Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-19 / 169. szám
%Sj9L ROS oo-o<>oo<><>cK>o<>o^>r^,>rK><vcK>o<>,-M>(>«v>r> mkkk KKKK) ck>oO'OOooooöoooooooo<h>oo-\>oooooooooooooooooooooöoooöoooo^vG'OOOOoooooooooo(>öoooooc Egyesülő ülés a Cifra-palotában E héten újabb termelősiövefkezetek fejezik be a kenyérgabona aratását Változatlan szorgalommal dolgoznak az aratógépek és a kombájnok szerte a határban. A Rákóczi Termelőszövetkezet után előreláthatóan e héten már a Vörös Csillag, a Kossuth és még néhány termelőszövetkezet szintén befejezi a kenyérgabona aratását. A Vörös Csillag Tsz-be most küldtek »erősítést«, egy újabb aratógépet, s így most már két gép is vágja a rendet. Két napja a cséplőcsapat is megkezdte munkáját a tsz-ben — telnek a zsákok. telik a raktár a szorgos munka nyomán. A Törekvésben szintén nem tétlenkednek a tagok. Aratás után azonnal letakarítják a tarlót, amelyből eddig már több mint 200 holdat vetettek be másodnövénnyel. Romániába utazott 48 pedagógus A CIFRA-PALOTA első emeleti nagyterme ünnepi külsőt öltött. Zöld növények, tarka virágok mindenütt, a vörös se- lyeirmel borított elnöki asztalon is hatalmas virágcsokor. A •széksorok megtelteit. A párt és állami vezetők, a népfront-bizottság eddigi tagjai, az MNDSZ, békebizottság legjobb aktívái, a meghívott vendégek várják az egyesülő ülés kezdetét. 1956. JÚLIUS 17. Fél hatot mutatnak a karórák, mikor Mező Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront elnökhelyettese megkezdi beszámolóját. Bevezetőben vázolja a Hazafias Népfrontmozgalom közel kétesztendős munkáját, mely elősegítette népünk egységének megszilárdulását, felelősségérzetének növelését, aktivitásának fokozását életünk minden területén. Az eredmények mellett szólt a hiányosságokról is, arról, hogy a Hazafias Népfront még nem tudott átfogó, nagy tömegmozgalommá válni. A most, az egyesüléssel megerősödő népfront-bizottságra vár ezért a munka nagyobbik tele. Ezután áttért a város Hazafias Népfront-bizottságának eddigi munkájára. — Megállapíthatjuk — mondotta Mező elvtárs —, hogy a népfront-mozgalom sok és erős gyökeret eresztett nálunk is üzemi munkásaink, városi lakosságunk körében éppen úgy, mint parasztságunk körében. A bizottság tagjai több mint 100 gyűlésen beszéltek a megalakulás idején a Népfrontról, az aktívák nagy számát vonták be a tanácsválasztások sikeres lebonyolításába. Egyik fontos feladatunknak tartottuk a munkás-paraszt szövetség erősítését, elmélyítését. Ennek elősegítése érdekében szerveztük a munkás-paraszt találkozókat. Jól dolgozó parasztokat hívtunk meg a Gépgyárba, BARNEV AL-ba és üzemi munkásaink, városi dolgozóink több alkalommal felkeresték a parasztokat a tanyavilágban egy- egy szombat-vasárnapi napon. — Bizottságunk tagjai több alkalommal hívták össze egy-egy pusztarész lakosságát, tájékoztatták őket a népfront-mozgalom célkitűzéseiről, legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről, mozgósítottak a munkák gyors elvégzésére, az állampolgári kötelezettségek teljesítésére. A parasztság körében végzett munkánk eredménye nyomán öt népkor alakult. Segédkeztünk a mezőgazdasági lakosság részére a téli szakelőadássorozatok és ezüstkalászos tanfolyamok megszervezésében. Kezdeményezésünkre újjáalakult a Katona József Társaság, megalakítottuk az értelmiségi klubot. A hagyományos, de évek óta elmaradt városi bálákat is újra megrendeztük. — Hazafias Népfront Országos Tanácsának az a megállapítása, hogy a kétségtelen eredmények ellenére, a Hazafias Népfront még nem tudott átfogó nagy tömegmozgalommá válni, városunkra is vérvényes. A Népfront munkájában tájékozatlanok voltunk, nem álltak rendelkezésünkre tapasztalatok, így saját elgondolásainkra és a látott példákra támaszkodtunk. Nem találtuk meg a megfelelő módszert, munkastílust a mozgalom feladatainak ellátására. Népfront-bizottságunk lelkes tagjainak munkája mellett sem tudtuk városunk egész területei átfogni, főleg pedig a tanyavilágot nem. Tagjaink között kevés volt a dolgozó paraszt, egy-két bizottsági tag munkája kevés volt a nagykiterjedésű tanyavilágban. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslata — folytatta beszédét az előadó —, hogy a magyar nőmozgalom, a békemozgalom egyesüljön a Hazafias Népfronttal, és a Magyar—Szovjet Társaság is fűzze szorosabbra kapcsolatait a népfront-mozgalommal — helyeslést váltott ki e szervek körében. Világosan kell látnunk, hogy ez nem egyszerű egyesítés, nem puszta szervezeti elhatározás, hanem fordulópont, minőségi változás a Hazafias Népfront életében. Rendkívüli nagy jelentősége van annak, hogy a népfront-mozgalomban olyan évtizedes tapasztalatokkal rendelkező mozgalmak egyesülnek, tnint a nőmozgalom és a békemozgalom. Tapasztalataik eddigi eredményes munkájuk, nagyszámú aktivistáik, lelkes részvétele elő fogja segíteni a Hazafias Népfront szerepének megnövekedését és azt, hogy a Népfront valóban eleven, alkotó tömegmozgalommá váljék. A feladatokról ezeket mondta Mező Mihály elvtárs: — A Hazafias Népfront feladata támogatni és segíteni városunk dolgozóinak anyagi és kulturális színvonalának emelését, a párt és kormány munkáját. Ezt azonban csak akkor végezhetjük el sikeresen, ha népfrontunk mint széles tömeg- mozgalom betölti szerepét. Az előttünk álló feladatok egyik legfontosabbika tehát, hogy tömegmozgalmat teremtsünk. Rendszerünk demokratizmusának erősítése, fejlesztése, ennek hatékony kibontakozása nem képzelhető el tevékenységünk nagyarányú kiszélesítése nélkül. Közelebb kell jutnunk a legszélesebb tömegekhez, erőteljesen segítenünk kell a szabad vita- szellem, a demokratikus közszcl- lem kialakítását. Ez a közszellem hasznos, mert közüggyé teszi boldogabb jövőnk építését. Fele- lőssek vagyunk városunk és annak lakossága, egész népünk jövőjéért és neveléséért. — Ezután Mező elvlárs részletesen szólt a Hazafias Népfront és a tanács áldásos kapcsolatáról, annak lehetőségéről és szükségességéről, a mezőgazdaság terén az jljásag között végzendő fontos munkáról. A BESZÁMOLÓT felszólaláNegyvennyolc kecskeméti pedagógus két hétig ismerkedik a román tájakkal, a szomszédos baráti nép életével, cserében a bukaresti egyetem 45 tanárja cs 3 hallgatója járja majd be Magyarország legszebb tájait. A magyar pedagógus csoport tegnap délután 5 órakor indult a kirándulásra, ma este már a bukaresti pályaudvaron fogadják őket a román kollegák. A két hétből 3—4 napot töltenek majd Konstancában, bejárják A »Keserű igazság« című film külső felvételeinek forgatását a jövő héten kezdik meg Kecskeméten. A hírek szerint a vasútállomásnál, a Béke-szálló előtt, a tanácsháza előtt és a Kedves cukrászdában készülnek majd a felvételek, melyeknek során statisztákra is szükség lesz. Hétfőn délután már több százan jelentkeztek a néma szerepekre a városi tanács népművelési osztályán, közülük 150-et ki is választottak. Még 200—250 statisztára lenne szüksége a Filmgyártó Vállalatnak zömében építőmunkás külsejű férBrassót, körülutazzák az autonóm területet. A két hét leteltével a román vendégekkel együtt utaznak vissza Magyarországra. A cserecsoport hat napot tölt Budapesten, bemutatják nekik a város nevezetességeit, még a pálvöl- gyi cseppkőbarlangba is leszáll- nak. Három napot a magyar tenger partján, Keszthelyen töltenek, majd visszautazásuk előtt ellátogatnak Kecskemétre, megismerkednek az Alföld tájaival. fiakra. A jelentkezőket csütörtökön délután 2 órakor a színháznál, 3 órakor pedig az Uj Kollégium udvarán várják a Filmgyártó Vállalat munkatársai. A szabadságukat töltő pedagógusok, üzemi munkások, valamint vasúti munkások között folyik még a toborzás, ebben a városi tanács népművelési osztályának munkatársain kívül, a színház szervezői is segítenek. 10—14 napon keresztül lesznek a város vendégei a készülő film szereplői és készítői. Beszélgetés egy kiváló véradóval A jövő héfen megkezdik a »Keserű igazság« című film forgatását Férfi statiszták jelentkezését várják Egy furcsa, de köxel sem kielégítő ráláss margójára Szerkesztőségünk már két alkalommal felvetette a tiszai kirándulóvonat menetdíjával kapcsolatos sürgető problémát. Legutóbbi cikkünk megírására az késztetett, hogy nem akart gazdája lenni az ügy intézésének. A szegedi MÁV Igazgatóság nem vállalta a felelősséget, a minisztériumra hárította. Mégis a cikk megjelenése után furcsa, de közel sem kielégítő válasz érkezett — no nem a Népújságnak —, hanem a Kecskeméti Építőipari Szövetkezetnek. A válaszban a következőket olvashatjuk: »Kérelmére értesítjük, hogy a vasárnapi napokon Kecskemétről 8,30- kor induló fürdővonatot Lakitelek felső névvel megszüntetett helyen műszaki berendezések hiányára való tekintettel, a személy- biztonság megóvása végett nem állíthatjuk meg. A Magyar Vasúti Személydíjszabás II. rész 2/c fejezet ha- tarozmányai értelmében a gócponti menettérti jegyet csak 30 kilométeres körzetben adhatjuk ki. Minthogy a Tisza ug — Tiszahídfő megállóhely Kecskemét állomástól a 40 kilométeres övezetbe esik, erre a viszonylatra a kért menetkedvezmény nem engedélyezhető. Azonban nincs akadálya annak, hogy a kérelmező üzemek csoportos utazást szervezzenek. Csoportos utazásnál — ha legalább 25 fő utazik együtt —■ 33 százalékos menetkedvezmény vehető igénybe. A csoportos utazási kedvezmény igénybevételének feltételeiről a kecskeméti állomáson Pintér intéző elvtárs a részletes tájékoztatást készséggel megadja. Ezen az alapon egy darab menettérti jegy ára 14 forint. Szíveskedjék válaszunk tartalmáról a kérelmet aláíró további 25 üzemet, illetve vállalatot is a lehetőség szerint tájékoztatni. Az igazgató megbízásából: Roho- nyi Lajos főfelügyelő, osztályfőnök h.« Eddig tart a levél, de vajon, aki írta, gondoít-e arra, hogy e2 a válasz egyenlő a semmivel. A felajánlott 33 százalékos csoportos utazási kedvezményt eddig is éppenúgy igénybe vehették a dolgozók, mint most. Mi más ez, ha nem a jogtalan me- netdíj-felemelés üres védelme. Persze, hogy nem elégíti ki a válasz sem az Építőipari Szövetkezet dolgozóit, sem a másik 25 vállalatét. A Lakitelek- felsö névvel megszüntetett megálló éppen olyan állapotban van, mint régen, amikor naponta többször is megállt ott a vonat. Most hetente egyszer nem lehetne megállítani? Ügy gondoljuk, hogy továbbra is csak egy kis jóindulat kellene hozzá, sok követték. Üdvözölték az egyesülést, szóltak az eddigi munkáról, de legtöbbet a feladatokról. A vita után még sor került az MNDSZ és békebizottság eddigi elnökségével, a népfront-bizottság kibővítésére. A 31 tagú elnökséget is megválasztották — egy héten belül összeülnek, felosztják maguk között a munkaterületeket, ugyanakkor megteszik javaslatukat az elkövetkezendő munkára. A nőtanács megválasztására is sor kerül ezen az egyesülő ülésen. Szerényen berendezett, hűvös, kedves, tiszta kis szobában ülünk. A falakon képek, a függöny mélyen leeresztve. Meleg a késő délután. Pomázi József né most jött haza hivatalából. A Gyógyszertár Vállalat személyzeti előadója, és munkája bizony néha megkívánja, hogy tovább is benlmaradjon. Mikor bekopogtunk hozzá, épp konyhájában szorgoskodott. — Jaj, ne nézzen itt széjjel — mentegetődzik — a férfiak délről még nem mosogattak el. A fiam most végezte a gimnáziumot, dolgozik. Ruhát akar venni, egyetemre megy. Betessékel a szobába, hellyel kínál. — Sok az elfoglaltságom — mondja, miközben csak úgy szokásból megigazítja az ágyterítőt; — A IV. kerületi pártalapszerv titkára vagyok, tanácstag, a v. b. póttagja... Alig jut idő a családra. Van egy asszonylányom, most az unokámmal nyaralni vannak az anyósáéknál. Mikor itt van nálam, ő szokta a házimunkát elvégezni. A férje katonatiszt, pártiskolán van. Megkérjük, mondja el történetét, hogyan lett véradó? — 1952-nél kell kezdenem, Kalocsán. Az ottani MNDSZ- nél 40 asszonytársammal —, akiket én szerveztem be a véradómozgalomba — jelentkeztünk a Vöröskeresztnél. Ez decemberben volt. Aztán Kecskemétre költöztünk és 53 januárjában adtam az első vért, három decit. Azóta 2—3 havonként megyek ki a kórházba vért adni. A 0-ás vércsoporthoz tartozom, ami minden vércsoporttal keverhető. 1953 óta 14-szer adtam vért. Júniusban megkaptam a Vöröskereszt »Többszörös Véradó« oklevelét. Az ünnepségen találkoztam azzal az elvtársnővel, akinek legutoljára mentettem meg az életét négy deci vérrel. Vasvári Ká- rolynénak hívják, tanítónő a gyógypedagógiai Iskolában. Az ünnepség után elbeszélgettünk. Olyan boldogság volt hallgatnom a köszönetéit. Ezt csak az értheti meg, aki már életet adott vissza. Ügy érzem, a véradás hivatásommá vált. Szeretnék addig adni, amíg a vérem minősége ezt megengedi, Szombaton este jöjjön a Sörkertbe Mindenkit meghívunk szeretettel — a Vendéglátóipari Vállalat nevében — mindenkit, aki szereti a jó hangulatot, a szépet. A barátok kertjében az öreg fák és bokrok tövében megnyílik a város legszebb és egyben a legnagyobb kerthelyisége. A vadonatúj asztalokra, a székeken helyetfoglaló vendégekre 55 villanykörte szórja majd a fényt, a kikövezett sima tánctér előtt Ráez Kálmán népi zenekara muzsikál. A kert végében, ahol még nemrég közel 100 köbméter, évek óta felgyülemlett szemét, építkezési törmelék hevert, most virágokkal beültetett park virul. Még a szökőkút csobogása sem hiányzik majd a kellemes esti hangulatból. Egyszóval szombaton •— és attól kezdve mindennap várja a vendégeit a 400 személyt befogadó Sörkert, ahol nemcsak sört és italárut, de frissen sült és zóna-étel is kapható majd. Az új kert- helyiség bizonyára a kecskeméti lakosság legkedvesebb szórakozóhelye lesz. A vasárnap nyitó »Diphéj vendéglő« a Rákóczi úti bérház üzletsorában a jó házi ételeket kedvelők állandóan látogatott helye lesz. Ügyis nevezték el, hogy családi bolt, mert a vendégek reggel 5-től éjfélig a legizletesebb ételeket fogyaszthatják igen olcsó áron. Itt zene nem lesz, álló kiszolgálás sem. Az asztaloknál ülőket gyorsan kiszolgálják, a vonathoz indulók Is betérhetnek egy kis frissítőre.
