Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-18 / 168. szám
F/ÂA6 PROLETÁRJAI ÊGŸESÜLJBTtK f NÉPÚJSÁG U N0P BflCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES fl MEGYEI TflHflCS LAPJA xi. Évfolyam, i68. szäm Am SO fillér__________1956. jülius is. szerda Egy negyedév gyilmöHcsei Ipari munkásaink, dolgozó parasztjaink és értelmiségeink amikor reggelenként munkába állnak, a boldogabb holnapért vívnak csatát. Olyan holnapért, amelyben több kenyér, több ruha, több könyv jut. Olyan holnapért, amelyben magasabb az életszínvonal. Olyan holnapért, amelynek távlatait második ötéves tervünk megrajzolta. Nem csoda, hogy az emberek szívébe meg a szokottnál is nagyobb melegség költözik, mikor egy-égy időszakról olvashatják békés építöinunkájuk jelentését. Ilyen jelentést ad ki minden negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal. Tegnap közzétették az 1956, esi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről szóló jelentést. Ebből kitűnik, bogy a szocialista ipar második negyedévi termelési tervét 102,6 százalékra, első félévi temet 102,2 százalékra teljesítette. Iparunk most többet termelt, mint a múlt év hasonló időszakában. A termelés növekedését elsősorban a termelékenység növelésével értük el. Az egy főre jutó termelés a második negyedévben 6,1 százalékkal, az első félévben 4,9 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakának termelékenysági színvonalát. De a számok azt is jelzik, hol vannak még bajok, nehézségek. A jelentés alapján láthatjuk azt, hogy a negyedév és első félév folyamán a fejlődés nem minden tekintetben volt egyenletes. Hiányosságok vannak még a műszaki fejlesztésnél is. Szélesebb körben alkalmaztunk ugyan új technikai eljárásokat, de a műszaki fejlesztési tervben előirt feladatok egy részét nem teljesítette az ipar. A statisztikából kitűnik, hogy 1956 első felében a parasztság az állatbeadási tervet túlteljesítette. A szerződése^ és szabadfelvásárlás aránya jelentősen megnövekedett a múlt év azonos időszakához képest. 1956 első felében 327 termelő- szövetkezet, ebből 264 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Több, mint 8200 család lépett a közös gazdálkodás útjára. A közlekedés több utast és több árut szállított, mint tavaly azonos időszakban. A kiskereskedelem 8 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év első felében. ■ A jelentősen megjavult áruellátás mellett egyes cikkekből, köztük olyanokból is, amelyeknek árát leszállították, az árleszállítás után megnövekedett keresletet nem tudták teljes mértékben kielégíteni. Intézkedések történtek, hogy ezt a hiányosságot az ipar és kereskedelem fokozatosan megszüntesse. Jelentős lépést tettünk előre szociális és kulturális területen is. 13,2 százalékkal több lakást adtunk át, mint tavaly. Az óvodába járó gyermekek száma is 6 «százalékkal nőtt. Filmszínházainkat 19 százalékkal többen látogatták, a rádióelöfizetök száma pedig a negyedév alatt 21 000- rel növekedett. Kormánymik tevékenységét jelzik a statisztikai számok. De egyben alkotómunkánk hőmérője is. Ezeu a hőmérőn jól leolvashatjuk: az elmúlt félév békés építömunkánk újabb diadala volt. Szabadok és erősek vagyunk. és a. fejlődés bizalommal tölti cl népünket! Félmillió formt — szerződéses mag termesztés bői Ezt az összeget írja év végén a bevétel rovatba a vaskúti Kossuth Tsz. A 41 holdas kertészet szerződéses magtermesztése jó jövedelmi forrás lett. A kertészetben a szövetkezet asszonytagjai dolgoznak. Büszkék sikereikre, de termett is olyan salátájuk például, hogy három megye határában is nehéz párját találni. A salátáról holdanként 3 mázsa magot terveztek, de ahogy látszik, meglesz a 4.5 mázsa is. A többlet egymaga 14 500 forintot jelent. Kitesz magáért az 5 hold spenót is, 5 mázsa mag helyett C-ot (gór, ami újabb 3000 forint többletjövedelem. A tavaszi magvetés és palántázás után előveteményekkel is hasznosították az asszonyok a kertészetet. A paradicsom közléséként karalábét termeltek, amiből 2000 forintot árultak. 200 négyszögölön pedig megpróbálkoztak a földieperrel, ez is 2000 forintot hozott a konyhára. Jövőre már egy holdra növelik a területet. 12 000 forintot jövedelmezett a zöldborsó is. A tarlóba kerülő uborka, tök, cékla pedig szeptember—októberben kerül a piacra. Egyedül a szerződéses magtermesztés 368.000 forint jövedelmet jelent. Ha hozzávesszük a több- termésből, a koratavaszi és későőszi eladásból származó bevételeket, éppen félmillió forintnyi összeg kerekedik ki. A kertészeti jövedelemből vált lehetővé, hogy a tagoknak 4.50 forint pénzelőlegét osztottak s kifizették a gépállomás első félévi díjkövetelését is, ami után 10 százalék kedvezményt, 3100 forintot kaptak. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat másodszor is elnyerte a „Belkereskedelem kiváló vállalata" címet Szombaton a kora délutáni órákban a Bács-Kiskun megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dísztermében bensőséges kis ünnepség zajlott le abból az alkalomból, hogy a vállalat dolgozói első negyedévi jó munkájuk eredményeképpen másodszor is elnyerték a »Belkereskedelem kiváló vállalata« címet. Az ünnepséget Varga Ernő, a Vas- és Műszaki Főigazgatóság tervosztályának osztályvezetője nyitotta meg, majd Martin elvtárs, a vállalat igazgatója ismertette a vállalat elért eredményeit. A vállalat értékesítési tervét 119 százalékra, ezen belül a bolti kiskereskedelmi tervet 118,3 százalékra teljesítette. 1956. első negyedévében 8,5 százalékkal több árut értékesítettek, mint 1955. év hasonló időszakában. Martin elvtárs ezután kiosztotta a vállalat dolgozóinak a kitüntetéseket. »Kiváló dolgozó« oklevelet és 300 forint pénzjutalmat kaptak: Böröcz Sándor, Bán Lajos, Kancsár Géza elvtársak, »Élenjáró kereskedelmi dolgozó« oklevelet és 200 forint pénzjutalmat kaptak: Kovács István, Sebes Gyula, Sejjer György, Gilián László, Alván Tibor, Kiss József és Fazekas János elvtársak. Több dolgozó kapott a továbbiakban 200 forintos pénzjutalmat és oklevelet. Az ünnepséget finom vacsora és jóféle bor követte, majd hajnalig tartó tánccal ért véget ez az emlékezetes est. ♦ r fEpül a Mohácsi Farostlemezgyár Báes megyei üdülők :i Balaton mellett megtanulják a vitorlázás alapfogalmait. — A képen: az egyik Balaton melléki szakember az üdülőknek magyarázza a vitorlakezclést. Nyolc hónapja Komódiban Nincs az országnak olyan része, ahol ne emlékeznének meg a bajai építőmunkásokról. Munkájukkal hírnevet szereztek. Még a régebbi időkben is, amikor munka csak imilt-amott volt az országban, a bajai építő- munkás mindig talált munkát. Ha nem itt, akkor a nyakába vette a világot és délre vándorolt. A török fővárosban, Ankarában, Irán városaiban, elsősorban Teheránban sok bajai kőműves és ács épített hajlékot, ■sőt palotát is. Tíz év óta a bajai kőműveseknek sem kell elhagyni az országot, mert van mit aprítani a tejbe. Hol dolgozik most a bajai építőmunkás? A dunapentelei fennsíkon a Sztálinváros építésénél, találunk belőlük Kazincbarcikán, Inotán, T iszapalkonyán, az ország minden táján. A