Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

Topább Javítják a munkavédelme!

Lényegesen egyszerűsítette a Minisztertanács a tanácsi és mezőgazdasági tervezés rendszerét

A Minisztertanács ülése

A Minisztertanács keddi ülésén a tanácsi és a mezőgazda- sági tervezés egyszerűsítéséről tárgyalt.

A Minisztertanács megállapította, hogy a tanácsi tervek kidolgozásában és végrehajtásában csak korlátozott mértékben érvényesült a tanácsok kezdeményező szerepe: a tervek kevéssé épültek a helyi szükségletekre és adottságokra. Ezért a Minisztertanács határozatában jelentősen növelte a tanácsok és a tanácsi végrehajtó bizottságok hatáskörét a tervezési és a gazdálkodási kérdésekben.

Már az 1957. évi tervjavaslat kidolgozásához a tanácsok részére központilag csak a legfontosabb tervfeladatokat hagyják jóvá. A tervjavaslatot a tanácsi gazdaság minden ágazatára és minden tervfejezetéfe — az al- sóbbfokú tanácsok javaslatainak figyelembevételével — a megyei — a fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai készítik el. A tanács által kidolgozott tervjavaslatot a végrehajtó bizottság közvetlenül a Minisztertanácshoz nyújtja b*.

A tanácsok tervezési jogának kiszélesítésével azonban nem csökken a minisztériumok felelőssége: az egyes tanácsi szak- igazgatási szervek tervezési munkájának irányításáért és ellenőrzéséért továbbra is felelősek az illetékes miniszterek. A tanácsi tervezőmunka megfelelő színvonalának biztosítása végett a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a tanácsok mellett állandó bizottságokként »terv- és gazdasági bizottságok« alakuljanak;

Lényegesen egyszerűsítette a Minisztertanács a mezőgazdasági tervezés rendszerét. Az állami gazdaságok a tervezés eddigi kötöttségének csökkentése érdekében a jövőben csak értékesítési terveket kapnak és munkaügyi terv helyett összbéralapot állapítanak meg számukra. A határozat értelmében a termelőszövetkezetek és a községek — a kenyérgabona vetésterületének kivételével — csak értékesítési tervet kapnak. A terv például nem az elérendő tehénlétszámot írja elő, hanem az állam részére átadandó tej mennyiségét. Az új tervezési rendszer továbbá lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek és a községek dolgozói

sokkal inkább a helyi sajátosságoknak megfelelően fejlesszék gazdaságukat.

A Minisztertanács a tervezés egyszerűsítésének egyes kérdésein kívül megvitatta a munka- védelem helyzetét az iparban és a mezőgazdasági üzemekben. Megállapította, hogy a munka- védelmi helyzet alakulása — bár

egyes területeken javulás mutatkozik — még mindig kedvezőtlen. Ezért megbízta a Bér- és Munkaügyi Tanácsot, s felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkavédelem további javítására készítsenek javaslatot és dolgozzák ki a munkavédelmi jogszabályok egységes rendszeréti

Megkezdődött e Szovjetül Legfelső Tanácsának ülésszaké

MegÉplázédnak a nyugdijak a Szovjetunióban

Moszkvában megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka. Az ülésen Bulganyin élvtárs, a Minisztertanács elnöke ismertette az állami iiyugdíjtörvény-terve- zetet. Ebben hangsúlyozta, hogy az állami nyugdíjtörvény-javaslat gyökeres javulást irányoz elő a nyugdíjügy terén. A Szovjetunióban a társadalombiztosítási összegekből fedezik a nyugdíjakat, az ideiglenes munkaképtelenség esetére szóló segélyeket, valamint a betegségek megelőzését szolgáló intézkedéseket, s a dolgozók üdültetését, szanatóriumi kezelését. 1955-ben a társadalombiztosítási költségvetés terhére 5,3-szer annyi nyugdijat fizették ki, mint 1940-ben.

A nyugdíjtörvény számos intézkedése már elavult. A fennálló szabályok többsége még a 30-as évek elején keletkezett. A munkások és alkalmazottak bére azóta jelentősen emelkedett. Az általános nyugdíjkategóriákon, belül szintén nagy különbségek mutatkoznak. Ennek következtében a nyugdíjasok nagy része ma alacsony nyugdíjat kap, bizonyos dolgozók kategóriái viszont, köztük olyanok is, akik dolgoznak és még nem öregek, indokolatlanul magas nyugdíjat élveznek. Az állami nyugdíjtörvény-javaslat megjavítja a nyugdíjellátást és kiküszöböli a hiányosságokat;

A továbbiakban Bulganyin elvtárs ismertette a nyugdíjak javasolt összegét. Ennek értelmében általában megduplázódnak a nyugdíjak a Szovjetunióban,

Egyezmény az Egyesült Atomkutató Intézet megszervezéséről

A TASZSZ közli az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányainak egyezményét az Egyesült Atomkutató Intézet megszervezéséről. Ez az intézet munkásságát alapokmány alapján fogja végezni. Az alapokmány tervezetét az intézet igazgatóságának kell kidolgoznia, és az intézet tagállamai kormányainak kell megerősíteniük. Az Egyesült Atomkutató Intézet jogi személynek számít és ennek jogait élvezi. Az intézet székhelye a Szovjetunió ka- linyini területe. Az Egyesült Atomkutató Intézet tagjai az egyezményt aláíró államok. Minden tagállam évenként bizonyos pénzösszeggel járul hozzá az intézet fenntartásához, az intézet keretében újabb tudományos kutató létesítmények építésére és részt vesznek az intézet anyagi ellátásában. A fenntartási költségekhez a Magyar Népköztársaság 4 százalékkal járul hozzá.

— A Hazafias Népfront kiskörei járási bizottsága csütörtökön délelőtt tartotta egyesítő értekezletét; A népfront-biZottsági tagok, valamint a jövőben a népfront-mozgalom keretein belül tevékenykedő nő- és békemozgalmi aktívák helyesléssel fogadták az egyesülést. Szász Károly elnöki beszámolójában megdicsérte és követésre méltó példaként jellemezte a kiskőrösi, a soltvadkerti, a csengődi és a soltszentimrei népfront-bizottságok tevékenységét,

— MOHOSZ megyei értekezlet. A Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség megyei választmánya folyó hó 14-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel kibővített választmányi ülést tart a megyei tanács dísztermében. Napirenden a szövetség munkájának megyei helyzetét tárgyalják az elnökség beszámolója alapján. Az értekezleten a választmány mellett részt vesz a függetlenített apparátus, a Szövetséget segítő szervek vezetői, alapszervi elnökök és a legjobb aktivisták. —>

Megyei Elnökség.

— Cukrászda nyílt Herceg- szántón. A földművesszövetkezeti cukrászda megnyitásakor nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is megostromolták a helyiséget, (Bálán Miklós leveléből.)

— Virágos község. Ladánybene

főutcáján mindén ház előtt margaréta pompázik. Ezt a mozgalmat Lázár Mátyásné kezdeményezte. A virágpalántákat is ő adta; Jövőre már petónia is díszíti az utcát;

— A vásárlók kérésére ruhagyáraink változatos fazonú ruhákat és kabátokat gyártanak. Az új divat szerint háromnegyedes és hétnyolcados kabátok is készülnek.

•— Olcsó, használt motorkerék« párokat hdz forgalomba a bizományi Áruház Üllői úti telepe;

— Műanyagtanszerek kerülnek forgalomba az idei tanév kezdetén. Vízfesték palettákat, mappákat készítenek műanyagból.

— Kiskunmajsán nagy sikerrel játszotta a helyi «-Ifjú gárda- kultúrcsoport Schiller: „Ármány és szerelem'’ című színművét. A sikerhez nagyban hozzájárult a két főszereplő: Zs; Kéncsó Zsu* zsanna és Terbe Dezső szép alakítása. Majsa után másutt is bemutatják a színművet;

— A kunbaracsi 25 tagú tűz- oltótestület a járási versenyen a második helyezést érte el. Oklevelet és felszerelési tárgyakat kapott ajándékba.

—- Járási mezőgazdasági kiáb lítás nyílik Halason. A gimnázium épületében augusztusban megrendezendő kiállításra a kör« nyék termelőszövetkezetei éa egyéni gazdái viszik kiváló mezőgazdasági terményeiket,

— A szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskolában minden tanulóra 31 kg vashulladékgyűjtés jut. Különösen kiemelkedtek a gyűjtésben a II,/a, az V/a, és VIII/a osztály pajtásai. Egyénileg a legtöbbet Pusztai László Il/a osztály pajtása (13 q) gyűjtött, (Szabó László leveléből.)

»MM

Vártiatő időjárás pénteken estig)

változó felhőzet, több hélyen záporeső, zivatar. Időnként élénkebb észákl-északkeletl szél; A nappali felmelegedés délnyugaton kissé fo« kozódik, máshol alig változik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 21—27 fok között.

Ittasan kerékpározott hatan megsebesültek

Rádi László kiskunfélegyházi lakos ittasan ült kerékpárjára, emiatt egy gépkocsi elé lendült. Az autó elütötte, majd a fékezés következtében a villanyoszlopnak sodródott. Az ütközés erejétől a villanyvezeték is leszakadt, mely az oszlopnál várakozó Gró Ká- rolynét súlyosan megsebesítette, A gépkocsiban ülők is megsebesültek. Az ittas kerékpározásnak hat áldozata lett)

A vasúti átjáró és az ötkilométeres sebesség

Izsák Nándor, 28 éves budapesti fiatalember Jawa motor- kerékpárjával Kiskunfélegyházán a vasúti átjárónál nem lassított le az előírt sebességre, hanem 60 kilométeres tempóval száguldott a síneken. A motorkerékpár azonban elcsúszott a sínen és nekivágódott annak az oszlopnak, amely a veszélyt jelezte, A vezető megsérült. Kiderült, hogy Izsák Nándor hagy- mennyiségű alkoholt fogyasztott)

Forr, pexseg az élet

Illában tisztázódnak a vélemények és szűnik meg a bizonytalanság, de hány vélemény hangzik el addig, amíg határozott állásfoglalás születik egy- egy kérdésben. Nem egyszer hallja mostanában az ember: az élet így veti fel a kérdéseket. Felveti, de meg nem oldja. A megoldás a mi dolgunk. Főként manapság, amikor nem születik minden kérdésről központi határozat. Itt van példának okáért a falusi rehabilitáció, a középparasztok ügye. Olyan dolog ez, amit nem lehe\ a fővárosban, vagy a megyeszékhelyeken eldönteni. De ahhoz, hogy a községekben jól oldják meg ezt a -kényes« kérdést, — sokat adhat egy-egy elvi vita.

Igen hasznosnak tartjuk e tekintetből a Dunavecsei Járási Pártbizottság gyakorlatát, ahol is az elvtársak rendszeresen elvi vitákat rendeznek a községi párt- és tanácsi, valamint a különböző társadalmi szervek vezetőinek részvételével. Legutóbb a középparasztokhoz való Viszonyról cserélték ki egymás véleményét. Ez a Vita az életet tükrözte, olyan légkörben, ahol a községi vezetők érezték, hogy nem kioktatásra, hanem segíteniaka- rással, elvi véleménycserére hívta őket össze a járási pártvégrehajtóbizottság.

Kunszéntmiklős község pártbizottságának titkára, Andrási «ivtárs. mindjárt azzal kezdte

hozzászólását és ugyanez volt Gál elvtársnőnek, a járási tanács titkárának. véleménye is, hogy az emberek igénylik az ilyen elvi vitákat, mert nincs mit tagadni, tapasztalták, hogy a felsőbb gazdasági szervek vezetői az alsóbbakkal nem vitáznak, illetve nem politizálnak, csak a tényt, rendeletet ismertetik velük, aztán magukra hagyják őket, gondolván: csináljátok. Pedig politizálás, a vezetőkkel való személyes beszélgetések, és a nézetek vitában való tisztázása nélkül nincs meg a kérdések megoldásához a cselekvési öntevékenység, a szükséges felelősségvállalás és a terület ismeretének birtokában az önálló döntés.

Csapiár elvi árt, a járási tanács elnökhelyettese, érdekes, sokat vitatott kérdést boncolgatott. Elmondotta, hogy még napjainkban is tisztázatlan a kulákkérdés. Szerinte többhelyütt a községi vezetők még mindig csak a 350 aranykorona és 25 kataszt- rális hold földtől, nem pedig kizsákmányoló voltának alapos megvizsgálásától teszik függővé valakinek a kulák kilétét. Bebők elvtárs, Szalkszentmárton község tanácselnöke, úgy vélekedett, hogyha a párt és a tanács támaszkodik a tömegek véleményére, könnyebb és helyesebb lesz megoldani a középparaszt-, illetve a kulákkérdést. Ők például egész éjjel vitáztak rajta, hogy ki a kulák, meg ki a középparaszt, de nem mentek sokra magukban, hiszen közmegelégedésre csak egyenként, a néppel együtt lehet vizsgálat tárgyává tenni a döntést. Bebők elvtárs elmondása szerint nagy gondot okoz nekik, hogy többen vannak, akiket bár nem tartanak kutaknak, mégis fizetik a mezőgazda- ságfejlesztési járulékot,

Minden vitában van valami, ami jobban felkelti, feltüzeli az emberek érdeklődését. Itt ez Csapiár és Bebők elvtársak hozzászólása volt. Egész parázs kis vita kerekedett a félnapos vitán belül. Hiányolni ebben csak azt hiányoljuk, hogy a felszólalók nem kaptak olyan magyarázatot, amiből megérthették volna: a mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetése nem kritériuma annak, hogy valaki kulák-e vagy középparaszt. Ez tévesen elterjedt nézet, hiszen a járulékfizetés csupán azt jelzi, hogy valaki vagyoni helyzetében elérkezett addig a pontig, ahol már az állam, figyelmeztetve, többet kíván tőle, mint más egyénileg dolgozó parasztembertől. De attól még ez lehet egy becsületes, jómódú középparaszt, ha pedig kizsákmányoló múlt bizonyult rá, akkor kulák.

Így nyilvánvaló, hogy a hovatartozást esetenként kell eldönteni, éppen az volt nagy pozitívuma ennék a vitának, hogy a jelenlevők vallották és megértették: még az alapos, sokoldalú vizsgálat mellett is, ha a termelőszövetkezeti tagok és az agrárprolétárok többségének véleménye nem egyezik egy-egy középparaszt nevével, azt nem vehetjük le a kuláklistáról, mert akkor a másik nagy réteget tá- volítjuk el magunktól. Számolni kell azonban azzal is, hogy sok termelőszövetkezeti tagban és agrárproletárban egyéni szubjektív sértett érzelem vagy balos nézet van, ami gátolja őt egy- egy középparaszt sorsának elfogulatlan eldöntésében.

Hiba lenne azonban az

Is, ha ezeket a szélsőséges nézeteket vallókat vagy emberi önérzetekben a múltban megsértette- ket ledorongolnánk. Itt a követendő gyakorlat az, hogy a tsz- tagsággal és az agrárproletárokkal politikai meggyőző, nevelő munkával megértessük, ututtkon csak így fogunk előbbre jutni. Hiszen a középparasztság megnyerése nélkül nem tudjuk megvalósítani a falu szocialista átszervezését.

Hogy mennyire Indokolt ez a meggyőző eljárás, a falusi rehabilitáció során, arra Vámosné élvtárshő, a Hazafias Népfront járási titkára megemlítette, hogy sók esetben még azokban a termelőszövetkezetekben sem kapnak földjáradékőt a középparasztok, ahol egyébként erre anyagiakban már régebb idő óta mód lett volna. Halászná elvtársnő, kunszentmiklósi tanácselnök példát mondott el községükből, ahól a Vörös Csillag Tsz-ben és annak vezetésében a középparasztok nem kapják meg a tudásuknak megfelelő helyet, hanem szembetűnően félreállítják őket,

Szabadszállás község párttitká- ra, Bartal elvtárs pedig többek között arról is beszélt, hogy a község termelőszövetkezeteibe több középparaszt belépne, de a tsz-tagok és vezetők bizalmatlanok irántuk, idegenkednek tőlük és többen még most is ku- láknak tartják őket, pedig élet- és munkatapasztalatukra ugyancsak szükség lenne;

Igaz, hogy több községben már

folyamatban van annak felülvizsgálata, hogy ki a középparaszt és ki a kulák, — mégis egy-egy ilyen vita nagy segítség a további munkához, hiszen a vitán túl arról is szó van, amit Sarok elvtárs, a járási pártbizottság első titkára találóan jellemzett:

A középparasztok bizonytalansága és bizalmatlansága úgy szűnik majd meg, s úgy nő mázsában, literben és forintokban mérhető termelési kedvük, ahogy mi tényekkel győzzük meg őket arról, hogy nem máról holnapra, hanem egy életre szól a2 a bizalom, amellyel feléjük fordul a párt.

Befejezésül hozzátesszük, tanulságául az elmondott Vitának: ez is útja és módja annak, hagy a ma még egyénileg dolgozó parasztok mind közelebb kerüljenek majd ahhoz a gondolathoz, hogy felszámolják a régi, mégszokott gazdálkodási formákat és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjenek;

Sándor Géz*