Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

H I R 'ÍXÍQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO KXXXKXXX) o<K>^<>o<^o<KK>oooooo<>o<><><>o<><>oo<>o<>o<KK><>oo<>oooo<x>oooo<x><K><>o<>oífcOOóö<>oaQ<w>ootK><KKK><>o Kecskemét dolgozói egy emberként sorakoznak lel pártunk Központi Vezetősége mögött (Folytatás az 1. oldalról.) gozó parasztság felé irányuló bármiféle törvénytelenséget vagy erőszakot, mert jól tudjuk, hogy az ily módon szervezett ter­melőszövetkezeteket nem lehet gazdag, erős, virágzó szövetke­zetekké -tenni. Másrészt tudjuk, hogy i dolgozó parasztságunk nagy többsége, egésze, példák és saját tapasztalatai révén előbb vagy utóbb meg fogja érteni a szövetkezeti gazdál­kodás fölényét és önkénte­sen, saját elhatározásából rátér a szövetkezeti gazdál­kodás biztos felemelkedést jelentő útjára. Beszéde végén Bata elvtárs hangsúlyozta, hogy nagyszerű terveink csakis az egész nép, a munkások és parasztok millió­inak, az értelmiségi dolgozók százezreinek összefogása nyo­mán válnak valósággá, Ma in­kább, mint bármikor, megvan a lehetőségünk a legteljesebb népi, nemzeti egység megvalósítására, hiszen pártunk és kormányunk politikája, célkitűzései óriási vonzóerőt gyakorolnak és alkal­masak arra, hogy végrehajtásuk­ra szilárd egységbe tömörítsük egész népünket. Ehhez minde­nekelőtt az kell, hogy a párt- és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront-bizottságok és tanács­szervek a nép körében minden­napos meggyőző szóval ismertes­sék céljaikat. Ne engedjük, hogy ezeket az ellenség magya­rázza és kiforgassa. Bata István elvtárs nagy taps­sal fogadott beszéde után Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese szólalt fel. Nagy Dániel elvtárs felszólalása Nagy Dániel elvtárs felszóla­lásában utalt a Központi Vezető­ség ülésének nagy jelentőségére, mely lehetővé tette azoknak a károknak helyreállítását, me­gyek a párt és az állami vezetés 'korábbi hibáiból adódtak. Hang­súlyozta, hogy a hibák további felszámolásához az egész társa­dalom összefogása szükséges, majd a Hazafias Népfront szere­péről beszélt. A Hazafias Nép­frontban testet öltő széles népi összefogás biztosítéka a népgaz­dasági célkitűzések megvalósítá­sának is. Foglalkozott a második ötéves terv mezőgazdasági cél­kitűzéseivel. A növénytermelés fejlesztésé­nek három főirányát jelölte meg. Növelni kell » szerződéses növények termesztését, biz­tosítani kell az állattenyész­téshez szükséges takarmány­bázist és fokozni kell a bel­terjes gazdálkodást. Különös hangsúllyal hívta fel a figyelmet Bács megye kiváló adottságaira. Hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy állít­sák helyre és fokozzák a megye gyümölcstermelő kultúráját, kü­lönösen a szőlőtermelést. Bács megye nagy homokterületeit na­gyobb mértékben kell felhasz­nálni erre a célra. Ez biztosítaná a tsz-ek jövedelmének olyan mértékű növelését, ami a leg­vonzóbbá tenné őket az egyéni gazdák előtt, s így segítené an­nak a célnak a megvalósítását is. hogy a második ötéves terv végére termőterületünk 55—60 százalékán szövetkezeti gazdál­kodás folyjon. Terveink reálisak és megvaló­síthatók. Megszilárdult népi de­mokratikus rendünk és a demokratizmus kiszélesí­tése lehetővé teszi, hogy fo­kozottabban bontakozzon ki népünk alkotó kezdeménye­zése, a szocializmus további építésé­ben — mondotta befejezésül Nagy Dániel elvtárs. A nagygyűlésen felszólalt a kecskeméti dolgozók nevében Mészáros Ferenc, a Kecskeméti Gépgyár dolgozója. Biztosította a Központi Vezetőséeet a város dolgozóinak egyöntetű támogatá­sáról. Befejezésül Halanda István elvtárs, a városi pártbizottság első titkára mondott zárszót. Tolmácsolta a kecskeméti dol­gozóknak azt a kívánságát, hogy a párt vezetői minél többször keressék fel a várost, hallgassák meg a dolgozók véleményét, ja­vaslatait és bátran támaszkodja­nak áldozatkészségükre, kezde­ményezésükre. Nyitott szemmel Egy újabb javaslat városunk szépítésére Szolgálatból hazatérve gyakran veszem kezembe az újságot, amely egyre többet, egyre érdekesebben foglalkozik a város és lakóinak életével. így akadtam már többször olyan cikkre, amely városunk szépítéséről, egészségesebbé tételéről számolt be. Eze­ket a tudósításokat mindig nagy ürömmel olvastam, hiszen váro­sunk fejlődéséről volt szó mindegyikben. Az újság cikkeiben számos, még megoldatlan probléma is felhívta a figyelmet, ame­lyek közül nagyon sokat orvosoltak az illetékesek. Éppen ezért én is egy javaslattal szeretnék élni, hátha meghallgatásra, hátha kijavításra talál a hiba. Munka után gyakran pihenek meg a Katona József-parkban. A városnak egyik legszebb részének én ezt a helyet tartom, csak/ bizony néha még itt is kifogás van a jó levegőre. Ha az ember a park Bethlen körúti oldalán sétál, gyakran lát olyan jelenetet hogy fiatal házaspárok, gyerekekkel sétaló mamák futva menekül-, nek a park beljebb eső részeibe. Hogy miért? A park ezen oldalán, a körút mindkét része mellett sokszor egész hatalmas porfelhőt kavarnak fel az arrajáró kocsik, vagy jóindulatú gépkocsivezetők. A múltkor két vontató pöfögött arra. Mindkettő a legnagyobb porba irányította a kocsikat, s mivel éppen a közelükben voltunk, megpróbáltuk figyelmeztetni őket, hogy inkább a kövesúton hajtsanak, de a gúnyos megjegyzéseken kívül semmi megértésre nem találtunk. Nem nagy dolog, csupán lelkiismereti kérdés, hogy a jármű­vek ne a kövesút melletti porban, hanem az úton hajtsanak. De tálán helyes megoldás lenne az is, ha ezt az utat, itt a város szi­vében, egy kicsit rendbehozatnák az illetékesek. Az út egyik oldalát ki lehetne kövezni — hisz nem nagy munkáról volna szó, a másik oldalára pedig virágokat lehetne ültetni. Gondolkozza­nak az illetékesek, megvalósításáért nagyon sok kecskeméti em­ber lesz hálás, akik szívesen töltik szabadidejüket Kecs­kemét legnagyobb és legszebb parkjában. B, Farkas József, forgalmi gyakornok A TTIT hírei Augusztus 12-én, vasárnap délután a TTIT saját klubhelyi­ségében látja vendégül a váro­sunkban tartózkodó román peda­gógusküldöttséget. A vendégek délután 5 órától 7 óráig tartóz­kodnak a TTIT klubjában. Ér­deklődő vendégeket, főleg peda­gógusokat szívesen lát a rende­zőség. Szerdán, 15-én délután tanul­mányi kirándulást rendez a TTIT a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet megtekintésére. Az Intézet szak­szerű vezetésről gondoskodik. Indulás a TTIT helyiségéből délután 3 órakor. A kirándulá­son minden érdeklődőt szívesen látunk. Részvételi jegy 1 forint. A részvételi jegyre való igényt szerdán déli 12 óráig kérjük be­jelenteni a TTIT megyei szer­vezeténél (telefon: 27-31). A ki­ránduló csoport autóbusszal te­szi meg az útat oda-vissza. A részvevőket a részvételi jegy megváltásán kívül más költség nem terheik A Népújság kiváló terjesztője NAPIRENVEN Farkas Lajosné elvtársnő, az AKK párttitkárhelyettese, a Népújság egyik leglelkesebb ter­jesztője. Az elmúlt hónapok so­rán 100 új előfizetőt szervezett be a Népújság olvasótáborába. >0000-0000« Szóvátettük — elintézték Lapunk hasábjain szóvátettük, hogy a városi és járási TSB dolgozói egészségtelen, nedves, sötét helyiségben töltik munka­idejüket. A városi tanács segí­tett. A TSB dolgozóinak legna­gyobb megelégedésére egészsé­ges, szép szobákba költöztek. A barátság követei,.. Mennyi ország és hány fajta nép lakja e vén Európát? Más* más nemzetek, sajátos életfeltételekkel, szokásokkal, vágyak» kai. Szigorú országhatárok tartanak össze egy-egy közösséget, A térképen egyforma vonalak jelzik e határokat. Nem tesznek különbséget acsarkodó és jóbarát között. Es valóságban?.., Egyre jobban megközelíti a való élet is ezt a kivétel nélkülisé­get. Megindult az őszinte barátkozás. Ez jut eszembe akarva, akaratlan, valahányszor megállók szerkesztőségünk falitáblája előtt. Üdvözlőlapok. Az égyiket kis úttörő címezte Szovátáról, a pedagógusok küldöttsége meg Bu­karestből küldött képeslapot. Egy városi ismerősünk levelére Lengyelországban nyomták a pecsétet, munkatársunk Bratis- lávából, Sladkovicovoból gondolt az itthonmaradottakra. A Szov­jetunióból is sok-sok képeslap érkezett már, Moszkvából, Lenin- grádból, világvárosokból, falvakból egyaránt. Az utóbbi időben pedig Jugoszláviából pársoros levelek. «Üdvözlet Növi SadbóU — ez áll a legutóbbin éppen. Magyarok járják a szomszédos országok szebbnél-szebb tájait, baráti népeket látunk vendégül itt, magyar honban, a széles Duna—Tisza tájon. Ismerkedünk, barátkozunk. Sokfajta nép és mégis mennyi közös vágy, közös vonás. Mink, a magyar, ők a szovjet, román, szlovák, jugoszláv nép felemelkedéséért, gondtalanabb jövőjéért munkálkodnak az esztendők hétköz­napjaiban. Egy a cél, de a mód különböző. És e látogatások segítenek, sokat segítenek. Sok-sok másutt bevált tapasztalai egyengeti a most még sokszor rögös, göröngyös utat. A mai napon ismét vendégeket marasztalunk e hírős város­ban — ezért is írom e sorokat. Romániai testvéreket, a bukaresti egyetem professzorait, dolgozóit. Negyvennyolcán jöttek kö­zénk, hogy Budapest és a magyar tenger megismerése után találkozzanak kecskeméti barátaikkal, közelebbről megismer­kedjenek életükkel. Egy hónappal ezelőtt ők, kedves vendégeink kalauzoltak negyvennyolc kecskeméti pedagógust, országukban, most pedig mi sietünk üdvözlésükre. Szabadságuk drága napjaiból vet­ték el e két hetet, hogy más országot ismerjenek, igaz barát­ságot kössenek, hogy az itt tapasztaltakat, a testvériség szent érzését kitörölhetetlenül beleoltsák tanítványaik szívébe. Üdvö­zöljük valamennyiüket és velük a felszabadulásának évforduló­jára készülődő egész román népet. Üdvözlünk benneteket hazánkban, városunkban! Éljen és erősödjék tovább népeink drága barátsága. JUa: 'TCum^adi emlAktit A Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a helyőrségi tiszti klub és a Magyar-Szovjet Tár­saság rendezésében ma este 8 órakor a szabadtéri színpadon a Szózattal kezdetét veszi a Hu­nyadi emlékest. Hunyadi János halálának 500 éves évfordulóján a megnyitót Dallos Ferenc, a megyei ' tanács elnöke mondja, az ünnepi be­szédet Gyurkó Lajos vezérőr­nagy. Arany János költeményét Nagy Sándor főhadnagy szaval­ja, majd fővárosi művészek lép­nek a színpadra. Az Állami Operaház tagjai, Fáy Erzsi és Kenéz Ernő a Hu­nyadi operából áriakettősöket énekelnek, Géczi Dorottya és Baracsi Ferenc a Hunyadi drá­mából elevenítenek meg egy-egy jelenetet. Franki Péter zongora­számai és Demjén Éva tolmá­csolásában pedig szép versek szerepelnek még a műsorban, A TANULÖIFJÜSÄG FIGYELMÉBE! Ingyenes úszóoktatáe kezdődik a Széktóban augusztus 15-től 31-ig az általános iskolák úszni nem tudó felső osztályos (V—VIII.) és a középiskolás tid­es leánytanulók részére. (A für­dőbelépés is díjtalan!) Jelentke­zés augusztus 13—14 és 15-én délelőtt fél 10 órakor, a fürdő bejárata előtt, Bercez Vendel testnevelési tanárnál. INTERJÚ A CITROMMAL Tévedés ne essék, a Citrom jelen pilla­natban nem egy dél­olaszországi savanyú gyümölcs, hanem a kecskeméti Szabad Nép Tsz kiváló fejőstehe­ne. Mivel beszélgetni í akartam excellenciájá- /val, gyorsan száguldó j és hallatlanul zötyögő ( kerékpáromon keres- /tem fel rezidenciái á- V ban. Mái? messziről megláttam, amint ké- rődzve terült el egy halom alom-szalma lágy ölében. Körösi Im­re, aki mellette, mint főkomornyik dolgozik (egyébként fejni is szokta), figyelmezte­tett, hogyha beszélni akarok a Kegyelmes asszonnyal, feltétlenül tcselhez keíl folyamod­nom, mert újságírók­kal — régi szokásához híven — nem hajlandó szóbaállni. (Vannak még ilyen nagyságok.) Ezért először arra gon­doltam, ha tehénnel!: álcázom magam, s könnyűszerrel a köze­lébe férhetek. — Múúúú! — kö­szöntöttem rá udvaria­san. Unottan fordult visz- sza. — Ja, maga az — mondta fásult tnosoly- lyal — tavaly már ta­lálkoztunk. Akkor piaci légy volt. — Ne haragudjon, Exeellenciás Asszo­nyom, csak érdeklőd­nék hogyléte iránt. — Bocsánat, de Iránt ne keverjük ide. Elég bajt okoz nekem a Szuezi-csatorna Is. — Óh, ön politizál? Ragyogó! — Mit tehetnék? — legyint a farkával sztoikusán — az élet múlandó, a politika vi­szont örömet ád az ilyen magamfajta te­hénnek. — Nincs megeléged­ve talán az itteni ; ; ■. hm.. ; férfi szarvas- marhákkal? Fájdalmasan sóhajt. — Öregszem. S ez el­len nincs óvszer. Egye­düli örömem a tejho- zaniom. — Oh, de az mindent pótol. Hallom, ismét felviszik az Országos Mezőgazdasági ^állí­tásra. — Igen, értesítettek már engem is. De je­len pillanatban nem állok készen egy ilyen országos jellegű szép­ségversenyre. Bezzeg tíz évvel ezelőtt! Cso­dámra jártak a kör­nyéken. Tudja, kik kérték meg a keze­met? A leghíresebb bika, a Frici. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha nem leszek az övé. — Na és? — kérdez­tem izgatottan, átélve Citrom asszonyság me­séjének fűtöttségét. — Micsoda kérdés. Hallotta valahol a ha» lálhírét? — Bocsásson meg, asszonyom, ha indiszk­rét nem vagyok, mennyi tejet ad na­ponta? — Háromszori fejés alatt állok, átlagos te­jelésem 20—22 liter: De rnár megkezdték táplálásomat a kiállí­tásra. Mai menüm; korpa- és árpadara volt, moslékmódraj Azonkívül friss csala- mádé, á Iá vagdaltra vágva. Ha Pestre visz­nek, előreláthatólag kivágom a 25—28 li­tert is. Adni kell ugye­bár magamra is va­lamit? Tavaly meg­nyertem az országós verseny egyik alfaját, szeretném az idén is elvinni a pálmát. — Hát sok sikert hozzá. Remélem még Pesten is találkozunk: BIS

Next

/
Thumbnails
Contents