Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-11 / 189. szám

FH.ÁO PROLCTÁHJA! EGYESÜL AZ Mer BÁCS'AISKUe megyei bizoiisagb es a MEGYEI TABACS lama XI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ara 50 fillér 1956. AUG. 11. SZOMBAT Jó talaj előkészítés a jövő évi jó rozstermés alapja Az idei termés betakarítása, eséplése még be sem fejeződött, de a jó gazda már a jövő évi jó rozstermés biztosítására gondol. A jó rozstermés alapja a jó talaj­előkészítés. Mivel megyénkben a rozsot túlnyomórészt homoktala- ■ jokon termesztik, ezért a rozs alajelőkészítésénél elsősorban a homoktalajok helyes művelé­sét kell szem előtt tartanunk. Fontos az elővetemény kérdé­se, mert ehhez igazodik a talaj­előkészítés módja és részben a vetés ideje is. A jó előveteményeknél, ami­lyenek a koránlekerülő zöldta­karmányok, a hüvelyesek, a magsomkóró, stb., vagy ha ka­lászos után következik a rozs, letakarítás után azonnal el kel­lett végezni a tarlóhántást. A homokon célszerű a tarlóhántást ekével kb. 10 cm mélyen végez­ni. A tarlóhántás mélysége attól függ, hogy száraz-e a homok, vagy nedves. Nedves homokon sekélyebb szántás is leforgatja a tarlót. A száraz homok azonban lefolyik az eke kormánylemezé­ről és ezért mélyebben kell szán­tanunk, hogy jó munkát kap­junk. Az eke után nyomban foga- soljunk és hengerezzünk, hogy egyenletesen tömött talajt kap­junk. Ebben a gyomok gyorsan rtkolnek és Így módunk lesz azo- aat a későbbi talajmunkákkal elpusztítani. A henger után be­fejezésül fogast járatunk, hogy a talaj felszíne ne maradjon a henger utáni sima állapotban, mert abban a szél a homokhor­dással nagyobb kárt tehet. A sima henger és fogas munkáját egy munkamenettel is megold­hatjuk, ha gyürűshengert hasz­nálunk. Ezzel a tömítést is el­érjük és a talajfelület sem ma­rad sima. A gyomok kikelése után vé­gezzük a második szántást. En­nek legmefelelőbb ideje augusz­tus közepe, vége. A rozsnál ez a keverőszántás és egyben a ve­tőszántás is. A szántás mélysé­ge kb. 20 cm legyen. Ezzel a gyo­mokat kiirtjuk és egyben meg­felelő magágyat is készítünk. Szántás utón itt is fogast, utána simahengert és fogast vagy a két utóbbi helyett gyűrűshengert já­ratunk. A szántástól számított 3—4 hét múlva kerül sor a vetésre. Ez­alatt a talaj kellőképpen meg­ülepedik. Ha időközben a szán­tás kigazosodik, nehézfogast já­ratunk, ezzel a kelő gyomokat kiirtjuk. Ezzel az eljárással biz­tosítani tudjuk korán letakaruló elővetemények után a rozsvetés idejére a kellő talajnedvességet, az ülepedett talajt és a gyom­mentességet. Máskép alakul a talajelőkészí­tés akkor, ha a rozsot későnle- kerülő növény után vetjük. A rozs esetében ez leggyakrabban a burgonya, vagy a kukorica szokott lenni. Ezek után nincs idő másra, csak egy vetőszán­tásra, melyet ugyancsak kb. 20 cm mélyen végzünk. A. vetőszán­tást fogas, majd siniahenger kö­veti, ezután jön a vetőgép. A vetés után ismét henger, végül fogas következik. Későn leke­rülő burgonya és kukorica után vetett rozsot még akkor is cél­szerű vetés után hengerezni, ha esős az időjárás, hogy a rozs számára fontos talajülepedett- séget kellő mértékben biztosít­hassuk. A talajelőkészítéshez szoro­san kapcsolódik a trágyázás kér­dése. Istállótiágyát a rozs alá ritkán adunk. Kivételt képeznek a nagyon gyenge homokok, ha más kalászos, vagy önmaga után kerül a rozs. Ilyen esetben a vetőszántással forgatjuk alá a legfeljebb fél adag istállótrá­gyát. Ezt a rozs az ilyen gyen­ge táperőben lévő homokokon rendszerint jó terméssel hálálja meg. A zöldtrágya is csak ritkán kerül közvetlenül a rozs alá, de ez esetben igen jól meghálálja cs bőven terem. A lehetőséghez mérten igyekezzünk ezért mi­nél több rozsot zöldtrágyázott talajba vetni. A fokozott mértékű zöldtrágyá­zásnak egyik legnagyobb aka­dálya például a szöszösbükköny - nél a vetőmaghiány. Ezen a hiányosságon úgy segíthetünk, hogy a kenyérgabonának szánt rozsvetéseinkbe holdanként kb. 5 kiló szöszösbükköny magot ve­tünk. Csépléskor a szöszösbük­köny gömbölyű magja az osztá­lyozóhengerrel, csigatriőrrel, stb. könnyen kiválasztható a rozs közül. így olcsón hozzájut­hatunk a jövő évi zöldtrágyázás­hoz szükséges szöszösbükköny vetőmaghoz. A rozs műtrágyázása már sok­kal általánosabb és nagyobb te­rületet érintő kérdés. Mivel a rozs szemterméséhez sok fosz­forra van szükség és a rozsot legnagyobbrészt káliszegény ho­mokokon. rendszerint gyenge nitrogénellátottságú talajokon termelik, azért indokolt a teljes foszfor-nitrogén-káli műtrágyá­val való ellátása. Az egyes mű­trágyaféleségekből adagolandó mennyiség a talaj táperejétől, az előveteménytől, stb-től függően változik. Nagy általánosságban 120—150 kg szuperfoszfát, 60— 100 kg pétisó és 50—60 kg káli­só ajánlható kh-ként. A szuperfoszfátot és a kálisót a vetőszántással juttatjuk a ta­lajba. A pétisót a vetés előtt szórjuk ki. A pétisónak a talaj felszínére szórása bedolgozás nélkül nem ajánlható, mert ha száraz idő jön, a szél a homok­kal együtt a műtrágyát is el­hordja. A szükséges nitrogén műtrá­gyát sokkal helyesebb ősszel, alaptrágyaként adni. A tavaszi fejtrágyázás az csak gyenge te­lelés esetén alkalmazandó, szük­ségmegoldásnak tekintendő. Az ősszel kellőképpen megerősödött és elbokrosodott • vetés ugyanis sokkal biztosabb termést ad, mint a tavasszal nitrogénnel meghajtatott és megkést etett érésű állomány. A jövő évi jó rozstermés egyik legdöntőbb kérdése a korai ve­tés. Ezalatt nem azt értjük, hogy a korán lekerülő elővetemények után és a jó táperőben lévő ta­lajokon is az eddiginél még ko­rábban vessünk. Általános ta­pasztalat ugyanis, hogy az ilyen talajokon a rozs legmegfelelőbb vetési ideje szeptember hónap második fele. A gyenge futóho­mokokon viszont szeptember első felében el kell vetni a ro­zsot, hogy még az ősz folyamán kellőképpen megbokrosodhasson. A korai vetés döntő jelentősé­ge a későn letakaruló elővete­mények után kerülő rozsoknál mutatkozik meg igazán. Ugyanis ùgÿ a kísérletek, mint a sok éves gyakorlati tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a legkésőbb október közepéig elvetett rozsok méter­mázsákkal teremnek többet, mint az október második felé­ben, vagy november elején ve­tettek. Mikor a korai vetést ajánljuk, mindig elsősorban ezekre gondolunk. A jó termés eléréséhez jó ve­tőmag is kell. Megyénkben saj­nos, igen sok leromlott, foghíj- jas kalászú, gyenge termőképes­ségű rozsot vetnek. Hogy . a 'ú- fajta mit. jelf’ i,. azt .« m'éii Új íavactz Termílőszvvét- kezet kísérletéből világosan lát­hatjuk. Három rozsfajtából 1—1 kh-t vetettek el azonos minősé­gű homoktalajba. Minden mun­kát egyformán, egy napon vé­geztek a három holdon. A csép- lésnéí az eredmény a következő volt: A termelőszövetkezet előző években termelt saját rozsa 9,17 q'kh. a "Fleischmann« rozs 13,04 q/kh, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által ki nemesített »Kecskeméti (heterózis)« rozs 16,86 q/kh ter­mést adott. A termelőszövetke­zet tagsága most látja csak, hogy milyen helyesen jártak el, mi­kor az elmúlt év őszén a kísér­leten felüli összes rozsvetésterü­letüket »Kecskeméti h.« rozzsal vetették el. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagy és biztos termést rozs­ból csak akkor várhatunk, ha jól előkészítjük és kellő szer­ves és műtrágyával látjuk el rozsvetéseink talaját, ha idejé­ben és jó termő képes s évű rozs­fajtát vetünk. Bauer Ferenc, a Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője Közcppurasztokkal erősödik a drágszéU Haladás Tsz Mint sok más községben, Drág- szélen is több középparasztot tettek kuláklistára az elmúlt évek során. A községi tanács, valamint a községi pártszerve­zet még az elmúlt hónapban megvizsgálta körülményeiket és nemrégiben hét középparaszt ügyében tettek igazságot. A be­csületüket visszanyert közép­parasztok közül négyen elhatároztak, hogy a közös gazdálkodás útját választják és bejelentették a Haladás Tsz-be való belé­pési szándékukat. Matos Lőrinc 16 holdon gazdál­kodó középparaszt például kije­lentette, hogy a közös gazdálko­dás mindig vonzotta, de eddig még csak nem is gondolhatott arra, hogy termelőszövetkezeti tag legyen. Most él az alkalom­mal s úgy határozott, hogy a beta­karítás után felvételét kéri a termelőszövetkezetbe. Hasonlóképpen határozott Cseí- kó Istvánná, Bagó Ferenc és Pi- risi Tamás középparaszt is. A négy középparaszt példáját még négy dolgozó paraszt is követte, akik ugyancsak a betakarítás után szándékoznak belépni a termelőszövetkezetbe. Ezek sze­rint újabb becsületes és szorgal­mas tagokkal erősödik Drágszé- Ien a Haladás Tsz, Szeptember 2-án ismét megnyitja kapuit az Országos Mező- gazdasági Kiállítás. Ezekben a napokban már az előkészü­letek végénél tartanak. Amint képünk mutatja, felépült az~ erdészeti pavilon is, Nagygyűlés Kecskeméten Pénteken délután 6 órakor az Cjkollégium udvarán a Kecs­keméti Városi Pártbizottság és a Hazafias Népfront városi elnök­sége rendezésében nagygyűlés volt. Halanda István elvtárs, a Kecs­keméti Városi Pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Bata István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter és Nagy Dániel elvtárs, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese mondott beszédet. A nagygyűlésen többezer kecskeméti dolgozó vett részt. Bata István és Nagy Dániel elvtárs beszédét lapunk holnapi (vasárnapi) szá­mában közölni fogjuk. r 50 százalékos MÁV utazási kedvezmény a kecskeméti Hunyadi-ünnepségre A vasút 50 százalékos utazási kedvezményt ad a Kecskeméten, augusztus 12-én este 8 órakor, az Uj Kollégium szabadtéri színpa­dán megrendezendő Hunyadi- emlékünnepségre. A kedvez­mény az egész megye területére érvényes. Az utazási kedvez­mény a kecskeméti útra már ma érvénybe lép és az ideutazást vasárnap délig, a visszautazást pedig vasárnap 24 óráig kell megkezdeni. Az utazási kedvezményre jo» gosító jegyeket a Hunyadi-kiál» lításon bélyegzik le, a Tiszti Klubban, Lechner Ödön utca 3 —5. szám alatt. Megalakult megyénk országgyűlési képviselőinek csoportja A Hazafias Népfront égisze alatt pénteken délelőtt megala­kult az országgyűlési képvise­lők Bács megyei csoportja. A csoport háromtagú vezetőséget választott, amelynek elnöke: Sztankovics Mátyás, elnökhe­lyettese: Kancsár Sándorné, tit­kára pedig: Fekete Miklós. A vezetőség tagjai minden szom­baton fogadóórát tartanak a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának hivatalos helyiségében (megyei tanács) a választók és a megye képviselői részére. — Az első fogadónapot augusztus hó 18-án tartják. A képviselők megállapodtak abban, hogy ezután minden hó utolsó csütörtökién megbeszéli!* a soroniévő feladatokat. Ezenkí­vül rendszeresen tartanak foga­dónapokat és bcszámolóRatj melynek ütemtervét rövidesen elkészítik. Rigó János, a kalocsai járás képviselője bejelentette, hogy az országgyűlésen elhangzott inter­pellációja alapján már történt intézkedés. A teherszállítás meg­könnyítésére a Közlekedési Mi­nisztérium több teherautót kül­dött le. Bízunk abban, hogy az ország­gyűlési képviselők csoportja be fogja tölteni hivatását a lakos­ság teljes megelégedésére. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken délelőtt megtárgyalta a begyűjtés hely­zetét. Megállapította, hogy a cséplést a gépállomások túlnyo­mó többsége ütemesen, nagyobb műszaki kiesések nélkül végzi. Kivételt képez a Kiskőrösi, a Solti és Kalocsai Gépállomás. A begyűjtőszervek ez évben a tároló helyiségeket és a szállí­tást jobban biztosították. Csak néhány helyen kellett iskolát és népművelési otthont igénybe venni, de ezek kiürítése és rend­behozása még szeptember 1-e előtt megtörténik. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a begyűjtési apparátus túl­zott nyugalommal fogott munkához. Ezt mutatja a gabonabegyüjtés jelenlegi állása is. A kötelező ga­bonát eddig 5,9 százalékra gyűj­tötték be. ugyanakkor elmarad­tak az értékesítési szerződéskö­téssel. Az értékesítési szerződés­re bevitt gabona a tervhez vi­szonyítva még csak 27.4 száza­lékra gyűlt be. Bár a hátraléko­sok száma még aránylag nem nagy, erőteljesebb politikai mun­kára van szükség. Különösen vo­natkozik ez a kiskőrösi, duna- vecsei és kecskeméti járásokról. A végrehajtó bizottság azonban arra inti a begyűjtő szerveket, hogy a törvényes szankciók al­kalmazásához csak indokolt esetben nyúljanak. Észrevételezte a végrehajtó bizottság, hogy a begyűjtési hi­vatalok elhanyagolják a gépállo- mási talajmúnkadíjak bcseedé- sét. Bár megállapítást nyert, hogy néhány esetben a gépállo­mások kimutatása pontatlan, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a begyűjtőszervek ezzel a mun­kával most már ne foglalkozza­nak. Végül a végrehajtó bizottság a borbegyűjtéssel és a borfelvá- sárlással foglalkozott. Úgy hatá­roztak, hogy a termelők érdeké­ben — a jó terméskilátásokra való tekintettel — tárgyalnak a kormányszervekkel a borárak szabályozása és szüret idején az átvétel nagyobb mennyiségben való zavartalan biztosítása ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents