Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-16 / 193. szám

VILÁZ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG a Mer bács-kishbm megyei mzansiíGt is i megyei iim'cs lipji XI. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM Ara SO fillér 1956. AUG. 16. CSÜTÖRTÖK Nyári verseny a gépállomásokon A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága értékelte a nyári idény­ben elért eredmények alapján az egyes gépállomások, brigádok és traktorosok versenyét. Az aratógépkezelők verse­nyében első helyen végzett Tihanlcs István, a Kecske­méti Gépállomás dolgozója, aki 343 holdat aratott le. A további rangsor így alakult: Hars István Bácsbokod 303 hold, Puskás Gyula Kecskemét 256 hold, Gajdos Pál Bácsbokod 245 hold és Kordé Mihály Csátalja 236 hold. A gépállomási kombájnvezetők között első a solti id. Papp József, 271 hold, 3245 mázsa gabona be­takarításával. Második a szabadszállási Bodor István, teljesítménye 250 hold­ról 2535 mázsa. Fábián Vince, Kiskunfélegyháza 235 hold 2374 mázsa, Krausz Henrik, Solt 229 hold 2514 mázsa. Lőrincz László, Kiskunfélegyháza 220 hold, 2395 mázsa. A cséplőcsapatok versenyében az alábbi eredmények születtek: Hurton Mihály — Falusi Imre Kisszállási Gépállomás 1300 mil­liméteres géppel 3794 mázsa. Tóth Szilveszter Bácsbokod 1070 mm-es gép 3776 mázsa. Szalon- nás Antal — Darőczi István Kis­szállás 1200 mm-es gép 3576 mázsa. Stalter János — Hirt István Dusnok 1300 mm-es gép 3573 mázsa és Fekete Péter — Berényi Mihály Kalocsa 1220 mm-es gép 3507 mázsa. Az értékelés alapján augusztus 13-ig két gépállomás, 169 trakto­ros és 8 brigád teljesítette idénytervet, Az egy erőgépre jutó műszak­norma teljesítménye alapján leg­jobb a Csátaljai Gépállomás (idényterv teljesítés 127.9 száza­lék), a kiskunmajsai (85.9) és a kiskunfélegyházi (73.8). A me­gye három legjobb brigádja is a Csátaljai Gépállomáson dolgozik. Kriszman Károly 201.9. Aladics József 144.3, Vigh Miklós 154.8 százalékra teljesítette idényter­vét. f ttefejesték a másodretéat Jakt&bsxáiláaon A jakabszállási dolgozó parasz­tok az aratás és a cséplés ide­jén is szorgalmasan dolgoztak a határban, A szorgalmas egyéni gazdák a napokban elvégezték a tarlóhántást és 40 holdon befe­jezték a másodvetést. Másodve­tésként összesen ,»60 holdon rö- J vid tcnjcsidejű kukoricát vetet- p tek az egyéniek. Befejezték a ; tarlóhántást és a másodvetést az Űj Élet Termelőszövetkezetben is. Ä Keceli Téglagyár dolgozói gyártották a legjobb téglát A Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet baromfipestis ellenü vakcinát gyártó üzemrészében új angol liofolizátort állítottak): munkába. Az értékes, új műszer segítségével, — amely a vírusok és vakcinák fagyasztva szállítására szolgál — még eredményesebb lesz majd a baromfibetegségek elleni küzdelem, ígéretünkhöz híven értékeltük téglagyáraink július havi verse­nyét. Figyelembe véve a helyi adottságokat, s azt, hogy melyik téglagyár gyártotta a legjobb minőségű téglát, úgy határoz­tunk, hogy az első helyet a Ke­celi Téglagyár dolgozóinak ítél­jük oda, annak ellenére, hogy több téglagyár túlteljesítette a nyers és az égetett tégla tervét. A második helyezést Kecskemét II., a harmadikat Csávoly, a ne­gyedik helyet Lakitelek, az ötö­diket Hajós, a hatodikat Bács­almás, a hetediket Hercegszán­tó érte el. A sereghajtó, a Katy- mári Téglagyár. Nyers tégla­gyártási tervét csak 58, égetett tégla-tervét pedig 61 százalékra teljesítette. Nagybaracska, Kecskemét I, Téglagyár dolgozóinak versenyét nem tudtuk értékelni, mert Kecskemét I. Téglagyárnál csak előkészületi munkák folynak, míg Nagybaracskán a szénporos téglagyártással kísérleteznek. Annyit megállapítottunk, hogy Kecskeméten, de Nagybaracskán sem teljesítették a tervet. Az elmaradás pótlása, a szer­vezettebb munka megköveteli, hogy a központból is az eddigi­nél többet tartózkodjanak a ve­zetők a helyszínen s ott segít­senek új módszereket, adni a szervezettebb munkához, a gé­pek jobb kihasználásához. Enél- kül tervteljesítésről nem be­szélhetünk. Kiss Lajos igazgató, Bács megyei Téglagyárak V. Kecskemét Hegedűs K. József bátyai dolgozó paraszt az Ofsjcáqos . Jíítao q aalaAiufi JCíálütái^a khdlL Ezekben a napokban sokan megcsodálják Bátyán Hegedűs K. József 9 holdas dolgozó pa­raszt kukoricáját, amihez ha­sonlót sehol a határban nem le­het találni. Az érés még messze van, de a majdnem három mé­ter magas szárakon bőséges ter­més ígérkezik. Hegedűs K. József az elmúlt évben is részt vett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és kukoricájával a második díjat nyerte el. Tavaly 3 holdon 147 mázsa kukoricája termett. Az idén ugyancsak részt vesz a ki­állításon és a tavalyihoz hason­lóan most is három holdon ter­meszt kukoricát. Hegedűs K. Jó­zseffel most kinn járunk a ha­tárban, hogy gyönyörködjünk a nagyszerű termésben: — Nem akarom becsapni ma­gam, de az idén még a tavalyi­nál is jobb eredményre számí­tok — mondja Hegedűs bácsi. Úgy számítja, hogy holdanként meglesz a 60—65 mázsás termés, hiszen ebben az évben is gon­dosan ápolta a kukoricát. — Sok munka van vele, de megéri, mert megtalálom a szá­mításomat — meséli Hegedűs bácsi. Elmondja még, hogy a ta­Dinnyessüret A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban megkezdődött a dinnye­szüret. Ezen a héten 10 vagon 12—14 kilós átlagsúlyú görög­dinnyét szállítanak exportra, valyi kukoricatermésből jelenleg 16 db disznót hizlal, ebből ót darab szerződéses. Beadásra nincs gondja, mert egész évi ser­tésbeadási kötelezettségének már régen eleget tett, mint aho­gyan eleget tett adófizetési köte­lezettségének is. — Mégis milyen módszerekkel éli el ezt a nagyszerű termést? — tesszük fel kíváncsian a kér­dést. Hegedűs bácsi készségesen válaszol: — Nem titok ez. mert a jó termés alapja mindig a szorgal­mas munka. A jövő évi ku­koricavetésterületet már aratás után előkészítem a tavaszi ve­tésre. Vetésig négyszer szántok. Késő ősszel 35—40 cm mélységű a szántás és így elegendő ned­vességet szív magába a talaj. A trágyát sem sajnálom és már ilyenkor megkezdem a trágya­hordást is. Holdanként húsz sze­kér trágyát hordok ki, szeke­renként mintegy 12—15 mázsát. A vetést legkésőbb április 15-re mindig befejezem és a fogasolá- son, lókapázáson kívül négyszer kapálom a kukoricát — ismer­teti röviden munkamódszerét Hegedűs K. József. Most nagy izgalommal készül az Országos Mezőgazdasági Ki­állításra, mert ebben az évben is díjat akar nyerni s reméljük, hogy ez sikerül is. Hegedűs bá­csi egyébként megígérte, hogy ősszel, amikor maid több ideje lesz, szélesebb körben ismertetni ^ fogja módszerét a környékbeli' gazdákkal és a termelőszövetke­zetekkel, hogy minél többen ér­jenek el az övéhez hasonló jó termést. Nemzetközi „kukorica verseny" Garán A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság egyik 100 holdas táb­láján többféle kísérleti kukori­catermesztést végeznek. A kísér­letezések többirányúak. Az egyik agrotechnikai vonalon folyik, a különböző kukoricafajták ter­mesztési módozatainak megis­merésére, egy másik viszont négyfajta — az amerikai hibrid, a Martonvásári 5-ös, az Óvári 5-ös és a szegedi sárga — össze­hasonlító termesztési kísérlete. Az agrotechnikai módszerek a hetvenszer-hetven, a százas so­ros, a százas négyzetes, a Kolbai ikersoros és a helyi szokásoknak megfelelő hetvenszer—száznegy­ven kétszálas művelés a talaj és munkaviszonyoknak megfe­lelő, legtöbb termést hozó kuko­ricafajta megállapítására törek­szik. A kísérlet eddigi eredmé­nye annyit már megállapított, hogy az amerikai 352 fajta ha­sonlatos legjobban a magyar ku­koricafajta kötéséhez és címer­fejlődéséhez, bár feltehetően ez egy későbbi kukoricafajta. Ter­mése jónak ígérkezik, Ha érése azonban