Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! _ NÉPÚJSÁG a Nap iKS-nsm kegy» b u~ d i t s h' g a és » megyei unies upja XI. ÉVFOLYAM, m. SZÁM Ára SO ßU*-r ________1956. JÚLIUS 21. SZOMBAT C séplőgéptől a begyűjfőh@!yre Községünkben a tsz-tagság és az egyénileg dolgozó parasztok megértették, hogy ezek az év legfontosabb, legsürgetőbb napjai. A határban már csak égy-két helyen látunk talponálló búzát. A betakarítás szinte szemveszteség nélkül történt. Jól dolgoztak tsz-eink; ahol a gépek nem tudtak haladni, ott már pengtek is a kézi kaszák. A hordás, cséplés és begyűjtés is fontos munka lesz. Dolgozó parasztságunk tavaly tapasztalta, hogy a 40 közös szérűn mennyire meggyorsította a cséplést. Az idén a termelési bizottság segítségével 82 közös berakodó helyet szerveztek. A közös szérűk és a cséplőgépek kiindulási helyeit a tanácsháza előtt és a boltok kirakataiban kifüggesztettük. Tanácstagjaink a begyűjtési csoport dolgozóinak segítségévei szervezik a verseny vállalásokat. Frittmann Ferenc cs Le- hóczki Ferenc tanácstag becsületkönyvének mindenegyes lapja vállalásokkal telt fneg. Eddig 281 dolgozó paraszt vállalta, hogy a cséplőgéptől azonnal á begyűjtőhelyre szállítja a gabonát. A múlt évben előfordult, hogy a cséplőgépek és az átvevő- hely mérlegei között némi eltérés volt. Ellenőriztük az átvevőhelyek mérlegeit, s megállapítottuk, hogy azok jók. De ezzel nem elégszünk meg, hanem a begyűjtési állandó bizottság a cséplés egész ideje alatt ellenőrzi majd a mérlegelést. A kenyérgabona mellett nem feledkezünk meg az állat és állati termékek begyűjtéséről. Éves tervünkhöz viszonyítva sertésből 48, marhából 40, baromfiból 40, tojásból 74, tejből pedig 47 százalékot teljesítettünk. Ezek a számadatok nem kielégítőek, hiszen a félév már lejárt. Megkezdtük a hátralékok felszámolását és már ebben a hónapban S mázsa hizottsertést gyűjtöttünk be hátralék címén. Vízin Gergely VB elnök, Soltvadkeft : Búzából a bácsalmási járás, rozsöól Kecskemét gyűjtött be legtöbbet A Megyei Begyűjtési Hivatal értékelése szerint három nap alatt 1270 mázsa búza, 1034 mázsa rozs és 1700 mázsa árpa került megyénkben begyűjtésre. A búzabeaűásban 571 mázsával a bácsalmási járás vezet. 200 mázsát gyűjtöttek be a dunavecsei járásban is. Kiskunfélegyházán és a járásban együttesen a 300 mázsát meghaladja a begyűjtött búzamennyiség. A rozsbegyűjtés eredménye legmagasabb Kecskeméten: 324 mázsa. A kiskunfélegyházi járás 275, Kiskunhalas város 259 mázsával következik a rangsorban. Az árpabegyűjtésben a bajai járás vezet 901 mázsával, — majd a dunavecsei, bácsalmási és a kalocsai járás következik. Kalmár Julianna ás Vass Erzsébet DISZ-tagok marokra szedték az angolperjét a Mátételki Állami Gazdaságban Három nap alatt majdnem egy millió tori utót űzetett ki előlegként a szerződéses gabonára a Báes megyei Terményíorgalmi Vállalat Horváth Gábor, P. Kovács Imre, Kiss Kálmán, Kullai Antal, Nagy János, G. Nagy Pál, Tóth Pál, Tarjányi Béla, — mert 100 000 kilométeren felül baleset- mentesen vezetett, a »Kiváló dolgozó« címet nyerték el. Kondor János, oktató tiszt, Kecskemét. A Kecskeméti Terményforgal- mi Vállalat megkezdte az előzetes szerződések kötését a gabona felvásárlására. Alig három nap alatt több mint 100 termelő és 40 termelőszövetkezet ajánlotta fel az államnak felesleges gabonáját. A kiskunfélegyházi járásban nyolc termelőszövetkezet, köztük a félegyházi Dózsa 8 vagon, a Lenin 6 -v agon, a Vörös Csillag 5 vagon gabonára kötött értékesítési szerződést. A járás termelőszövetkezetei eddig összesen 28 vagon gabonát ajánlottak fel az államnak. Az egyéni gazdák közül elsőnek Vakulj'a Imre kereste fel a Terményforgalnii Vállalatot, hogy két mázsa gabonájára előzetes szerződést kössön. Az államnak adják el gabonájukat a termelőszövetkezetek tagjai is. A kiskunfélegyházi Dózsa elnöke, Bódogh József 10 mázsa gabona beszállítására kötött szerződést. A Bács megyei Tcrmcnyforgalmi Vállalat három nap alatt csaknem egymillió forint előleget fizetett ki a gabonára leszerződött termelőszövetkezetek és egyéni gazdák között. A tagság erejével A napokban Agasegyliázán jártam és az ott tapasztaltakat mondom el. Ágasegyháza nem régi község. Új házait, amelyek piros tetejükkel messze kiemelkednek a sík határ fölé, szorgalmas emberek lakják. Az alig 2000 lakost számláló fiatal községben egyre inkább kibontakozik a fejlődés képe. E fejlődéshez tartozik az is, hogy megalakult az önálló földművesszövetkezel. A régi körzeti szövetkezeti rendszer rányomta bélyegét a község áruellátására. Helyesen döntött tehát « tagság, amikor kirne íüta az önállóságot. Az új földművesszövetkezeti vezetőség és tagság legfontosabb problémája jelenleg a székházépítés. Komoly pénzösszegre van szükség. A tagság és a vezetőség azonban nem ijedt meg a nehézségektől és vállalta, hogy a székházvásárlás összegének jelentékeny részét, mintegy 15 000 forintot saját erejéből fedez, más szóval, pénzüket célrészjegyként összeadják. Szűcs Gábor igazgatósági elnök a határozat megszületése után nyomban felajánlott 1000 forintot. Csépi Erzsébet 1000, József Mária 500, Csépi Gyula 300, Fehér József 200, Marozsi Mihályné sokgyermekes anya 100 forint jegyzéssel járult a cél megvalósításához. Eddig több mint 8000 forintot fizettek be alig pár nap alatt. Dicséret illeti ezért a szövetkezet tagságát, vezetőségét. Követendő példa a megye többi szövetkezete részére is: hogyan tudja a tagság közös erővel talpraállítani saját földművesszövetkezetét, azt a szervet, amely eredményes munkájával komoly segítője lehet a mezőgazdasági termelés növelésének, az élet- színvonal emelésének. Piukovics Miklós Hasznosítják a déli határon lelssabattaló területeket Az áruval megrakott tehergépkocsi húz el az úttesten. A volánt barna, izmos kéz fogja. A vezető összehúzott szeme előre néz, csikorognak a fékek... és . a könnyelműen közlekedő ember megmenekül a sérüléstől. Hány ilyen pillanatot élt át a gépkocsivezető, mire 250 000 kilométert megtett. Hányszor kell a másodperc törtrésze alatt t> határoznia és végrehajtania azo-£ kát a teendőket, amelyekkel a szabálytalan, könnyelműen közlekedő' ember életét és vagyonát védik. Milyen nyomot hagy benne ez az izgalom? Mik az örömei, gondjai, míg 250 000 kilométert baleset nélkül meg-! tesz? Az egyenlítőt hatszor kerülhetné meg, a Budapest! Moszkva közötti utat hatvan- új olcszor tehetné meg oda-visz- sza. Sok ilyen becsületes gépkocsi- * vezetőnk van. Hosszú évek fáradságos munkájával, dacolva az időjárás nehézségeivel, az útviszonyokkal megvédték az ember életét, »munkatársukat« — a tehergépkocsit. Nehéz út volt, de győztek. Ünnepélyes pillanat volt az, amikor Soliajda József, a kecskeméti 44-es számú Autó- közlekedési Vállalat igazgatója a balesetmentes közlekedésben elért kiváló eredményeiért Ben- de Antalnak, Ferencsik Lajosnak, Fülöp Gyulának, Keresztesi Bélának, Szentesi Lipótnak, Vörös Gyulának és Zanathy I. Lászlónak bensőséges szavak közepette átnyújtotta a »Kiváló dolgozó« jelvényt. Nekik több követőik vannak. Ezt bizonyítja az alábbi is. Ezen az ünnepségen még idős Gara Sándor, Fodor Szilveszter és Kiss Antal gépkocsivezető kapott »Kiváló dolgozó« oklevelet, mert 200 000 kilométert baleset- mentesen lettek meg. Ezenkívül még 15 ügyes gép-g kcesivezető, — Balai Bertalan,§ Benda János, Fodor Tibor, i.fjúg C ara Sándor, G erényi La jós,% Girtler Lajos, Hegedűs László, A Bácsalmási Állami Gazdaság 46 holdas, szuper-elit »Margit« burgonyatáblájában lókapával porhanyítják a talajt ifjú Nácsa. Sándor és Brucker Antal íogatos. A gazdaság '•.•»’dánként ÜO—145 mázsa burgonyára számít S A Minisztertanács határozatot 0 hozott az ország déli határán a ^műszaki zár felszedésével kapra csolatban felszabaduló területiek hasznosításáról. A felszaba- bcluló, művelésre alkalmas terü- 9 leteket a korábbi földtulajdono- § soknak, illetve földhasználóknak Çkell visszaadni. Az állami gazdaságok vagy termelőszövetke- ózetek területéhez korábban hoz- gzácsatolt vagy az ahhoz csatla- ókozó területek helyett —, amelyekre állami gazdaság, illetve ) termelőszövetkezet igényt tart >— a korábbi tulajdonosoknak 3 (használóknak) csereföldet kell > juttatni. Ha a felszabadult területeket a korábbi tulajdonos > nem kívánja igénybe venni vagy Ja tulajdonos nem található, a oföld hasznosításáról a községi o tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. Az ilyen területeket állami gazdaság vagy termelőszövetkezet használatába lehet adni vagy —, ha azok a földet nem igénylik — kisha- szonbérletbe kell kiadni. A felszabadult területek rendezését a községi tanács végrehajtó bizottsága készíti elő és egyben határoz a területek visz- szaadása, illetve hasznosítása felől. A határozat ellen benyújtott fellebbezések ügyében a járási tanács végrehajtó bizottsága végérvényesen dönt. A tulajdonjogi viták eldöntése a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A műszaki zár megszüntetése következtében művelésre felszabadult területek után 1957. december 31-ig az adófizetési és beadási kötelezettséget nrk, lohet megállapítani. Negyedmillió kilométer baleset nélkül
