Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

Több, korszerűbb gép — több] tüzelő tőzeg Megoldották a „Pl/* Erőmű vízellátását Mohácsról 40 kilométeres csővezetékben vezetik a vizet Pécs Újhegyre A víz 40 kilométeres útja a Dunából hegyen-völgyön át a 105 méterrel magasabban fekvő Pécs Újhegyi Erőmiiig. Folyik a tőzegeladás Kecelen, Sükösdön. Parasztszekerek, te­herautók, vontatók fordulnak meg a telepen, s viszik a csont­száraz tüzelő tőzeget haza. Igen nagy a forgalom. Tavaly napon­ta 18—20 vagon tőzeg talált gazdára, az idén 35 vagonra való is elfogy egy nap. Mi az oka a tüzelótőzeg ilyen nagyarányú keresletének? Ta­valy az esős idő ellenére is több, rpint 1000 vagon tüzelő­tőzeget adtunk a megye lakos­ságának. Valószínű az idén ez jóval több lesz. Ugyanis a tü­zelőanyagban szegény megyénk egyik fontos természeti kincse a tüzelő-tőzeg. Ez a természeti kincs fűtőértékénél fogva, — kb. 2700 kalória — keresett cikk, a dolgozók szívesen vásá­rolják, mert jó fűtőanyag. Éppen ezért nemcsak a ház­tartások. hanem iskolák, bölcső­dék, kultúrházak is jelenbős mennyiségben vásárolják, mert a gyakorlat bebizonyította: na­gyobb termek gyors befűtésére is kiválóan alkalmas. Célunk, hogy a tüzelőtőzeg termelését fokozzuk, több tőze­get biztosítsunk a megye lakos­ságának. Tőzegmezőben nincs hiány, a tőzeg azonban magú­tól nem termelődik ki. Ha a megnövekedett igényeket ki akarjuk elégiteni, feltétlenül be kell szereznünk korszerű tőzeg- kitermelö gépeket. Sajnos azok a gépek, amelyekkel ma terme­lünk, elavultak, toldozgatásuk, foltozgatasuk többe kerül, mint­ha újat vásárolnánk. Két új kotrógéppel az önköltséget je- i lentősen csökkenteni tudnánk, a j nagyobb teljesítményű tőzegki- j termelő gépekkel pedig a terme­lés egyenletességét biztosíta­nánk, amellett, hogy többet ter­melnénk. A gépek alkalmazásá­val olcsóbbá tennénk a kiter­melést, s az időjárás sem befo­lyásolná úgy munkánkat, mint ! ahogy most teszi. A tüzelőtőzeg kérdésével í pártunk Központi Vezetősége a I legutóbbi ülésén foglalkozott. Az ötéves terv irányelveit olvasva 1 szemünkbe tűnik: 1960-ban ' mintegy 800 000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban me­zőgazdasági és tüzelési célokra. A Keceli Tőzegbanya dolgozói elsősorban arra törekszenek, hogy a mezőgazdasági tőzeg mellett elsősorban a lakosság helyi igényeit elégítse ki a jól bevált és keresett tüzelőtőzeg­gel. Reméljük, hogy az egyre növekvő igényeket a későbbiek­ben még jobban ki tudjuk elégí­teni, mint eddig. Rédei Jenő igazgató. Bács-Kiskun megyei Tőzeg- bánya Vállalat, Kecel. A második ötéves terv irány­elvei között szerepel a Pécs Új­hegyi Erőmű építése. Az erő­művet az évtizedek folyamán felgyülemlett és haszontalannak minősített pala és a pécsi me­dence szene fogja működtetni. A palában olyan csekély értékű Kalória van, hogy nem éri meg a szállítási költségét, de tudó­saink, mérnökeink mégsem tar­tották teljesen értéktelennek és így született meg a szép terv: a palát, salakot elégetik az erő­műben s villamosenergiát nyer­nek belőle. A befektetés kifize­tődik, mert a pala-hegyek leg­alább két évtizedig táplálják majd az erőmű kazánjait. Kétségtelen, a pala olcsó nyersanyagforrás, de ezen a környéken nem könnyű az erő­mű — majdnem a szénnel egyenértékű — üzemanyagának, a víznek beszerzése. Köztudo­mású, hogy a fejlődő Pécs ivó­vízellátása hosszú időn keresz­tül gondot okozott. Mi lesz, ha a Pécs Újhegyi Erőmű felépül? Lesz-e elég ivóvize a lakosság­nak? Erre a kérdésre megnyug­tató választ adhatunk. Az új erőmű sok vizet nyel el napon­ta, de mégsem olyan falánk, hogy megfossza tóle a pécsieket. A PU Erőmű csak a palát ke­belezi be, a mindennapi italt nem rabolja el, sőt segíti a vá­ros ivóvízellátást oly módon, hogy a vizet Mohácsról ideveze­tik és ebből a vízből jut majd a város lakosságának is. 15 osztály, 200 ménök gondjai A Pécs Újhegyi Erőmű víz­ellátásának problémájává] a Mélyéptervncl 15 osztály 200 mérnöke hosszú idő óta