Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-11 / 189. szám

A TÖRÖKVERÖ HUNYADI halálának 500. évíordulójára Mátyás történetírója, Bonfini írta Hunyadi Jánosról: »Egyetlen férfit termeit az a kor s ha az sem lett vçlna annak a szörnyű jelfordulásnak idején, senki előtt sem kétes, hogy már régen vége lenne nemcsak Magyarországnak, Ausztriának s a németeknek, hanem az egész kereszténységnek is.« A török veszedelem, mely a XIV—XV. században világuralomra tört, rázúdult a balkáni ál­lamokra és pusztulással fenyegette hazánkat. A hűbéri török állam önkényuralmi rendszerét újabb és újabb hódítással pró­bálta megerősíteni. Ez a terjeszkedés a leigázott népek számára mérhetetlen szenvedést, pernyével borított falvakat, idegen föl­dön halálig tartó rabságot jelentett. A parasztság és kézműves szegénység szívesen megvédte volna, talpalatnyi földjét, családját, munkája gyümölcsét, ha lett volna valaki, aki hívja és összefogja őket. A feudális magyar uralkodó­osztály azonban nem akart fegyvert adni a jobbágy kezébe. Lebecsülte a paraszt katonai képességeit és rettegett a jobbágyok fegyveres felkelésétől is. Pedig a török veszély egyre nőtt; 1439- ben elesett Szendrö vára, a déli védővonal egyik legfőbb erőssége. A magyar bárói csoportok egymással hadakoztak a hatalomért, birtokaik gyarapításáért és a külső veszéllyel nem törődtek. Ilyen körülmények közölt állt a szabadságáért küzdő nép élére Hunyadi János. „Nem származott nagy nemzetségből" ’ Származása köré . magyar, À Népújság szakszervezeti rovala AZ ÜJlTÓ MOZGALOMRÓL Az építők szakszervezetének megyebizottsága legutolsó ülé­sén a Bács megyei Építőipari Vállalat újító mozgalmát tárgyalta* Az írásos beszámolóból megállapíthatjuk, hogy kevés olyan, újítást alkalmaznak, amely általánosítható több építkezésen, s amely gyakorlattá vált. Ezt a beszámoló azzal indokolja, hogy, az építőipar jellegénél fogva az újítások jórészt csak annál az épít­kezésnél alkalmazhatók, ahol egy-egy megoldásra váró probléma adódik. Utalt továbbá a beszámoló arra, hogy a fizikai dolgozók inkább csak kisebb ésszerűsítésekkel veszik ki a részüket az újító mozgalomból, amely közvetlenül érinti keresetüket. Ám a beszámoló egyáltalán nem szólt arról, hogy az újítások alkalmazása vontatottan kerül végrehajtásra és sok egyéb olyan tényről, ami fékezi az újítókedv nagyobb arányú kibontakozását. Az elfogadható indokok ellenére igen kevés az az újítás ebben az évben — öt —, amelyet a gyakorlatban alkalmaznak. Bár az utóbbi időben egyes műszaki dolgozók Kovács Dezső főmérnök, Dékány Pál, Lahonya János és Virág János nemcsak tanáccsal, hanem műleírással és rajzzal is segítik a dolgozókat, még mindig nem kielégítő az a propaganda és az a támogatás, ami szükséges ahhoz, hogy a kátyúba rekedt újítómozgalmat előbbro vigyék. A megyebizottság a vita és a szóbeli kiegészítések után fo­gadta csak el a beszámolót. Határozatiban megjelölte, hogy az újítási előadókkal ankét formájában beszéli meg a mozgalom tennivalóit, ugyanakkor megjelölte azt is, hogy a kollektív szer­ződés beszámolójánál, a termelés című fejezetnél foglalkozzanak az újító mozgalom tennivalóival, a közeljövőben pedig az ÜB ülé­sen és a bizalmiak megbeszélésén is egyik központi kérdés az újító mozgalommal való foglalkozás legyen. A hét derekán újabb beutalt cso­port indult el me­gyénk élelmiszer- ipari üzemeiből a magyar tenger mel­lé, a Balatonhoz. Két gondtalan, vidám, felejthetet­len hetet töltenek el a fizikai és szel­lemi dolgozók leg­jobbjai. A Borfor­galmi Vállalatnál A BALATON PÁRTJÁN 16 .doldozó részére nyújtotta át a szak- szervezet a beuta­lót. Többen Bala­tonalmádiban hor­gonyoztak le, más­részük Siófokon szállt le a vonatról, néhányan pedig Ba- latonlellén töltik el a két hetet. Az Al­földi Kecskeméti Konzervgyárból 7 dolgozó, köztük Sza­bó Teréz, Sztana Józseíné, Nagy Ro­zália fürdik majd a Balaton hűs, habjai­ban. A halasi Ser- neváltól négyen, Zsubor Károlynéval, az üdülési felelőssel együtt utaztak a Ba­laton partjához. A kecskeméti Serne- váltól 6 dolgozó ka­pott két hétre Szóló beutalót. EGÉSZSÉGÜGYI TENNIVALÓK A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATA ÜTÄN szerb, román krónikások csodás mondákat szőttek. Gyermekéveit az ország déli végein töltötte a kis Jankó fiú. Korán megtanul­ta a fegyverforgatást. Első él­ményeit a törököktől felgyújtott falvak lángja, az otthonukból ki­űzött földönfutók jajgatása tette emlékezetessé. Mikor felnőtt, egyszerű, a ka­tonákhoz közelálló emberré vált, kinek legfőbb célja, hogy had­sereget hozzon létre és a török­kel eredményesen vegye fel a harcot. »Nem származott nagy nemzetségből, de fegyverei an­nál nagyobbá, tették« — írta róla Aeneas Sylvius. Országrésznyi birtokai a haza védelmét, a nép nyugalmát biz­tosították. Ezeket tervszerűen növelte is, de nem önző célból, mint a többi íőúr. Hunyadi egy ideig Kecskemét t aros füldesura is volt. Hornyik János »Kecskemét város gazda­sági fejlődésének története« cí­mű művében ezt találjuk: — »... 1452-ik évben Hunyadi Já­nos országkormányzó — aki egy országos tanács élén királyi ha­talommal kormányzott —, Kecs­kemétet Peró Jánosnak adomá­nyozta s nevezett adományost ugyanazon évben a budai káp­talan által a városnak és tartoz- mányainak birtokába beiktatta, minek folytán az új birtokos elő­nevet is nyervén. Kecskeméti Péró Jánosnak neveztetett. Ezen új földesúr azonban nem sokáig bírta Kecskemétet, mert Hunya­di János sóraktárainak kezelője lévén, számadásban 5000 arany értékig megbukott, mely összeg biztosítására Kecskemétet a volt kormányzónak zálogul adta.« Hunyadi a zsoldos hadsereget saját földesúri jövedelméből tar­totta fenn. Birtokain a parasz­tok jobban éltek, mint másutt; nem gátolta szabad költözködé­süket. Abban az időben a fa­lusi és városi szegénység sokat szenvedett a földesúri erőszakos­kodásoktól. Hunyadi ezek meg­szüntetésére törekedett. Ezért azután számíthatott is a paraszt­ságra és az 1437. évi parasztfel­kelés ’ után is nyugodtan mert fegyvert adni az erdélyi és dél­vidéki jobbágyok kezébe. Tudta, hogy csak áz ő áldozatkészsé­gükkel és vitézségükkel ment­heti meg az országot a török veszélytől. Ha egyszer valaki arra vállal­kozik, hogy a Halasi Fűtőház tör­ténetét megörökítse, akkor fel­tétlenül bele kell vennie ezt az eseményt, amelyről minden túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy ez (igazán hőstett. Mórágyi Lajos és Hegedűs Mi­hály mozdonyvezetők és társaik a 324—1560-as gőzmozdonnyal H 160 tonnával több árut szál­lítottak júliusban az előírtnál. Ugyanis eddig a gyakorlat sze­rint havonta 19—20 000 tonna árut szállítottak el. A két ügyes szakember és fűtőtársaik ezt a pormát megdöntötték. Ez azt je­lenti, hogy a fütőház.Bak 11 Hunyadi magánhadaí zsol­dosok voltak, de mindig kiegé­szítette népfelkelő csapatokkal. A magyarság és a többi dunai nép azért állt melléje, mert az ő politikája fejezte ki legjobban e népek alapvető érdekeit. Min­denkor kész volt a haza védel­mére. Méltán írta Czuczor Ger­gely Hunyadi balladájában: «Pogány jő? hah! nem tűrhetem, — Mond és tűnik nyugalma ;— Magyar hazán és nemzeten Nem dúl pogány hatalma!« S acélt ragad, lovára kap, Csatáz, vív, izzad éj és nap, S míg nem győz, nincs nyugalma. „A magyar név és állam igaz védelmezője" Mezid bég 1442 tavaszán pusz­títva, rabolva betört Erdélybe. A meglepett Hunyadi először ve­reséget szenvedett. A válságos helyzetben azonban csakhamar megtalálta a legalkalmasabb, de akkor szokatlan eszközt a veszély elhárítására. A krónikás leírta, hogy Erdélyben véres kardot hordoztatott körül »fegy­verbe hívta az összes paraszto­kat és városiakat«. A nép ezrei özönlöttek az igazságos háború zászlai alá. Gyulafehérvár kö­zelében ütközött meg a felkelő sereg a törökkel. Mezid elesett, serege szétfutott. Helyesen ál­lapította meg a krónikás, hogy a népfelkelők azért győztek, mert »hazájukért, gyermekeikért, ott­honukért, tűzhelyükért harcol­tak.« Hunyadi győzelme felbőszí­tette a szultánt; 80 000 főnyi had­dal Sehabeddin beglerbéget küldte bosszúhadjáratra. Hu­nyadi átkelt a Kárpátokon és a mai Bukaresttől északra folyó Jalomicánál 15 000 főnyi lelkes seregével legyőzte a »verhetet­len« janicsárokat. Délkélet-Európa népei nagyot lélegeztek, erre az örvendetes eseményre. A magyarok és a balkániak önbizalma helyreállt: új reménnyel szálltak szembe a legyőzhetetlennek hitt törökkel, így vált lehetővé 1443-ban a »hosszú hadjárat«, melyet Hu­nyadi alaposan előkészített. Mozgósította magánhadseregét, új zsoldosokat toborzott. Szer- bek, bosnyákok, bolgárok, ro­mánok és albánok is csatlakoz­tak hozzá, hogy együtt harcolja­relvénnyel kellett kevesebbet továbbítani július hónapban. — Említésre méltó még az, hogy Mórágyi Lajos és fűtője 23, He­gedűs Mihály és társa pedig 20 tonna szenet takarítottak meg ebben a hónapban, Nehéz az ilyen hősies erőfe­szítésre méltóan válaszolni, s úgy megírni, hogy az érzések so­kaságát is hűségesen visszaad­juk. Éppen ezért a régi szökás- hoz híven csak köszönetét tu­dunk mondani Mórágyi Lajos, Hegedűs Mihály mozdonyveze­tőknek és fűtőtársaiknak. (V. R.) nak a hazájukat pusztító török hódítók ellen. Felszabadították Szófiát és a Balkán-hegység szo­rosaiig nyomták vissza a törö­köt. Az eredményeket Marx így méltatta: »Timur ideje óta nem szállta meg a törököt ilyen félelem .. ; Murád janicsárjai­nak és szpáhijainak nagy része elpusztult ebben a hadjárat­ban.« A szultán szorult helyzetében kedvező békét ajánlott fel. Hu- nyidi ezt el is fogadta, hogy a szomszéd népekkel együtt ala­posan felkészülhessen az új had­járatra. De a véráldozatot ön­ző mpdon kiaknázó pápai poli­tika rávette a meggondolatlan Ulászlót, hogy a »hitetleneknek« adott szavát megszegje és új háborút kezdjen. A várnai csa­tavesztés 1444-ben a nyugatiak árulásának és Ulászló könnyel­műségének következménye volt. A kudarc csüggedést keltett a közös ellenség ellen küzdő dél­kelet-európai népekben. Várna után az országban a bá­rók garázdálkodása következté­ben teljes zűrzavar keletkezett. Ennek megszüntetésére 1446- ban Hunyadit az országgyűlés kormányzóvá választotta. A tö­rökverő ekkor elsősorban a köz­ponti kormányzatot erősítette meg, majd 1448-ban betört a Balkánra, hogy összefogjon az albán nép hős vezérével, Szkan- der béggel. A terv nem sikerült, mert Hunyadit a török Rigóme­zőn csatára kényszerítette és le­győzte. A töröknek okozott vesz­teség azonban lehetővé tette, hogy a szövetséges albán nép függetlenségi harca kibontakoz­zék. Hódító Mohamedet „paraszti kéz verte le" Hunyadi legfényesebb győzel­mét 1456-ban, Nándorfehérvár­nál aratta. A szultán százezernyi serege ellen nehezen tudta ösz- szeszedni a hadat. A bárók ban­dériumai elmaradtak, a nemes­ség mindenütt lapult. De eljött a nép. Egy kortárs író fel is je­gyezte: »íme, fegyvertelen pa­rasztok, vaskovácsok, ványolók, szabók, vargák, kézművesek és tanulók járnak a hadak élén.« Az ellenség éjjel-nappal lőtte Belgrádot. A dühödt ostromban a janicsárok rohama időnként már csaknem elborította a vá­rat. De Hunyadi hadvezéri láng­elméje, katonáinak vitézsége győzött. A nép önfeláldozásá­nak számtalan példája mutatko­zott meg. Dugovics Titusz a ka­putoronyból a török zászlótar­tót magával rántotta a mélység­be. Méltán írta Túróczi, hogy hódító Mohamedet »ki maga akart uralkodni az egész földke­rekségen ; :. paraszti kéz verte le, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában.« A győzelem szervezőjét azon­ban a táborban dúló pestis le­verte lábáról és augusztus 11-én meghalt. A tömegek hősiessége, a nép­ből jött vitézek, a Dugovics Ti­tuszok önfeláldozó példamuta­tása követésre, új nagy tettek véghezvitelére buzdít félezer év távlatából is. Hunyadi azért háborúzott, hogy biztosítsa a nyugalmat a békés munkához. Ezt mutatják egyik levelének sorai: »A béke természeténél fogva mindig jobb a háborúnál, hisz nem egyébért viselünk háborút, mint hogy az­tán békében élhessünk. De meg kell fontolni, milyenek a béke feltételei, ha nem méltányosak, jobbakat kell kiharcolnunk.« A magyar nép örökre szívébe zárta Hunyadit, kinek hazasze­retete tettekben nyilvánult meg. A legjobbak, a legnagyobbak közé tartozik ő történelmünk­ben. Igazi hős, a magyar nép és a dunai népek közös hőse,.élete az igaz hazaiiság egyik legszebb példája. Élete azt tanítja, hogy a hazáját szerető, otthonát védel­mező nép — legyőzhetetlen. Krajnyák Nándor, a TT1T tagja Csütörtökön délután 4 órakor az orvosegészségügyi szakszer­vezet területi bizottsága a Köz­ponti Vezetőség határozatából adódó egészségügyi feladatokat vitatta meg. A vitában szó volt az egészségügyi dolgozók munka- fegyelméről, az illegális magán- prakszis problémájáról, a lét­örömmel fogadták a gyár dol- go*zói a hírt, hogy az Élelmiszer- ipari Minisztérium augusztus hó 10-től a Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárat is megbízta az angol paradicsom-export elkészítésé­vel. Több mint 10 éve szállítot­tak utoljára konzervparadicso- mot Angliába. Az üzem mérnökei, techniku­sai a múlt héten, a próbagyár­tás ideje alatt megállapították, hogy a gyárban jók a feltételek. A tavaly érkezett olasz import­szalag alkalmas a gyártásra és a munkások, akik mától kezdve a gyártásnál dolgoznak, külön kiképzésen sajátították el keze­lését. A gyártás tegnap indult be, s ezentúl minden 24 órában 7,5 va­gon konzervdoboz fogja elhagy­ni a gyár udvarát, hogy megte­gye útját Kecskeméttől Londo­nig. Az exportgyártás nagy felelős­séget ró a szalagnál dolgozókra számkérdésről, a ki nem fize­tett túlórákról, az egészségügyi dolgozók, élet- és munkakörül­ményeinek megjavításáról. A vitára meghívták a megyei egészségügyi osztály képviselő­jét és több elismert, neves or­vost. is. A Minisztérium éppen ezért pártunk Központi Vezetőségének határozata értelmében 15—20 százalékkal magasabb fizetést engedélyezett az itt dolgozóknak. A munka, mint ahogy azt a pró­bagyártásnál is megmutatkozott, zavartalanul folyik. A délelőt­tös DISZ-műszak létszáma 250 fő. A gyártógépnél, a szállítá­soknál, a töltőknél csak DISZ- fiatalok dolgoznak. Buzdítja őket a megbecsülés, amelyben a gyár vezetősége mindannyiukat sze­mély szerint is részesítette. Buz­dítja őket a versenyfelhívás utolsó két pontja is, mely sze­rint a verseny első műszaka a gyár vezetőségétől 35 000 forint pénzjutalmat kap s a műszak legjobbjai két hét jutalomüdü­lésen vesznek részt Romániában, illetve Csehszlovákiában. A Kinizsi Konzervgyár DISZ- brigádja úgy ígéri: ismét meg­mutatja oroszlánkörmeit, s hogy ők nyerik meg a versenyt. Csak sikert kívánhatunk hozzá. A BAJAI ÁLLAMI ÁRUHÁZ augusztus'19—20-án, A VÁSÁR MINDKÉT NAPJÁN NYITVA TART. 919 Munkahőstett TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM AZ ÜB ELNÖKÖK RÉSZÉRE Tegnap délelőtt kezdődött az építőipari alapszervezetek UH elnökei és két műhelybizottsági elnök részére a kétnapos tovább­képző tanfolyam az építők szakszervezetének helyiségében. A tanfolyam első napján a szakszervezet alapszabálya, a szakszervezet feladata, a határozat végrehajtásának fontossága, a bizalmiak munkája, irányítása, segítése és a tagszervezés című előadások után kétórai vita következett. Az előadó Némedi Sán­dor, a megyebizottság elnöke volt. A mai nap a társadalombiztosítás és a betegségi szolgáltatá­sok problémáját vitatják az ! egybegyűltek, az SZTK kiküldött­jének és Farkas Józsefné, mlbgyei TT-felelős vitaindító előadása alapján. Angliába szállít a Kinizsi Konzervgyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents