Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

U MDP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TÄHACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ________Ára SO fillér________1956. AUGUSZTUS 10. PÉNTEK À VASUTASNAP ELŐTT r Liiisem lett a Kecskeméti Vasútállomás VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Rövidesen elkészül a Tiszapalkonyai Erőmű homlokzata. Az épület nagyrészét a helyszínen előregyártott elemekből állítják össze. Kecskemét Vasútállomás for­galmi és kereskedelmi szakszol­gálatot tevő vasutasai az első negyedév befejezése előtt nagy lába vágták a fejszéjüket. El­határozták, hogy a második ne­gyedév végén az állomás épüle­tének homlokzatára feltűzik a büszke élüzemi csillagot'. Sok és nehéz munkanap áll mögöttünk. Nem volt könnyű do­log, de sikerült. Becsülettel nelytálltunk. A reánk rótt fel­adatot teljesítettük, sőt az él­üzemi cím minden feltételének előírását túlszárnyaltuk. Különösen a személy-, mun­kás- és tehervonatok időbe­ni indításával tűnt ki állo­másunk. A mi hibánkból három hónap alatt egyetlen vonat sem késett. De nemcsak a menetrendszerű­ségnél dicsekedhetünk jó ered­ménnyel, hanem a vonatterhe- lési tervek teljesítésénél is. Az utóbbinál 126 százalékos teljesí­tést értünk eh Nehéz volna egyenként el­mondani, ki volt a legjobb, ki végezte legtökéletesebben a munkáját, mert mindannyian szívvel és szor­galommal munkálkodtak az elhatározás valóraváltásán. Mégis úgy gondoljuk, hogy Kecskeméti István, Szíládi Ist­ván, Sántha András kocsimeste- reket és tolatóbrigádjuk vala­mennyi tagját, Lengyel Márton, Kávai Ferenc és Polgár Imre vonatkísérőket illeti elsősorban az elismerő szó. Hiába lett volna minden tö­rekvésünk, ha a helybeli Fűtő­ház, elsősorban a tartalékmoz­donyokon dolgozó személyzete, Kullai János, Molnár Antal és társai nem segítettek volna, ök megértve kéréseinket, figyelem­mel és körültekintően végezték munkájukat, s megmutatták ho­gyan kell együttműködni a cél érdekében a mozdonyszemélyzet­nek és a forgalom dolgozóinak. Sikerült az áruval megrakott vasúti kocsikat is gyorsan kiürí­teni; II százalékkal rövidebb idő alatt végeztük el ezt a mun­kát, mint ahogy számunkra a terv ezt kötelezően elő­írta. Kristóf Jenő, Szekeres Lajos és Tóth I. Ferenc kocsirakományos raktárnokok fejtettek ki e té­ren példás tevékenységet. Ám hiába lett volna az ő szorgal­muk, ha szállító partnereink nem úgy támogatnak bennün­ket, ahogy a cél érdeke megkí­vánja. A Kinizsi Konzervgyár, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a Hű­tőház, a BELSPED szállítással, rakodással foglalkozó dolgozói igen sokat segítettek nekünk. A többi vállalatokról is csak elis­merőleg szólhatunk. A gyors ko­csirakodással járultak ők is ahhoz, hogy a Kecskeméti Állo­más vasutasai a második ne­gyedévben felkínált valamennyi árut el tudták szállítani, mely­nek eredményeként augusztus hó 9-én élüzemmé avathattuk állo­másunkat. I,őrmez Antal fői’ntéző, állomasfőnök. A VI. vasiilusnap ünnepségei Baján I A bajai vasutas dolgozók munkasikerekkel készülnek a Vt. vasutasnap megünneplésére. Július hónapban elért eredmé­nyeikkel a kocsitartőzkodást 125, a kocsimozgatást 107.5, a El- és berakási egységidőt 107 száza­lékra teljesítették; A VI. vasutasnap ünnepségei szombaton este 7 órakor kezdőd­nek. Az ünnepi gyűlést társas­vacsora, utána tánc követi. Más­nap, vasárnap, 12-én a bajai vasutas dolgozók, délelőtt 9 óra­kor megkoszorúzzák a Sztá- lin-parkban elhelyezett szovjet hősi emlékművet, 10 órakor pe­dig felavatják a Petőfi-szigeten épült vasutas üdülőt, A iülöpszállási tanácsháza 6-os számú szobájában. (és. No, ez is megvolt. Itt a tör­— Ilyen gyorsan? — Hát. Most már egyszerűen megy ez. Aztán mégcsalc vona­tozni se kellett... S Mór Sán­dor elégedetten teszi zsebre a 355 forint adó törléséről szóló cédulát, kalapot billent a folyo­són maradottaknak és siet haza. A 6-ós számú szoba ajtaja pedig újabb adózók előtt nyílik-csukó- dik. Egy hét óta ez a fülöpszál- lási tanácsháza leglátogatottabb helyisége. / Horváth tanácselnök szerint, az