Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

YUÀÔ PROlSTÁRJAt EGYESÜLJETEK f , Eltűnik a múlt az üzemnek ezen a részén is AZ HOP BACS-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ara SO fillér 1936. JÚLIUS 10. KEDD Megyénk egész területén megkezdték a búza aratását A tartósnak ígérkező nyári meleg beálltával megyénk egész területén kasza alá érett a búza­termés. Az új kenyérnekvaló betakarítását már minden köz­ségben megkezdték. Eddig a bú­za vetésterületének mintegy 10 százalékáról aratták le a ter­mést. Lcgelőrehaladottabb a bú­za aratása a Bácska vidékén, és a bajai járásban. Az utóbbi he­lyen már 300 hold búzát arat­tak le. Az átlagos termés itt 10—20 mázsa. A járás területén 33 kombájn dolgozik. A garai Vörös Csillag Tsz búzatábláin már 80 holdon keresztben áll a termés. Megkezdte a búza ara­tását az érsekcsanádi Vörös Csillag Tsz is, melynek egész vetésterületét elborította annak­idején a Duna áradása. A víz- öntötte területeken aratógépek vágják a búzát, amely 9 mázsát tizet holdanként. A császártöltési termelőszö­vetkezetek sikeresen dacolnak a kedvezőtlen időjárással szem­ben. A Kossuthban ma 40 hol­don befejezik a rozsaratást is. Az őszi árpatarlót azonnal fel­szántották és nyári vetésű bur­gonyával vetették be. A termelő- szövetkezet őszi árpabeadási kö­telezettségét, amely 16 mázsa 87 kiló, ma teljesíti. Félreértés ne essék Nemcsak halljuk, de tapasz^ táljuk is, hogy a XX. kongresz- szus demokratizmusát ^alsóbb állami szerveink több helyütt tévesen értelmezik az állampol­gári kötelezettségek teljesítésé­vel kapcsolatosan. Ügy véljük, feladataink részle­tes targyalasa nem egy cikk ke­retébe való. Részben ezért, rész­ben pedig az érthetőbbség ked­véért csupán egy kérdésben kí­vánunk állást foglalni, s ehhez elöljáróban idézetet közlünk a Népújság vasárnapi számából: *A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén hangoztat­ták. hogy továbbra is szorgal­mazni kell az állat- és állati termékbegyűjlést, a jó eredmé­nyek ellenére, mert a megyében mintegy 26 000 hátralékos van jelenleg is.. .* Megyénk dolgozó parasztsága, az egyes gazdálkodó megenged­heti magának, hogy csak a gaz­dasági év végén készítsen szá­madást. Az ilyen gyakorlat azon­ban párt és tanácsi vezetőknél igen téves szemlélet. Téves, mert az állam nem égy család, hanem egy egész ország gazdája, s mint ilyen, csak abban az esetben tölti be mindjobban funkcióit, ha hétről hétre, hónapról hónapra, évnegyedről évnegyedre, újból és újból számba veszi erőit, tar­talékait és reális anyagi forrá­sait. A jó vezetés elengedhetetlen feltétele az országos számvetés, hiszen nem kis gond előterem­teni, vagy biztosítani több millió ember, egy egész ország minden­napi kenyerét, élelmiszerszük- ségletétj Ahhoz azonban, hogy tllamunk mindezt biztosítani tudja, elsősorban a bérből és fi­zetésből élő dolgozó millióknak, de az egész országnak — ren­delkeznie kell a közellátás kielé­gítéséhez feltétlen szükséges készletekkel. A kenyeret, húst, zsírt, tejet, állati termékeket va­lahonnan elő kell teremtenie. Ennek pedig egyik alapja és forrása a begyűjtés, de nemcsak globálisan, hanem az alkotmá­nyos állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésének megkövetelé­sével, teljes egészében is. Teljes egészében, és ezt szük­ségesnek tartjuk ismételten hangsúlyozni, hiszen mind