Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-12 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG U MDF BACS KISKUK MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA HOGYAN DOLGOZNAK A FRANCIA BORTERMELŐK? Petőfi Sándor elvtárs nyilatkozata franciaországi tapasztalatairól XL ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Ara GO fii 1er 1956. JÚLIUS 12j.CS ÜTÖRTÖK Hz adóbevételi tervek teljesítésére! és a decentralizálásról tárgyaltak Solton Kedden fontos megbeszélésre jöttek össze a járási v. b. elnö­kök és a járási pénzügyi osztály­vezetők Solton. A napirenden a második negyedévi adóbevételi tervek teljesítésének értékelése, a harmadik negyedév előkészí­tése, valamint a tanácsok pénz­gazdálkodási és költségvetési jogkörének növelésével kapcso­latos intézkedések voltak. Mindkét napirend beszámoló­ját Varga Jenő elvtárs, a me­gyei tanács v. b. pénzügyi osz­tályának vezetője tartotta. Meg­állapította, hogy a második ne­gyedévi adóbevételi tervet csak 85.4 százalékra teljesítette a me­gye. E lemaradás oka nemcsak az adófelügyelők rendkívüli le­kötöttsége, hanem a XX. kon­gresszus egyes tanításainak té­ves értelmezése, az ebből szár­mazó liberális magatartás, az el­lenőrzések hiánya. Dicséretet ér­demelnek a bajai járás tanácsi, valamint pénzügyi dolgozói. A járás a rendkívüli természeti csapások ellenére teljesítette ter­vét. Jó munkát végzett a kalo­csai, valamint a dunavecsei já­rás is. Három város, Ba ja, Kalo­csa és Kiskunhalas szintén tel­jesítette tervét. Nagyon vissza­esett azonban a kiskunhalasi, valamint a kiskőrösi járás taná­csi és pénzügyi dolgozóinak munkája. Az adófizetők zöme ma már önként teljesíti kötelezettségét. Erre lehetőség is van, mert a különböző kedvezmények foly­tén a dolgozó parasztok bevé­tele évről évre növekszik. Ezt számokkal könnyű bebizonyíta­ni. Csak a begyűjtési felvásár­lás után kifizetett összeg ez év első öt hónapjában hatvan mil­lió forinttal több volt, mint. az előző év azonos időszakában. A törvényesség betartása nem­csak azt jelenti, hogy az állam­polgároknak biztosítjuk a jogo­kat, hanem azt is, hogy megkö­veteljük tőlük a kötelezettségek teljesítését. Az utóbbi időben e tekintetben sok helyen liberális magatartás tapasztalható. Nem szorgalmazták eléggé a hátralé­kok befizetését pénzügyi dol­gozóink és ez az oka annak, hogy míg az elmúlt év azonos időszakában huszonhét millió forintot fizettek be a hátralé­kokra, addig az idén az első fél­évben csak tizenhat milliót. Nehezíti a munkát, hogy egyes járásokban kétes elemeket vet-» tek fel adóügyi megbízottnak. Ezek munkáját nem ellenőriz­ték, ezért sokszor hónapokig — a kalocsai járásban az e^yik adóügyi megbízott hat hónapig — több ezer forintot elsik­kaszthattak anélkül, hogy rájöt­tek volna. Ezek az esetek le­rombolják az állami szervek hi­telét az adózók előtt, lazítják az A napokban tért haza francia- I országi útjáról Petőfi Sándor ■ elv társ, az MDP Bács megyei bizottsága mezőgazdasági osztá­lyának vezetője. Több mint két­! hetes külföldi útja során beha- I tóan tanulmányozta a franciaor­szági szőlőtermelés gépesítését és a művelés módszereit. Tapaszta- ! tatairól az alábbiakban számolt I be az MTI munkatársának: — Franciaország a világ leg- 1 első bortermelő állama: egy fő­re eső termelése évenként több mint egy hektoliter. Ez a mi bor­termelésünknek mintegy, két és j félszerese. Franciaországban hek­táronként 45 hektoliter az átla- I gos termés, szemben a mi 30 ■ hektoliteres átlagos hozamaink­kal. Még a francia gyarmatok, például Algír bortermelése is eléri, sőt meghaladja a mienkét. I Emellett jóval olcsóbban termelnek : nálunk egy hektár szőlőterület I megművelése, ápolása évenként 140 munkanapot vesz igénybe, ugyanezt a franciák 21 nap alatt elvégzik. — Nyilvánvaló tehát, hogy számunkra nagyfontosságú a francia tapasztalatok tanulmá­nyozása. Ez azért is szükséges, mert Franciaország — annak el­lenére, hogy boraik a miénkénél gyengébb minőségűek — igen erő§ konkurrensünk lehet a vi­lágpiacon, éppen termelésük ol­j csósága miatt. Miért eredményesebb a fran­cia bortermelés a miénknél? — Meggyőződtem arról, hogy Franciaországban a szőlőterme­lés valamennyi munkafolyamata — a metszésen és a szedésen kívül — teljesen gépesített. ; A karózást, kötözést teljesen ki­küszöbölték: uralkodóvá vált « sodronyos művelés. Mi Izsákon, Kunfehértón kísérletezünk ezzeí a módszerrel és igyekszünk mi­nél nagyobb mértekben elter­jeszteni. Ezzel megtakarítjuk a sok faanyagot emésztő karót és a drága pénzért külföldről im­portált raffiát. A francia szőlőművelők or­szágszerte alkalmazzák a Derot márkájú kistraktort. Ez egy 22 lóerős, különböző sortávolságok­ra állítható, alacsony gép, súlya mindössze 4,5 mázsa. Á gyakor­latban kitűnően bevált, Loire és a Champagne vidékén magam is megfigyeltem működését: az ol­dalára szerelhető munkagépek­kel a szőlőművelésben előforduló valamennyi munkát elvégez a legkülönbözőbb talajokon, hegyi S lejtőn és síkságon egyaránt. ’Óránként 1 hektár talajforga- ’tást, vagy kultivátorozást képes 'elvégezni, s ugyanennyi idő alatt fnégy és fél hektárnyi szőlőt per- • metez. Kiválóan használható i trágyaszállításra, és a leszedett ; szőlő szállítására is. Ezt a gé- jpet főleg a nagy szőlőbirtokokon és kulákgazdaságokban használ­ják, a kisgazdák rendszerint bér- ! be veszik innen. Emellett a kis- I gazdaságok használnak egy má- isik, 15 lóerős, 4 hengeres Re- J nault-motorral működő kis trak- Itort, amelyből évente 6000 dara- jbot gyártanak. Ez az alacsony, f mindössze 80 centiméter széles [gép szintén valamennyi munka 'elvégzésére alkalmas. I Külön kívánok szólni : a permetezőgépekről. [Nálunk még mindig azokat a ? kisteljesítményű, ósdi hátiper- jmetezőket használjuk, melyekkel [egy nap alatt alig 1 holdat tu- Idunk permetezni. Franciaország­iban ezeket a permetezőket már [régen elfelejtették. Általában (nagyteljesítményű, nagy nyomás ! alatt, sűrített levegővel dolgozó ■ gépeket használnak, melyek gépi .vagy fogatos vontatásra egy- íaránt alkalmasak. Kiválóan oszt­ják el a védekezőanyagot a nö­állampolgári fegyelmet, még akkor is, ha ezek a bűnözök, ha késve is, de elnyerték méltó büntetésüket. Sokkal gondosabban kell te­hát az adóügyi megbízottakat kiválogatni a jövőben. Becsüle­tes egyéneket kell alkalmazni. Mostanában sokat beszélünk a takarékosságról, a költségek csökkentéséről, mégis még egy­két járásban pazarlás tapasztal­ható. Indokolatlanul növelik a behajtási költségeket, nem egy­szer sétakocsikázásokkal. Ilyen tapasztalat volt legutóbb a kecs­keméti járásban. (Folytatás a 2. oldalon.) Megérkezett az éj búza a malmokba Szerdán délelőtt megyénk több állami gazdasága és termelőszö­vetkezete beszállította az űj bú­zát Kalocsa és Kiskunhalas mal­maiba. A kalocsai Margit Malom dolgozói ünnepélyesen fogadták a Hildpusztai Állami Gazdaság­ból érkezett 40 mázsa kitűnő mi­nőségű új búza első szállítmá­nyát. A kiskunhalasi Vörös Ok­tóber Tsz 45 mázsa rozsot szál­lított a Kinizsi Malomba. Mától kezdve