Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-19 / 169. szám
Ilyen még nem volt a község történetében Asszonyoknak Ezt Bogiromi István bácsi, a soUvadkerti népfront-bizottság elnöke mondta nekem, mikor ösz- sze jöttünk a minap egy forró nyári reggelen. A kedves, barátságos Bogáromi bácsi mindjárt el is sorolta, hogy mire gondol: — Volt olyan nap, még az aratás előtt is, hogy 70 kocsi és 150 ember dolgozott társadalmi munkában. Sürgött-forgott az egész község, szépítettük, csinosítottuk utcáinkat. Betemettük a gödröket, szélesítettük a járdákat. — Ki mozgósította az embereket? — Természetesen a népfront- bizottság! Harminckét tagból állunk, mindegyik szorgalmas, ügyes ember és nemcsak jól gazdálkodik, hanem törődik a községével is. Ez a törődés nemcsak abban nyilvánul meg, hogy teljesíti állampolgári kötelezettségét, hanem abban is, hogy ősz- szefog az egész község és társadalmi munkában változtatjuk meg Solt vadkert utcáit, tereit. Most járdát építünk. 150 méter már kész. Jelenleg cemenlhiány- nyal küzdünk. A falu apraja, nagyja jelenleg a betakarítással van elfoglalva, de azért ha szabadideje van, szívesen segít. — Most, a nyári munkák idején azonban nem is nagyon szorgalmazzuk a társadalmi munkát. Tegnap befejeztük a piactér lebontását cementlapokkal. 90 négyzetméteren kövezett piacterünk van már. Miközben lelkesen magyarázott Bogáromi bácsi, csatlakozott hozzánk Varga János tanácstag, aki Szintén régi ismerősünk. A tavasszal írtunk róla, amikor egy-két szőlővidékünkön a zöld- metszés helyes és helytelen voltáról folyt a vita. Ö akkor a zöldmetszés ellen foglalt állást é j igaza volt. Örömmel dicsekedett, hogy szép termése mutatkozik. A beszélgetésből az is kiderült, hogy Varga János nemcsak kiváló szőlősgazda, hanem jól tudja szervezni a környékbelie- . két is a közös munkára. Mintegy 3 kilóméter hosszan javítottak ki egy dülőutat közösen a tavasz folyamán, szomszédaival és a környéken lakó dolgozó parasztokkal. Ehhez kapcsolódva mondta el Bogáromi bácsi, hogy mintegy 15 kilométer hosszan javították ki az utakat, dülőutakat az utóbbi hónapokban. Mint sok helyen az országban, Soltvadkerten is sok volt a belvíz a rengeteg csapadék miatt. Több kilométer hosszan építettek csatornái, levezető árkokat, részben önállóan, részben vízügyi szakemberek irányításával. Bogáromi bácsinak hirtelen felcsillant a szeme: — Íme, itt van Gyuris András, a BEL- SVED vezetője, ó is egyik szervezője e szép célok végrehajtásának. — Mi a Bajtárs utcát hoztuk rendbe 200 méter hosszan, a Bercsényi utcát 100 méteren, betemettük a mélyedéseket, eltüntettük a vizet az árkok rend behozásával. Ezekben az utcákban talán 20 év óta nem volt utcarendezés, nagyon rájukfért, hogy egy kicsit rendbepofozzuk őket. — Milyen további terveik vannak? — kérdeztem Bogáromi Istvánt. — Nemrég volt a járási népfront-bizottság egyesülése az MNDSZ-szel és a békebizottsággal. Nagyon sok hasznos dolgot ^hallottam itt. Ezeket a terveket mi is megvalósítjuk. Társadalmi munkával még járdát építünk egészen a vasútállomásig. Bekerítjük a Hősök terét, a futball- [ pályát. Egyszóval van még elég tennivalónk. En helyesnek találom, hogy nőtanácsot alakítunk és hogy a békebizottság is hozzánk tartozik majd, mert végeredményben közös célért dolgozunk és a jövőben a nők problémáival is többet törődhetünk, jobban megismerhetjük azokat. A népfront-bizottságnak a jövőben, különösen itt, falun még nagyobb lesz a feladata, mint eddig. Nemcsak társadalmi mun- kára mozgósítjuk majd a község lakóit, hanem segítjük a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, az állampolgári kötelezettség teljesítését még sokkal jobban, mint eddig. Munkánkat elősegíti, hogy számos középparasztnak, akiket eddig kuláknak kezeltünk, megmondta a párt és a tanács, hogy ez helytelen volt. Ezek az emberek, például Csányi József, Mozi János és még mások, most már szívesebben vesznek részt a közös ügyek intézésében, sőt önként jelentkeznek, ha valami társadalmi megmozdulásról van szó. Egyszóval változott az élet Soltvadkerten is. A község lakói részt vesznek nemcsak a saját életük irányításában, hanem községük arculatának megváltoztatásában is, eddig majdnem 120 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek, a községi népfront-bizottság irányításával. K. S. Két hét a hegyekben Az alföldi ember szívesen tölti szabadságát a festőién szép hegyvonulatok között meghúzódó üdülőkben. Néhány jótanács a szabadságra utazóknak. Magaslati helyeken mindig 4—Siókkal hűvösebb van, mint sík vidékeken, vagy víz mellett. Az esték még akkor is hűvösek, ha napközben 30 fok fölé szalad a hőmérő higanya. Azért ne higyjük, hogy a hegyi üdüléshez több ruhára van szükség. Csupán pulóverből vigyünk többet, vagy melegebbet. 1. Blúz, mellény, rakottalj együttes az utazáshoz, vagy hűvösebb napokra. Ha telünk, hogy a vonaton összegyűrődik a rakott szoknya, utazzunk sima aljban. A rakott aljat becsomagolhatjuk gyűrődés veszélye nélkül, ha levarrjuk az alján nagy öltésekkel és simán a bőrönd aljára fektetjük. A mellény anyaga düftin, kord, vagy gyapjú flanel 1 is lehet. 2. A mellény hosszú nadrághoz is csinos. Azoknak, akik szeretnek kirándulni, he- gyetmászni, szinte nélHétezer forint bevétel naponta Ontja már a pénzt a tompái Szabadság Termelőszövetkezet 15 holdas kertészete. Naponta 7000 forintot árultak eddig kelkáposztából, karfiolból, de ezután még több lesz, mert már árusítják a paprikát, paradicsomot és uborkát is. A kertészet tette lehetővé, hogy minden hónapban 4,20 forintot adtak munkaegységenként a tagoknak. Eddig 42 420 forintot osztottak ki, de ismét készen áll már 10 530 forint. Tiszta jövedelme lesz a tsz-nek még ebben a hónapban 14 szerződéses hízó árából és 170 mázsa értékesítési szerződésre lekötött búzából, — ami újabb 72 000 forintot hoz. A kertészetből — amely a tsz igazi aranybányája — augusztus végéig 200 000 forint bevételt várnak. (Bogárdi János) külözhetetlen a nadrág, Mostanában bokáig, vagy bokán felül erő, lenn szűkülő, felhajtó nélküli nadrágot készítenek. Csinosabb, nőiesebb, mint a régebbi cliva ló, bős/.á- rú, felhajtott nadrág. 3., 4. és'~5. rajzunkon több változatban viselhető ruhát mutatunk be. Anyaga nagypety- lyes karton vászon, vagy píké. Világos alapon sülét' pettyekkel, vagy megfordítva. A ruha 3 különálló részből áll: egy hátul ke- resztpánlos felsőrészből, egy bő, harangszabású szoknyából és. egy kabát szerű blúzból. A szoknyát elől, középen és kétoldalt még egy-egy széles szem behajtás is bővíti. A ruhát saját anyagával, »sűrített« pettyekkel díszítjük nemcsak a nyakki vágásnál, hanem a szem- behajtásoknál is. Mire van még szükség? Sortra, egy-két blúzra és tánchoz, esti szórakozáshoz esetleg egy szép selyemruhára. Felső kabátot még akkor is vigyenek magukkal, ha az idő a legszebb reményekkel kecsegtet. Es természetesen a rnagassarkú cipő is csak az aszfaltra jó, erős, kényelmes »strapabíró« cipő nélkül megfosztjuk magunkat a hegyvidéki nyaralás legszebb élményeitől. A í t Gyorsan szárad a fal nyáron, a bútorókat is az udvarra, a folyosóra vihetjük, ezért is festik sokan lakásukat ilyenkor. A falfestés divatja is változik. A mintás, hengerelt festést egyre inkább háttérbe szorítja a fröcskölt, éagy sima fal. A simában a legszebb a tört fehér, vagy a halvány csontszín. Újszerű ennél a megoldásnál, hogy a mennyezet is csontszínű és esetleg a mennyezet alatt — a bútorhoz legjobban illő színben — keskeny választó csík élénkíti a falat. Érdekes a rámás festés. A falak széle 25—30 centiméter szélességben a mennyezettel azonos színű és így a szoba mind a négy fala külön rámát kap. — A rámás festéshez a gyöngyszürke, a világoskék a legalkalmasabb szín, fehér kerettel és fehér mennyezettel. A rámás festést — pasztell-színek- kel — a fürdőszobában is alkalmazzák. A hengerelt fal egyik szép megoldása, ha a minta csak egy árnyalattal világqsabb vagy sölélebb, — mint a fal alapszíne, s így finom, elmosódott listást kelt. A kpnyhában és a fürdőszobában a pettyes festés Gondoljunk Zöldbab nyersen éltévé Öt kilogramm zöldbabot megtisztítunk, elvagdossuk, fél kiló sóval, negyedkiló cukorral, egy deka szalicillal jól elkeverve 24 órán át állni hagyjuk. Időközben többször megkeverjük, hogy a leve jól átjárja. Levéve! együtt üvegekbe rakjuk, — ha nem elég a lé, vízzel pótoljuk, — lekötjük és a kamrába tesszük. Használat elölt ki kell áztatni a sót belőle. Hogyan kell kigőzölni (dunsz- tolni) a befőttet? A fazék aljára farácsot, vagy átlyukasztott deszkát tegyünk, hogy az üvegek el ne repedjenek. A fazékba annyi vázét öntsünk, hogy az üvegeket háromnegyed részig ellepje. Az üve•y *,**•»,***»«v«s,*f Jó kereseti forrás a gyógysiövéiiy» gyűjtés A maszlag, beléndek és a nsgylevelű csípős csalán begyűjtése országszerte folyik. A földművesszövetkezetek korlátlan mennyiségben vásárolják nyers állapotban e növények leveleit. A nyers beléndeklevélért ] .(IO, a csalán és maszlaglevél- ért 70—70 fillért fizetnek kilónként. A gyűjtők megtalálják számításukat, különösen ahol jó lelőhelyre bukkantak, mert 80 —100 forintot is megkereshetnek naponta. A maszlag, beléndek főleg trágyás, szennyes helyeken, legelőkön, réteken terem tömegesen. A nagylevelü csípős csalán kertekben, árkok partján, íőleg akácos erdőkben található. L A maszlaglevél a gyógyászatban légzési nehézségek elleni készítmények alkatrésze. Leveléből készülnek az asztma-cigaretták s az asztma elleni íüstö- lökeverékek. A beléndeklevélből atropint készítenek. A csalánlevél főzetét vértisztító teaként használja a gyógyászat. E gyógynövények levele fontos exportcikk is. A vállalat száraz állapotban többszáz mázsát szállít külföldre s érte fontos • nyersanyagokat, valutát kapunk. A gyűjtéshez a tanácsok mezőgazdasági osztályai is segítséget adhatnak; ha tömeges lelőhelyről tudnak, jelentsék a begyűjtő vállalatiul ki A volt grófi park most a dolgozóké A tatabányai népkertet — azelőtt a gróf Esztcrháziak parkja volt —, most a dolgozók munkaidó után tömegesen keresik fel. aivatos. Az alapszín fehér, a petty a fürdőszobában rízsazsín, vagy világoskék, a konyhában élénkpiros, vagy búzakék. a télre gek közé, helyezzünk ruhát, vagy papirost, hogy egymáshoz ne ütődjenek. Ha az üveg tartalma meleg, akkor meleg vizet! öntsünk a fazékba, ha a gőzölendő befőtt hideg, akkor hideg vizet öntsünk rá. A gőzölő fazékot jól fedjük le. A gőzölés ideje minden gyümölcsnél változik. Egyes befőzési eljárásoknál száraz gőzt használunk. Ilyenkor a forró üvegeket ronggyal kibélelt ládába, vagy párnák közé rakjuk és kihűlésig otthagyjuk. Gőzölés után az üvegeket töröljük szárazra, a celofánkötést fedjük be egy réteg selyem-, vagy újságpapírral, mert a celofánt a légy, vagy darázs átszúrja. Szellős, száraz helyen tároljuk az eltett befőtteket. Házi kozmetika Lám még erre is jó a gyümöles A gyümölcsszezont nemcsak a befőzésben, hanem az arcápolásban is kihasználhatjuk. A gyümölcspakolások tisztítják, frissítik az arcbőrt. Másként kell kezelni a száraz, vagy zsíros arcbőrt. A gyümölcspakolás előtt le kell tisztítani az arcot. Zsíros bőrűek meleg vízzel, szappannal, szárazbőrűek pedig langyos vízzel, vagy vízzel hígított tejjel mossák le arcukat. Pakolást mindenfajta, nem színező gyümölcsből, sőt uborkából, később paradicsomból is készíthetünk. Megvágjuk, áttörjük a gyümölcsöt, vagy zöldségfélét, bekenjük a péppel az arcot, rajtahagyjuk 10—1.5 percig. A száraz arcbőrt előzőleg tiszta növényi olajjal kenjük be. Gyümölcslével átitatott vattát is boríthatunk az arcra. Pakolás után langyos vízzel leöblítjük, bekrémezzült
