Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-03 / 155. szám
Érthetetlen huzavona egy kamra körül Billenő platójú traktor Egyszerű dolgos, munkásem- ber, s nem tudja megérteni azt a huzavonát, amit a felsőbb szervek kérelme ügyében véghez- visznek. A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozója és a gyárban azt tapasztalja, hogy a munkások kéréseivel alaposan és lelki- ismeretesen foglalkoznak. Mivel a hivatalokat csak messziről szereti látni, azért fordult most is csak a tanácshoz, mert a szükség így kívánta. Ugyanis az az épület — Tóth Kálmán utca 3. —, ahol lakik, Barta János tulajdona. Barta Jánosnak van még egy tanyája 5 hold földdel és egy háza. A lakáshivatal akkoriban csak a szobát és a konyhát utalta ki iaős Tóth János részére, bár a konyhán keresztül kellett bejárni a kamrába is. Idős Tóth Jí^ps akkortájt Barta Jánosnak megengedte, hogy használja a kamrát. Később nőtt a család. A szobakonyhás helyiségben két család talált helyet. Az idős Tóth-házaspár és a ve je, Kocsis József. Szükség volt most már a kamrára is. Idős Tóth János felkereste a városi tanács községgazdálkodási osztályát és kérte: nézzék meg a helyzetet és utalják ki részére a kamrát. A városi tanács a helyszínre sietett. Vizsgálódásának eredményét. hivatalosan is rögzítette, idős Tóth János részére kiutalta a kamrát, mivel az szervesen a lakáshoz tartozik. Az írás feltüntette azt is, hogy a tulajdonosnak más • megfelelő mellékhelyiségei is vannak a házban. Boldog volt a két család. Az öröm azonban korai volt. Mikor kézhez vette Barta János a tanács határozatát, rohant a megyéhez. Sajdik Andrásnak adta elő panaszát, aki a VKG-osztá- lycn előadó. — No, majd adunk annak a helyi tanácsnak — gondolta Sajdik, s meg sem vizsgálva a való tényállást, az alábbi dörgedelmes határozatot hozta: »A Kiskunfélegyházi Városi Tanács VB, VKG-csoport, 1955. szeptember 22-én kelt 8091—20/ 1Ö55. vkg. számú határozatát megsemmisítem és Barta János fellebbezésének helyt adok. így határoztam, mert az iratokból (nem a reális valóság alapján, a szerk. megjegyzése) — megállapítottam, hogy a városi tanács olyan helyiséget utalt ki, mely nem tartozik hatáskörébe.« No, de ne is várjunk alaposságot. egy előadótól, hisz rettenetes sok dolga van. Persze, azért illett volna idős Tóth János segédmunkást is meghallgatni ebben az ügyben. Mivel Sajdik előadó író és olvasó ember, azt is észre kellett volna vennie, hogy a tanács világosan megírta: a konyhához tartozik a kamra. Sőt, hogy még érdekesebb legyen, megfelelő paragrafusokkal is fűszerezte. Bizonyára ez elkerülte az előadó figyelmét ..- ; Idős Tóth János bácsi, mikor kézhezvette az írást, kifakadt: — Ez volt az első, meg az utolsó, hogy beteszem a lábam a hivatalba. Nagyon mérges volt. No, de ha már eddig fordult az ügy kereke, forgassuk tovább. Felvilágosítást kért ez ügyben a megyei ügyészségtől. Meg is jött a válasz: — Helyes volt a megyei tanács VB VKG-osztályá- nak 1956. április 24-én kelt 8091 —B—18/1956. számú határozata, melyben kimondotta, hogy a mellékhelyiségek tekintetében a tanács illetékes osztálya nem dönthet, az a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Ha per, úgymond, hadd legyen per! Járjunk már a dolog végére! Az idős Tóth János úgy vélekedett, ha eddig megsétáltatták, akkor még kibírom, ami hátra van. Fel is kereste a Kiskunfélegyházi Járásbíróságot. A bíróság Barta János keresetét elutasította. Az indokolás közt megemlítette, hogy a bíróság megítélése szerint a konyhából nyíló kamra szorosan a lakáshoz tartozik, s erre a 2252/ 1053. Kip. M. sz. utasítás, valamint a 11/1953. M. T. számú rendelet hatálya is kiterjed. — Egyébként erre utal a helyi tanács VKG osztálya is, — Ezt erősíti meg a Legfelső Bíróság Polgári Kollégiumának 325-ös számú és még más esetben közölt állásfoglalása. Teliét a helyiség a kiutalás tárgyát képezheti. Vakargatja a fejét idős Tóth János bácsi. S most már azt sem tudja, hogy ember-e, vagy asszony? A helyi tanács és a járásbíróság szerint neki jogos a kamra, a megyei VKG-osztály és a megyei ügyészség szerint Barta Jánosé. A jóisten sem tud most már eligazodni! Mire való ez a herce-hurca? Felháborító, hogy egyes vezető- becsztású emberek, félredobva az emberséget, a tárgyilagosságot, ilyen lélektelenül intézzenek egy-egy ügyet. Megengedhetetlen, sőt tűrhetetlen, hogy egyes előadók magukat nagyobb személyeknek tekintsék, mint a tanács önállóságát, amikor az helyesen és körültekintően intézkedik. Meddig lesz még ilyen munkamódszer? Idős Tóth István kálváriája már 9 hónap ja tart. Vajon, ha az illetékesek ilyen helyzetben lennének, akkor is ilyen gyorsan és érdemlegesen intézkednének? Tegyünk pontot az ügy végére, mégpedig úgy, ahogy a városi tanács ezt tavaly ősszel helyesen megtette. Venesz Károly Utakat, járdákat építenek Baján A jeges árvíz súlyos károkat okozott Baján a Szent László út külső szakaszán. Most az útszakasz helyreállításához is hozzáfogtak. Az újjáépülő úttestet 420 000 forint költséggel maka- dám kövezettel látják el. Az Engels Frigyes utca Mars tér felé eső szakaszán új burkolattal látják el a járdatestet. Erre a célra 100 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. Ugyancsak 100 000 forint beruházással készül az új járda a Budai Nagy Antal utca és a Dózsa György út. találkozásától kiindulva a szentistváni kerületrészben. CSAK HITEGETNEK MINKET Tudom, Fajszon sem könnyű a lakáskérdés, de nem is megoldhatatlan. Ha pedig egy kicsit több szív volna a község vezetőiben, akkor segítenék a fiatal házasok boldogságát. De a mi vezetőink csak mondani tudják, hogy a fiataloké a jövő, meg hegy az ügyünket a szívükön viselik. Sajnos ez ma még nem egészen fedi a valóságot. Elmondom a mi esetünket. Fiatal házasok vagyunk, de hiába megyünk a tanácshoz, hogy adjanak legalább egy kis szobát, mindig azzal küldik el az embert: -Jó kérem, majd a VB megbeszéli, jöjjön be holnap.« Be is mentem a megnevezett napon, de az volt a válasz: -ja, kérem nem jött össze a tanács- tagság, de majd vasárnap...« Ismételnem sem kell, hétfőn ugyanúgy fogadtak: -nem jött össze a tagság, a gyűlés elmaradt, nagyon sajnálom magát fiatalasszony, de várjon türelmesen, majd holnap«. Kérem, hasson oda a Népújság, hogy legyen egy kicsit több szívük a mi vezetőinknek is, hogy fordítsanak nagyobb gondot a iiatalok lakáskérelmeire. T. K.-né, 4c Fájsz A harkovi traktorgyár sorozatban gyártja a magánján6 al» vázú Diesel-traktorokat. A motor a gép farában van elhelyezve. A gép eleje csőkeretből van, amelyre különböző mezőgazdasági munkagépet lehet kapcsolni. Ez lehetővé teszi, hogy a trak tervezető jól lássa a sorközöket a kukorica, napraforgó, cukorrépa estb. művelése közben. A kapcsolt munkagépeket a traktoros ke-* zeli hidraulikus szerkezet segítségével. A traktort olcsó üzemanyaggal működő D—14 típusú Diesel-motor hajtja. Az új gépet vontatásra is felhasználhatják. Szerkesztettek hozzá egy speciális billenő platói Is, amely a traktor alvázán nyugszik. A képen: a billenő platójú, szántó Diesel-traktor a harkovi traktorgyárban, időszerű tudnivalók Äjé ivóvízről A nyári mezőgazdasági munkák egészségügyének sok problémája van. Ezek között is kiemelkedik a mezőgazdasági dolgozók ivóvízellátásénak kérdése, mert nyáron az ivóvíz felmelegedve könnyen fertőzővé válik, másrészt mert a kutak a munkahelytől távol lévén, az ivóvízcsere csak ritkább időközönként történhetik. Külterületi kútjaink egészségügyi szempontból nem megfelelő építésitek. Tanyáinkon szinte kivétel nélkül ásott kutak vannak, amelyek könnyen szennyeződhetnek, fertőződhetnek. Sok helyen kifogás alá esik a kút környéke is, mert a kutat állatitatásra is használják és a kút mellett pocsolyák, tócsák vannak, miknek szennyvize a téglafalú kútba beszivárog. Külterületi kútjaink kijavítása érdekében tegyük zárttá a kutat — ha lehet zártrendszerű szívószerkezettel, ha ehhez kevés a pénz, legalább tetőt készítsünk a fedésére. Töltsük fel a kút környékét, hogy a víz ne folyjék vissza. Szüntessük meg a kút környékén legalább 15 méter sugarú körben a pocsolyát, a trágyadombot, s egyéb tisztátalanságot. A tanyai ivóvíz még így is csak fertőtlenítő szerrel tehető megbízhatóvá. Fertőtlenítőszerül igen jól bevált az 1,6 százalékos argentum nitricum oldat, amelynek egy cseppje egy liter ivóvizet hűvösön és védetten Jártás mellett hosszú órákra fertőző- mentesen megőriz. A fertőtlenítő cseppeket a gyógyszertárak bárkinek kiszolgáltatják. A történelem, bár századokban méri az időt, -Nagykönyve« mégis lapokból álló. Lapokból, amelyek a történelem legkisebb egységeiből, a mindenkori mából tevődnek össze, s e legkisebb egységek eseményeit jegyzik tel a jelen és az érdeklődő utókor számára a Ma krónikása — az Újság. Nem újkeletű, hogy a történelmet alkotó ember hírt vár: mi történt a nagyvilágban, avagy a szőkébb kisházában. Már időszámításunk előtt 59-ben hírt ad a krónika arról, hogy Julius Caesar elrendelte az Aeta diur- na urbis, vagy populi — a nevezetes napi újdonságok — s az Acta senatus jegyzékeinek ösz- szegyűjtését és kifüggesztését, valamint ezen hír- és esemény- anyagoknak szétküldését a nagy római birodalom összes provinciáiba. A -sejtelmes Kelet gyöngyszeme«, az ősi kultúrájú Kínai Birodalom sok találmányával jóval megelőzte a nyugati népeket. így a kínaiak első nyomtatott hírlapja a King Pao, mely Pekingben jelent meg, 900 évvel előzte meg a mai értelemben vett első európai újság, Ca-* rolus Johann 1609-től Strass- bufgban megjelenő hetilapját. Micsoda tér és mily nagy idő! Érdemes volna nyomonkövétni ezeknek a kiadványoknak az útját a római rabszolgaírnokoktól. vagy az 1200 évvel ezelőtti Meg kínai nyomdától az olvasóig. Sajnos, a tér nagysága és az idő hiánya miatt ezt nem tehetjük meg, úgy véljük azonban nem kevésbé érdekes lesz, hacsak nagyvonalaiban is. de bemutatjuk a kedves olvasónak az újság útját a rotációsgéptől az önök ajtajáig. Ki szeretné az állott ételt? — az újság is csak frissen jó. Sokan talán nem is gondolják, hogy rövid idő alatt is milyen hosszú a sorja annak, amíg az újság a rotációsgéptől eljut az olvasóig. (Tulajdonképpen két folyamatról illik beszámolnunk, részben az érdekesség kedvéért, részben pedig azért, hogy elkerüljük az önző jelzővel való 11- letést.) Amikor a város elcsendesedik és a lakosság nyugovóra tér, akkor kezdődik a hírlaposok rohammunkája: harc a percekért. Pesten a Szabad Nép székházában, ha minden jól megy, fél 1- kor indul az ország leggyorsabb és. legmodernebb rotációsgépe, s 5 perc sem kell az expedíció dolgozóinak, hogy pártunk központi lapját elkezdjék számlálni, kötegelni* majd továbbítani a Rökk Szilárd utcában bevetésre álló autó- és motoroskaravánhoz. jött az ú Megjegyezzük, mielőtt továbbmennénk, hogy a fővárosban megjelenő hírlapok (Szabad ifjúság, Magyar Nemzet, Népszava, stb.) is mind ide futnak ösz- sze az éjféli órákban, hogy aztán 500-as, vasárnap pedig a nagyobb terjedelme miatt 300-as kötegekbe csomagolva percek alatt 10 000 számra ömöljenek a két szállítócsúzdán a várakozó járművek »tartályaiba«. A járművek nagyrésze ezután percek alatt a különböző pályaudvarokhoz robog, hogy átadja terhét a MÁV ezidő szerint leggyorsabb vonatainak, a mozgópostáknak, amelyek aztán 60— 80 kilométer sebességgel szá- guldva viszik a nap legérdekesebb híreit az ország szélrózsájának megannyi irányába. Olt, a robogó vonatokon, újabban pedig több vonalon hírlapmozgó- autókban olvassák, szortírozzák a különböző központi lapokat, helyiségek, vasúti és egyéb közlekedési szárnyvonalak szerint. Rövid az idő, az éjféli lapnyomás és a koi'areggeli kézbesítés között. Nem túlzunk tehát, amikor azt állítjuk, hogy boszorkányos gyorsaság, begyakorlottság és kollektív összmunka eredménye lehet csak, hogy a több százezer lappéldány oda és időben is odaérkezzen, ahová kój ság rik, ahová irányították. Ez a magyarázata, hogy a posta leg- szakképzettebb és leggyorsabb dolgozói látják el ezt a fontos és felelősségteljes szolgálatot. Megyei lapunk, a Népújság előbb hagyja el a rotációs gépet budapesti testvéreinél, mivel a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat jelenleg még közel sem rendelkezik olyan technikai felszereléssel, mint a budapesti nyomdák. így, a mi gépmesterünk, Korányi elvtárs már jóval éjfél előtt felhelyezi a rotációsgép nyomóhengerére a lap utolsó oldalának ólomlemezét. Ez a gép, ha nem is végez annyi műveletet, mint a Szabad Nép német gyártmányú rotója, de azért több, mint tízezer Népújságot nyomtat, hajtogat, vág egyszerre és számolja is a példányokat. A Népújság szállítása azután, ha közlekedési nehézségei miatt kacifántosabb is, mint sem ezt a térképre nézve gondolnánk, hasonló a központi lapokéhoz. Viszik mozgópostával, szállítják autóval, autóbusszal, továbbítják oldalkocsis motorkerékpárokkal, még csak a rendeltetési helyére nem kerül. Ha csak tőmondatban is, de arra kellene válaszolnunk: miképpen jut el a Népújság községeinkbe, szocialista szektorainkba, hát még a tanyákra — a válasz olyan bonyolult, hogy nem férne el egy ilyen terjedelmű cikkben. Amit eddig leírtunk az újság útjáról, az a gyakorlatban időre átszámítva éjfél és hajnali 4 óra közé esik. Négy óra után érkezik Kecskemétre az 529-es szegedi hírlapmozgó postaautójárat a központi lapokkal. A megérkezett újságokat Krizsán Imre hírlapfelelős számolja, szortírozza, kinek mennyi jár, hogy mire fél 6—6 óra között bejönnek a postás dolgozók, pár perc után már indulhassanak is megszokott, s egyre jobban bővülő napi körútjukra. Megjött az újság! Az ország valamennyi „megyéjében, így nálunk is — ez az a jelszó, amelyre a kora reggeli órákban megélénkülnek a postahivatalok, hiszen a hírlapkezelési szabályzat értelmében a napilapokat a beérkezéstől számított 30 percen belül ki kell osztani. így a még alvó város első megmozdulását az üjságkézbesítés jelenti. Ha az újsággal foglalkozó postások munkájában talál is még hibát az olvasó, gondoljon arra, hogy ezek az emberek mindennap versenyt futnak az idővel azért, hogy minden újságolvasó reggeliző asztalán ott legyen s kedvenc lapja, mielőtt műnkébe indul. Sándor Géza