elmúlt időkben a fél Fülöp- szállás gazdagította a MÁV-ot azzal, hogy naponta legalább öt (—hat dolgozó paraszt utazgatott a járási székhelyre — előbb Kun- szentmiklósra, majd Kiskőrösre I— a sokat szidott adóügyekben. Rengeteg bosszantó következ­ménye volt annak a rendszer­nek, hogy az adókivetés és a könyvelés a járáson folyt. Az adóbeszedö könyvek híján csak listát kapott: ez és ez ennyivel, meg annyival hátralékos —, de hogy miért, arra nem tudott vá­laszt adni az adózónak. Számta­lan zűrzavart okozott a nével­írás, az azonos nevű adózók ösz- szecserélése, A sűrűn cserélődő beszedők között pedig akadt olyan is —, mint Boldog János —, aki hamis nyugtákkal sik­kasztotta el a befizetéseket. A panaszos ügyek elintézésére nem volt inás lehetőség, mint a járáshoz fordulni. Ez is ezer bajjal járt. A beküldött kér­vények, igazolások nem egyszer elvesztek, ha pedig az adózó rá­szánta magát a vonatozásra, -1- igencsak: egy—másfél napjába került a kirándulás. Mindezt egycsapásra megol­dotta Fülöpszálláson is az az uj rendszer, hogy az adókönyyelés Ismét a községben folyik. Zsikla János könyvelő és Far­kas Elek járási adófelügyeló olyanok most kicsit, mint az orvosok: régi, elhanyagolt se­beket gyógyítgatnak a faluba visszaszármazott vaskos főköny­vek, birtokívek, földnyilvántar­tó lapok segítségével. Egy hét alatt is rengeteg hibát javítot­tak már ki. A már említett Mór Sándor nevére valamelyik szó­rakozott járási könyvelő a lis­tában vele szomszédos Molnár Lajos adóját is rávezette. Most kiderült a tévedés, megkapta a törlést. Orvosolták a két Szeles István panaszát is. Mindkettő felesége Makkos lány, — csak­hogy az egyiké Anna, a másiké Zsófia — sa befizetést hol az egyik, hol a másik nevére köny­velték el. Kozma István s még többen két adókönyvet is kap­tak valamelyik névrokonuk tar­tozásával megterhelve. Voltak szinte nevetséges ügyek is. Az 1940-ben elhalt, illetve kivándo­rolt Müller-család részére min­den áldott évben megjött az adókönyv. (A tanácselnök hasz­talan küldte vissza azzal az irá­nyítással: utánuk Palesztinába.) Szabó András egy év óta hiába szaladgált, hogy a sógora házá­nak reárótt adóját töröljék ne­véről. A tanács hasztalan küld­te kilószámra az igazolásokat az új termelőszövetkezeti tagok­kal kapcsolatban, rendületlenül kapták azért a felszólításokat. Most már mindezeket felszá­molják. Az adózók, osztatlan megelégedéssel. örömmel be­szélnek az új intézkedés okos­ságáról. Zsikla József könyvelő azt is elmondja, hogy a helyi is­merettel rendelkező beszedők, a pénzügyi állandó bizottság lel­kes tagjainak segítségével nap- ról-napra szépen teljesítik a be. vételi terveket. így lett az adó­könyvelés visszaadása Fülöp­szálláson is serkentője az állam- polgári fegyelem megtartásának. Gáspár Klára Ma: Hagygyűlés Kecskeméten Augusztus 10-én, pénteken délután 6 órakor az Ujkollégium udvarán a Kecskeméti Városi Pártbizottság es a Hazafias Nép­front városi elnöksége nagygyűlést rendez. A nagygyűlés előadói: Bata István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter és Nagy Dániel elvtárs, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. A nagygyűlésre a városi pártbizottság és a Hazafias Népfront elnöksége szeretettel várja városunk dolgozóit. Köszöntjük a legjobbakat A megyei tanács élelmiszeripari osztályához tartozó alábbi élelmiszeripari vállalatok, üzemek dolgozói nyerték el a második negyedévben elért eredményeik alapján az élüzem kitüntetést: 1; Kalocsai Sütőipari Vállalat 2, Bajai Sütőipari Vállalat 2. Kiskunfélegyházi Vágóhíd E szép kitüntetés alkalmából köszöntjük a dolgozókat és vezetőket, és kívánjuk, hogy jó erőben, egészségben munkálkodjanak tovább, s szerezzék meg ismét a büszke él­üzemi címet. Tanulnak a tánctanárok A megyei tanács népművelési osztálya 10 napos tanfolyamot szervezett a megye tánctanárai­nak továbbképzésére. A tanfo­lyam részvevői Vincze Miklós tánctanártól megtanulják a me­gyében található népi táncgyűj­tések nagy részét, azonkívül mozdulat jegyzésre és zenére ok­tatja őket. A tanfolyamnak húsz hallgatója van, köztük olyanok is, mint például Polák Mihály, sí nemesnádudvari tánccsoport ta. nára, Tihanyi Jenő, a nagyba4 racskai 50 tagú népi együttes vezetője. Tóth Endre Felsőelek-* ről és még sokan mások; Ez a tanfolyam is hozzájárul megyénk népi tánckultúrájának: gyarapításához; „öcsi" és a 110 000 forint megtakarítás Az alábbiakban nem egy kisfiúról lesz szó, akit »öcsinek« becéz­nek, hanem arról az »öcsiről«, amelynek se­gítségével megvalósult egy nagy jelentőségű újítás. De mi köze eh­hez »öcsinek«? Ne vág­junk a dolgok elébe. A történetnek négy szereplője — Forgács György, Vörös Gyula, Kéri Antal és Nyúl Jó­zsef —, a Kecskeméti baromfifeldolgozó Vál­lalat újítói. Sehogyse jó nekik egy-egy ré­gi módszer, gyakorta út tanyát gondolataik­ban az új, az ésszerű. CSak akkor pihennek meg egy percre, ha öt­leteik valósággá formá­lódnak. Még a szezonban tör­tént. Az áruval megra­kott tehergépkocsik egymásután gördültek be a gyár kapuján. Nem sokkal később hozzákezdtek az áru le­rakásához. Véletlenül itt találkoztak össze mind a négyen. Nem beszéltek össze, csak nézték az átvételt, s közben fejük ingázásá­val jelezték, hogy ez így nem jó. Az egyikő­jük így szólt: — Va­lamilyen gyorsabb ko­csit kellene csinálni... «= Olyat, amelyikkel többet is lehet szállí­tani, hogy kifizetődjék — emígy a másik. — Ne legyen fa ben­ne, mert látjátok, hogy törik a mostani rako­dásnál — így a har­madik. — Tennünk kell va­lamit — mondja ki a szentenciát a negyedik. Tenni, tenni, ez mo­toszkált gondolataik­ban, míg vissza, az iroda felé ballagtak. Mielőtt elváltak, meg­egyeztek; munkaidő után találkoznak. ügy is lett. Előkerült a papír meg a ceruza. Mindenki mondott egy­két okos dolgot. Az el­ső elképzelések lassan formát öltöltek. Ké­ső estbe hajlott az idő, amikor a négy műszaki ember kilépett a gyár kapuján. Mivel nem volt könnyű dolog ez a munka, hosszabb ideig tartott a gondolatok­nak, véleményeknek az összegezése. Nem egy hét, nem kettő, hanem egy hónap kel­lett, míg Kéri Toncsi boldogan mutatta be a rajzot az üzem igaz­gatójának, Gyuska Máriának. Az igazgató elvtársnő gyorsan ha­tározott: — Az első mintapéldányt ké­szítse el a lakatosmű­hely. Egy hónap múlva a lalcatosműhely ügyes szakemberei átadták az első mintapéldányt. Nemcsak az újítók, a lakatosok, hanem min­denki izgatottan figyel­te: jó lesz-e az új biok- ketrec? Nem sikerült. A ke­rekek elhelyezése nem volt tökéletes. A ketre­cek ajtajait is odébb kellett tenni. Ez volt az első próba rideg ta­pasztalata. Az újítók nem keseredtek el. A sikertelenség megkét­szerezte lelkesedésü­ket. Pár nap telt el a második próbáig. És a kocsi jó lett. Most már csak a szériagyártás volt hát­ra. Ehhez viszont pénz kell. Pénz dolgában pedig nem álltak.a leg­jobban. Kísérletre még jutott, de az új kocsik elkészítésére már nem. S ekkor támadt az az ötlet, hogy az »öcsihez« kell fordulni. No, de most már áruljuk el, mit is neveznek itt »öcsinek«. (»öcsi« ■— önköltségcsökkentési hitel, két évre adja a bank, a gyorsan meg­térülő beruházások­hoz.) Az »öcsi« segítségé« vei elkészült az elsd tíz blokketrec. Mi aa előnye a régivel szem» ben? Először is a két« récék emeletesek, Az egyik oldalán is tíz, a másik oldalán is tíz ketrecet láthatunk. Ke» rekeken gurul, köny» nyen tisztítható, egy« forma a súlya, har» mine baromfi helyett 280 fér bele, nem kell emelgetni, nem kelt hat ember a ketrec ja» vitáshoz. Az áruszállí» táshoz is elég a négy ember helyett egy, Gyors az osztályozás, szállítás, s ami lénye» ges, olcsóbb is. Három hónapja rój« ja a gyár udvarát a Bajai KTSZ állal ké« szített tíz blokketrec. Újabb húsz darab a hó végén csatlakozik » meglévő tízhez. Őszre, a szezon megindulása« kor, ahogy itt mond» ják, az »öcsi«-kocsití szállítják a hizlaldába, a vágóba a sokezer baromfit. S ami eltérd a tavalyi évvel szem« ben az, hogy az idén 110 000 forinttal olcsóbb lesz a szállítás munka« ja. így segített az »öcsi«: Reméljük, hogy má­sutt, ahol esetleg még nem fordultak hozzá I segítségért, ezután meg» teszik»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents