Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-21 / 171. szám

A Népújság szakszervezeti rovata Tallózás a bürokrácia bogáncsos kertjében A megyei sportünnepély győztesei Az ÉDOSZ területi bizottsá­gához tartozó szakszervezeti alapszervezetek legjobb spor­tolói vasárnap a Kinizsi sport­pályán mérték össze tudásukat. Kilenc élelmiszeripari vállalat 200 versenyzője vonult fel a pá­lyára. A sportünnepélyt mintegy 1500 néző kísérte figyelemmel. A férfiak röplabda-bajnokságát a Bácsbokodi Kinizsi, a nőknél a Törökszentmiklósi BARNE- VÁL sportolói nyerték el. A férfiak kerékpárversenyét Timár István, az AKK dolgozó­ja, a súlydobást Vincze Benő, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat MEO-vezetője, a grá­nátdobást Bakos Gyula, a Kis­kunhalasi SERNEVÁL, a 400 méteres síkfutást Schamberger László Bácsbokod, a 100 és a 300 méteres síkfutást Oravecz László Kiskunhalasi Kinizsi, a magas­ugrást Hambalkó János Bácsbo­kod, a távolugrást Bakos Gyula, kiskunhalasi sportoló nyerte meg. A nőknél a 100 méteres síkfu­tást Patyi Ilona, a 400 méteres síkfutást Pulai Arma Kecskemét, a magasugrást A. Szabó Erzsé­bet, a távolugrást Patyi Ilona, Halasi BARNEVÁL, a gránátdo­bást Tóth B. Mária Kiskunhalasi SERNEVÁL, a súlydobást Nemes Ilona, a kerékpárversenyt He- leneezkl Ilona nyerte meg. A férfi és női torna győztese­ként a Bácsbokodi Kinizsi ügyes sportolói kerültek ki. Az első helyet elnyert sportolók 22-én Budapesten, az országos verse­nyen vesznek részt. A versenyt az Üllői úti pályán bonyolítják majd le. CÁ uLeiiSMi'dfo Foktő község határában 11 há­zat pusztított el a dunai áradás. Ezek közül 4 házat már felépí­tettek és rövidesen tető alá ke­rül a többi is. Az árvíz idején súlyosan megrongálódott özv. Schönecker Mátyásné világtalan asszony lakóháza is. Az idős asz- szonynak egyetlen nyomorék lián kívül nincs hozzátartozója. A szerencsétlenség a legsúlyo­sabb gondokkal terhelte meg a Az országos Kinizsi sportünne­pélyen ezenkívül még részt vesz Király Margit, Halász Aurél, Vi- ziák József, Hegyi István, Ká­vai János, Mányoki Józsefné és Retkes Anna edző. Kétszáz ésszerűsítési javaslat A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéhez a tanácsi, az igazságügyi és az SZTK dolgozói az ügyintézés egyszerűsítésével kapcsolatos ja­vaslataikat elküldték az egysze­rűsítési tanácsadó szolgálathoz. A bizottság felülvizsgálta a ja­vaslatokat. Egyetértett a benne küzöltekkel. A mintegy 200 ja­vaslatot felküldték Budapestre a Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szakszervezetének köz­pontjához. Az itt székelő egy­szerűsítési tanácsadó bizottság a Minisztertanács kiküldötteivel egyetértésben dönt majd a ja­vaslatok felhasználásáról. »Alszik« ■ a szakszervezeti bizottság A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat dolgozót a második negyedévben 112 szá­zalékra teljesítették tervüket. Azt gondolná az ember, hogy ez a szép eredmény arra serkenti a szakszervezeti bizottságot, hogy fokozza a dolgozók versenyked­vét, s szervezze a versenyt au­gusztus 20 tiszteletére, az éves versenyvállalásnak megfelelően. Nem így van! Magasi Vilmos ÜB-elnök elvtárs és a hat szak- szervezeti bizalmi, a két műve­zetővel egyetemben, elfeledke­zett erről a fontos szakszerve­zeti feladatról. Vajon meddig fogja aludni »téli álmát« a szak- szervezet vezetősége? izíp pMdáia.. kis családot. A bajbajutottat azonban nem hagyták magára. A községben dolgozó kőműves­brigádok Mihály Márton, az építkezés vezetőjének irányítá­sával, munka után, társadalmi munkában teljesen rend behozták az idős, világtalan asszony laká­sát. A rendbehozott épület már csak bepucolásra vár cs remél­jük, ez is hamarosan elkészül. Van értelme? Varga Sándor dunaegyházi la­kos kéznélküli rokkant. Papíron 9 hold szántó tulajdonosa, amit a solti határban örökölt. Termé­ketlen, szikes talaj, fű sem nő rajta. Még a solti legeltetési bi­zottság sem hajlandó átvenni. De a kataszteri birtokíven szán­tónak van nyilvántartva s így szántó még akkor is, ha gaz sem terem rajta. Megterhelték be­adási kötelezettséggel is. De Varga Sándor, — akinek két gyermekén, feleségén (aki alkal­mi munkából tartja el a csalá­dot), no meg a 9 hold kopár szi­ken kívül nincs semmije, — nem tudja fizetni a tartozást. Két Íz­ben is kérte a tanácsot: adjon igazolást, hogy nem használja a földet s az nem terem semmit. Igazolást nem kapott. A begyűj­tési csoport pedig évről évre megterheli a beadással s termé­szetesen az előző évek hátralé­kával. Jelenleg 102 mázsa búza- kilogramm terménnyel, 443 kg sertéssel tartozik, ez minden év­ben több mázsával szaporodik. Vurga Sándor ebből egyetlen ki­logrammot nem tud megfizetni. Van-e hát értelme, hogy ezeket a mennyiségeket kivessék, nyil­vántartsák? Nincs. Csak felesle­ges munkát ad a helyi begyűjté­si megbízottnak. Egyéb példa is van ilyen. — Benkő István, Benkovics Sán­dor, Martinovics János földjeit az újsolti tanács mint parlag- veszélyes területet hasznosítot­ta, de a beadási kötelezettséggel őket terhelték, mivel papíron ők a tulajdonosok. Benkovics föld­jét az állami gazdaságnak adta a tanács. De Igazolást erről egyik helyen sem kap; a tanács az állami gazdasághoz, az a ta­nácshoz küldi.. ; Adós fizess, — de ne kétszer... A Borotai és a Bácsbokodi Gépállomás a napokban meg­küldte a felsőszentiváni begyűj­tési hivatalnak azoknak a gaz­dáknak névsorát, akik 1954— 1955-ben gépi munkára szerző­dést kötöttek és tartozásaikat »mind a mai napig nem egyen­lítették ki«. 138 termelő neve Réstrombita zengjen..,! A táborozás hírei Telik az idő a keceli táborban. Kedden reggel jönnek haza a kecskeméti pajtások, hogy átadják a helyüket a megye pajtásai számára. De addig is, amíg ott vannak, igyekeznek kihasználni minden percet. Tegnap délután hatalmas számháborúi rendezett a tábor. A pajtások már jó előre készülődtek erre. Mindenki gondosan ké­szítette a számokat, tanulta a kúszás alapszabályait, ismerkedett az álcázással és a rejtekhelyek felkutatásával. A csendes pihenő után még néhány taktikai megbeszélésre került sor, majd a védők és a támadók meghatározott céllal út- naliindultak. Kitűzték a vörös zászlót és megkezdődött a háború. támadóknak tankjuk is volt, no persze nem. harci tankra kell gondolni, hanem olyanra, ami az úttörő táborokban is jól bevált. Hat pajtás összeáll, mindegyiknek a homlokán van a szám, de csak az első pajtásé látható. Ha a:t az ellenség leolvasta, akkor egy másik pajtás lép elő a hat közül. Bizony a keceli táborban »kilőtték« a tankol. Még a kora esti órákban is visszhangzott az erdő a pajtások harci kiáltásaitól. A számháború végén pedig ki­adós vacsora várta a kis »harcosokat«. Pajtás híradó ország, jószág. — Melyik az a Nagy szégyen Nagy szégyen ez a Bács-Kis- Uun megyei ifjúsági válogatott­ra, hogy Észak-Budapesttől 7:0- ru kikapott. Remélem ezután jobban megembereli magát me­gyei csapatunk. Juhász Béla VIII. o., Kínét. Alig várom a szombati újságot Alig város mindig a szombati újságot, mert kiváncsi vagyok, mit hoz az úttörőknek. Augusz­tus első napjaiban meglátogatok egy szép falut a Balaton mellett. Balatonszéplakot. Ha hazajövök, megírom az újságnak az ott el­töltött élményeimet. Bottá Tibor V. o., Kmét. magyar szó, amelyen a pont írásjel hétszer fordul el? — jöj­jön. Hogy mehet egy kecske há­romfelé egyszerre? — Úgy, hogy három kecske leié megy egy kecske. Mi történik a Bíró, Sá­gi, Perlesz nem tudnak meg­egyezni? — bírósági per lesz. (Békési pajtás könyvet nyert.) Békési Vince, Kiskunhalas, Árpád utca 32, Kedves Szerkesztő Bácsi! Nagyon örültek a pajtások La- dánybenén, hogy róluk is szó volt az újságban. Most tudatom a Szerkesztő bácsival, hogy egész évben 124 olyan nap volt az is­kolában, amikor nem hiányzóit I senki sem. Az én bizonyítvá- i nyom jeles, mert nagyon szere­tek tanulni. Most a nyáron a pajtásokkal kalászt gyűjtünk, majd megírom, hogy mire -"éf»ez- tünk. Kislőrinc Mária Ladánybene 157. Mit gondolsse? (Aki az öt kérdés közül hár­mat megfejt és azt is megírja, hegy miért, vagy éppen púért, nem, azok között könyvjutalmat sorsolunk.) 1. Rágyújthatott-e Petőfi Sán­dor foszforos gyufával a pipára, amikor »befordult a konyhára«? 2. Üdvözölhetfe-e versben Majakovszkij, a Nagy Októberi Forradalom egyik legnépszerű költője az első szovjet sztahano­vistát? 3. Ha Gogol ellátogalcüt volna Pestre, átmehetett vo)na-e a Margit-hídon? 4. Leírhatta-e Madách Imre »Az ember tragédiáját« írógé­pen? 5. Köszönthette-e a Magyar Tanácsköztársaság május 1-i felvonulását az 1848—49-es sza­badságharcban részt vett honvéd Kecskeméten? Pusztaszeri Sándor: Urge A múlt heti rejtvényt meg­fejtettem Hány magyar szó végződik ez­zel a szótaggál: szag? — Kettő; Hű, de fürge ez az ürge! Hupp! Rákiáltok: Az apádot! Uukkl Nagyot ugrik, iramodik, full Bizonyára, (közelében) ott van már a lyuk! szerepel a névjegyzékben, holott fele már rendezte tartozását. Az év elején ugyanis a két gépállo­más brigádelszámolói már jár­tak mind a 138 hátralékosnál s maguk állapították meg: kik rendezték s kiknek van még tartozásuk. Most a gépállomá­sok igazgatóinak és főkönyve­lőinek aláírásával itt az újabb kimutatás; olyan termelőket zaklatnak, akik régen fizettek, sőt vannak, akiket a bíróságon fel is jelentettek közülük. Te­remtsenek rendet saját portáju­kon ezek a gépállomások; ne okozzanak maguknak többlet- munkát, másoknak sok-sok bosszúságot, kas esőköpenyről s már javasol-»/ ta is, hogy tegyék félre a jólvj közül. Értékesíthetik, de nemi 180, hanem 140 forintos áron. A. haragos előadónőnek eszébe sem jutott bocsánotot kérni, amiért igazságtalanul kételkedett. De mi mostmár csak arra az elég-i tételre vágytunk, hogy egy hi-| bátlan esőköpenyt kapjunk. Saj»- nos, ugyanebben a méretben» csak egyetlen volt, amit egy tő«' rött gomb díszített, mert a má­sik meg hiányzott róla. Mit te­hettünk egyebet: elhoztuk azt.. ? Mindez a kecskeméti Állami Áruházban történt. , Megy az ügyiéi vándorútra.. ­Az esőköpeny Az esőköpeny ott feküdt a pulton egy szelidebb s egy ha­ragosabb eladó között. Mi ket­ten szívszorongva vártuk a dön­tést; vajon visszacserélik-e az elején tátongó centis lyuk miatt? Alig másfél órája vette a tár­sam, de nem látta meg rajta a lyukat, csak amikor szétbon­totta. A döntés azonban soká vára­tott. Az eladó azt akarta bizo­nyítani, hogy mi szakítottuk el. Majd elment megkeresni az osz­tályvezetőt, hogy megtanácskoz­za vele a cserélés lehetőségét. A másik eladó a szemrehányások sorozatát zúdította ránk. Végre — hosszú, kinos percek után — megérkezett az eladónk és kö­zölte: az osztályvezető tud a lyu­Radvánszki János kisszállás! dolgozó paraszt begyalogolt a tanácshoz, felvilágosítást kérve új telepítésű szőlőre vonatkozó kedvezmény ügyében. A terület- felelős a pénzügyi osztályon fel­világosította s átküldte a mező- gazdasági csoporthoz azzal, hogy a kérelmet a rendeletnek meg­felelően láttamoztassa. Onnan azonban visszaküldték a gazdát azzal, hogy ez nem a mezőgaz­dasági csoport feladata. Harma­dik sétára sikerült megértetni Simokovjcs György előadóval, hogy igenis az ő feladata. A kisszállást tanács mezőgaz­dasági előadójának kicsit többet kellene tanulmányoznia a meg­jelenő rendeleteket s kevesebb- szer küldözgetni ide-oda, egyik szakigazgatási szervtől a másikig a dolgozókat.;, ROBERT BURNS halála 160. évfordulójára Amikor Robert Burnsnek, a 18. század vége nagy skót költőjé­nek a nevét halljuk, angol nyelven és skót nyelvjárásban írt da­laira gondolunk, amelyek már a múlt század folyamán nálunk is ismertek voltak Szász Károly, Radó Antal és főként Lévay József fordításában. Megcsodálták a paraszti életet élő költőt, aki a kiszántott százszorszépet és a szántás közben fészkéből kifordí­tott egeret is megénekelte. A népies irányú költészet egyik meg­indítójának tartották. Arany János, aki szívesen foglalkozott köl­tészetével és fordított is tőle. a skótok Petőfijének nevezte el Robert Burns 1759-ben Délnyugat-Skóciában, Doonholmban született. Mint apja, ő is egyik helyről a másikra vándorló föld­bérlő, »farmer« volt. Egy időben a jamaikai ültetvényekre való kivándorlás gondolatával is foglalkozott. A nagy francia forrada­lom évében vámhivatalnoki állást vállalt, hogy családját eltart­hassa. Mértéktelen életmódja, féktelen szerelmei és utolsó évei­ben az alkohol aláásta egészgégét, és fiatalon, 37 éves korában 1796. július 21-én halt meg. Első nagy sikerét 1786-ban megjelent verseskötetével aratta, amelyből már a következő évben új kiadás jelent meg. Edinburgh- ben James Johnson rézmetsző Skót Zenei Múzeum című kiad­ványsorozata irányította a figyelmét a skót nép dalaira és a nép­dalgyűjtésre. Johnson minden szómban száz skót népdalt közölt. Burns, mint ennek a sorozatnak a későbbi szerkesztője, sok töre­dékes vagy trágár szövegű népdalt írt át, vagy írt a régiekre új változatokat. Hatásukra újakat is alkotott. Háromszáz dala kelet­kezett így, amelyek még a költő életében a nép ajkára kerültek. A népies dallamokra írt frissütemű, ízes, néha vaskos hangú ver­sei, a tudatosan használt skót népi dialektus lázadás volt a kora­beli klasszikus költészet ellen. Költeményeiben egyre nagyobb ön­tudattal nevezte magát népi énekesnek, »paraszti bárónak«. »So­vány ekék nyomán rovom / utam g a méla / völgy és halom pa­rasztdalom / majd megtanulja« — hirdeti költészetéről. Ahogyan a gáncsoskodóknak válaszolt a természetességre hivatkozva, mint­ha csak a mi Petőfinket hallanánk. De Burns több volt, mint idillikus költő. Egész életre meg­fogadta, amit »A látomás« c. versében múzsája ajkára adott: »Tiszta hangodra jól vigyázz / és íennkölt lélekkel csatázz / az Emberért,« Hamis képet alkot magának Burns költészetéről az, aki nem látja meg annak társadalmi cs politikai alapjait. A költő libe­rális politikai nézeteket vallott, a szabadkőművesek közé is be­lépett. Már fiatalkori költeményei között találunk egyházellenes szatírákat. Tiltakozott mindenfajta földesúri önkény ellen. A »Bá­natra születtünk« c. költeményében olvassuk ezeket a sorokat: »Ha azt, hogy úr kutyája légy, / természet rendelő, / lelkedbe szabadság-hitet / mért ültetett belé?’/ Ha nem: mért kínoz és aíáz / kegyetlen elnyomód? / Ember embert mért keserít? / És mért van erre mód?« Örömmel üdvözölte a nagy francia forradalmat. Éneket írt a lerombolt Bastille helyére ültetett szabadság-fáról, és hirdette, hogy olyan kor jön el, amelyben »testvér lesz mindenütt az em­ber«. Ferradalmiságának és egyben hazafiságának szép megnyilat­kozása »Bruce szózata« c. zsarnokellenes verse. Robert Çruce skót főnemes a Wallace által kezdett népi ellenállási mozgalomra tá­maszkodva magát Skócia királyává koronáztatta és 1314-ben Ban- nockburn-nél döntő győzelmet aratott a Skóciába betört II. Edvárd angol király seregei felett, Az archaizáló vers látszólag Bruee- nak a csata reggelén a seregéhez intézett lelkesítő szózata, való­jában a költő megjegyzése szerint »nem olyan régi« eseményekkel, tehát a forradalomban felszabadult francia nép ezabadságküzdel- meivel kapcsolatos. Gazdag, változatos, széles skálájú Burns költészete. A realisz­tikus népi idill (A zsellér szombatestéje), az ősi népmondából és a falusi kísértethistóriából táplálkozó elbeszélő költemény (Kóbor Tamás) és »A vidám koldusok« szabadságvágytól átfűtött szilaj kantátája mellett csak megemlítjük humoros, szatirikus költemé­nyeit, bordalait, tréfás sírfeliratait, tömör epigrammáit, balladás költeményeit, amelyekben természetes őszinteséggel jut kifejezésre férfias nyíltsága, perdülő életszeretete, humora, a természet, a nép és a szabadság szeretete. De hatásában is jelentős volt ez a költészet, A maga erejére eszmélő és felszabadulni vágyó nép hangja volt, amelyre rövidesen Európa népeinek kórusa felelt, és így a forradalmi mozgalmak, elindítója volts Kiss István (TTITJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents