Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-03 / 155. szám

Az SZKP Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz és következményeinek kiküszöböléséről Üj buszjárat Hcténycgyházára Két új buszt kapott az Autó- közlekedési Vállalat, így teljesít­heti a hetényegyháziak régi óha­ját: rendszeres járatot indít He- tényegybázára. Az új járat július 2-től, hétfő­től kezdve minden nap, még va­sárnap is, közlekedik. Ugyanakkor a Törekvés Ter­melőszövetkezet felé közlekedő busz-járatot június 30-ával meg­szüntette a Vállalat, utashiány miatt. — Körúton a 8 hold földdel. A szeremlei kultúrcsoport nagy sikerrel mutatta be Sásdi Sándor »8 hold föld« című színjátékát. Most körútra indult az együt­tes a bajai járás községeibe. Első bemutatkozása Sükösdön si­kerrel járt. — Elítélt tolvaj. A bajai járás- bíróság 1 évi és 6 hónapi börtön­re ítélte Körösszegi János Baja tanyai lakost, mert Nagybaracs- kán a Petőfi Tsz tanyájáról ab­lakokat és ajtókat lopott, majd feltörte Bátmonostoron Hurton József húsfüstölőjét és annak tartalmát ellopta. — A Bajai Járásbíróság ifj. Farkas János 19 éves dávodi la­kost társadalmi tulajdon gon­datlan megrongálása és hanyag kezelése miatt négyhavi javító­nevelő munkára ítélte 15 száza­lékos bárcsökkentéssel, mert a traktorista a Csátáljai Gépállo­máson a kezelésére bízott erő­gépet hanyag kezeléssel annyira tönkretette, hogy a gépet gene­ráljavítani kellett. Várható időjárás kedden estig: Me­leg idő. Változó felhőzet, néhány he­lyen zaporesö, zivatar. Mérsékelt, helyenként kisebb élénkebb déli­délnyugati szél. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel: 13—16, legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden: 29—29 fok kőzett. (MTI) — Bombay kikötőjébe húsz szovjet fúróberendezés érkezett India állami szénbányái számá­ra. — A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház, amely az elmúlt évben csaknem 25 fér­fi és nő pedagógusjelöltet kép­zett ki a népművelési munkára, a nyári időszakban többet kíván közülük alkalmazni, hogy a munka gyakorlati részét is eisa»- játíthassák. — Jöngköping (Svédország) városkában az egyik cirkusz ele­fántját vasúton szállították. Az elefántot azelőtt gyakrabban a cirkusz személyzete tolatásra is felhasználta. Utazás közben az elefánt ormányával elérhette a> vészféket, azt megrántotta és ez­által megállította a vonatot. Az elefánt »csinytevése« pár óráig megakadályozta a vasúti forgal­mat. — Zongorahangverseny. Baján a József Attila művelődésháza Dózsa termében tartotta zongo­rahangversenyét Dobai Jenó, a Liszt Ferenc zeneiskola fiatal zongoratanára. Nagy gondosság­gal összeállított műsorában Bar­tók Allegro barbarója és a C-dur Rondó tolmácsolása. Beethoven D-moll szonátája, Bach Esz-dur Prelúdiuma és Schumann Kar­neválja szerepelt. A hallgatóság elismerő tapsokkal köszöntötte az előadót, aki a legigényesebb zeneművek hivatott tolmácsoló- ja. (Timáry Mária zeneiskolai tanár.) — A Kalocsai Cementipari Vállalat dolgozói az 1956. évi első féléves termelési tervüket már június 23-án teljesítették. A vállalat dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy az első félévhez ha­sonlóan, a második féléves ter­vüket is határidő előtt teljesítik majd. — Gyászhír. Cserhalmy Józsci elhunyt. Temetése július 3-án, délután 4 órakor lesz Kecske­méten a Szentháromság temető­ben. — Gyászoló család. 5782 Minisztertanácsi határozat az épitömunkások pótszabadságára!, az építők napjáról Az SZKP Központi Bizottsága határozatban foglalt állást a Sztálin körül kialakult személyi kultusz néhány kérdésével kap­csolatban. A határozat megálla­pítja a bevezetőben, »hogy egész pártunk, az egész szovjet nép, a testvéri kommunista és munkáspártok, a szocialista or­szágok nagy közösségének dol­gozói, a kapitalista és a gyar­mati országok embermilliói tel­jes helyesléssel és lelkes támo­gatással fogadták a Szovjetunió kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának határozatait. Ez érthető is, hi­szen a XX. pártkongresszus, mely új szakasz a marxizmus— leninizmus alkotó fejlesztésében, mélyen szántó elemzést adott a jelenlegi nemzetközi és belső helyzetről, lelíegyverezte a kom­munista pártot, az egész szovjet népet a kommunizmus felépíté­séért folyó további harc nagy­szerű tervével, új távlatokat nyi­tott meg a munkásosztály összes pártjainak az újabb háborús ve­szély elhárítására irányuló, dol­gozók érdekeit szolgáló közös akciói előtt«. Hangsúlyozza a határozat, hogy a XX. kongresz- szusnak azokat az új, nagyfontosságú elvi megállapításai, melyek a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésére a jelenlegi korszakban a háború elhárí­tásának lehetőségére, az egyes országokban a szocia­lizmusba való átmenet for­máinak különbözőségére vo­natkoznak, világszerte nagy tetszéssel találkoztak. Lelkesedést és alkotó kezdemé­nyezést váltott ki a XX. kon­gresszus a nemzetközi munkás- osztály soraiban, ellenségeinek táborában ugyanakkor riadalmat és ingerültséget okozott. A kommunizmus és a szocia­lizmus ellenségei a XX. kon­gresszus után elsősorban azokra a fogyatékosságokra összponto­sítják tüzűket, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága a kongresszuson feltárt. Mindezt azért teszik, — mutat rá a hatá­rozat —, hogy elvonják a munkásosztályt és pártjának figyelmét azok­ról a fő kérdésekről, amelye­ket a XX. pártkongresszuson vetettek fel és amelyek megtisztítják az utat a béke, a szocializmus, a mun­kásosztály egysége ügyének újabb sikerei előtt. Nem vélet­len, hogy a személyi kultusz kér­dései körül éppen az Egyesült Államok imperialista körei csap­tak legnagyobb lármát. Sztálin hibáit, a személyi kultuszból eredő negatív jelenségeket min­den módon igyekeznek felhasz­nálni a szocializmus elleni harc- Dan. A kapitalizmus ideológusai igyekszenek csökkenteni az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok nagy vonzóerejét, hatalmas néptömegekre gyako­rolt befolyását, ezért a legkülön­bözőbb fogásokhoz és ravaszko­dásokhoz folyamodnak, hogy el­vonják a dolgozók figyelmét azokról a lelkesítő eszmékről, amelyeket a szocialista világ hir­det és megvalósít. Rámutat a határozat, hogy ebből a célból nagyszabású szovjet elleni had­járat indult a burzsoá sajtóban, A sajtóhadjárat szervezői elkö­dösítik azt a tényt, hogy a szovjetország életének túl­haladott szakaszáról van szó és elhallgatják azt is, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány Sztálin ha­lála óta nagy állhatatossággal és határozottsággal szünteti meg a személyi kultusz következmé­nyeit és sikeresen oldja meg a béke megszilárdításának, a kom­munizmus építésének a nagy néptömegek érdekeit szolgáló feladatait. Az imperialista kö­rök ezen túlmenően árnyékot próbálnak vetni a marxizmus-— leninizmus nagy eszméjére és a személyi kultuszból keletkező hibákra hivatkozva a Szovjet­unió iránti bizalmat próbálják csökkenteni és zavart próbálnak kelteni a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalmak sorai­ban. A testvéri kommunista és munkáspártok idejében átláttak a szocializmus ellenségeinek ezen a manőverein is és méltó módon visszaverik. Ugyanakkor egyes külföldi barátaink — mondja a határozat — nem értettek meg maradéktalanul a személyi kultusz és követ­kezményeinek kérdését és Időnként helytelenül értel­meznek személyi kultusszal összefüggő egyes tételeket. Az SZKP határozata leszögezi, hogy a személyi kultusz bírálatá­ban a marxizmus—leniniz­mus elveiből indul ki. »Pártunk immár több mint három éve folytat követke­zetes harcot J. V. Sztálin sze­mélyi kultusza ellen, fáradhatat­lanul kiküszöböli a káros követ­kezményeit. Természetes, hogy ez a kérdés fontos helyet foglalt el az SZKP XX. kongresszusának munkájában és határozataiban. A kongresszus rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság teljesen helyesen és időben lépett fel a személyi kultusz ellen, amelynek elterjedése lekicsinyí­tette a párt és a néptömegek szerepét, lealacsonyította a kol­lektív vezetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly munkabeli mulasztásokhoz, a szocialista tör­vényesség durva megsértéseihez vezetett.« A határozat ezután azt fejtegeti, hogy a marxizmus— leninizmustól idegen a személyi kultusz és mór Marx, Engels és Lenin elvtársak is harcoltak el­lene. Leszögezi a határozat, hogy a személyi kultusz idegen a szo­cialista rend természetétől, és fékezte a szovjet demokrácia és a kommunizmus fele tartó szov­jet társadalom fejlődését, A XX. kongresszus a Központi Bizott­ság kezdeményezésére bátran és nyíltan feltárta a személyi kul­tusz súlyos következményeit, azokat a komoly hibákat, ame­lyek Sztálin életének utolsó időszakában fordultak elő. Fel­hívta az egész pártot: közös erő­feszítésekkel számoljanak le a személyi kultusz áltál okozott hi­bákkal. »A bátor és kíméletlen önbírálat a személyi kultusz kérdésé­ben újabb ékesen szóló bizonyítéka volt pártunk és a szovjet szocia­lista rendszer erősségének és szi­lárdságának. Bizonyossággal ál­lítható, hogy a kapitalista orszá­gok egyetlen uralkodó pártja sem kockáztatott volna meg soha eh­hez hasonló lépést. Ellenkezőleg, igyekeztek volna agyonhallgatni, takargatni a nép előtt az ilyen kellemetlen tényeket, de a Szov­jetunió Kommunista Pártja, amely a marxizmus—leninizmus forradalmi elvein nevelkedett, kimondta a teljes igazságot, bár­milyen keserű is volt az. A párt kizárólag saját kezdeményezése elvi meggondolásoktól vezettet­ve tette meg ezt a lépést, abból indult ki, hogy ha a Sztálin- kultusz elleni fellépés elő is idéz egyes átmeneti nehézségeket, távlatában azonban a munkás- osztály alapvető érdekei és végső céljai szempontjából óriási pozi; tív eredménnyel jár. Ezzel biztos garanciákat teremt arra, hogy pártunkban és az or­szágban soha többé ne buk­kanhassanak fel a személyi kultuszhoz hasonló jelensé­gek, hogy á párt és az állam vezetése a jövőben kollektív módon, mar­xista—leninista politika folyta­tása alapján a széleskörű, pár- tonbelüli demokrácia feltételei között, a dolgozó milliók cselek­vő, teremtő részvéteiével, a szov­jet demokrácia sokoldalú fejlő­désével folyjék.« Az SZKP Köz­ponti Bizottságának határozata megállapítja, hogy azokat az üléseket, amelyeken a személyi kultuszt és következményeit vi­tatták meg, a párttagok és a pár- tonkívüliek magasfokú aktivitá­sa jellemezte, a párt és a nép teljes helyesléssel és támogatás­sal fogadta az SZKP Központi Bizottságának irányvonalát. A szocialista törvényesség megsze­gésének és a személyi kultusz- szál összefüggő egyéb hibáknak a feltárása természetesen keserű érzéseket és mély sajnálatokat keltettek. De a szovjet nép meg­érti, hogy a személyi kultuszt el kellett ítélni a kommunizmus építése érdekében. A szovjet nép örömmel látja, hogy a párt az utóbbi években állhatatosan hajtja végre a személyi kultusz következményeinek kiküszöbölé­sére irányuló gyakorlati intézke­déseit a pártépítés, az államépí­tés, a gazdasági és kulturális építés minden területén. E mun­ka eredményeként a párt, mely­nek belső erőit ma már semmi sem veri béklyóba, még közelebb került a néphez és páratlan ak­tivitást fejt ki. A határozat második része ar­ra a kérdésre ad feleletet: ho­gyan történhetett, hogy a szov­jet szocialista rendszer viszonyai között megszületett és elterjedt Sztálin személyi kultusza ösz- szes negatív következményeivel együtt? A válasz elemzi azokat a történelmi körülményeket, amelyek közepette a szocializ­mus építése a Szovjetunióban volt, mint objektív tényezőket, és Sztálin személyes tulajdonságait mint szubjektív tényezőt. Az Októberi Szocialista Forra­dalom, amely példa á kapitalista társadalomnak a munkásosztály vezetésével végrehajtott forra­dalmi átalakítására, a történelem során első ízben tett kísérletet a szocialista társadalom felépí­tésére. A szocialista «elmélet csak általános vonásokban, elmélet­ben dolgozta ki az új társadalom felépítésének feladatait. A szovjet társadalom volt az első és egyetlen ország több mint negyed századon át, amely építette az emberiség számára a szocializmushoz vezető utat. A Szovjetunió abban az időben egy kapitalista gyűrűben lévő ostromlott erődhöz volt hasonló. A nyugati hatalmak elutasították a Szovjetunió békeszerető javas­latait, amelyek a fasizmus meg- zabolázására és a kollektív biz­tonság megszervezésére irányul­tak. Így a Szovjetunió kényte­len volt minden erejét megfeszí­teni védelme erősítésére, az el­lenséges kapitalista környezet merényletei elleni harcra. Amint a határozat mondja, »a pártnak az egész népet az állandó éber­ség és a mozgósítási készenlét szellemében kellett nevelni, te­kintettel a külső ellenségekre«. A nemzetközi reakció mesterke­déseit súlyosbította, hogy Lenin halála után az országon belül és a pártban is aktivizálódtak az ellenséges áramlatok, — a troc- kisták, a jobboldali opportunis­ták, a burzsoá nacionalisták —, akik elvetették azt a lenini elmé­letet, amely szerint lehetséges a szocializmus győzelme egy or­szágban. »A szocialista társada­lom építése során, az iparosítás, mezőgazdaság kollektívizálódása és a kulturális forradalom vég­rehajtásában a szovjet népnek és a kommunista pártnak hihe­tetlen nehézségeket és akadályo­kat kellett leküzdenie. Történelmileg igen rövid idő­szak alatt, mindennemű kül­földi segítség nélkül meg kellett szüntetni az évszáza­dos elmaradottságot, új szo­cialista alapon kellett átépí­teni az egész népgazdaságot.« Ez a bonyolult nemzetközi és belső helyzet megkövetelte a vasfegyelmet, az éberség szaka­A Minisztertanács legutóbbi határozata alapján az Építés­ügyi Minisztérium építőipará­ban foglalkoztatott munkások — amennyiben egészévi fizetett szabadságukat a téli időszakban, december 15—február 28 között veszik ki, rendes szabadságukon felül hat nap pótszabadságot Az ügyvédi intézmények párt­szervezetének kezdeményezésé­re értekezletet tartott a Kecs­keméti Ügyvédi Kar, az érte­kezleten részt vett a pártszerve­zet kiküldöttje, valamint a bíró­ságok és ügyészségek küldöttje is. Az értekezlet tárgya az SZKP XX. pártkongresszus iránymuta­tásának a kiértékelése volt a szocialista törvényesség további megszilárdítása érdekében. Az ügyvédi intézmények párt- szervezete bírálatot gyakorolt az Igazságügyi Minisztérium felé, de önbírálatot gyakorolt és erő­teljesen rámutatott a múlt hibái­ra és különösen kiértékelést nyert az, hogy az Igazságügyi Minisztérium Ügyvédi Osztályá­ban olyan bürokratikus jellegű munka ütötte fel a fejét, amely kapnak, ha a munkafegyelemre vonatkozó rendeleteket megtar­tották. A Minisztertanács az építőipai jelentőségének a kihangsúlyozá­sa érdekében minden év május utolsó vasárnapját építők nap­jának nyilvánította. mögött az érdemi munka látha­tatlanná vált, ez a bürokratikus munkamódszer azután átszárma- zott az ügyvédi intézmények felé is. Az értekezleten sok értékes észrevétel hangzott el az igaz­ságszolgáltatás további megjaví­tása érdekében, amely alkalmas lesz a szocialista törvényesség további megszilárdítására. Foglalkozott az értekezlet az ügyvédség helyzetével is, orszá­gos és megyei viszonylatban és értékelést nyert az, hogy az ügyvédség megyei viszonylatban a legjobb kapcsolatot terem­tette meg az igazságszolgáltatás másik két faktorával, a bíróság­gal és az ügyészséggel, amely lehetővé teszi az igazságszolgál­tatás és jogalkalmazás további megjavítását. datlan fokozását, a vezetés leg­szigorúbb centralizálását, ami szükségképpen negatív hatással volt egyes demokratikus formák fejlődésére. Országunknak az imperializmus egész világával szemben folytatott kíméletlen harca során bizonyos mértékig korlátoznia kellett a demokrá­ciát, amit igazolt népünknek a kapitalista környezetben a szo­cializmusért vívott harcának lo­gikája. »A párt és a nép tudta, hogy ezek a korlátozások ideig­lenesek, amelyek a szocializmus erősödésével, a demokrácia és a szocializmus elvének világméretű növekedéseivel megszűnnek. A szocializmus győzelme ellenséges környezetben a külső támadás veszélyének kitett országban vi­lágtörténelmi jelentőségű hőstett volt. A szocialista építés sikerei következtében egyszer s minden­korra megszűnt a munkanélküli­ség, emelkedett a dolgozók élet- színvonala, mélyreható kulturális forradalom ment végbe. A szov­jet technika és tudomány világ- viszonylatban is az élre került, A Szovjetunió nagy sikerei a ka­pitalista országokban is elősegí­tették a kommunista és a mun­káspártok tekintélyének, befo­lyásának növekedését. (Az SZKP Központi Bizottsága határozatának ismertetését la­punk holnapi számában folytat­juk,) Ügyvédi értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents