Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-18 / 195. szám
Együtt a lakossággal a kereskedelem fejlesztéséért Az elmúlt évek során a kereskedelem irányító szervei legjobb belátásuk szerint, a lehetőségek kihasználásával igyekeztek megoldani megyénk bolthálózatának kiépítését. A hálózatfejlesztés tervei rendszerint íróasztalok mellett születtek, csupán néhány szakember véleményét tükrözték vissza. Súlyos hiba volt, hogy a tervek készítésébe nem vontuk be a lakosságot, nem hallgattuk meg véleményüket, holott terveinknek erre kellett volna épülnie. E hiányosság oda vezetett, hogy számos területen a tényleges szükségletet figyelmen kívül hagyó hálózat létesült. Legtöbb esetben a jövedelem, a nagyobb nyereség elérése volt a kereskedelmi vállalatok, földműmesszövetkeze- tek vezetői előtt az elhatározó tényező. E hibás szemlélet károkat okozott. A városok központjaiban, a nagyobb, forgalmasabb községekben feleslegesen költséges, fényes üzletek sora épült, ugyanakkor a városok perifériáin, valamint a tanyavilágban elhanyagolt és elégtelen a bolthálózat. Az 1957. évi hálózatfejlesztési tervek kimunkálásánál szakítunk az eddigi hibás gyakorlattal cs a lakosság széles rétegét is megkérdezzük községenként, városonként, hogy hol, milyen jellegű bolt létesítését látják szükségesnek és ennek alapján összehangoljuk az igényeket a lehetőségekkel. Azt kérjük megyénk lakosságától, keressék fel a helyi tanácsokat, földművesszövetkezeteket minél többen és mondják el boltlétesítéssel kapcsolatos kívánságaikat, észrevételeiket. Ezen túlmenően, közvetlen, gyakorlati segítséget is kérünk. Átmenetileg megoldhatatlan nehézségekkel küzdünk a városi külterületeken és a tanyavilágban. A kapitalista kereskedelem e területen nem létesített boltokat, s új épületek emelése olyan összegeket emésztene fel, amely egyenlőre nem áll rendelkezésünkre. Gyors és-credmé- nyes megoldást jelentene, ha az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gazdasági épületeikben boltlétesítésre adnának át helyiséget, új építkezéseikbe pe- dig-már a helyi tanáccsal együttműködve, be is terveznék a környék boltját. E lehetőségek azonban nem jelentenek teljes megoldást. Igen sok még az olyan terület, ahol szétszórva száz és száz parasztcsalád él, a legközelebbi bolt pedig 6—8 km-re van. Segíteni kívánunk e területek lakosságának, de azt kérjük, hogy aki teheti, ajánlja fel nélkülözhető szobáját, kamráját, stb. a helyi földmüvcsszövctkczetcknek bérbeadás formájában, bolt létesítés céljára. Könnyű és gyors megoldást jelentene, ha az elzárt, boltoktól távoleső dolgozó parasztság közül vállalnának a földművesszövetkezettől bizományi árusítást. így néhány ezer forintos árualappal a legszükségesebb cikkeket naponta megvásárolhatná a tanyavidék lakossága. Ez számottevő jövedelmet is jelent, ugyanakkor megbecsülést az állam és a környék lakossága részéről. Községi tanácsaink azzal is elősegíthetik a tanyai boltvezetőkérdés megoldását, ha a tartalék földből egy-két holdat juttatnának azoknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik ezzel a segítséggel vállalják a tanyai bolt kezelését, Az a célkitűzésünk, hogy a lakossággal együtt mielőbb megszüntessük a kapitalizmus káros örökségét, a bolthiányt a perifériákon, a tanyavilágban. Űj kereskedelmi egységeket pedig ott kívánunk létesíteni, ahol a lakosság érdekei ezt megkívánják. Ha a kért támogatást megyénk dolgozóitól megkapjuk, úgy nagy lépést tehetünk előre a jobb ellátás, megyénk lakossága életszínvonalának további emelésében. Szalai Károly, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője QWuuuj jlzó a csavargó fiatalokról HA AZ EMBER az esti órákban Kecskemét utcáin sétál, gyakran találkozik szülői felügyelet nélkül, az utcán csavargó 18 éven aluli gyermekekkel, illetve fiatalkorúakkal. Ez a jelenség különösen a nyári hónapokban fordul elő sűrűbben, amikor a nyári nagy vakáció idején a gyermekek jobban ráérnek és szabadidejük nagyobb részét amúgy is az utcán töltik. Persze ez nemcsak Kecskeméten van így, hanem a megye többi nagyobb városaiban is tapasztalható. Különösen kedvelt tartózkodási helye ezeknek a fiataloknak a mozik és az italboltok, parkok, valamint a vasútállomások környéke. Legtöbbször nem is egyedül csavarognak ezek a fiatalok, hanem csoportokba verődve, hárman-négyen és rendzavaró magatartást tanúsítanak és sok esetben apró bűncselekményeket is elkövetnek. AZON VAGYUNK, hogy ifjúságunk minél sűrűbben látogassa a mozielőadásokat, azonban csak olyan filmeket, amelyek az ö részükre készültek és csak akkor, amikor szülői felügyelettel vannak. Nagyon helyes a vasárnap délelőtti gyermek-matiné rendszeresítése, azonban elítélendő az a mind jobban elharapózó jelenség, hogy fiatalkorú, sőt gyermekkornak az esti, utolsó mozielőadúson szülői felügyelet nélkül jelennek meg. Méginkább elítélendő az, hogy még ma is akadnak olyan lelkiismeretlen italboltvezetők, akik 18 éven aluliaknak a fennálló szigorú tiltó rendelkezések ellenére is italt szolgálnak ki. A fizikailag fejletlen fiatalkorú egy-két pohár bortól könnyen berúg, a moziból 10 óra után csoportosan kijőve, a film itatása alatt könnyen hajlanak arra, hogy apróbb bűncselekményeket kövessenek el. Erre az igazságügyi szervek gyakorlatából sok példa adódott. Az elmúlt évben a Árpád mozi büfféjébe történt betörést ilyen, esti órákban, szülői felügyelet nélkül csavargó fiatalkorúak követték el, de ugyancsak ilyenek lopták el a Városi mozi előcsarnokából a ventillátort, a villany- égőket és követtek el egyéb bün- cselek ményeket. PERSZE HELYTELEN lenne a dolgot úgy beállítani, hogy ezek a jelenségek ifjúságunk körében általános jellegűek. Nyugodtan merjük állítani, hogy ifjúságunk zöme szilárd erkölcsi alapokon áll, jellemes, öntudatos. A csavargásra, erkölcsi züllésre hajlamos fiatalkorúak ifjúságunknak csak elenyésző részét képezik. Az ifjúság nevelésével foglalkozó hivatali és társadalmi szervek, azonban erre a káros jelenségre is felfigyeltek és a DISZ májusi határozatai nyomán nagy lépéssel haladtunk előre ifjúságunknak a helyes útra való vezetése terén. A DISZ májusi határozatai után jöttek létre a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, továbbá azok az operatív egységek, melyeknek egyik döntő feladata az utcai csavargások meg- szüritetése, az erkölcsi züllésnek indult fiatalságnak megmentése és általában ifjúságunknak a bűnözéstől való visszatartása. Talán sokan nem is tudják, hogy hány száz lelkes nevelő és társadalmi aktíva dolgozik ezekben a szervezetekben fiatalságunk érdekében. MA MÁR BÁTRAN mondhatjuk, hogy van gazdája az utcának. Az operatív egységek tagjai, a DISZ, a Hazafias Népfront, szülői munkaközösség és a pedagógus szakszervezet operatív egységekbe tömörült tagjai nap, mint nap járják megyénk több városának utcáit és ellenőrzik az ifjúság utcai magatartását. Ha szükség van rá, elmennek a szülőkhöz is. Elbeszélgetnek velük, rámutatnak a fiatalkorúak csavargásának helytelenségére és a szülők útján igyekeznek a fiatalságot a helyes útra vezetni. Ha azonban a jóindulatú fel- világosító munka nem vezet eredményre, rendelkezésünkre állnak erélyesebb eszközöfc is, bűnvádi úton járunk el a gyermeke nevelését elhanyagoló szülőkkel szemben, a tiltó utasításokat megszegő italboltvezetővel szemben. \ HAZAFIAS! JELLEMES, erkölcsös ifjúság nevelése a célunk. Szcp, de nem könnyű feladat. Ennek eléréséhez az egész társadalom minden tagjának összefogása szükséges. Hiábavaló a hivatali, illetve társadalmi szervek minden igyekezete, lelkiismeretes, odaadó munkája, ha nem áll mögötte a szülő, az otthon és az egész társadalom. Feladatunk, hogy necsak méglássuk és megmutassuk a helyes utat, hanem következetes, szívós felvilágosító és nevelő