Kos- suth-díjas Jeszenovics is, kőműves• brigádja is bajai. Az országban jó munkájáról ismert Slip- csevics vakoló brigád tagjai is bajainak vallják magukat. De bajai Maros János ács brigád- vezető és még három társa, akik jelenleg a mi vállalatunk, az 5-ös számú Mélyépítő Vállalat dolgozói. ♦ A múlt év októberében még a Imegyében szorgoskodtak. Aztán íúgy adódott, hogy Komódiban, a {kendergyár építéséhez jó szak- ! munkásokra volt szükség. A vál- ilalatvezetőség Maros János ács brígádjára gondolt. Megkérdezte őket, mi a véleményük az új munkahelyükről. A brigád tagjai vállalták, hogy távol, — 400 kilométerre — lakóhelyüktől, a■ magyar—román határ közelében elvégzik a reájuk háruló feladatot. Nyolc hónap óta rendszeresen 20—30 százalékkal túlteljesítik a kiváló dolgozó szintet. Olyan az egész brigád, mint egy nagy család, Életük, munkájuk példás. Egyetlen órát sem mulasztottak igazolatlanul. Jelenleg a szakma kiváló dolgozója cím elnyeréséért munkálkodnak. Nekik is köszönhető, hogy ez a munkahely az első az építésvezetőségek versenyében. Ha szabad szombatjuk van, hazautaznak, s pontosan, időben visszatérnek munkahelyükre. Ha ez nincs, akkor felkerekednek és tanyát ütnek a kendergyár melletti Sebes-Kőrös partján. Vizi emberek, ahogy ők nevezik magukat. Baján, a Duna partján nőttek fel. Ahol víz van, ott divatos a horgászat is. Hát ők ennek a nemes szenvedélynek hódolnak. S nem egyszer vidám vasárnapi lakomát eredményez türelmük. így él és dolgozik Maros János ács brigádja távol otthonától, a magyar—román határ közelében. Horváth Ferenc ÜB-elnök, 5-ös számú Mélyépítő V. Ä Minisztertanács Határozata a beruházások műszaki tervezésének és a típustervezésnek egyszerűsítéséről Második ötéves tervünkben felépül a Mohácsi Farostlemez- gyár. Még ebben az évben elkészül — mintegy 16 millió forintos beruházási költséggel — a lapképző csarnok, a transzformátor- és kazánház, a tűzoltó laktanya cs kilenc munkás- lakóház. — Képünkön: készülnek az előregyártóit elemek a lapképző csarnokhoz. ” A Minisztertanács határozatot hozott, amely szerint a beruházások műszaki tervezésének há- iromütemű rendszerét meg kell ' szüntetni. A beruházásokat egy ívagy két ütemben, kell megtervezni, »műszaki tervdokumen- : tációt« készíteni nem szabad. A kisebb, illetve az előkészítés [adataival kellőképpen meghatá- írozható beruházásoknál az eg3'- Î ütemű tervezést kell bevezetni. |A tervezési feladat készítése ! nélkül kell a megvalósításhoz Iszükséges kivitelezési tervdoku- Jmentációt elkészíteni, t Minden egyéb beruházásnál la kétütemű tervezést kell beveI zetni: tervezési feladatot, majd ennek alapján kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni. A határozat megszabja a több éven át megvalósuló beruházásoknál követendő eljárást. Intézkedik a határozat a ti» pustervezés egyszerűsítéséről is; A típusterv készítésére irányuló javaslatot a miniszter, illetve a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles — tervező szerv igénybevétele nélkül — kidolgoztatni és az . Országos Építésügyi Hivatalhoz benyújtani. A típusterveket egy, vagy két ütemben kell elkészíteni és jóváhagyni. Olyan építményekre vagy szerkezetekre, amelyekre érvényes típus terv van, állami beruházásoknál egyedi tervet készíteni nem szabad. Ha ez mégis megtörténik, a tervezőt és a beruházót felelősségre kell vonni és kötelezni az okozott kár megtérítésére. A nem állami építkezésekre a típustervek kötelező használatára vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak.