foglal­kozik. A feladatterv nem cse­kély. A PU Erőmű rendkívül vízigényes lesz, naponta 500 000 köbméter vizet biztosítanak mű­ködtetéséhez. Ez a vízmennyi­ség megfelel egy két, két és fél­millió lakosú város ivóvízfo­gyasztásának, A Mély épterv műszaki dolgo­zói a PÚ Erőmű vízellátását a Dunára bízzák. Mohácstól észak­ra, a Duna közelében tervezik a vízkivételi művet. Érdekes, hogy a szivattyúk függőleges tenge­lyű kivitelben készülnek és má­sodpercenként 350 liter vizet emelnek a magasba. Ez számos előnyt jelent: kisebb a gépek helyigénye, a meghajtó motorok magasabb szintben helyezhetők el, ezenkívül lehetőség nyílik arra is, hogy 100 százalék tarta­lékvíz álljon rendelkezésre. Si­kerrel oldották meg azt a fel­adatot is, hogy a 9 méteres in- gadozású Duna a legkisebb víz­állásnál is biztosítsa a szüksé­ges vízmennyiséget. A gépház legalsó szintje, a szivattyú csonkja ugyanis a Duna legki­sebb vízállásánál is mélyebben fekszik. „Súlyemelőbajnok" 105 méteres emelése A Dunából kiszivattyúzott és derítőben megtisztított víz két 500 köbméter befogadóképessé­gű medencébe jut, amelyet egy­úttal a magasnyomású szivaty- tyú vízmedencéjének is felhasz­nálnak. A tiszta víz a magas- nyomású szivattyúházba kerül, ahonnan a gépek a vizet a Pécs melletti tározó-medencék­be nyomják. Miért van szükség a magasnyomású szivattyúte­lepre? Mohács és Pécs Újhegy kö­zött 105 méter a magasságkü­lönbözet. Mohács a dunai lapá­lyon terül cl, Pécs Újhegy a Mecsek lankáján, tehát maga­sabban. A Mélyépterv mérnö­keinek nemcsak azt a feladatot kellett sikerrel megoldaniok, hogy a vizet elszállitta&sák 40 ki­lométerre, Pécs Újhegyre, ha­nem azt is, hogy 105 méterrel magasabbra emeljék. A magas­nyomású szivattyútelep gépei nagyszerű — sportteljesítményt nyújtanak: napi 500 millió kiló súly felemelése nem csekélység, A Műszaki Egyetem Vízíerő- gép Tanszékén a nagynyomású szivattyútelep végleges tervezé­sére kísérleteket folytattak és a Műszaki Egyetem szakértői a Mélyépterv mérnökeivel karölt­ve lehetővé tették egy nagynyo­mású szivattyútelep megépíté­sét. A szivattyú kiválasztása sem volt könnyű feladat. Ilyen nagy nyomású szivattyú típust hazánkban nem gyártanak. A Mélyépterv kezdeményezésére a Ganz Vagongyár egy meglevő futókerék típusát felhasználva — Szovjet és amerikai rendszer­ben alkalmazott megoldással — vállalta egy 80 százalék hatás- tokú szivattyú elkészítését. Ily módon ezt a nehézséget is le­küzdötték: ezek a szivattyúk a nagymennyiségű vizet Mohács­tól Pécsig már fel tudják nyom­ni. A csővezetéket úgy kellett megtervezni, hogy a vízszállítás esetleges hirtelen megszakadá­sakor, például csőrepedés, cső­törés esetén, a keletkező vízlen­gések hatalmas igénybevételé­nek is megfeleljen. A vízlengé­sek következtében előálló igény- bevételeket tehát meg kellett határozni. Az erre vonatkozó vizsgálat nem egyszer olyan te­rületen is mozgott, amellyel & világon egyetlen szakirodalom sem foglalkozott. Az erőmű vízellátásának biz­tosítására Pécsett két 10 000 köb­méteres tároló medencét tervez­nek. Ezekkel az erőmű vízellá­tása akkor is biztosítva van, ha a csővezetéket kisebb ideig kar­bantartás, ellenőrzés vagy cső­törés miatt kikapcsolják. A víz­medencék a legkorszerűbb eljá­rással előregyártva és feszítve készülnek. Ezt a módszert a vi­lágon először itt alkalmazzák, Az eljárást már átvették a franciák, a csehszlovákok, leg­utóbb pedig szovjet és lengyel mérnökök kérték el az eljárás tervdokumentációját. Beszélő számok 68 millió forint beruházássá) épül meg a vízkivételi mű és » 40 kilométer hosszú vezeték, a medencék. Ebben az összegben a vízkivételi mű gépi berende­zése is szerepel. Az Építésügy Minisztérium két vállalata, egy magasépítő és egy mélyépítő már megkezdte a felvonulást. A tervek szerint a vlzkivételi mű 1958 tavaszán már megkezd) munkáját. A Mohácstól Pécsig épülő be­rendezések anyagszükséglete: — acélcső 5000 tonna, cement 2363 tonna, betonacél 410 tonna, a gépházak berendezésének súly» 100 tonna. Ez összesen 7382 ton­na. Ha ezt az anyagot tíztonnás vasúti kocsikra helyeznők, 788 vasúti kocsi kellene az elszálli- tásáhuz. Ellenőrző körúton a bajai éjszakában Est? 11 órakor indultunk útnak a bajai éjszakába. A rendőr­ség ellenőrző körutat végez, hogy a város nyugalma felett őrköd­jön. Ugyan micsoda rejtelmeket tartogat ez a nyári forró leve­gőt sugárzó éjszaka. Az utcák már elnéptelenedtek, a Vén Diófa es a Béke-szálló terraszáról a zene halk akkordjai beszűrődnek a házak falai közé. Az ellenőrzés első útja a Kamarás-Duna partja. Titkos sze­relmek útja Petőfi-szigetbe vezető út. De itt, a Vén Diófa asz­talai mellett jól esik egy pohár sör melleit kipihenni a nap; munka fáradalmait. A táncplatón vidám szving zenéjére párok hajladoznak, alig pár lépésre pedig a vizparten, az éles kövek között adódik az első »eset«. Férfi fekszik a köveken, ujjai vére­sek, teljesen ruhátlan. Egyetlen megmozdulás elég volna, hogy a vízbe zuhanjon. Az elfogyasztott szesz mámoritó hatása vezette ide, a viz szé­lére. Szinte öntudatlan. Alig tudják eszméletre téríteni. Egyik példája a mértéktelen alkohol fogyasztásának, annak a méreg­nek, mely az emberi gondolatot és akaraterőt rombolja. Pár pere zsupán, hogy a mentők a kórházba robogjanak vele, a gyomor­mosás majd kijózanítja. A Béke téren at vezető út pár jókedvű embert vet az útba. Nyugodalmas jó éjszakát! — köszöntenek a szembejövőkre. — Csak egy kissé csendesebbet — hangzik a köszöntésre a válasz. Aztán még egy halk kurjantás, mintegy hangfogója lesz a felto- lakvó jókedvnek. Messze az út a Szöllő utca környékére, Cigány Julis tanyá­jára, a vályogverte kalyibák közé. A Cigány Róza lánya, a Julis, valamikor igaz cigányszépség. Csend és halk horkolás nesze tör ki a kalyibákból. Nyugalom árad itt, a városszélen, csak egy-egy kutya vonítja bőszen a teli hold puffadt ábrázatát. Kerülővel újra a város belsejébe visz az út. Csend, nyu­galom az utcák félhomályában. Sok helyen nyitott ablakok nyelik a húst ontó felkerekedett szél hullámait. Egy rádióból halk zene árad, neszezve két macska torpan meg, majd villogó szemekkel osonnak egy szomszédos ház tetejére. Az Eötvös utcában vagyunk. A cukrászda már üres, a másik oldalon, az Uj Elet Halászati Szövetkezetben még egy pár kései vendég issza a habzó sört, a zenekar női prímásával hazafelé készül, de még lesi, nem akad-e olyan vendég, akinek a legfris­sebb nótákat a fülébe húzhatnák. A Tóth Kálmán téren vitatkozó csoport. Valami nagy titkot vitathatnak, mert a közelgő léptekre suttogva folytatják. De így is ide szűrődik a vita tárgya, amit a tűkok köde vesz körül: hol lehet a vízparton a legjobb fogásra akadni. A József Attila művelődésház Dózsa-termében táncest van Igazi táncest, el kell ismerni. A sokat ostorozott és bírált« jampi- zás« szinte eltűnt. Meleg van, a falak is beleizzadnak, de a tán­coló párok nem akarnak a homlokukon gyöngyöző cseppekről tudomást venni. Most a Dózsa György útra fordulunk. Messziről hangos szó­váltás. Egy rendőr csendre intett egy hangoskodót és mi lelt a vége, hatósági személy ellen elkövetett erőszak. Előállítják, nincsen mentség, majd benn, a rendőrségen tudatára ébred el­követett tette súlyosságának. A bajai éjszaka csendjét alig zavarja valami. A rendőrség éberen ügyel az alvók nyugalmára, álmára. A legkisebb zavaró körülmény sem kerüli el figyelmét. Fáradhatatlanul rójják az éjszakát, nagy körültekintéssel végezve feladatukat. Ez a rendőr­ség a mi rendőrségünk, a dolgozó nép rendőrsége, melynek szel­leme, felkészültsége, tapintata és a dolgozók érdekeinek védelme, vagyonának oltalma nyugalmat, biztonságot áraszt nemcsak ezen, — de minden éjszakán. EGYÉNI GAZDÁK! Mir most kSssíink szántáéi szerződést a «egye gépállomásá­vá] as őszi vetősiáülásra, hogy a gépállomások idejében cl tudják végesni, 903 Vetoszantás kh-ként 15—21 cm ICO.— Ft Mélyszántás kh-feént 22—25 cm 152.— Ft A PU Erőmű magasnyomású szivattyútelepe. \

Next

/
Thumbnails
Contents