munkával meg is valósítsuk a nagy célt, az öntudatos, szilárd jellemű ifjúság felnevelését. Tasnádi Elek. a fiatalkorúak megyei ügyésze A Népújság elintézte A »Nyitott szemmel, avagy inkább nyitott füllel« című cikkre, amely a Népújság aug. 4. számában jelent meg, a következőket válaszoljuk: »A vezetékes rádió működése a Bethlen városban, a Voclker telepen és. a Miklovics-telepen nem volt kielégítő. Ezért a műsorszolgáltatás megjavítása érdekében, mind a rádióközpont- ban, mind a hálózaton műszaki tökéletesítést végeztünk. A hálózat működését az előfizetők által a tudatlanságból okozott rongálások is nagymértékben befolyásolták. Például az egyik székelytelepi dolgozó a vezetékes rádió hálózatra 15 méter hosz- szú, hiányos szigetelésű vezetéket kötött és a vezeték végére egy kis ellenállású fejhallgatót csatlakoztatott. Az idegen berendezés a rákapcsoláskor rövidzárlatot okozott, minek következtében a hálózatra kapcsolt hangszórók működése a fejhallgató használatakor megbénult.« (Kopasz János, Szegedi Posta- igazgatóság.) »A sollszentimreiek panaszának orvoslása érdekében intézkedtünk. Most már nemcsak a reggeli órákban, hanem még a zárás előtt is lehet kenyeret vásárolni. A kuliéri bolthoz pedig hetenként két esetben szállítunk, kenyeret. Húsárut az igényeknek megfelelően minden héten kaphatnak a Budapesti Húsüzemtől. A legutóbbi megrendelés alapján 200 kg felvágottat és kolbász- áut, 60 kg íüstöltszalonnát és 10 kg sertéshúst kapott a fölcl- müvesszövetkezet. (Túrán János, FJK.) MEGNYÍLIK aug. 19-én a BÉKE szállóban az új cukrászda és eszpresszó. Presszó kávé, elsőrendű cukrászsütemények, fagylaltkülönlegességek, figyelmes kiszolgálás. 952 Tervbeszámoló taggyűlések a íöldművesszövetkezeteknél Megyénk földművesszövetkezetei augusztus 20-tól szeptember 20-ig tartják tervbeszámoló tagértekezleteiket. A vezetőségek beszámolnak a végzett munkáról és a tagság megtanácskozva az eredményeket, megszabja a földművesszövetkezetek további feladatait. A vezetőségeknek van miről beszámolniuk. Szövetkezeteink értek el komoly eredményeket, emellett azonban még mindig vannak olyan hibák, amelyekkel a tagságnak foglalkoznia kell és amelyek orvoslása elsőrendű feladat. A Központi Vezetőség július 18—21-i ülésén hozott határozat döntő fontosságú kérdésként veti fel állami életünk további demokratizálását, a törvénytelenségek elleni harcot. A Központi Vezetőség határozata maradéktalanul érvényes megyénk földművesszövetkezeteire is. Milyen hibák merültek fel általában földművesszövetkezete- mknél a szövetkezeti demokrácia és a törvényesség megsértése terén? Legfőképpen az, hogy a sok tízezres földművesszö vetkezeti tagság igen gyakran kívülről szemlélte saját földművesszövetkezetének működését és vagy egyszerűen tudomásul vette az év végén az eredményeket és hibákat, vagy még ez sem történt meg. Gyakori volt — ez azonban már az 1956-os évre nem jellemző—, hogy a vezetőségek beszámolója száraz, bonyolult szám-, halmazokat, politikai téziseket, nem ritkán nemzetközi problémákat taglalt — függetlenül attól, hogy a tagság mindezekre kevésbé volt kíváncsi. A tagság korábban is arra volt kíváncsi — és jelenleg még inkább —, hogy mi a helyzet az áruellátás és értékesítés terén és mit kell tenni a mezőgazdasági termelés növelésére. Ugyanez a helyzet földművesszövetkezeteinken belül a törvényesség megtartásával is. E téren is abból a téves politikai felfogásból indultunk ki, hogy a szocializmus építésével tovább erősödik az osztály harc. Ez okozta, hogy sok becsületes dolgozó parasztot eltávolítottak a földművesszövetkezeti mozgalomból, miután osztályindegenné minősítették. Földművesszövetkezeteinknek a maguk vonalán sürgősen jóvá kell tenniök ezeket a hibákat. Az említett hibák, a gyakran alkalmazott bürokratikus mód- szerek és az a tény, hogy a föld-* művesszövetkezeteknél a tagság tudta nélkül történtek intézke-» dések, sokhelyütt akadályozóivá váltak a jó munkának, kedvét szegték a tagság kezdeményezésének. Ezek a hibák is akadályozták eddig, hogy földművesszövetkezeteink valóban lépcsőfokot jelentsenek a nagyüzemi gazdálkodás terén. Most, hogy pártunk világos utat mutat és minden lehetőség megvan az eredmények fokozására, elsősorban a következő főbb feladatokat kell végrehajtani: Mindenekelőtt biztosítani kel) a tagság, a dolgozó parasztság részvételét a szövetkezeti mozgalom megerősítésében. Ma már nem »tézisekre« van a tagságnak szüksége —, mert erről már sokat hallott —, hanem tettekre. Arra, hogy mit akar tenni saját faluja a termelés növelése, az élet szebbé tétele érdekében. — Földművesszövetkezeteink vezetőségei tehát a taggyűléseken Ilyen szellemben számol janak be a munkákról. A beszámolók — amellett, hogy bátran foglalkozzanak a hibákkal — főleg olyan kérdéseket érintsenek, amelyek a tagság érdekeit képviselő programot tartalmaznak. Vegyen részt ezeken a tagértekezleteken a falu minden becsületes dolgozója, mindenek előtt a földmű- vesszövetkezetek tagsága. Ahhoz, hogy falun is végre tudjuk hajtani a második ötéves terv célkitűzéseit, sokat kell magára vállalnia a szövetkezet) tagságnak, A földművesszövetkezeti tagság nagy tábora sokkal jobban, mint eddig, vegyen részt a falu szocialista építésében, tevékenyen járuljon hozzá a szövetkezeti demokrácia további megerősítéséhez. A tagság munkája nélkül nincs igazi szövetkezeti élet és nem tartósak a gazdasági eredmények sem. Követelje meg minden földművesszövetkezeti tag magának a jogot ahhoz, hogy aktív részese lehessen szocialista építésünknek. Piukovics Miklós A Népújság szakszervezeti rovata MEGVITATTÁK A KINIZSI MUNKÁJÁT Az SZMT augusztus 7-i ülésén a Kinizsi Konzervgyár igazgatójának és üzemi bizottságának írásos beszámolója alapján megvitatta a munkaverseny problémáit, az újítás és a technikafejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A kiváló eredmények mellett a tennivalókról is szó esett. A hozzászólások és a vita alapján kiderült például, hogy a gazdaságvezetés és az üzemi bizottság együttműködése nem a legtökéletesebb. Keveset foglalkoznak az emberekkel, a gazdaságvezetők nem vonják be a műszakiakat az üzem irányításába. Ennek egyik példája az, hogy még ma sincs szakma kiváló dolgozója a műszakiak között. Ez vonatkozik a fizikai dolgozóknál lévő állapotokra is. Ennek megfelelően tett javaslatot az elnökség a munka megjavítására, mely javaslatokat a területi bizottság is megvitat, 3 határozattá emel. MŰSZAKI SZABADEGYETEM Az Építők Szakszervezetének műszaki, gazdasági és a kultúr- nevelési bizottsága az idei jó tapasztalatok alapján a dolgozók továbbképzése érdekében a műszaki szabadegyetem oktatása mellett foglalt állást. A terv már elkészült. A Bács megyei Építőipari Vállalatnál és a Tatarozó Vállalatnál 50 kőművest, 30 ácsot vonnak be a műszaki szabadegyetem előadásaira. A Lakatosipari Vállalattól 70 lakatost, az Építőgépkarbantartó Vállalattól 30 esztergályost, laka. tost, az 5-ös számú Mélyépítő Vállalattól 40—40 fő kubikost és kőművest, az Útfenntartó Vállalattól pedig a technikus és műszaki dolgozók közül mintegy 50 főt kívánnak bevonni az előadások meghallgatására. MIÉRT KÉSVE SZÁMOLJAK EL A TÁPPÉNZT? A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi bizottságához több levél érkezett, melyben a dolgozók elpanaszolják, hogy táppénzüket a vállalat később számolja el. Az üzemi bizottság megvizsgálta, mi ennek az oka. A következőket állapította meg: a dolgozók hiányosan küldik be a táppénzutalványt. Sok igazoláson nem szerepel a főorvos neve és nincs igazolva a munkahelyi művezetővel az utolsó munkanap és a munkában töltött órák száma. Éppen ezért a vállalat SZTK csoportja kénytelen visszaküldeni, mert a fentemlítettek hiányában nincs ioea a táppénzt folyósítani.