nagyon kitolódna, úgy feltétlenül az Óvári 5 fajtának juttatja az előnyt. A kísérletek alapján megállapítást nyert && is, hogy az Óvári 5-ös és a Kolbai3 ikersoros kukoricatermesztése a legkevésbé munkaigényes. A gazdaság az idén kísérlete­zései során a mandorfi, egy Ke­let-Németországi kukoricafajta termesztésével is foglalkozik. Ez a kukoricafajta korai termést hoz, kötését majdnem a talaj fel­színén hozza, a csőhöz képest ki­csiny a szárképzése. A kísérletek kiterjednek a ko­rai kukoricafajták összehason­lító termesztésére iS; Árvizes te­rületen is, a szokottnál későbben vetettek itt különböző kukorica­fajtákat. A kísérlet az időtarta­mot véve figyelembe, itt is be tudja majd bizonyítani, melyik­nek juttassa az elsőbbséget. A cél ugyanis az, hogy időben vet­ve korai — augusztus közepére, végére törhető — kukoricára te­gyen szert a gazdaság. A korai érés nagymértékben javítaná a kukoricának, mint előveteménv- nek jó tulajdonságait. r Az újonnan épült bajai Baromfikeltető Állomáson A második ötéves terv a baromfiállo­mány minőségének megjavítása mellett előírja a meglévő állo­mány számbeli növe­kedését is. A tervnek ezt a feladatát fogja szolgálni a Baján most megépült új Baromfi- keltető Állomás. Öt ilyen modern állomás épül az országban és ezek közül az első Ba­ján készült el. Az ál­lomást a legmodernebb — Gergely-féle, 1956. típusú, — 10 000 na­poscsibe keltetésére alkalmas keltetőgép­pel látták eL A 80 méter hosszú és 8 méter széles, tá­gas, világos, szellős keltetőállomás gépter­mében 11 keltetőgép sorakozik egymás mel­lett. A gépterem mel­lett sorakozik az átve­vő, osztályozó, lám- pázó, — valóságos kis röntgenterem. A gép­teremben légelszívó berendezés oxigéndús levegőt áraszt, mely a keltetőgépekben fejlő­dő naposcsibék kelési százalékát fogja nagy­ban növelni. Az állomás saját áramfejlesztő teleppel rendelkezik. Működé­sét azonban csak áramszünetek esetén veszik majd igénybe. Ezzel is biztosítani akarják a keléshez szükséges állandó hő­fok biztosítását. Az áramfejlesztő azon­ban nemcsak az állo­másnak szükséges ára­mot tudja 80 lóerős Diesel motorjával fej­leszteni, de el fogja látni áramszünetek esetén egész Kiscsá- voly kerületrész köz­világítását is. Az új keltetőállomás évi kapacitása, — szemben a régi keltető­állomás 175 000 darab naposcsibéjével szem­ben, — 400 000 napos­csibe. A keltetéshez szükséges tojást az ál­lomás által életrekel­tett mintaközségek — Hercegszántó, Érsek- csanád, Bácsbokod és Bácsborsód szállítot­ták. Az állomás na­gyobb kapacitása meg­követeli a mintaköz- ség-hálózat továbbfej­lesztését is. Uj minta- község alakul Baja— Csávoly tanyavilágban és Bácsszentgyörgyön. Az állomás a sárga­magyar baromfifajtát kívánja Baján és a ba­jai járásban meghono­sítani. Ennek a ba­romfifajtának húsa íz- letesebb. mint az ed­dig nagy többségében tenyésztett parlagi baromfifajtának, ki­váló tojóképességgel rendelkezik, jó élelem­kereső és a különböző baromfimegbetegedé­sekkel szemben ellen- állóbb. Exportcélokra is igen keresett. Az állomás fokozott kapa­citásával a második öiéves terv végére a sárga-magyar baromfi­fajta teljes meghono­sítását el akarja érni; Szerdán, augusztus 8-án, helyezték el az első 35 000 tojást a gépekbe. Arányosan osztották el mind a 11 gépben, hogy ezzel a meginduló üzem gép­próbáját is megejtsék; A Baromfikeltető Állomáson mosdó, für­dő, vetkőző és hálóter­mek állnak a dolgo­zók rendelkezésére. Külön terem épült ét­kező helyiségül. Az állomást neonfény-vi- lágítással látták el, a gépterem, munkater­mek és egyéb helyisé­gek téli fűtését köz­ponti fűtés fogja bizto­sítani. Az új és modern keltetőállomás ün­nepélyes megnyitását a Bácskai Ünnepi Vásár alkalmával, augusztus 19-én tartják. Az állo­más teljes kapacitás­sal 1957. február hó­napban kezdi meg munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents