Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! „ISI Y UGHÄTÄTLAN" EMBEREK... HZ MSP BfiCS-KTSKUH MEGYEI BIZOTTSÁG« ÉS G MEGYEI TABACS UPJB XI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Ara SO fillár 1956. JÜLIL'S 11. SZERDA Elindult esz első harackszállítinány Kecskemét köraiyékéről Emberemlékezet óla nem volt ilyen gyenge termes » híres Kecskemét környéki baracko­sokban. A fagykárt szenvedett barackfák csak töredékét adják a megszokott termésmennyiség­nek: évenként 1200 vagon sárga­barackot szállítanak a megye- V.-~iiWVVWWWV gyümölcskertjeiből, az idén csak legfeljebb 30 vagonra való kós­tolót szállíthatnak a piacokra. Az első szállítmányt már út­nak indították. Kedden estig 1,60 mázsa kajszibarackot indí­tottak útnak a főváros felé. Burghordt lózsef 110 hold gabonát aratott le gépével Kilenc aratógéppel és négy kombájnnal segíti a gabonabe- takarilást a Kiskunhalasi Gép­állomás. A vizes, süppedős ta­lajok kemény próba elé állítják a gépek kezelőit. Különösen so­kat süllyednek a kombájnok. A négy gép teljesítménye a myílt hét végéig 100 hold körül moz­gott. 25—25 holdas eredménnyel Müller Imre és Szálai Sándor az első a kombájnosok verse­nyében. Az aratógépek vasárnapig mintegy 500 hold gabonát arat­tak le. Nagyszerűen dolgozik Burghardt József, aki a balota- szállási Petőfi Tsz-ben az árpa után jelenleg a rozsot aratja s \ Az idén is megren- l : de zik o hírős vásárt t i I Augusztus 20-an ujva meg- Î rendezik Kecskeméten a hírős I vásárt. Az előkészületek már Î megkezdődtek. Hasonló lesz a [ tavalyihoz, de talán még gaz­dagabb. vidámabb, hangulato­sabb. Árucikkből, újdonság­Í ból mindenesetre nem lesz | hiány. —t+n*t******4fit******t+1«»*»♦♦»»**«♦*■* eredménylapján már több, mint 110 hold szerepel. A kiváló trak­torosnak eszerint nem sok hi­ányzik terve teljesítéséhez. A kombájnok és aratógépek nyomában mindenütt traktor jár. A gépállomás eddig mint­egy 220 hold tarlóhántást vég­zett el, ebből 188 hold másodve­tés alá történt s legnagyobb­részt földbe is került a tarló­vetés. Megindultok o cséplőgépek Alig van már lalponlévő ár- pavefes a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteiben. Az árpa jórészét levágták a kombájnok, másrészét az aratógépek. Szá­mos tsz-ben már búgnak a csép­lőgépek is, a fogatok egyenesen a dobra hordják a kévéket. A lajói Micsurin Tsz hétfőn 21 hold árpavetés termését csépel­te el, a Paprika Antal Tsz-ben egy nap alatt 270 mázsát eresz­tettek zsákba, a Vörös Október Tsz-ben 220 mázsa árpa van már a magtárban. Dolgozik a mag­tisztító a kunfehertói Vörös Haj­nal Tsz-ben is, ahol MIA-motor- ral meghajtott szállítószalag vi­szi a szemet a magtárba. Mesterhármas... Mester Ferenc a Kecskeméti Gépgyárban lakatos. A »nyug­hatatlan« emberek közé sorol­ják, s ezt azzal magyarázzák, hogy mindig kutat, töri a fejét, hogyan tudná megkönnyíteni a munkát, olcsóbbá tenni a ter­melést. — Aki keres, az talál — tart­ja a közmondás. Ö mindig ke­res, így hát talál is. Gyakori vendég az öntődében. A légdön­gölővei dolgozó kádasok pana­szolták neki: Nem tudjuk, mi az oka, de igen hamar eltörik a légdöngölő. Mester Ferenc tüzetesen meg­nézte, hogyan is dolgoznak vele a brigádok. Aztán eltelt néhány nappal, néhány éjszaka és meg­született a megoldás. Kiokoskodta, hogy a légdön­gölő nyak felerősítésére hasz­nált cső hosszú. Hövidebbet al­kalmazott, Megszűnt a törés. A másik kérése a kádasok­nak az volt: miként lehetne megoldani azt, hogy a légdön­gölő alumíniumfejében a vezető­szál elszakadása után az alumí­niumfejet ne kelljen eldobni. Mester elvtárs ezt is jól meg­oldotta. Rájött arra, ha kengyelt alkalmaz s ezt erősíti fel a verő­fejhez, akkor ha a vezetőszál el is szakad, gyorsan ki lehet cserélni, de nem kell újra ön­teni a verőfejet. A két újítása 16 000 forint megtakarítást je­lent államunknak. A harmadik ötletes elgondo­lás, a kőporolóra alkalmazott védőharang. A kőporolóból csak Német Demokratikus Köztársaság. Készül Derűn első szocialista utcája. A munkálatok a befejezéséhez közelednek. Az ansani vas- és acélmű (Kína) óriási vas­raktára. A nagymennyiségű acélszerkezeteket az ország különböző vidékeire szállítják. egy van. Ezt gyakran — öthe­tenként — kellett cserélni. Köz­ben sokszor el is romlott. Ezért jelentős volt a munkaidőkiesés. Mester Ferenc elhatározta, hogy megoldja ezt a problémát is. Si­került. Az új módszer beveze­tése óta félévenként kell csak a követ kicserélni. Ezért az újítá­sáért 1130 forintot kap majd; Egyelőre 200 forintot fizettek ki előlegképpen. L'i gép ax ikerltopasxió A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat Petőfi újítóbrigád­ja: Gyuska Mária, Sebestyén János, Forgács György, Vörös Gyula és Kéri Antal — arra vállalkozott, hogy valamilyen módon meggyorsítják a kopasz- tás munkáját. Fáradozásaikat siker koro­názta. Megalkották az iker- kopasztógépet. A gép haszná­lata azt jelenti, hogy a szezon alatt nemcsali meggyorsul a ko- pasztás. hanem olcsóbbá is vá­lik. Tavaly az idényben 50 dol­gozó kopasztott. Az idén az ikerkopasztógép segítségével 14 dolgozó is elégséges lesz. Feles­legessé válik a második és a harmadik műszak. Jelenleg az Élelmiszeripari Gépjavító KTSZ ügyes szakemberei szorgoskod­nak a gép elkészítésén. Való­színű, szeptember elsejére már kész lesz. A gép alkalmazású­val 412 000 forintot takarítanak meg. A pulp szivattyú Kriskó Anti bácsi öreg »bú­tordarab« az Alföldi Kecske­méti Konzervgyárban. Én nem hallottam még azt, hogy ne tudta volna megoldani, amivel megbízták. Igen sok ötletes gé­pet szerkesztett már. Nemrégiben Báli János laka­tos csoportvezetővel kötött szö­vetséget, a pulpszivattyú elké­szítését illetően. Ugyanis eddig a pulpot a betonmedencékből vödrökkel emelték ki és úgy töltötték a hordókba. Ez igen hosszadalmas, költséges és fá­rasztó volt. Egy mázsa pulpot 26 perc alatt mertek ki a beton­kádból. A két újító egy igen elmés szerkezetet készített, melynek segítségével percenként 180— 200 kilogramm pulpot tudnak kiszivattyúzni a betonmedencé- ből. Megkezdte » gabona gyop&bcadását a ttildpu^zíai Állami Gazdaság A sóstói Uj Elet Tsz tavalyi gabonából teljesítette a rozsbeadást Kitisztítva várják az új gabo­nát a Terményforgalmi Vállalat kiskunhalasi telepének raktárai. Hétfőn megérkezett az első ga­bonaszállítmány: a sóstói Uj Élet Termelőszövetkezet 16 má­zsa tavalyi gabonát adott be ez évi rozsbeadási kötelezettségé- uck teljesítésére. 630 kg árpát szállított a Paprika Antal Tsz is, cscplögéprcsz fejében. A hét fo­lyamán valamennyi termelőszö­vetkezetből várnak árpa- és rozsszállítmányt. 226 mázsa gabonára kötött értékesítési szerződést a Vörös Október Tsz Nagyon szép termést — 11 mázsát — ígér holdanként a kis­kunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet búzája. A tsz annak­idején 226 mázsa gabonát tervezett az állami kötelezettségen és a kiosztott mennyiségen kívül szabadpiaci értékesítésre. Ezt a fe­lesleget az államnak adják el, az előzetes szerződést meg is kö­tötték. A gabonáért több mint 50 000 forint vételárat, 45 mázsa korpát és 7910 forint értékű engedménnyel számított műtrágya­juttatást vagy mélyszántást kap a termelőszövetkezet. 66 asaiádi házat építenek az idén állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságai­ban az idén 16 millió forintot fordítanak kislakásépítésre és gazdasági épületek építésére. Év végéig 66 családi ház készül el. Ezek többsége kétlakásos iker­ház, melyek kényelmes, össz­komfortos otthont nyújtanak a gazdaság dolgozóinak. A Város­földi Állami Gazdaságban 12 ikerlakás alapjait raktak le. Az árvízkárt szenvedett Mohács­szigeten pedig 19 új lakásba köl­töznek be a gazdaság dolgozói Számos új épülettel bővülnek a meglevő gazdasági épületek, is. A Moháesszigeti Állami Gaz­daság rombadőlt gazdasági épü­leteit 2 millió íorint költséggel állítják helyre A megye legna­gyobb gazdaságában, Garán 200 vagonos tárolóhelyiség épül az idén, 1 Ritka vendége volt vasárnap a József At­tila Múzeumot ünnepé­lyes keretek között fel­avató községnek, Sza­badszállásnak: a költő nővére, Etuska. A haj­sátor már fehérbe bo­rult, a finom pókháló- szerű ráncok az eltűnt idő, a jóval több mint öl évtized nyomai; de a lelkes, tiszta fényű szemek fiatalos csillo­gása, kecses, könnyed mozgása, üde mosolya örök ellentéte az öreg­ségnek. Egész lényéből valami kedves báj, me­$ legség árad. Puszta lá­tás után alig hinné az ember, hogy nagyma­ma. Pedig az. Két uno­kája van, mindegyik Zsuzsáé, asszonylányáé. Két fia egyetemista. Ádám IV. éves elektro­mérnök hallgató, Péter színművészeti főiskolás, rendezőnek készül. Fér­je már nem él. A valóban kedves, bensőséges múzeum­avatás után együtt te­kintettük meg a József Attila kiállítást. Szeme könnyes-szeretettel si­mogatta az emlekeket. Valahogy nagyon meg­hatódva állt az em­ber mellette, és a leg­nagyobb magyar mun­kásköltő emléke előtt. De azért a beszélgetés, ha lassan is, akadozva is, megindult közöt­tünk. > — Ügy örülök, hegy ’ a szabadszállásiak ilyen > meleg szeretettel, ilyen Beszélgetés József Etuska val kedves figyelemmel őr­zik Attila emlékét. Nemhiába szívesen volt ő is Szabadszálláson. — Mikor járt itt At­tila? — kérdeztem. — Mikor is? Több íz­ben. Leghosszabb ideig 1919-ben. Akkor mind a ketten itt voltunk anyánk testvérénél, Pő- cze Imrénél. Talán ő volt hozzánk a legszí­vesebb. Felesége, Mes­ter Mari, Attila jólelkű »rézkontyú ángya« is sokat és szeretettel se­gített. ö versre is ih­lette öcsémet. Éppen a költő egyik képe előtt álltunk. A jiyomor, a szenvedés csak úgy sugárzott ró­la. önkéntelenül vető­dött fel hát a kérdésem: — Nem sok öröme volt Attilának, ugye? — Való igaz, kevés öröm jutott osztályré­széül. Legboldogabb ta­lán 1926. táján volt, Cagnes sur Meer-ben, a tenger mellékén töl­tött hat hetet. Itt fes­tette le Korda Vince, az ismert festő. Ezt a képét a közeljövőben hozzák majd haza. At­tila szakállt és bajuszt növesztett Párizsban, így szakállasán, baju­szoson és szép kék in­gében, amely oly érde­kessé tette egész lé­nyét, látta meg a festő a tenger partján sétál­ni, s ebben a pózban festette le. Párizsban a »Dyogenes«-ben, az emigráns lapban jelem meg Jut most elég vi­lág c. verse. Amikor hazajöttem, ezt a szá­mot magammal hoz­tam, a. határnál elvet­ték tőlem, a rendőrsé­gen azt akarták rám bi­zonyítani, hogy terjesz­tés céljából hoztam ma­gammal. József Attila egyik verses kötetét néztük. A megsárgult lapok régi kiadásból valók, az írott sorok azonban frissen hatottak. A köl­tő forradalmiságáról, osztálya szeretetéröl tanúskodtak. Kértem Etuskát, mondjon vala­mit Attila forradalmi­ságáról is. — Forradalmiságáról újat mondani nehéz. Talán annyit, hogy so­káig nem is tudtak Attila párttagságáról, erről nekem sem szólt. Azt tartotta, hogy o. párttagsággal nem di­csekedni kell, hanem harcba indulni. Állan­dóan képezte magát, a Töke volt a bibliája. Az élet értelmét vesz­tette el, amikor kizár­ták a pártból. Ez olyan végzetszerűen hatott rá. mint a mama ha­lála. — Ugye, ő nagyon szerette az édesanyját? — Igen, S mégis oly hosszú ideig hallgatott róla. S ez nekem na­gyon fájt. Egyszer meg is mondtam neki: »-At­tila, miért nem írsz a mamáról?« Egy darabig némán nézett, s rövid idő múlva megszületett a Mama. tgy, kedves, fiatal barátom — mo­solyodon el —, a Ma­rnának tulajdonképpen és vagyok a papája. Még jó ideig beszél­gettünk. Hallottam sok érdekeset, amit most helyszűke miatt nem közölhetek: talán majd más alkalommal. Csak még annyit: nagyon meghatotta őt az a lel­kes buzgalom és hálás kegyelet, amellyel őriz­zük és ápoljuk a nagy proletqrköliő emlékét. Ezúttal mond köszöne­tét Tóth Lászlónak is, akitől Bicliczki Sándor ünnepi beszédében idé­zett: — »Kedves Tóth László, ismeretlen is­merősként nagy szere­tettel üdvözlöm, és sze­retném, ha adódna al­kalom a találkozásra, József Etelka.« Reméljük, kedves József Etelka, ez a kí­vánsága teljesedik. Mi is szeretnénk találkoz­ni még Önnel, mert ez Ön kedves alakja őt, Attilát is elénk vará­zsolja. Ezért is búcsú­zunk így: a viszontlá­tásra. Somogyi György A Hildpusztai Állami Gazda­ság dolgozói lapzártakor jelen­! tették, begy megkezdték a ga I buna gyorsbcadásál.

Next

/
Thumbnails
Contents