folyamatosan ér­keznek a gabonával megrakott vagonok Kecskemét, Kiskunmaj- sa. Baja és a megye többi mal­maiba, ahol a napokban teljes üzemben megindul az új kenyér- nckvaló őrlése. VWVWwWS'­Telnek a raktárak, szállítják a kesiYémekvalót a begYájtőlielyekre A bajai járásban az árpa cscplése befejezéshez közeledik. Nem egy termelőszövetkezet, az egyéni gazdák egész sora, beadási kötelezettségük teljesítését megkezdték. Csávolyon elsőnek a Ha­ladás Termelőszövetkezet tett eleget árpabeadási kötelezettségé­nek. A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság garai, cérnaháti és bácsborsódi üzemegységeiben a kombájnok eddig 275 hold rozs és 109 hold búza aratásával végeztek. I-Iáy József, a szocialista munka hőse, 150 hold termés betakarításával végzett. Gyorsbe­adásként 480 mázsa kenyérgabonát már útnak indítottak a gaz­daságból. A Csátaljai Gépállomás körzetében a kombájnok és az arató­gépek az árterületeken is megkezdték a búza, valamint a rozs aratását. A kiskunhalasi Uj Élet Termelőszövetkezet 16 mázsa rozsot adott be szerdáig, és ezzel 100 százalékig eleget tett rozsbeadási kötelezettségének. Kedden délelőtt egy csinos csehszlovák autóbusz kanyarodott be a budapesti útról a Béke-szálloda elé. Hu­szonkét utasa várako­zástéli izgalommal szállt le, hogy rövid sétájuk során gyűjtött tapasztalatokat, élmé­nyeket majd otthon, Szerdahelyen elmesél­hessék férjeiknek, fe­leségeiknek, család­juknak; mit láttak a hír szárnyán hozzájuk is eljutott Hírős Város­ban. Tolmácsot akar­tunk keresni, de hiába. Mind a huszonketten tudtak magyarul. Duhan Frantisek új­ságírót, a szerdahelyi járás »Szövetkezeti Falu« című lap munka­társát kértük meg, hogy tájékoztassa olva­sóinkat jövetelük cél­járól. — A Járási Nemzeti Bizottság kultúrcso- portja a napokban meghívást kapott a Magyarországi Szlová­kok Szövetségétől, hoau Húsz perc Kecskeméten látogassunk el orszá­gukba, és a szlovák­lakta falvakban, váro­sokban rendezzünk kultúrműsort. A meg­hívást, örömmel elfo­gadtuk. Tótkomlóson, Békéscsabán és a Pi­lis-hegység tót falvai­ban fogjuk előadni Ru­dolf Kazik egyik leghí­resebb és otthon is nagy sikert aratott színdarabját. Hupka Antont, a da­rab rendezőjét most kivételesen nem a drá­ma rendezésének ne­hézségeiről kérdez­zük, hanem azt sze­retnénk tőle megtud­ni, Csehszlovákiában milyen magyar színda­rabokat, filmeket lát­tak? — Nagyon népszerű színmű nálunk Urban Ernő Tűzkeresztsége, lláy Gyula Élet. hídja. Telt házakkal játsszák mozijaink a Latabár- filmeket, a vetítés vé­gén tapssal köszöntöt­tük a nemrég bemuta­tott Körhinta című fil­met. Kollégánkkal, Duhan Frantisekkel betérünk egy fél deci kecske­méti barackpálinkára a Nagykőrösi utcai Népbüfébe. — No ez igen! — hallottuk az elismerést. A barackot jóféle piros bor követte. Ennek már csak két pohár után járt az elismerés, ugyanis kedves vendé­günk oly gyors ütem­ben hajtotta le az első pohár tartalmát, hogy azt rögvest követnie kellett egy másiknak. — Csak a sörük rosz- szabb a mienknél — mondta Frantisek ko­mor arccal, nyakig bcletemetkezve egy »krigli« . sör habjába — ha , ittak volna már Prágai vagy Pilzeni sört!... Hu, micsoda zamata van annak! Binková Máriával egy gyors kirakatszem­lét tartottunk. Külö­nös tetszést arattak ennél az egyszerű du- naszerdahelyi asszony­nál kardigánjaink és — hát hogy úgy mond­jam — az intimebb női ruhadarabok. Bin­ková elvtársnő dicsé­rettel illette az Állami Árúház gyönyörű kira­katait és az élelmiszer­rel dúsan megrakott Népbüfé kirakatot. Csodálkozott városunk nagy forgalmán is. Újdonsült idegenve­zetőhöz illően kedves barátainknak röviden elmondtam a városhá­za történetét, beszá­moltam Kecskemét ha­talmas fejlődéséről. De sajnos, búcsúznunk kellett, az autóbusz in­dult tovább Békéscsa­ba, és Tótkomlós felé. Bis. vényen és emellett mintegy 30 százalékot takarítanak meg a védekezőanyagból. Ami a francia szőlőtermelők helyzetét illeti, elmondható, hogy ilyen fejlett technika es nagyarányú termelés mellett sem rózsás az életük. Általában értékesítési gondokkal küzdenek. A szőlőtermelés hasznát a köz­vetítő kereskedelem fölözi le: azért a borért, amit az üzletek­ben 200 frankért árulnak, a ter­melő csak 20 frankot kap. A ka­pitalista felvásárló és értékesítő szövetkezetek csak meghatáro­zott mennyiség átvételére köt­nek szerződést a parasztokkal, s így igen sok bor eladatlan ma­rad. A Francia Kommunista Párt igen következetesen védi a szőlősgazdák érdekeit. A közel­múltban például a kommunista képviselők kiharcolták, hogy az állam felvásárolja a termelők bortartalékait. Mivel az így ösz- szegyűlt nagymennyiségű bort nem tudták értékesíteni, az ál­lam kénytelen volt sokat ingyen szétosztani Párizs szegényei kö­zött. A mezőgazdasági gépgyár­tás tőkései is rendkívül elége­detlenek a kormány politikájá­val. A francia belföldi piac már túltelített, s nem tudják eladni gépeiket. Ugyanakkor most az amerikaiak megvásároltak ’ egy francia traktorgyárat, mely évenként 20 000 univerzál trak­tort fog gyártani. Ez mélységesen felháborítja a mezőgazdasági gépgyártásban érdekelt tőkése­ket, akik sokkal okosabbak, mint kormányzó politikusaik: nagyon szívesen fogadtak bennünket, amerre csak jártunk, ök nagyon is szívesen kereskednének a ke­leti államokkal és a népi demo­kratikus országokkal, számukra ez szinte létkérdés. A franciaországi tapasztalato­kat most összegezzük. Ami jót tapasztaltunk, azt feltétlenül hasznosítani kívánjuk itt Bács megyében, ahol termő­területünk 5 százalékán terme­lünk szőlőt, s ez közel annyit jö­vedelmez, mint a többi 95 száza­lék terület egyéb termelése. Kor­mányzatunknak javasolni fog­juk. hogy az őszi mezőgazdasági kiállításra hívjuk meg azokat a francia cégeket, melyek a fen­tebb említett szőlőművelő trak­torok és permetező gépek gyár­tásával foglalkoznak. A magyar szakembereknek ez jó alkalom lenne arra, hogy megvizsgálják a szőlőművelés gépesítésének le­hetőségeit hazánkban. Javasolni fogjuk, hogy állítsák le az el­avult, kezdetleges háti permete­zőgépek gyártását és térjünk át a Franciaországban használatos típusok gyártására. A szőlőter­melők között széleskörű felvilá­gosító munkát kell végeznünk a sodronyos művelés elterjesztése érdekében, amely olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a termelést. Tapasztalatainkat összegezve megállapíthatjuk, hogy borter­melésünk jelenlegi színvonala mellett is előkelő helyet foglalunk el a világ bortermelésében. Adott­ságaink kiválóak ahhoz, hogy ne csak utolérjük, hanem túl is szárnyaljuk a franciák eredmé­nyeit, hiszen a mi boraink mi­nősége jobb, a világpiacon is ke­resettebbek. Minden lehetősé­günk megvan a gépesítés nagy­arányú növelésére is, hiszen a gépesítés jelenlegi színvonala mellett — mint azt a francia példa mutatja — a szőlő kevés­bé munkaigényes növény, mint a kukorica. Ez az egyetlen mód­ja annak is, hogy magas színvo­nalú, nagyüzemi gazdálkodásban virágoztassuk -fel szőlőtermelő kultúránkat — fejezte be nyi­latkozatát Petőfi öáíidor.

Next

/
Thumbnails
Contents