Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

fizenhéfméter magasan... TÖBB A KERESET, VIDÁMABBAK AZ EMBEREK... 'Valcuz az ataai&h kézcLíielze FARKAS JÖZSEF, KI8KUNMAJSA. A terület utáni beadási kötelezettségre a teljesítési határidőn belül átadott kenyérgabona minden mázsája után 10 kiló korpát, a gépállomási talajmunka- díj kiegyenlítésére átadott kenyérgabona minden mázsája után pedig 20 kiló korpát kell a termelőnek adni. A területbeadási kö-; telezettség teljesítésére átadott kenyérgabona után járó korpát térítés nélkül, a gépállomási talajmunkadíj kiegyenlítésére be-1 adott kenyérgabona után a termelőt megillető korpát pedig má-'' zsánként 150 forintos áron kell kiszolgáltatni; !» SZABÓ ISTVÁN, BAJA. A községfejlesztési alap terhéra megvalósításra kerülő munkálatokat elsősorban állami vállala­tokkal, kisipari szövetkezetekkel kell elvégeztetni. Ha az állami vállalat vagy kisipari szövetkezet a karbantartási és felújítási,! kisebb beruházási munkálatokat nem vállalja, abban az esetben- 20 000 forint értékhatárig magánkisiparossal is elvégeztethető. Ha szükségessé válik az értékhatáron felüli munka elvégzése, ahhoz a megyei tanács végrehajtó bizottságának az engedélyé szükséges*' * BOGYÓ ELEMÉR, HARKAKÖTÖNY. A harkakötönyi peda­gógusok előadói díjának kifizetése azért késedelmeskedett, mert a járási tanács véleménye szerint a megyei tanácsnak kellett azt megtéríteni, a megyei tanács véleménye szerint pedig a járásnak,; Ez a vita még nem tisztázódott, de azért a megyei tanács végre-! hajtó bizottságának népművelési csoportja intézkedett és a peda-' gógusok részére július 11-én kiutaltak 2012 forintot, * BÓNA ISTVÁN, KECSKEMÉT. A Munka Törvénykönyv értelmében rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a vállalat igazgatója a dolgozó részére három hónapot meg nem haladó idő- ! tartamra fizetés nélküli szabadságot adhat. Az aratási és csóp- lési munkában részvevők részére is abban az esetben engedé­lyezheti a fizetésnélküli szabadságot, ha gyáron belül nincs mun-! kaerőhiány és távolléte nem akadályozza a munka menetét. • FAZEKAS ÁRPÁD, KISKUNFÉLEGYHÁZA. A bíróság idé­zésére tanúként megjelent munkavállalónak az útiköltség meg-! térítésén kívül a munkáltatótól a teljes elmulasztott időre jutó átlagkereset jár. Azt a tanút, aki nem áll munkav’szonyban (kis­iparos, dolgozó paraszt, tsz-tag), vagy aki kizárólag esetenkénti munkabérből (napszámból) él, munkabérveszleség címén — kérel­mére — kárpótlásban kell részesíteni. A kárpótlás összegé órán­ként 2,50, legfeljebb azonban napi 20 forint. KERESÜNK MEGVÉTELRE, esetleg könyvjóváírás útján is, egy darab áramfejlesztő asregátort. Ajánlatokat Sütőipari Vállalat, Kiskunfélegy­háza, Molnár Béla utca 1. szám alá kérjük. 774 Tizenhétméter magasan a főid­től, egymásra rakják a harma­dik emelet falainak tégláit Kecs- ceméten, a Rákóczi úti 26 la- íásos bérháznál a Bibék bri- ;ád tagjai. Az égető nap sugara jirosít ja felsőtestüket. Bibólc ■Ívtárs most nincs itt, mert csé­pel. A brigád jelenlegi vezetője Lénárt Pál, társai Miklós József És a fekete bajuszú, hosszas ar- *1 Horváth István. Bibók elv társat tartóztatták, mondták neki: kell a lakás, mi­nek mégy el most, amikor van munkatér, no meg ebben a hó­napban már több lesz a kereset. — Kell a kenyérnekvaló, ko­vám — volt a válasz. Nem fe­szegették tovább a dolgot, ha Bibók így gondolja, hát jó, nyug­tatták magukat a többiek. Amióta napvilágra került az új bérrendezés, azóta jobb, a munkakedv, vidámabb ez a kő- míivesbrigád is. Legtöbbet most erről esik szó. — Ami igaz, az igaz — mond­ja Lénárt Pál —, bizony sok­szor megsimogatom a hajam, hogy megvan-e még? Az öt gye­rek eltartása nem kis gond. Nem kaptuk meg azt a pénzt, amit máshol az építőmunkások. No, de most már minden megválto­zott. Nem volt hiábavaló a sza­vunk. Mégis csak jó, hogy a szakszervezeti gyűléseken, meg a pártlaggyülésen szóvátettülc sérelmeinket. En is mondtam az asszonynak: ebben a hónapban több pénzt kapsz. — Azt hiszem, amit látok ■— torkolt le. Mit szóltok hozzá, — fűzi tovább a történteket Lé­nárt Pál. — Ne keseredj el pajtás, ná­lunk is így volt odahaza — jegy­zi meg Miklós József, — A vé­gén csattan az ostor. — Van-e okuk kétkedésre az asszonyoknak? — kérdem, — Nincs — hangzik egyszerre mindhárom férfi ajkáról. Lé­nárt Pál megmagyarázza, hogy miért. Gondolataiban elrendezi az új bérezés sokszor átgondolt előnyeit, majd így kezdi: — Adtak is, meg vettek is. Mégsem mi jártunk rosszul. A számításunkat megtaláljuk. Néz­zük csak. Egy kőműves brigád egy emelet falainak felrakásá­ért a múltban 1800 forintot ka­pott, újabban 2607 forint az ára. — Ha nagyon megnyomjuk, tíz nap alatt egy emelet falait felhúzzuk — veti közbe a szót Miklós szaki, majd így folytatja: — júniusban két emelet falait felhúztuk, 56 ablakot helyeztünk be s így lett meg az 1200 forint. — A vakolásnál is jól jártunk. Egy négyzetméter a 91 fillér he­lyett 1 forint 10 fillér lett, míg a mennyezetvakolás 1.26 forint­ról 1.71 forintra emelkedett — közli Lénárt Pál. — S ha úgy dolgoznak, mint a múlt hónapban, mennyivel ke­resnek többet az új bérezéssel? — kérdem. A vígkedélyű Lénárt Pál kar­ját mellén keresztbefonja, míg fejben oszt, szoroz, végülis ki­böki: — Naponta 8—10, egy hónap­ban 200—250 forinttal többet. Ez a kőműves brigád nem is a legjobb, öt éve szakmunká­sok csak. A régi, idős kőműve­sek. ennél jóval többet visznek haza július hónapban a bérren­dezés után. A jobb munkakedv, az emberek kedélye és vidámsá­ga is arra utal, hogy helyes volt pártunknak, kormányunknak ez az intézkedése. Csak így to­vább, mondják a dolgozók. Van még javítani való. A sérelmek között szerepel a munkaruha probléma megoldása. Reméljük, ez is megoldódik. ; : — Venesz — HASZNÁLT literes szódásládákat és bontás használt téglákat vesz a Kecskeméti Földmű­vesszövetkezet. Bercsényi utca 7. szám; 788 KÁRPITOZOTT bútor, rekamlék. fo­telok, kárpitozott székek, patent folelágy, sezlon eladók. — Minőségi kárpitozott bútorok megrendelhetők: Balogh András kárpitosmesternél, Kiskunfélegyháza, Kilián György u. 18. sz, (Volt Deák Ferenc u.) 782 A KISKŐRÖSI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET vasműszaki boltjában be­szerezhető rádió, kerékpár, villamossági cikkek, ház­tartási áruk, mezőgazda- sági kisgépek. Szőlőműve­léshez kisgépek kölcsön kaphatók a Növényvédő­szer boltban. 785 Eger—Szilvásváradra különvonat indul július hó 29-én. Részvételi díj: 37,80 Ft. Jelentkezés az IBUSZ- nál, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. szám. 802 IRATKOZZ BE a megyei és járási könyv­tárakba! Megtalálhatók: új irodalmi alkotások, ifjúsági, klasszikus, olcsó regények. Művelődéit és szórakozást nyújtanak a könyvtárak. 749 > *OK*K3SCI<*|CSa--.^^ mSíOrCms imiáwiap MESÉK ÜJ TECHNIKAVAL ^wvw^WWVWVWWVWWW IWW REMBRANDT HARMENSZ VAN ROM 1606 1669. Az a művészeti korszak, melyet »ba­rokkénak nevezünk, nagyjából a XVI. század közepétől a XVIII. század köze­péig tart. E korszak bonyolult és sok­rétű, stílusa is ellentmondó jelenségek kifejezője. Kialakulóban van a tőkések és bérmunkások osztálya, a polgárság a gyarmatok és kereskedelem adta le­hetőségeket kihasználva vagyonosodik, erősödik. Az egyház az ellenreformá­cióval harcol, a feudalizmus hatalmá­ért küzd. Gazdasági szempontból a Földközi-tenger elveszti kiváltságos helyzetét, a kereskedelmi súlypont az AUanti-óceán partjára kerül. Az új hatalmak között a két német- alföldi állam jelentős szerepet visz. A feudális-katolikus Flandriával szemben a protestáns Hollandiában a polgársá­gé az irányító szó és ízlés. A festőmű­vészet témája most szélesebbkörű lett; a reneszánsz-arcképek, a mithológiai és vallásos jelenetek után megjelenik az életkép, az önálló tájkép, a csend­élet és a csoportarckép. Az igazi művészek — tudatosan vagy öntudatlanul — kifejezik körük, tár­sadalmuk legmélyebb problémáit, s előremutatva az általános és örök em­beri jogokért szólalnak fel művészetük­ben. E művészek legldválóbbjai közé tar­tozik — Hollandia és az európai kul­túra történetének egyik mérföldköve — Rembrandt Harmensz van Rijn. 350 éve született 160R július 15-én a hol­landiai Leidenben. Apja molnár volt, a 6 testvér közül őt taníttatták. 14 éves korában a leideni egyetem humanisz­tikus tanulmányait abbahagyja, festő akar lenni. Közepes jelentőségű festők mellett megtanulja a képszerkesztés törvényeit, megszerzi a szükséges mes­terségbeli készséget, tanulmányozza a reneszánsz klasszikusait, önálló mun­kásságát szülővárosában kezdi meg, majd, mint már elismert festő Amsz­terdamba költözik. Vagyonos polgár­leányt Saskia van Uylenburghot felesé­gül véve, boldog házasság, hírnév, jó­mód teszi az életét harmonikussá. A hí­res festő és műgyűjtő házát szívesen ke­resik fel a jóbarátok s a város vezető polgárai. Pályája magasba ívelését tra­gikus események törik meg. Éjjeli őrjá­rat című képét elégedetlenséggel fogad­ják a megrendelők. Felesége 1042-ben meghal. Árverésen vagyona, műkincsei dobra kerülnek. Életének második korszaka szegény­ségben Amszterdam külvárosában foly­tatódik. Két ember szeretete védi gon­doktól, hitelezőktől: Titusz fia és hűsé­ges házvezetőnője, társa: Hendrickjo Soffels. E külvárosi környezetben a mű­vészetében újra és újra megjelenő téma veszi körül: szenvedők, koldusok, bete­gek, szegények. Festői és emberi célkitűzéséit töretle­nül követte mindvégig. Rembrandt kora a drámai és mozgalmas jeleneteknek kedvez, de őt elsősorban az ember mint egyén érdekelte: korának divatia. a tö­megízlés ettől el nem térítette. Megren­delései gyérülnek. így hal meg kortár­saitól mellőzötten, elfeledve, szegényen. Festészetének témaköre gazdag: sok önarckép, arckép, csoportarckép, bibliai és mithológiai tárgyú kömpozició, csend­élet, tájkép, életkép és rengeteg tanul­mány, vázlat maradt utána. Festményei az éles megfigyelő szemén át tolmácsol­ják az ember belső életét, jellemét, sor­sát. Képeinek térfelbontó és térkitöltő eszköze a fény és árnyék játéka, amely láthatatlan forrásból eredve suhan át a téren, megcsillan a testrészeken, a ru­hák selymén, villan az ércen, puha, me­leg, átvilágított árnyékba burkol egyes részleteket, és sejtelmes félhomályba bo­rítja a hátteret. Képei barokkos dinami­káját e fény-árnyékellentét adja. Első csoportarcképe a »Tulp doktor anatómiai leckéje« emeli a leghíresebb festők közé. Sok képe őrzi boldog házas­sága emlékét: Saskia gyakori modellje. Gondtalanul, mulatozva tekintenek a nézőre kettős arcképükből. Bibliai té­máinak megválasztására jellemző, hogy szívesen nyúl azokhoz a részekhez, ahol igazságtalanság vagy az ártatlanul szen­vedők keltenek részvétet, mint a »Sám­son megvakltása«, »Keresztelő János le­fejezése«, »József és Putifárné«, »Zsu­zsanna és a vének«, — vagy megindító emberi érzések szólalnak meg, mint a »Tékozló fiú«, »Jákob áldása«, »Vak Tó* biás« c. képén. Amszterdam külvárosé* nak nyomorultjai veszik körül Jézus alakját a híres »Százforintos lap«-on* Gyermekkorának, majd magányos sétái* nak tájai, szélmalmai kelnek életre réz-' karcain. Élete törését bevezető »Éjjeli őrjárat« c. csoportarcképétől a megrendelő Lö­vészegylet tagjai nem az ő értelmezésük szerinti arcképet kapták. A 19 négyzet- méteres vásznon a mester mozgalmas cselekménnyel kapcsolja össze az alako­kat, amint egyesek fénytől kiemelve, mások homályba veszve kivonuláshoz csoportosulnak. Élete második, szegény korszakában sem enged a korízlés olykor sematikus megoldásokat előnyben részesítő kívá­nalmainak. Művészetében mindinkább egyszerűbb eszközökkel él, tartalmilag bensőségesebb, mélyebb; technikája szé­lesebb, festőibb, átfogóbb. Erről tanús-- kodnak késői alkotásai: — önarcképei,. Hendrickje portréja, a »Körmét vágó öregasszony« és mások. Művészetében érvényesíti az olasz re­neszánsz örökéletű tanulságait és folyta­tója, kiteljesítője a németalföldi művé­szet haladó hagyományainak. Művésze­tének eredményei korának stílustörekvé-' sei fölé, a művészettörténet nagy rea­listái közé emelik. Dr. Bakkay Tiborné. a TTIT tagja

Next

/
Thumbnails
Contents