Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-10 / 188. szám
M I w • HXXXXXKWOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO <QQQOQOOBa OQOOQCWOQO<><>00000<><><>0-OOOi>C>OOOOQOOOOOOOOOOOO<yoO<><>C>ftO*VVvrMYOOOCM>Oö<><*CK>Q<K>^.Á>0<><><K>r> Újjászervezik a hegyközségeket Weither Dánielt, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét tekintélyes, idős parasztember kereste fel a napokban. Fekete János 72 éves belső-ballószögi parasztember volt a látogató, aki egykor a helvéciai hegyközség elnöke volt. Tudomást szerzett arról, hogy a hegyközségi szervezeteket új, szocialista tartalommal rövidesen ismét életre akarják kelteni, s eljött a tanácshoz, hogy helyeslését fejezze ki a kezdeményezésért. Mint mondotta, e szervezkedési fonnának rendkívül nagy jelentősége lenne a továbbiakban a termelésben; Könnyebb volna a védekezöanyagob, a trágya beszerzése, egy-egy hegy- i községen belül gyorsabban és hathatósabban lehetne megszervezni » helyes agrotechnikai .módszerek alkalmazását, ame- Ijyek mind-mind a termelés magasabb eredményeiben, a gondosabban ápolt szőlőkben, gyümölcsösökben tükröződnének; Utalt arra, hogy a hegyközségek újjászervezésével jobban meg lehetne szervezni az értékesítést is, amely jelenleg még gyakran nehézségekbe ütközik; A tapasztalt parasztemberrel sokáig beszélgetett a mezőgazdasági osztály vezetője, s e beszélgetés után jutott arra az elhatározásra, hogy rövidesen nyilvános tárgyalásokat folytatnak, amelyeken megbeszélnék a hegyközségek újjáalakulásának feltételeit, lehetőségeit; A most kibontakozó tervekből ■— bár ezek még elég kezdetlegesek —, máris kitűnik, hogy nagyjelentőségre és nagyon nagy érdeklődésre tarthat számot ez a kezdeményezés, s különösen érdekli majd a dolgozó parasztságot} Ezer jelmezes fiatal vonul fel 29-én, az ifjúság Béke-karneválján  Hírős Vásár alkalmával »5 9-én ez évben is megrendezésre kerül a hiár hagyományossá vált ifjúsági Béke-karnevál. A nagy alkalomra már mintegy ezer fiatal készülődik, akik káprázatos jelmezekben vonulnak «majd fel a Vasútkertből a Nagy- rkőrösi utcán át a Szabadság tértre, Itt a karnevál hercege nyitja meg a hagyományos utcabálat, ,-s azután nem lesz szűke a vi- Uiám zenének, a jó, ropogós tánc- fszámoknak, vagy. a csendes tangónak, A karnevált jelmezversenynyel kötik egybe —• s a legszebb jelmez viselője érdekes jutalomban részesül; Ennyit a karnevál programjáról; Az előkészületekről pedig már azt is elmondhatjuk, hogy tegnap a városi DISZ bizottságon. megalakult a karnevál előkészítő bizottsága. Itt már a részletesebb programot is megbeszélték. A mai naptól fogva még lázasabb a készülődés az üzemek, vállalatok és parasztfiatalok körében; Kecskeméti pedagógusok közreműködésével Elkészült az új orosz tankönyv Erről már csak vezért is megemlé- fkezünk. mert a »könyv írói közül íkettő kecskeméti; ISzabó László és Szőts Rudolf, a Katona József Gimnázium tanárai; A harmadik író, Majoros József pedig a Kunszentmiklósi Általános Gimnázium tanára; Bizonyára örömet jelent számukra, hogy az új tanévtől kezdve mér a saját maguk által írt könyvből taníthatnak; Mondjunk néhány szót a könyvről is; Címlapján ez olvas(Nyitott szemmel ható; Társalgási könyv az orosz tagozatú gimnáziumok I—IV; osztálya számára és szakkörök számára; Tehát nemcsak a gimnáziumi tanulók, hanem a felnőtt magántanulók számára is segítséget nyújt az orosz nyelv könnyű elsajátításához; Ezt segíti a könyv tartalma is, amely az eddigi szokástól eltérően, gyakorlatiasan oktat; Ilyen olvasmányokat találhatunk benne; A fodrásznál, a KÖZÉRT- ben, az