Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-05 / 184. szám
V'yâL ROS Megértés, a lakosság igényeinek %iteljes kielégítése vezérli munkánkat Nagymarosi Kálmán elvlárs, a városi tanács végrehajtó tyzoffsága elnökének nyilatkozata Még alig egy hete foglalta el hivatalát Nagymarosi Kálmán elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Az első napon végiglátogatta az osztályokat, megismerkedett a dolgozókkal. Azóta már az osztályvezetőktől részletesen tájékozódott a munkáról, feladatokról, nehézségekről — sokan keresték fel a város lakói közül is. Ennek tudatában kerestük fel a végrehajtó bizottság elnökét és kértük, tájékoztassa olvasóinkat terveiről, a legfontosabb tennivalókról. »Sokrétű, szerteágazó feladat hárul a közigazgatás dolgozóira. Csali egy párról, a soronkövet- kező legfontosabbakról teszek most említést. Talán legelsosorban a lakásprobléma enyhítése — tőlünk telhető minden eszközzel — az, amit feladatunknak tekintünk, nemcsak az elkövetkezendő időben, de mindig, állandóan. Az idén még elkészül a Bajcsy-Zsilinszky utón a több mint 50 lakásos új épület. A Rákóczi úton is átadásra kerül 26 összkomfortos lakás. Közületi áthelyezéssel újabb 10 —11 lakást szeretnénk nyerni még az idén. Sok új otthont építenek a vállalatok is, saját erejükből, például a Gépgyár három szolgálati lakást szabadít fel dolgozóinak, az AKK 20 új lakást épít, a Kinizsi tizenkettőt és sorolhatnánk még tovább. Ez is sok családnak jelent megnyugvást. Természetesen a lakások építéséről, a meglévő épületek lakássá átalakításáról ezután sem mondunk le. Az idén még elkezdjük a Rákóczi úton egy közel hatvanlakásos bérház építését, egy év múlva oda is költözhetnek az új tulajdonosok. De van még a városban nem is egy olyan épület, amely kihasználatlanul hever, csakhát még nem kutatta fel senki. A lakosságot érdekeltté tesszük ez épületek felkutatásában, úgy, hogy annak utaljuk ki, aki a címet megkereste és nincs lakása. Munkánk jelen szakaszában a begyűjtés is fontos feladat. Az előző éveknél rendszeresebben, nyugodlabban tesznek az idén eleget dolgozó parasztjaink állam iránti kötelezettségüknek. Arra törekszünk, hogy ütemtervünket maradéktalanul teljesítsük és hogy a maximális gabonamennyiséget tudjuk biztosítani népgazdaságunknak, Hogy mennyire fontosnak tartjuk ezt a munkát, az abban is kifejezésre jut, hogy — begyűjtési osztály vezetőjének betegsége idején — a végrehajtó bizottság' elnökhelyettesét bíztuk meg e munkák ellenőrzésével, irányításával. Itt még megjegyzem, hogy a cséplésnél voltak kezdeti fennakadások, — a rayon-terve- ket nem tartották be pontosan. Most már tervszerűen, rendbep haladnak e fontos munkával. A lakosság szükségletének kielégítéséről nagymértékben a ke- réskedelem gondoskodik. A jó ellátottság biztosítása is foutos feladatunk A zsír, szalonna, tepertő árának leszállítása nagy segítség dolgozó népünknek. De nem kisebb öröm az sem, hogy biztosítani tudjuk városunk hús- és zsírellátását. Most, amikor sok helyen az utolsó szalonnát szelik a Előállás a Hétfőn, 6-án este 6 órakor Bauer Ferenc, a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője tart előadást a TTIT klubjában (Kőkenyérre, az utolsó kanál zsírból készítik a rántást, nem okoz gondot újig a pótlás. Tudjuk, hogy ez még nem minden, ez még csak a kezdet. De az életszínvonal további emelésének alapját nekünk is, kecskeméti dolgozóknak, meg kell teremteni. És ebből adódik többi, sokágú feladatunk: belterjesebb, jövedelmezőbb gazdálkodást a földeken, takarékosabb, gazdaságosabb munka az üzemekben. És itt, házon belül? Mert itt is vannak feladatok. Megteremtjük a tanácsapparátus egységét. Ha a feladatok megoldása egy egységes, egyetakaró. egy emberként cselekvő kollektívára vár, nem kétséges a siker. Olyan szellemet kelt kialakítani, hogy a hozzánk forduló dolgozók érezzék, itt jóbarátok, segíteni akaró emberek dolgoznak, olyanok, akik szívükön viselik beadványuk sorsát. Szélesebb körben kívánjuk bevonni a város lakosságát is,a jövő kialakításában. Élthez erős, jól működő, tettrekész állandó bizottságokra, széleskörű aktívahálózatra van szükség. Magam is részt veszek majd az állandó bizottsági üléseken, tőlem telhetőén segítem munkáj ukat. Tehát fokozatosan javítani, jobbá tenni a tanács munkáját, a város lakóinak érdekében, — ez a célunk« — fejezte be nyilatkozatát Nagymarosi Kálmán elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. ITITmben háry ü. 4.) -A rozsnemesítés időszerű kérdései« címmel. A rendezőség minden érdeklődőt szívesen lát. KECSKEMÉT Kecskemét első »Theatrum szála ja 1796 óta, tehát JfíO évvel ennek előtte kezdődően, „játszanak Kecskeméten hivatásos színészek. Akik a „nemzeti apostolko- dás“-t annak idején meg« kezdettek, bizony néni hívogathatlak a közönséget olyan palotaépületbe, mint amilyennel ma kényeztetik a t. publikumot. Az első kecskeméti színpad a „Cserepes“, másként Arany sas“ vendégfogadó udvarán terpeszkedő színben volt. Ez a vendégfogadó a mostani SZTK rendelőintézet helyén állott. Első nevét, onnan nyerte, hogy a város náddal é.s zsindellyel fedett tömkelegében elsőül fedték cseréppel. A második neve — amit a vesékig magyanü érző kecskemétiek nem szívesen emlegettek — a fogadó cégérét nevezte meg. Az hírűn y egy jól megtermett, bádogra aranyozott kétfejű sas-madár volt. A város akadémikus történetírója. Hornyik János még maga is szembenézett vele gyerekkorában. Látta, amint az épület sarkára erősített vasrúdon a szél lóbáJta a magyarfaló madarat. Az első bemutatkozás óta itt játszottak legtöbbször a Kecskemétre vetődött vándorszínészek. De olykorolykor a városi „lóisko- lá“-ban (most a harmadik szánni iskola tornaterme és több tanterme van benne elhelyezve), vagy féligkész épületek vakolatlan négy fala között is estek színielöadások. Katona József föfiskális és a vele „egyetértő“ azínpártolQk gondoltak először arra. hogy Kecskemétnek illenék állandó színházat létesítenie. Az Arany János utcának a Főtér felé eső torkolatában, egészen a mostani köröndi g kinyúlóan fekvő várovi mészárszék átalakításával vélte megoldhatónak Katona József a színház elhelyezését. Az épület hossza fcb, 25, szélessége 8 cs fél, magassága 11 m volt. Katona cs a vele „egyetértők“ hajlandók lettek volna, vállalni az átalakítás Költségeit. Az akkor üt működő Pergő Celestin igazgatása alatt álló társulat havonta két előadásának bevételét ajánlotta fel ugyanerre a célra. Város- rendezési és pénzügyi okokra hivatkozva, mégis elutasította a tanács a javaslatot. De hogy nem vetette el egészen az állandó színház tervét, bizonyítja, hogy ugyanennek az évnek a végén Eder György társulatának felszerelését 120 forint J8 krajcárért megvásárolta és a jobb időkben létesítendő városi színház részére elraklá- roztatta. 1829-ben újra elővette a tanács a „Theatrum szála“ ügyét, sajnos megint eredmény nélkül. Katonának ez a terve, éppúgy, mint drámaírói tervei, nem valósult meg életében, A városban sűrűn megforduló színészek szívesen fizettek volna megfelelő színjátszó- helyért. Az ebben rejlő üzleti lehetőséget egy magánvállalkozó sajátította és aknázta ki. Idős Király Sándor — a mai Gazdasági Gőzmalom és Sportvendéglő helyén állott „Koronádhoz címzett vendégfogadó és kávéház tulajdonosa — vágott neki a vállalkozásnak. 1833 'elején telkének szabadon maradt részén építtette fel játékszín) helyiségét. Szoknia i Hártó János, festőművész és Kecskemét egyjk történetírója, eléggé tágasnak mondja az építményt, de kritikusabb szemlélők nem túlságosan hízelgőén nyilatkoztak erről a múzsa-hajlék rol. Az elsp kecskeméti állandó színházat a ..Borsod vármegyétől pártolt nemzeti színjátszó Társaság“ nyitotta, meg. Hosszabb ideig időztek itt. Távozásuk után. a színházépület hírére, íípip- lóssy Fercpe székesfehérvári társulata folytatta a kecskeméti közönség szórakoztatását az új, fesNcmi helyesbítésre szorul az emléktábla. Petőfi 1842-ben nem itt. hanem Székesfehérvárott sztnész- kedett. Ide csak 1843. január 12-én érkezett. De igaz. hogy a mai Gáspár tckillatú helyiségben. Hogy hogyan játszottak, azt a „Honművész“ 1833. évi 51. száma örökítette meg. A „Szapáry Péter vagy Buda ostroma“ c. darab előadásáról szól a 123 esztendős kritika. A darab végén Buda ostromát jelképező „ábrázolat volt. a magyarok, unint bús oroszlányok vívják a várat. Eszlerházy • hazánk lobogó zászlaját felüli a toronyban, a pórnép tódul Szapary után a várba. Az egészet görög-tüz világo- sitá.“ Huszonöt évig állott az első kecskeméti szjnház, vagy akkori névvel ..Theatrum szála“ a színművészet szolgálatában. Hogv hogyan és kik taposlak Világot jelentő deszkáit, azt a Gőzfürdő emeletes épületének falára, helyezett emléktábla a következőképpen örökíti meg: Andris és Csányi utcát összekötő Korona utca felől nyílott a színház, amelyben játszott. Joós Ferenc, a TTIT tagja E Helyen Állott Városunk Első Színházépülete KIRÁLY SÁNDOR S/INHA/A Amely 1833-tól 18GH-ig a Vándor Társulatok Otthona Volt Itt Álmodozott PETŐFI SÁNDOR 1842—3 Telén Mint Vándorszínész űrök Dicsőségről ITT LÉPETT PEL 1843—44-ben Három ízben Mint Műkedvelő JÖKAI MÓR KATONA JÓZSEF BANK BANJA 1847 óta 15-ször Került Színre E Színházépületben Emlékezetül a Katona József Kör Ötiíiek ívok, t iimioó ! C~7^.udom, nem pontos^^negszólítás, de nem tudom a nevét EV Nem tudom, hol Mozik — dolgozik-e egyáltalán, van-e családja, mi nyomja a szí^j Csak azt tudom, hogy július 31-én, alig hotfÿ eljutott városunkba kormányunk intézkedésének híre, ön reggel 8 óra után ott állt a Jacques Duclos utcai italbolt ajtajától néhány lépésnyire a falhoz támaszkodva, esapzottav, elhanyagoltan és szitkozódott. Kicsit távolabb öntől megálltam és figyeltem, kire szórja átkait. A reggeli légáramlat előbb eljuttatta hozzám a rum bűzös illatát, mint a szavak töredékét. Ahagy megértettem, zavaros beszédéi, minket szidott. Igen, minket, az államat. Azért, mert holnaptól drágább a rum és mert holnaptól »nehezebb a megélhetés«. .. Szojgiorú látvány volt, azóta sem tudom feledni. De nem tudom feíjbdni ezt sem: *■holnaptól nehezebb a megélhetés«. Nem, nem vitatkozni akarok önnel, csak emlékeztetni akarom. Emlékeztetni arra, amit talán meg sem hallott, a drága rum feletti bánatában. Drágább letf P rum, de olcsóbb a bor, a zsír, a szalonna, a tepertő ára. És tudja, mit jelent ez a mi városunk lakóinaki A bor kedvelőinek 37 OOU forint megtakarítást egy hónapbun. a szalonna, zsír, tepertő vásárlóinak havi 100 000 forintot. Ennyi marad meg a kis háztartásokban. Nehezebb lett a megélhetés? A háziasszonyok, az édesanyuk bizonyítják az ellenkezőjét. Az embereit nagy tömege helyesli ezt az intézkedést. Igen, helyesli, kedves rumivá, mert egészségtelenül megnövekedett az úgynevezett rövid italok fogyasztása. Egy hónapban tudja, mennyi fogyott? 