a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának szombati ülése, mind pe­dig saját tapasztalataink figyel­meztetnek: jó eredményeink mel­lett e tekintetben közel sincs minden rendben megyénkben. Egy sor községben beszélget­tünk erről tanácsi vezetőkkel és meg kell mondanunk, hogy vét­kesen téves elmélet terjedt el a begyűjtés tekintetében a mi al­sóbb vezetőinknél. Félreértés ne essék: nem a mindenáron való elszámoltatás­ra akarjuk felhívni • községi és járási vezetőink figyelmét, de szót emelünk az ellen a téves és liberális elvi álláspont ellen, amely szerint begyűjtést most már az elszámoltatás mellőzésé­vel — kizárólag politikai mun­kával szabad és lehet megolda­ni. Mi több, még elégedettek is jelen eredményeikkel és dicsek­szenek azzal, hogy az első félévi begyűjtési tervet elszámoltatás nélkül is globálisan teljesítet­ték. Persze arról, egy helyütt sem esett szó eddig, hogy 26 000 hát­ralékos van a megyében, és azt is kezdik elfelejteni, hogy a glo­bális tervteljesítésben nem kis része van a tavaszi árvíz és a szokatlanul nagy belvizek követ­keztében történt begyűjtési terv­csökkentéseknek. S a becsületes, a kötelezettségeiket már egész, vagy háromnegyed évre teljesítő dolgozó parasztok példamutatása mellett figyelmen kívül hagyni a hátralékosok szaporodását és még mindig meglévő hanyagsá­gát — ez nagy hiba. Nem kívánjuk ezúttal konkré­tan taglalni az egyes községi ve­zetők liberális álláspontját. Elvi alapon állunk ebben a kérdés­ben, s ez pedig a következő: nincs a XX. kongresszus anya­gában egyetlen sor sem. amely a demokratizmus örve alatt vétót emelne a törvényesség ellen. Ol­dalak szólnak ellenben arról, hogy a szocialista előrehaladás alapvető feltétele a törvényes­ség minden irányú és legszigo­rúbb betartása. Ennek pedig szerves része az alkotmányos ál­lampolgári kötelezettségek (be­gyűjtés, adó) teljesítésének meg­követelése is. A gyakorlat, a 26 000 hátralé­kos, akiknek adóssága több ezer mázsa hús és baromfira, a tojá­sok tízezreire, és ezer, meg ezer hektó tejre rúg, — ismételjük a 26 000 hátralékos arra figyel­meztet, hogy elszámoltatás nél­kül nincs 100 százalékos begyűj­tés. Nincs, mert nem tűntek még el megyénkből azok a notórius elemek, akik eddig is mindent elkövettek, és ha engedjük, ez­után is azon lesznek, hogy az állam, az össznép érdekeit ki­játsszák a maguk egyéni hasz­nára. így nyilvánvaló, hogy ahol nem használ a meggyőző szó, a politikai nevelőmunka, ott a tör­vényesség keretei között (fel­szólítás, 10 százalékos felemelés, helyszíni elszámoltatás) érvényt kell szerezni az állampolgári kö­telezettségek maradéktalan tel- jesítéséneki A Felszabadulás Termelőszö­vetkezet szintén befejezi ma az őszi árpa aratását és hozzáfog a rozsaratáshoz. A szövetkezet tagjai már előre teljesítették ta­valyi készletükből részben a búza, részben pedig rozsbeadási kötelezettségüket. 85 mázsa búza a beadási kötelezettségük és 40 mázsát adtak már be, a 80 má­zsa rozsból pedig 8 mázsát tel­jesítettek. Az Uj Barázda szintén hoz­zákezd a búzaaratáshoz ma vagy holnap, a terv szerint két nap alatt be akarják fejezni ezt a munkát. A termelőszövetkezetek gabo­natábláiban a gyakori viharok és a naponta megismétlődő nyá­ri záporok károkat okoztak, sok helyen ledőlt a gabona. Az a tö­rekvésük a szövetkezetek veze­tőinek és a gépállomásoknak, hogy ahol lehet, ott gépekkel végzik a betakarítást, mert így sokkal gyorsabb és olcsóbb. A gyorsaságra éppen az időjárás miatt van szükség. Ott. ahol vég­leg nem lehet géppel aratni, ott kézi kaszával fognak munkához. IIOUOOOOO' Ma érkeznek vissza az első csoportok... A DISZ megyebizoltsága még a tavasszal üdültetési tervet dol­gozott ki. Enmk alapján a csil­lebérci, balaUmboglári és a Sza­badság hegyi központi úttörő­táborba összesen 610 úttörőt küld kétheti üdülésre négy tur­nusban. Az első csoport ma érkezik vissza. Kecskemétre 15, a járásba pedig 30 fiú jön haza, akik a ba- laíonboglári táborban nyaraltak. A legközelebbi csoport a megyé­ből július 12-én indul Csillebérc­re, 25 fiú és 25 leány. Ezenkívül Balatonboglaron 230 leány vesz majd részt a nyár örömeiben. Az utolsó turnus augusztus 30-án ér­kezik haza. A. most épülő jubileumi nagy­táborba pedig megyénkből 150 tanuló nyer elhelyezést saját költségén augusztus 2 és 16-a kö­zölt. 400 vagon hulladék vasai gyűjtöttek a diákok A sikerrel záruló vasgyűjtő hetek legszorgalmasabbjai az úttörők és az ifjúsági vasgyűj­tők voltak. Az 1500 vagon hul­ladékvasból a versenyben levő 34 iskola fiataljai mintegy 400 vagont gyűjtöttek. , <*m- w­’ ° ­Február végén jelentek meg a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a Kecskeméti Gépgyárban, hogy a gyár balkéz­felőli részén elterülő szűk, egészségtelen, a múlt örökségeképpen itthagyott, úgynevezett »raktárak« helyén egy új, modern raktárt építsenek fel. Az eltelt hónapok alatt szinte máról holnapra nőtt ki a föld­ből az új egyemeletes raktár fala. A tervek szerint a raktár alsó részén helyezik majd el a zománc készárut és kap helyet az export-csomagoló. Az I. emeleten zománcalapanyagot és a nyersanyagot tárol­ják. Ugyancsak itt nyer majd elhelyezést egy szerszámraktár is, míg a földszinti részen helyet biztosítanak egy korszerű szer- számkiadónak. Az új raktárépület, — ha ilyen ütemben halad az építése — valószínűleg október 31-ig elkészül. Az építkezésre 2 250 000 forintot áldoz államunk. Veszélyben a koreai export...! A gyártmányok’ rajzai tekin­télyes köteget tesznek ki. Több rajzot feltűnő helyen piros ce­ruzával jelöllek meg: export!!! A Bányászati Berendezések Gyárában vezetők s a dolgozók közül sokan tudják, hogy Koreá­nak gyártják azokat a vasszer­kezeteket. amelyeket egy festék­gyárban fognak felhasználni. Ezt a rajzok tanulmányozása során állapították meg. Erre utalnak a rajzokon az alábbi felírások: nitrálókészülék, keret- savtartály, szódaoldó pódium, hulladéksavtartáiy stb. A Sarusi, a Bibók meg az Ig- natovics csoportot bízták meg e gyártmányok elkészítésével. — Gondoltuk, hogy megkérdezzük a brigádokat, milyen terveik vannak az exportra készülő gyártmányok idő előtti elkészí­tésére. Előbb azonban Nagy- györgy János művezetőtől tájé­kozódtunk. Ö mondta el, hogy nehezen készül el határidőre a koreai exportmunka. Miért? — A Bibók és az lgnatovics csoportnak még a rajzokat sem adtam ki, mert annyi anyag sincs, hogy hozzákezdhessenek az előkészítő munkához. Ha ki­adnánk a rajzot, csak bosszan­tanánk őket. — Ez is eredmény — gondo­lom magamban. Mégis megkér­dezem: ettől függetlenül kész lesz a hó végére az előírt 28 ton- aás vasszerkezet? Egy pár pillanatig nem szól a művezető, gondolkodik, mit is mondjon. Aztán lassan, szinte körültapogatva minden szót, így kezdi : — Papíron most is megvan, a valóságban kötve hiszem, hogy meglesz. No, de az elvtárs a bri­gádvezetőkkel kíván beszélgetni. Induljunk! Egyedül úgyis csak a Sarusi-csoport tud valamit mon­dani. Szeptember 15-ig befejezik az árvízkárok helyreállítását Baján Ezen a héten további 10 újon­nan épült házba költöztek be a bajai árvízkárosultak. Ezzel az újonnan felépített házak száma 39-re emelkedett, ezenkívül 83 súlyosan megrongálódott és hely­reállított házba költöztek be ed­dig a tulajdonosok. 203 épület helyreállításán és újjáépítésén jelenleg dolgoznak. Közvetlenül a befejezés előtt áll 18 épület, melyeket a közeli uapokban ad­nak át rendeltetésüknek. Hétfőn reggel újabb 24 épület újjáépíté­sét kezdik meg. Az építkezéseken 110 szak­munkás dolgozik. Eddig — a megmentett építési anyagokon kívül — 3 200 000 téglát, 4500 köbméter terméskövet, 3500 ton­na meszel használtak fel. A ba­jai Micsurin Tsz épületeinek újjáépítésénél és 25 lakóház helyreállításánál a Bajai Mező­gazdasági Gépjavító Vállalatnál készült vas-lctöszerkczeteket is felhasználták. A munka jelenlegi üteme azt mutatja, hogy Baján az árvíz­károk teljes helyreállítása és pótlása szeptember 15-rc befeje­ződik. Két-három perc az út a cso­porthoz. Ennyi idő elég ahhoz, hogy megtudjam: a dolgozók is örülnek ennek az exportmegren­delésnek, lelkesen is dolgozná­nak, a határidővel sem volna baj, ha... Erre a »ha. ..« szócskára ka­punk választ a későbbiekben, a mongolos arcú csoportvezetőtől Sarusi Istvántól. Éppen egy raj­zot tanulmányoz, amikor kc- szöntjük. Az üdvözlés után rá­térünk a lényegre, hisz egy cso­portvezetőnek ezernyi dolga van. — A Koreába készülő vas­szerkezeteket gyártják már? — Részben igen. Mivel csak néhány méretanyag van birto­kunkban, ennek megfelelően még csak az előkészítő munkát vé­gezzük. Tarján! Sándor, Varga Istvánná és Vízhányó Ferenc az egyik rajz alapján a hulladék- savtartály kezelő állványzatának furatait jelöli meg a nehéz sín­vasakon. Fodor László sorjáz, Gulyás László pedig a hegesz­tési munkákat végzi. — Sa csoport többi tagjai? — Más munkán dolgoznak, ugyanis a hó végéig még egy 200 tonnás darupályát és egy reak­tort is el kell készítenünk, mely utóbbi Romániába kerül. — Sarusi elvtárs. mi a véle­ménye, készen lesznek ezek a gyártmányok a koreaival együtt a hó végére? — Talán a reaktor. A többi­hez nincs bizodalmám. Nézzük csak: a 200 tonnás darupályához 140 tonna anyag hián> _ik. A koreai vasszerkezethez 50 négy­zetméter préselt járdalemez is hiányzik. Több tonna hármas le­mezre is szükség volna —, hogy csak a nagyobbakat említsem. Hát így állunk a koreai ex­porttal a hó első hat napján. Pedig a hó végére egy 28 és 10 tonnás vasszerkezetet már el kellene készíteni. Emellett az Ignatovics-csoportnak egy má­sik 28 tonnás vasszerkezetet 30 százalékra, a Bibók-csoportnak újabb 30 tonnás vasszerkezetet pedig szintén 30 százalékra kel­lene elkészíteni. Ez a terv jelenleg még csak óhaj. Egyelőre a koreai export­gyártmányok elkészítésével kap­csolatosan a dolgozók részéről következő a válasz: — Ha nem lesz gyorsan anyag, kicsúszunk a határidőből. Ez az első exportmegrende­lése a gyárnak s máris így kez­dődik. Nem valami jó ajánló­levél ez. A gyár felettes szervé­nek, a trösztnek kell gyorsan változtatni a jelenlegi helyzeten, mert veszélyben a koreai export

Next

/
Thumbnails
Contents