, ez lehetőséget ad nyíltabb kártevésre, demagógiára. Másrészt fékezik az előrehaladást a szektánsok, az antidemokratikus magatartás hordozói, akik ragaszkodnak a régi módszerekhez, részben tudatlanságból, részben, mert az elkövetett hibák személyüket is terhelik.

Pártunk legutóbbi központi vezetőségi ülése megadta a kibontakozás lehetőségét. Harcot hirdetett a dogmatikus, a formulákban való gondolkodás ellen. Ez kádereink gondosabb nevelésére kötelez bennünket, hogy ezek a központi határozatok végrehajtásánál, a helyzet Ismeretében cselekvő, becsületes es bátor emberekké váljanak.

A Központi Vezetőség határozata új, tiszta lapot nyitott pártunk és államunk életében.. Lezárta a múlt hibáinak hánytor- gatását, a kollektívákra és személyekre nézve egyaránt. Most tehát az őszinte kiállást, a múlt hibás módszereinek gyökeres elutasítását kívánja minden vezetőtől pártunk és népünk. Ezt teljesítenünk kell, még akkor is, ha egyes merev, a fejlődést visz- szahúzó erőkkel szemben szervezeti intézkedéseket kell tennünk.

De ezek az erők kisebbségben vannak. Pártunk tagjainak többsége és dolgozó népünk túlnyomó többsége helyesli és támogatja pártunk és államunk politikáját. Ez a legnagyobb garancia arra, hogy a Központi Vezetőség határozatai az életben megvalósulnak.

Alkotmányunk teljes érvényre- juttatása, demokráciánk fejlődése rajtunk múlik, azon, hogy vezetőink és dolgozóink a termelésben, a párt- és államvezetésben, politikai, állami és a különböző társadalmi fórumokon közös akarattal hogyan tudják érvényesíteni a szocialista demokrácia alapelveit

A felszabadulást követő törté- nelrrtüak példája bizonyítja, hogy helyes úton járunk; Ezért sorakozik fel e politika mellé őszinte elhatározással megyénk minden becsületes polgára, lakosságunk túlnyqnjjá többsége*