Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-12 / 190. szám
H I R 'ÍXÍQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO KXXXKXXX) o<K>^<>o<^o<KK>oooooo<>o<><><>o<><>oo<>o<>o<KK><>oo<>oooo<x>oooo<x><K><>o<>oífcOOóö<>oaQ<w>ootK><KKK><>o Kecskemét dolgozói egy emberként sorakoznak lel pártunk Központi Vezetősége mögött (Folytatás az 1. oldalról.) gozó parasztság felé irányuló bármiféle törvénytelenséget vagy erőszakot, mert jól tudjuk, hogy az ily módon szervezett termelőszövetkezeteket nem lehet gazdag, erős, virágzó szövetkezetekké -tenni. Másrészt tudjuk, hogy i dolgozó parasztságunk nagy többsége, egésze, példák és saját tapasztalatai révén előbb vagy utóbb meg fogja érteni a szövetkezeti gazdálkodás fölényét és önkéntesen, saját elhatározásából rátér a szövetkezeti gazdálkodás biztos felemelkedést jelentő útjára. Beszéde végén Bata elvtárs hangsúlyozta, hogy nagyszerű terveink csakis az egész nép, a munkások és parasztok millióinak, az értelmiségi dolgozók százezreinek összefogása nyomán válnak valósággá, Ma inkább, mint bármikor, megvan a lehetőségünk a legteljesebb népi, nemzeti egység megvalósítására, hiszen pártunk és kormányunk politikája, célkitűzései óriási vonzóerőt gyakorolnak és alkalmasak arra, hogy végrehajtásukra szilárd egységbe tömörítsük egész népünket. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy a párt- és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront-bizottságok és tanácsszervek a nép körében mindennapos meggyőző szóval ismertessék céljaikat. Ne engedjük, hogy ezeket az ellenség magyarázza és kiforgassa. Bata István elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólalt fel. Nagy Dániel elvtárs felszólalása Nagy Dániel elvtárs felszólalásában utalt a Központi Vezetőség ülésének nagy jelentőségére, mely lehetővé tette azoknak a károknak helyreállítását, megyek a párt és az állami vezetés 'korábbi hibáiból adódtak. Hangsúlyozta, hogy a hibák további felszámolásához az egész társadalom összefogása szükséges, majd a Hazafias Népfront szerepéről beszélt. A Hazafias Népfrontban testet öltő széles népi összefogás biztosítéka a népgazdasági célkitűzések megvalósításának is. Foglalkozott a második ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseivel. A növénytermelés fejlesztésének három főirányát jelölte meg. Növelni kell » szerződéses növények termesztését, biztosítani kell az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázist és fokozni kell a belterjes gazdálkodást. Különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet Bács megye kiváló adottságaira. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy állítsák helyre és fokozzák a megye gyümölcstermelő kultúráját, különösen a szőlőtermelést. Bács megye nagy homokterületeit nagyobb mértékben kell felhasználni erre a célra. Ez biztosítaná a tsz-ek jövedelmének olyan mértékű növelését, ami a legvonzóbbá tenné őket az egyéni gazdák előtt, s így segítené annak a célnak a megvalósítását is. hogy a második ötéves terv végére termőterületünk 55—60 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyjon. Terveink reálisak és megvalósíthatók. Megszilárdult népi demokratikus rendünk és a demokratizmus kiszélesítése lehetővé teszi, hogy fokozottabban bontakozzon ki népünk alkotó kezdeményezése, a szocializmus további építésében — mondotta befejezésül Nagy Dániel elvtárs. A nagygyűlésen felszólalt a kecskeméti dolgozók nevében Mészáros Ferenc, a Kecskeméti Gépgyár dolgozója. Biztosította a Központi Vezetőséeet a város dolgozóinak egyöntetű támogatásáról. Befejezésül Halanda István elvtárs, a városi pártbizottság első titkára mondott zárszót. Tolmácsolta a kecskeméti dolgozóknak azt a kívánságát, hogy a párt vezetői minél többször keressék fel a várost, hallgassák meg a dolgozók véleményét, javaslatait és bátran támaszkodjanak áldozatkészségükre, kezdeményezésükre. Nyitott szemmel Egy újabb javaslat városunk szépítésére Szolgálatból hazatérve gyakran veszem kezembe az újságot, amely egyre többet, egyre érdekesebben foglalkozik a város és lakóinak életével. így akadtam már többször olyan cikkre, amely városunk szépítéséről, egészségesebbé tételéről számolt be. Ezeket a tudósításokat mindig nagy ürömmel olvastam, hiszen városunk fejlődéséről volt szó mindegyikben. Az újság cikkeiben számos, még megoldatlan probléma is felhívta a figyelmet, amelyek közül nagyon sokat orvosoltak az illetékesek. Éppen ezért én is egy javaslattal szeretnék élni, hátha meghallgatásra, hátha kijavításra talál a hiba. Munka után gyakran pihenek meg a Katona József-parkban. A városnak egyik legszebb részének én ezt a helyet tartom, csak/ bizony néha még itt is kifogás van a jó levegőre. Ha az ember a park Bethlen körúti oldalán sétál, gyakran lát olyan jelenetet hogy fiatal házaspárok, gyerekekkel sétaló mamák futva menekül-, nek a park beljebb eső részeibe. Hogy miért? A park ezen oldalán, a körút mindkét része mellett sokszor egész hatalmas porfelhőt kavarnak fel az arrajáró kocsik, vagy jóindulatú gépkocsivezetők. A múltkor két vontató pöfögött arra. Mindkettő a legnagyobb porba irányította a kocsikat, s mivel éppen a közelükben voltunk, megpróbáltuk figyelmeztetni őket, hogy inkább a kövesúton hajtsanak, de a gúnyos megjegyzéseken kívül semmi megértésre nem találtunk. Nem nagy dolog, csupán lelkiismereti kérdés, hogy a járművek ne a kövesút melletti porban, hanem az úton hajtsanak. De tálán helyes megoldás lenne az is, ha ezt az utat, itt a város szivében, egy kicsit rendbehozatnák az illetékesek. Az út egyik oldalát ki lehetne kövezni — hisz nem nagy munkáról volna szó, a másik oldalára pedig virágokat lehetne ültetni. Gondolkozzanak az illetékesek, megvalósításáért nagyon sok kecskeméti ember lesz hálás, akik szívesen töltik szabadidejüket Kecskemét legnagyobb és legszebb parkjában. B, Farkas József, forgalmi gyakornok A TTIT hírei Augusztus 12-én, vasárnap délután a TTIT saját klubhelyiségében látja vendégül a városunkban tartózkodó román pedagógusküldöttséget. A vendégek délután 5 órától 7 óráig tartózkodnak a TTIT klubjában. Érdeklődő vendégeket, főleg pedagógusokat szívesen lát a rendezőség. Szerdán, 15-én délután tanulmányi kirándulást rendez a TTIT a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet megtekintésére. Az Intézet szakszerű vezetésről gondoskodik. Indulás a TTIT helyiségéből délután 3 órakor. A kiránduláson minden érdeklődőt szívesen látunk. Részvételi jegy 1 forint. A részvételi jegyre való igényt szerdán déli 12 óráig kérjük bejelenteni a TTIT megyei szervezeténél (telefon: 27-31). A kiránduló csoport autóbusszal teszi meg az útat oda-vissza. A részvevőket a részvételi jegy megváltásán kívül más költség nem terheik A Népújság kiváló terjesztője NAPIRENVEN Farkas Lajosné elvtársnő, az AKK párttitkárhelyettese, a Népújság egyik leglelkesebb terjesztője. Az elmúlt hónapok során 100 új előfizetőt szervezett be a Népújság olvasótáborába. >0000-0000« Szóvátettük — elintézték Lapunk hasábjain szóvátettük, hogy a városi és járási TSB dolgozói egészségtelen, nedves, sötét helyiségben töltik munkaidejüket. A városi tanács segített. A TSB dolgozóinak legnagyobb megelégedésére egészséges, szép szobákba költöztek. A barátság követei,.. Mennyi ország és hány fajta nép lakja e vén Európát? Más* más nemzetek, sajátos életfeltételekkel, szokásokkal, vágyak» kai. Szigorú országhatárok tartanak össze egy-egy közösséget, A térképen egyforma vonalak jelzik e határokat. Nem tesznek különbséget acsarkodó és jóbarát között. Es valóságban?.., Egyre jobban megközelíti a való élet is ezt a kivétel nélküliséget. Megindult az őszinte barátkozás. Ez jut eszembe akarva, akaratlan, valahányszor megállók szerkesztőségünk falitáblája előtt. Üdvözlőlapok. Az égyiket kis úttörő címezte Szovátáról, a pedagógusok küldöttsége meg Bukarestből küldött képeslapot. Egy városi ismerősünk levelére Lengyelországban nyomták a pecsétet, munkatársunk Bratis- lávából, Sladkovicovoból gondolt az itthonmaradottakra. A Szovjetunióból is sok-sok képeslap érkezett már, Moszkvából, Lenin- grádból, világvárosokból, falvakból egyaránt. Az utóbbi időben pedig Jugoszláviából pársoros levelek. «Üdvözlet Növi SadbóU — ez áll a legutóbbin éppen. Magyarok járják a szomszédos országok szebbnél-szebb tájait, baráti népeket látunk vendégül itt, magyar honban, a széles Duna—Tisza tájon. Ismerkedünk, barátkozunk. Sokfajta nép és mégis mennyi közös vágy, közös vonás. Mink, a magyar, ők a szovjet, román, szlovák, jugoszláv nép felemelkedéséért, gondtalanabb jövőjéért munkálkodnak az esztendők hétköznapjaiban. Egy a cél, de a mód különböző. És e látogatások segítenek, sokat segítenek. Sok-sok másutt bevált tapasztalai egyengeti a most még sokszor rögös, göröngyös utat. A mai napon ismét vendégeket marasztalunk e hírős városban — ezért is írom e sorokat. Romániai testvéreket, a bukaresti egyetem professzorait, dolgozóit. Negyvennyolcán jöttek közénk, hogy Budapest és a magyar tenger megismerése után találkozzanak kecskeméti barátaikkal, közelebbről megismerkedjenek életükkel. Egy hónappal ezelőtt ők, kedves vendégeink kalauzoltak negyvennyolc kecskeméti pedagógust, országukban, most pedig mi sietünk üdvözlésükre. Szabadságuk drága napjaiból vették el e két hetet, hogy más országot ismerjenek, igaz barátságot kössenek, hogy az itt tapasztaltakat, a testvériség szent érzését kitörölhetetlenül beleoltsák tanítványaik szívébe. Üdvözöljük valamennyiüket és velük a felszabadulásának évfordulójára készülődő egész román népet. Üdvözlünk benneteket hazánkban, városunkban! Éljen és erősödjék tovább népeink drága barátsága. JUa: 'TCum^adi emlAktit A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a helyőrségi tiszti klub és a Magyar-Szovjet Társaság rendezésében ma este 8 órakor a szabadtéri színpadon a Szózattal kezdetét veszi a Hunyadi emlékest. Hunyadi János halálának 500 éves évfordulóján a megnyitót Dallos Ferenc, a megyei ' tanács elnöke mondja, az ünnepi beszédet Gyurkó Lajos vezérőrnagy. Arany János költeményét Nagy Sándor főhadnagy szavalja, majd fővárosi művészek lépnek a színpadra. Az Állami Operaház tagjai, Fáy Erzsi és Kenéz Ernő a Hunyadi operából áriakettősöket énekelnek, Géczi Dorottya és Baracsi Ferenc a Hunyadi drámából elevenítenek meg egy-egy jelenetet. Franki Péter zongoraszámai és Demjén Éva tolmácsolásában pedig szép versek szerepelnek még a műsorban, A TANULÖIFJÜSÄG FIGYELMÉBE! Ingyenes úszóoktatáe kezdődik a Széktóban augusztus 15-től 31-ig az általános iskolák úszni nem tudó felső osztályos (V—VIII.) és a középiskolás tides leánytanulók részére. (A fürdőbelépés is díjtalan!) Jelentkezés augusztus 13—14 és 15-én délelőtt fél 10 órakor, a fürdő bejárata előtt, Bercez Vendel testnevelési tanárnál. INTERJÚ A CITROMMAL Tévedés ne essék, a Citrom jelen pillanatban nem egy délolaszországi savanyú gyümölcs, hanem a kecskeméti Szabad Nép Tsz kiváló fejőstehene. Mivel beszélgetni í akartam excellenciájá- /val, gyorsan száguldó j és hallatlanul zötyögő ( kerékpáromon keres- /tem fel rezidenciái á- V ban. Mái? messziről megláttam, amint ké- rődzve terült el egy halom alom-szalma lágy ölében. Körösi Imre, aki mellette, mint főkomornyik dolgozik (egyébként fejni is szokta), figyelmeztetett, hogyha beszélni akarok a Kegyelmes asszonnyal, feltétlenül tcselhez keíl folyamodnom, mert újságírókkal — régi szokásához híven — nem hajlandó szóbaállni. (Vannak még ilyen nagyságok.) Ezért először arra gondoltam, ha tehénnel!: álcázom magam, s könnyűszerrel a közelébe férhetek. — Múúúú! — köszöntöttem rá udvariasan. Unottan fordult visz- sza. — Ja, maga az — mondta fásult tnosoly- lyal — tavaly már találkoztunk. Akkor piaci légy volt. — Ne haragudjon, Exeellenciás Asszonyom, csak érdeklődnék hogyléte iránt. — Bocsánat, de Iránt ne keverjük ide. Elég bajt okoz nekem a Szuezi-csatorna Is. — Óh, ön politizál? Ragyogó! — Mit tehetnék? — legyint a farkával sztoikusán — az élet múlandó, a politika viszont örömet ád az ilyen magamfajta tehénnek. — Nincs megelégedve talán az itteni ; ; ■. hm.. ; férfi szarvas- marhákkal? Fájdalmasan sóhajt. — Öregszem. S ez ellen nincs óvszer. Egyedüli örömem a tejho- zaniom. — Oh, de az mindent pótol. Hallom, ismét felviszik az Országos Mezőgazdasági ^állításra. — Igen, értesítettek már engem is. De jelen pillanatban nem állok készen egy ilyen országos jellegű szépségversenyre. Bezzeg tíz évvel ezelőtt! Csodámra jártak a környéken. Tudja, kik kérték meg a kezemet? A leghíresebb bika, a Frici. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha nem leszek az övé. — Na és? — kérdeztem izgatottan, átélve Citrom asszonyság meséjének fűtöttségét. — Micsoda kérdés. Hallotta valahol a ha» lálhírét? — Bocsásson meg, asszonyom, ha indiszkrét nem vagyok, mennyi tejet ad naponta? — Háromszori fejés alatt állok, átlagos tejelésem 20—22 liter: De rnár megkezdték táplálásomat a kiállításra. Mai menüm; korpa- és árpadara volt, moslékmódraj Azonkívül friss csala- mádé, á Iá vagdaltra vágva. Ha Pestre visznek, előreláthatólag kivágom a 25—28 litert is. Adni kell ugyebár magamra is valamit? Tavaly megnyertem az országós verseny egyik alfaját, szeretném az idén is elvinni a pálmát. — Hát sok sikert hozzá. Remélem még Pesten is találkozunk: BIS