320 000 féldeci. A legmelegebb nyári hónapokban a Vendéglátóipari Vállalat boltjaiban 90 hektoliter szeszesitalt adlak el, abból 39 hektoliter kommerszrumol. Es tudja, hogy e néhány nap alatt milyen változás történi Egy harmadára csökkent a röviditalok fogyasztása. Sokakat elgondolkoztatott a magasabb ár, talán önt is kijózanította. Talán önnél is élérte a rendelkezés célját. En megmásíthatatlan számokkal érveltem, de érdeklődjön csak asszonyoknál a kormány e határozatáról. Önnek is bizonyára azt felelik majd, mint nekem már annyian. Azt, hogy helyeslik, nagyon időszerűnek tartják ezt az intézkedést, azt, hogy ezenlú talán kevesebb emberi mivoltjából kivetkőzött, mindenre elszánt alak dülöngél majd az esti utcán; azt, hogy ezentúl majd kevesebb feleség párja remegve urát, kevesebb gyermek bújik el riadtan a szoba homályába, rumtól részeg apja elől. És meg fogje majd hallani azt is, hogy ha néhány forintot jelent csupán a mostani árleszállítás, mégis nagy öröm. Újra forintok maradnak más célra, gyümölcsre, játékra, édességre, — apró örömökre. Bízom benne, hogy önnél is változás történt az elmúlt néhány napban, Letett a rum mértéktelen fogyasztásáról és így Önnek sem ►►nehezebb a megélhetése« augusztus 1-től. Ha így van, bizonyára szégyeli már azt a 31-i reggelt. Es ha szégyell, jó, hogy nem tudom a nevét. ígérem, hogy látásból sem leszek a régi énje ismerőse Borítékon kívül... Az életszínvonalat általában az emberek azon keresztül nézik, hogy fizetéskor mekkora összeg van a borítékban, és a kapott összegért mit tudnak venni. Igen kevesen vannak azonban, akik az úgynevezett ►►közvetett« szolgáltatások értéket is reálisan felmérik. Tudnunk kell ugyanis, hogy a dolgozók munkavédelmi és szociális ellátás fejében államunktól igen tekintélyes anyagi segítséget kapnak. Nézzük meg például, hogy a második negyedévben. milyen juttatásban részesült a BAIINEVÄL egy-egy dolgozója. A munkavédelmi költség összege (védőruhák, fürdő, stb.): 535 forint, étkezési hozzájárulás: 190 forint, bölcsödéi szolgáltatás egy gyermek után: 1125 forint. Ha a dolgozó történetesen ebben az időszakban vette igénybe a kedvezményes kétheti üdülést, amelyhez 480 forint állami hozzájárulást kapott, akkor az összes közvetett szolgáltatások értéke 2330 forint. A felsorolt számokból láthatjuk tehát, hogy nemcsak a borítékban megkapott összeg szolgálja életszínvonalunk emelését, hanem államunk egyébirányú cs jelentős juttatásai is. Többek közölt erről sem szabad megfeledkeznünk . . . Tamási Ottó a« Otven cséplőcsapat versenye Ötven cséplőgép búg fel hajnalonta városunk határának különböző részen. Szavára ötven munkacsapat tagjai dörzsölik ki a korai álmot szemükből és kezdik a munkát, gyakran még pirkadat előtt. Sürgős a munkájuk, síelni keli; — ezért nem kímélik a pihenésre szánt órákat, S munkájuk nyomán gyűlik a gabona a zsákokba. Eddig összesen 1000 vagonra valót csépeltek el a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák terméséből. A cséplőgépvezetők és munkacsapatok versenyében a Törekvés Termelőszövetkezetben dolgozó Csősz Imre gépe és brigádja vezet; Ezen a gépen (1220 milliméteres) 31 és fél vagon gabonát csépeltek el a munkacsapat tagjai. A második Konfár Gábor gépe és a mellette dolgozó munkacsapat, amely 29,8 vagonos teljesítményről adott számot a legutóbbi értékeléskor. A harmadik lett Nagy László gépe és a gép mellett dolgozó, lelkes ifjúsági munkacsapat, akik bár egyénieknél dolgoznak, mégis 27,4 vagon gabonát csépeltek el. A versenyzőket az egész város figyeli. Rajtuk múlik, hogy mielőbb zsákokba kerüljön a gazdag termés, s biztonságba legyen mindannyiunk egészévi kenyere. Érezzék továbbra is e fontos munka felelősségét, s biztassa őket tovább mindannyiunk érdek-, lődésel