ebéd, az orvosnál, a sport, a DISZ-szervezet. stb. A könyv szórakoztatva tanít, mert két tanuló diákéveinek legfontosabb mozzanatait mutatja be egészen az egyetemig, illetve a külföldi tanulmányúiig; A szakemberek véleménye a könyvről az, hogy eddig ez a legjobb orosz tankönyv. Reméljük, hogy a legérde- keltebbek, a gimnáziumi tanulók is ugyanezt mondják majd; Milliós alkotás, kis hiányossággal Igen szép, mondhatnánk gyönyörű az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár új épülete, —- a szugátüzem. Világos ablakok, az ablakokban elhelyezett pompázó muskátlik kedves benyomást keltenek a szemlélőben. Ha a külseje ilyen, bizonyára a belseje is szép. Valóban, még szebb. A tágas termek falainak alsó részét fehér márvánnyal burkolták. Korszerű neonvilágítás, több kézmosó található, egyszóval pazar a berendezés. Azaz, az alkotás egy kicsit mégis hibás. Olyan, mint az az alma, amelyik kívül szép, s amikor felvágjuk, akkor látjuk, hogy hibás részei is vannak; Es mi a hibája? Nevetséges, de így van: hiányzik, ami egyike a legfontosabbnak, az illemhely. Pedig a harmadik emeletről lefutni, s az új épülettől 50 —80 méterre lévő illemhelyre eljutni, sok időt vesz igénybe. Egy ilyen »utazás-1 a harmadik emeletről s tett színhelyére és Épül a Tejcsárda A Népújság kiadóhivatala még 1 alig költözött el a Széchenyi tér < 1; szám alól, de már szakembe- ' rek lepték el a két helyiséget, i Méregetik a falakat, jelölik a j berendezés helyét, hogy még e i hónapban, de legkésőbb szép- ; tember 10-én megnyíljon az új ! tejivó. A munkába sietők, a tíz- 1 óraizók kényelmesen, szép kör- \ nyezetben fogyaszthatják majd « el a tejet, kakaót vagy a szalá- ' mis zsemlyét, szendvicseket, a i távolsági buszok utasai is itt ] olthatják éhségüket. Mert a te- < jen kívül mindenféle tízórainak- < való lesz majd az új tejcsárdá- ( ban. Az egész város örömmel üdvözli e tervet: Egy savanyú hír À Kecskeméti Ecetgyár második negyedévi tervét 112.5 százalékra teljesítette. Augusztus \ hóra 260 hektoliter volt" az előirányzott tervük. Augusztus hó J 10-re ennek már majdnem felét ( teljesítették; Hunyadi János« emlékkiállítás A tiszti klubban rendezték meg a nagy évfordulóhoz méltó, művészi Hunyadi emlékkiállítást. A tablók mindegyike és együttvéve az egész kiállítás az 500 év előtti Magyarország legnagyobb hazafijának. Hunyadi Jánosnak hősiességét, lángoló hazaszeretetétől vezérelt tetteit idézi. Annak a magyarnak tetteit, akit az ozmán törökök »föld rettenetének«, »hadak villámának« emlegettek. A kiállítás látogatói nemcsak a harcokat, a hazát védő katonák és az ellenség fegyverzetét, viseletét, de Zsigmond korát, az 500 év előtti Magyarország szegényeinek életét is megismer- * hetik. És még egyet: azt, hogy az igazi hazaszeretet, a népek felemelkedésébe vetett hit óriássá növeli az embert; NAPIRENDED Fiataljaink továbbképzéséről Mintegy másfél hónap telt azóta, hogy a DISZ Központi Vezetősége határozatot hozott a fiatalok 1956—57. évi oktatásáról; Az ez évi oktatási rendszer — örömmel mondhatjuk — új alapokra épül és fokozottabban figyelembe veszi a fiatalok kívánságát, érdeklődési körét is. Az idén a DISZ Petőfi-islcolá- kon, amelyek egyévesek lesznek, főként aktivisták vesznek részt. A marxizmus—leninizmus alapjai című tanfolyam is komoly felkészülést és alapos tanulást követel. Ezenkívül új színfolt a DISZ-oktatásban a Jcérdezz—felelek körök, amelyeken az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseken kívül még számtalan, fiatalokat érdeklő problémával ismerkedhetnek a részvevők. E három oktatási formán kívül a fiatalok szabadegyetemen és előadássorozatok révén gyarapíthatják tudásukat. A lehetőség tehát már megvan ahhoz, hogy a marxizmus— leninizmus tanításaiban ez oktatási évben is járatosabbá váljanak városunk fiataljai. Azonban hiba volna, ha elhallgatnánk az oktatási év megszervezésének máris megmutatkozó hiányosságait. A város} DlSZ-bizottsághoz mindössze négy vállalat alapszervezete küldte be az oktatási tervet. A Sütőipari Vállalat fiataljai ismeretterjesztő előadásokat szeretnének hallgatni, a Gyógyszertár Vállalat 17 fiatalja szintén. A Lakatosipari Vállalat fiataljai Petőfi-iskola megindítására kértek engedélyt, a FŰSZERT-alapszervezet fiataljai pedig a marxizmus—leninizmus alapjai cimti tanfolyamon kívánják továbbfejleszteni tudásukat. Ezzel azonban le is zárul a kör. A városi DlS’Z-bisotlsagra még nem érkeztek újabb tervek, pedig több, mint 80 alapszervezet van a városban, « több száz fiatal nem döntötte még el, hol és mit tanulhat majd a télen. Nem kell magyarázni, miért, és mennyire fontos dolgozó ifjúságunk állandó eszmei, politikai nevelése. Sokat esik erről szó, nemcsak a DISZ-rendezte összejöveteleken, hanem idősebb párttagok is elismerik, szükségesnek tartják, hogy fiataljaink évről-évre többet sajátítsanak el abból az eszméből, amely társadalmunk formálásának alapját képezi. Mégis, mikor lettekre kerül a sor, a kényelmesebb megoldást választják fiataljaink is, és azok is, akik patronálni hivatottak őket. A városi pártbizottságon a napokban beszélték meg az oktatási tervet. A DISZ-ről például egyetlen szó sem esett, senki sem kérdezte meg, hogy a DISZ-bizottság mennyire jutott oktatási tervének elkészítésével. Az üzemekben és vállalatoknál is megtörtént a hallgatók beosztása. De a párttagok politikai képzésén túl, legtöbb helyen az alapszervezeteknél sem gondoltak a fiatalokra, Nem arról van szó, hogy a DISZ helyett a párt szervezze meg az oktatást, hanem egyszerűen annak az igazságnak ér- vényrejuttatásáról, hogy a fiatalok eszmei és politikai neveléséért a párt, a párt tagjai felelősek. Ha szükségét látják, segítsék őket, figyelmeztessék hibáikra, adjanak tanácsot munkájuk< hoz — ez az, amit joggal elvárhatunk a tapasztaltabb párttagoktól, vezető funkcionáriusoktól. A pártoktatás előkészületei jő mederben haladnak városunkban. Reméljük, sem a pártbizottság, sem a DISZ-bizottság nem, feledkezik meg most már arról, hogy a fiatalok nevelése érdekében is többet kell tenniök, mint eddig. Nagyobb felelősségérzettel, jó szívvel segítsék a fiatalokat alapszervezeti vezetőink és párttagjaink is. így sikeres lesz az idei oktatási év. hiszen így a lehetőségekkel a kellő szervezettség is pirosul: SZIBÉRIÁBÓL - KECSKÉIM ETRE Negyvenhét év után visszajött szülővárosába Mócza József vissza körülbelül 5—6 perc. (Figyelembevettük itt a futásban elért legújabb eredményeket is.) Ha 8 óra alatt 100 dolgozó végez ilyen sétát, akkor szolidan számolva 600 perc, azaz 9—10 óra munkaidő vesz kárba. Mivel most van a szezon, így három műszakban ez 30 órai munkakiesést jelent egy nap. Egy, hónapban 750, egy évben pedig 9000 munkaóra vész el a termelésből. Nem is szólva most arról, hogy a 3 emeletet végigsétálni feleslegesen, fáradságot okoz a munkásoknak. Két rossz között lehet még választani; vagy marad minden a régiben, vagy újra rontanak, bontanak, lyukat vágnak, villanyvezetéket áthelyeznek, stb. Mibe kerülne ez? Még nem tudjuk. De hogy jó pár ezer forintot kiemelne a zsebünkből ez az »újjáépítés«, ahhoz nem fér semmi kétség. Nem ártana megvizsgálni, kinek a hibájából történt mindez? »Holnap reggel, aug. 4-én repülőgépen utazom haza, délben már Budapesten leszek.« Ezt a távmondatot továbbították Moszkvából Kecskemétre — özv; Bense Józsefné, lánynevén Mócza Terézia Liliom utcai lakására. Az egész házat felbolygatta e hír. Készülni akartak a fogadására, de nem ment a munka, a takarítással is, bár jókor hozzáfogtak, nem akartak elkészülni. Mindig félbehagyták, kiszaladtak az udvarra, beszélgettek. Milyen lehet a 42 éve nem látott testvér, bácsika? Nehezen jött el a szombat este, a pesti vonat érkezése. És ezalatt Mócza József a moszkvai magyar konzulátus vendégeként járta a szovjet fővárost. Megnézte nevezetességeit, de nem kerülte el a fényes áruházakat sem. Nem jött haza üres kézzel. * Azóta sokan lépik át Bense néni, Mócza Józsi bácsi egyetlen testvérének küszöbét. Családtagok, ismerősök üdvözlik, csodálják a »vendéget«. És kérdezik. Józsi bácsi pedig mesél. Sok orosz szót kever a mondatokba. A magyar nyelvet csak a levélíráskor gyakorolta, de a meghatottság is botladozóvá teszi a beszédet: Most 68 éves Mócza József. 42 évvel ezelőtt hagyta el Kecskemétet, az erődítési munkáskülönítménybe szóló behívóval. Fogságba esett és üj életet kezdett egy nagy községben. 25 évig volt egy nagy kolhoz tagja Szibériában, Moszkvától 3000 kilométerre. Szakmája: épület- és műlakatos, de ott megismerkedett a bonyolult gépek csínjával- binjával is. És nem is akárhogyan: 170 kilométerről is hozzá vitték a beteg masinákat, mert amelyik gép baját ő orvosolta, azon öröm volt a munka.. Szerették, becsülték. Mikor kitört a második világháború, egymaga vállalta fegyvert forgató munkatársai feladatát is. Akkor kapta kitüntetését, ott hordja most is a fekete kabát hajtókáján. Büszkén mutatja mindenkinek. Ennek a kitüntetésnek nagy becsülete van. íme: több utas várakozott Moszkvában a repülőgépre, sürgős dologban utaztak és mégis őneki ítélték az elsőbbséget — a kitüntetés miatt; Hazajött Józsi bácsi, mert a szülőváros utáni vágy az évek múlásával egyre erősödött, Ezért nagyon nehéz volt a búcsúzás is, és ahogy meséli, sok könny hullott. A jó ismerősök nagy lakomát csaptak búcsúzóul, kérték, követelték: fényképpel bizonyítsa majd, hogy szeretettel fogadták idehaza. Mert lia nem, visszaviszik. Nem, nem dolgozni, mert Józsi bácsi már évek óta csak kedvtelésből dolgozik. Az időseket ott kényeztetik, ellátják mindennel. Volt ott neki szép háza, nagyablakos, kényelmesen, berendezett, saját'jól felszerelt műhelye. Egyik szívéhez nőtt utódjára hagyta mindenét, hadd legyen ő ezután a szerszámok mestere. Mert tíz szakembert nevelt ám maga helyett Józsi bácsi, mielőtt visszajött. Nagy volt a családja. Négy egész falu. Csak a búzatáblájuk 20 kilométer hosszú, 15 kilométer széles.- Akkor álltak bele az aratógépek, mikor eljött onnan. Jó termést várnak. De hát Józsi bácsi már nem pörget: tenyere közt a magot, nem köszönt rá ott a hét hónapig tartó tél, Újra a szülőváros útjait járja. Azt mondja, sokat változott & város, de azért még kiismeri magát. Mindenütt régi emlékek. A törvényszék épületéné- tette le a segédvizsgát, kezemunkáját őrzi a hagyma-kupola, a városi tanács, de dolgozott az árvaháznál, a kórháznál is. Nagyot dobbant a szíve, mikor meglátta a Villamosművek nagy kapuját; Ű kovácsolta valamikor ; ; -. Hatvannyolc éves most Mócza Józsi bácsi. De letagadhatná korát. Egészséges, szép szál ember, bajuszos arca örökké mosolyog. És mesél, sokat mesél, mindenkinek idevarázsolja, a magyar Alföld kellős közepébe a szibériai puszták életét, az ottani esték derűs hangulatát. És boldog, hogy itthon is szerető család övezi;