Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

^»ooooooooooooooooooooooorHtorvmKXXxjooooorxKHxaKN^HjoorjcSSS^^ Küzdelem az élüzem címért A posta dolgozoi is, úgy mint az egyéb üzemek és vállalatok munkásai, küzdenek az élüzem büszke cím elnyeréséért. Az el­múlt negyedévben csak »-haj­szálon-« múlott, hogy ezt megsze­rezzék. A kellemetlen hír nem ■kedvetlenítette el a postásokat, és most a harmadik negyedév­ben mindent megtesznek azért, hogy ennek tulajdonosai lehes­senek. Ehhez azonban a nagy­közönség segítségére is Szükség van, mert a feltételek között például olyan tétel is szerepel, mint a távíró-, távbeszélő- és rádiódíjak minden hó 5-ig tör­ténő beszedése. Van olyan jelen­ség, hogy az előfizetők csak »azért is« megvárják a végső határidőt. A versenynek egy másik pont­ja a táviratok azonnali kézbesí­tése. A postai dolgozók már má­jusban és júniusban elérték, hogy a hivatalhoz érkezett táv- moqdatot három órán belül kéz­besítik a címzettnek. Ez örven­detes esemény, mert sajnos a múltban megtörtént az is, hogy csak három nap múlva kézbesí­tették. A hírlapok kézbesítésében is nagy változás történt. Vidéken városunkban vezették be először a brigádkézbesítést. Az öt cso­portban öt-öt postás van, akik már a korareggeli órákban hord­ják szét a lapokat. így minden dolgozó munkábaindulása előtt tájékozódhat az eseményekről. Ezzel a módszerrel a postások heti szabadnapja is biztosítva van. Az élüzemi cím elnyerésével összekapcsolódik a postások ki­váló dolgozó cím elnyerése is. Májusban csak Kőrös Imre táviratkézbesítő nyerte el ezt a címet. A szakszervezet és a pos­ta vezetősége minden hónapban külön-külön szakonként meg­beszéli, hogy kire, milyen feladat vár az eredményes összmunká­hoz. A TTIT hírei Július 11-én, szerdán délután 5 órakor »Mozaikok a hygénia és a szociálhygénia történeté­ből. Előadó: dr. Balogh András megyei főorvos. Az előadást ki­egészíti dr. Simonovits István egészségügyi miniszterhelyettes hozzászólása. Ugyancsak szerdán az SZTK tetőzetén lévő csillagdában a nagy érdeklődés miatt este 9 órakor megismétlik a távcsöves bemutatót. Július 12-én, csütörtökön este 7 órakor kerül sor az üzemláto­gatások alkalmával szerzett újí­tási és más műszaki tapasztala­tok megvitatására. Vitavezető: Tasi László, a Kecskeméti Kini- csi Konzervgyár mérnöke. ■Tanulók idénymunkán A városi pártbizottság a ta­nulók nyári foglalkoztatásával kapcsolatban a Kinizsi és az Al­földi Konzervgyárak igazgatói­val megbeszélést tartott. Ennek alapján lehetővé vált, hogy a diákok a nyári szünidőt haszno­san töltsék. A szervezést a vá­rosi pártbizottság az oktatási osztállyal együtt végzi. A gyere­kek a balesetek elkerülése vé­Biológiai és agrártudományi szakemberek látogatása Miklóstelepen A látogatók tudásban, szakis­meretben sokat gyarapodva tér­tek vissza Kecskemétre azzal az elhatározással, hogy a látottakat a gyakorlatban és a szakosztály munkájában is hasznosítják, A biológiai és agrártudományi szakosztály tagjai egyben meg­állapodtak, hogy augusztusban a Mészöly-telcpre szerveznek ha­sonló tanulmányi kirándulást. /DOOOOOCKH Diákok indulnak ma az árvíz sújtotta területre A megye minden középiskolá­jából mintegy 150 tanuló indul az árvíz sújtotta területre. A 16 éven felüli diákok Baján gyü­lekeznek és az esti hajóval utaz­nak Mohácsra. Mohácson három ifjúsági sátortábor van és az egyikében nyernek elhelyezést. Innen irányítják őket az újjá­építéshez. A fiatalok két hetet töltenek az építkezésnél. Dicsé­retre méltó, hogy például a ka­locsai érettségizett fiatalok 80 százaléka jelentkezett munkára. Naponta 8—5 mássá fagylalt fogy el A meteorológia jelentése napról napra esőt jósol, s már egy­két megrögzött mindenben-kételkedé, hajlandó kétségbe vonni a nyár ittlétét is. Ezek megnyugtatására közöljük, hogy Kecskemét lakossága naponta 3—5 mázsa fagylaltot fogyaszt el, S ez —■ ked­ves sztoikusok — mi lenne, mint nyár?! Gyors intézkedés a bejelentések nyomán gett nem az üzemben, lia nem a Zrínyi és a Jókai utcai iskolában dolgoznak pedagógusok felügye­lete alatt. A fiatalok 50—00-as csoportokba vannak beosztva. A két iskolában 500—000 tanuló zöldbabot tisztít. A munkát hét­főn reggel kezdik napi 8 órai munkaidővel és augusztus 12-ig tart. Egy órai normájuk 3,80 kg. Amennyiben ezt teljesítik, kö­rülbelül 500 forintot keresnek. Ez nagy segítséget nyújt a szü­lőknek, így könnyebben megvá­sárolhatják a gyermek részére a szükséges holmit. c fliml wnihii^ïh/ei A Nagykőrösi és a Wesselényi utca sarkán embergyürű vesz valakit körül. Vajon mi történt? Baleset, szerencsétlenség, talán segítségre is lenne szükség — gondoltam és megnéztem. Nem, nem történt semmi baj. Pici tábori széken egy barnahajú, egyeneshátú legényke ült. Tér­dén rajztába, utcarészletet fes­tett, vízfestékkel. Háta mögött állva figyeltem. A Nagykőrösi utca üzletsora volt látható, a háttérben két templomtoronnyal. Nem zavartatta magát, nem törő­dött a tömeggel, dolgozott to­vább. Már az utolsó simításokat végezte. Nekem nagyon tetszett élénk szinösszeállitasú festmé­nye. Van érzéke a festészethez, állapítottam meg magamban. Vajon ki lehet ez a tehetséges 14—15 éves legényke? Megszó­lítottam. Nem fordult felém, csak tovább dolgozott és rám se nézve válaszolt kérdéseimre. ■— Most végeztem a nyolcadik általánost a Jókai utcai iskolá­ban, Szíj jártó Árpádnak hívnak — mutatkozik be. —- Mióta festeget? — kérdez­tem és- orra gondoltam, hogy már biztosan évek óta próbálgatja ezt a művészetet, de nem. — Csak a télen kezdtem raj- zolgatni, amikor az iskolában megindult a rajzszakkör. Nagy kedvet kaptam a rajzhoz és a tavasszal nagy elhatározás szü­letett meg bennem. Festő leszek! Hogy hires-e, neves-e, nem tu­dom. Csak egyet érzek, hogy na­gyon szeretem a természetet és a festészetet. Jelentkeztem a képzőművészeti gimnáziumban, felvételre. Nagy izgalommal vár­tam a felvételi vizsga napját. Eljött ennek is az ideje. Csak­nem 1000 jelentkező volt, aggo­dalom fogott el, vajon sikerül-e? A megyéből csak hárman jelent­keztünk, Lisztes István és Zárai Károly, mindhárman kecskemé­tiek vagyunk. Nekem egy asz­talt, mosdótállal kellett három ára alatt lerajzolni. Megnyugod­tam, amikor munkához kezd­tem. Könnyen ment minden. Persze az eredményt nem hir­dették ki azonnal. A vizsga után körülbelül másfél hónap múlva, — májusban megkaptam a hivatalos értesítést, hogy fel­vettek. —■ Felvettek! — ismétli áhí­tattal. — Nagyon boldog vagyok, hogy a képzőművészeti gimná­zium tanulója lehetek. Az egész nyári vakációt a festészetnek szentelem és sok tájképet fes­tek ,,, Napközis óvoda a Huszájban A muszáj i területrész lakossá­gának régi kívánsága: egy óvoda; Ez az idén teljesül. Az iskolá­hoz még egy helyiséget fognak építeni, A terveket és a költség- vetést most készítik. Az új óvó­nő, Kőszeghy Klaudine kineve­zése már meg is történt. A nap­közis óvoda az ősszel megnyílik; A tanácstagok már megkezd­ték az első félévi tanácstagi be­számolókat. A lakosság által felvetett kéréseket, panaszokat a tanácstagok minden esetben írásos jelentésben továbbítják a városi tanács panaszirodájához. Itt Farkas Gdbomé az illetékes osztályokra juttatja a kérelme­ket és figyelemmel kíséri azok elintézését. Az első félévben 138 közérdekű javaslat érkezett és ebből 37 elintézést nyert, 40 pe­dig megvalósítható. Megnéztük Imre Gábor, 66-os számú körzeti tanácstag bejelen­tését és annak útját. A felszó­lalók közül Csikós Sándor, a FŰSZERT Vállalat igazgatója kérte a Reiszmann Sándor utca kövezetlen részének rendbehozá­sát, ugyanakkor a vállalat részé­ről napi 20 ember, valamint az utca lakóinak nevében társa­dalmi munkát ajánlott fel. Rohács János, a Fehér utcaiak nevében kérte a járdaszint ala­csonyabbra vételét, valamint az utca csatornázását, mert esős időben az udvarokba folyik a víz. Bódi János is, a Klapka ut­caiak részéről hasonló kéréssel fordult a tanácshoz. A fentemlitett kérelmek a ta­nács város- és községgazdálko­dási csoportjához tartoznak és ezért felkerestük Szappanos Jenő főmérnök elvtársat, mondja el, milyen formában lehet a kéré­seket kielégíteni. A felvilágosí­tás szerint, amennyiben az ér­dekelt utcák lakossága a munká­kat maga kívánja elvégezni, tár­sadalmi úton, jelentsék be a hi­vatalnak. A hivatal a kijelölt napon egy szakembert küld ki, ECSKEMET1 SÉTÁK A beszélő föl Legutóbbi geológiai sé­tánk alkalmával elmond­tuk, hogy Alföldünkön, városunk helyén is 8—‘J millió évvel ezelőtt (és nem 80—áo millió éve, amint az előző cikkünk­ben hibásan szerepelt) ten­ger hullámzott. Ez a tenger lefűző­dött, vize kiédesedett. A földrajztudósok ezt az utolsó tengert utólag Pan- nón tengernek keresztel­ték el. A P&nnóu tenger úgy pusztult el, hogy a Duna és a többi folyók ősei, meg a szél töltő anya­got szállítottak ide. A mindinkább sekélyesedó tenger vizét a párolgás is apasztotta. A tenger ki- sepb-nagyobb tavakra sza­kadozott. A kútfúrások helyén fel­hozott talajszelvények azt beszélik, hogy a Duna őse, az Ös-Duna jó ideig foly­hatott a mai Kecskemét helyén. De folyt tőlünk ke­letre is, míg a saját maga által épített töltés a sók ezer év alatt fokozatosan nyugat felé, mai medrébe terelte. Volt olyan több, hosszú és meleg időszak, amikor a tőlünk északra és nyu­gatra lévő területeken a mainál sokszorta több eső esett, ami az Ös-Dunát óriásivá növelte. A mai méreteket messze megha­ladó folyó tömérdek vize szabadon és szélesen folyt keresztül a tájon és a ma­gával hozott törmelék- anyagot hatalmas árterü­letén szétteregette. Ebből keletkeztek az agyagréte­A folyási helyéről önma­gát kiszorító Duna által itthagyott holtmedrekben meggyűlt és megállt a víz. Ezekben megtelepedett a sás, a nád és sok más ví­zinövény. A megállt víz­ben még a folyó által messzi vidékekről ideso­dort uszadék-fa lassan megkövesedett és a víz fe­nekére merült. A malom udvarán történt fúráskor a 35. és 72. méternél találtak főképpen tőzeget, míg el­szenesedett uszadék-fát. lignitet, a 200. méternél leltek. A Marx téri fú­rásnál a 211. m-től a 271. m-ig 11 rétegben találtak lignitet. Bőven akadt állat is ezekben az ősmocsarak­ban. Különösen sok volt az édesvízi csiga. Ezeknek a vízfenékre került mész- vázaiból hellyel-közzel édesvízi mészkő-réteg pré- selődött a víz nyomása alatt. A malom-udvari fú­rásnál a legfelső mészkőré­teget 24 méternél találták. Annak vastagsága 75 em. Lejjebb még 11 olyan ré­tegre találtak, amelyek édesvízi csigamaradványo­kat tartalmaztak. Olyan időszak is volt Földünk történetében, amikor Európa északi ré­szét jég borította. Négy ilyen „jégkorszakról“ tud földrajz-tudományunk. A jégtakarótól délre fekvő területek könnyen málló kőzeteinek poranyagát fel­kapta a szél és idehord- ta Alföldünkre. Ezeknek a „hullóporos“ korszakok­nak poranyagát, a löszt is megtaláljuk a kútfúrások talajszelvényeiben, de még- inkább azokon a KecS-. kemét-környéki magasabb helyeken, amelyeket nem lepett el az Ös-Duna ki­áradó vize, vagy nem te­metett el a homok. De hogyan került ide a futóhomok? —? A főlyás­aki irányítja az út, vagy a járda rendbehozását. Ezenkívül a ta­nács megfelelő mennyiségű sala­kot biztosít és a helyszínre szál* Útja, ugyanakkor a fölösleges földet el is távolítja. A kért csa­tornázást azonban a tanácsnak most nem áll módjában megvaló­sítani. Koller Mihály többek között javasolja, hogy a repülők gya­korló repülésüket nappal, de kü­lönösen éjjel ne a város belterü­letté felett, hanem azon túl vé­gezzék. Továbbá kéri, hogy a megfelelő magasságot is tartsák be. Ebben az ügyben a repülőtér parancsnoka megígérte, hogy csökkenteni fogják a város fe­letti gyakorlatozást és a repülé­seket 400—500 méter magasság­ban végzik. A fel- és leszállás azonban továbbra is a város fe­lett történik, ezt nem tudják megváltoztatni a repülőtér hely­zeténél fogva. Szurkálés a Kedves-cukrászdában nedli Ferenc és Tóth Mihály bu­dapesti lakos is. A négy legény közül Patai János — a tanúk ál­lítása szerint —- bicskát rántott és lábon szúrta Tóth Mihályt. A cukrászdából réndőrért telefonál­tak. A kiszállt rendőrség mind a négy verekedő fiatalembert őri­zetbe vette. Reméljük, hogy rö­videsen bíróság elé kerülnek ahol példásan megbüntetik eze­ket a garázda elemeket, megállapítani a hulla kilétét. Kása Mátyásné (született Kovács Eszter, Kerekes u. 12.) személyé­ben. Az 1881-ben született idős asszony elhagyta a szociális ott­hont és valószínűleg pihenésre lefeküdt a gabonatáblában, ahol meghalt. A TXIT műszaki szakosztályá­nak jól sikerült sztálinvárosi ki­rándulása után a biológiai és ag­rártudományi szakosztály ha­sonló érdeklődéssel kísért, emlé­kezetes tanulmányi kirándulási rendezett pénteken Miklóstelep- re. A programban a szőlőkutatc intézet megtekintése volt. A ki­ránduláson részvevő 23 szakosz­tályi tagot Bognár Károly, ai intézet vezető kutatója fogadta és röviden ismertette velük a? intézet munkáját, feladatait. — Hangsúlyozta, hogy már csak azért is nagy munka hárul rá­juk, mert az országban mindösz- sze hét ilyen kísérleti telep van, Miklóstelepen a homokon termő borszőlők nemesítésével foglal­koznak főként, de igen Jelentő­sek a trágyázási, a sor és tőke távolsági, valamint a permete­zési kísérletek. A rövid ismertetés után a ven­dégek megtekintették a kézi és gépi permetezőgépek munkáját, megcsodálták az üvegház egy­éves, szépen fejlett magoncait, az új présházat és a borpincét, amely már a legmodernebb el­vek szerint épült. irányát sokszor változtató nagy területeket eláraszt! Os-Uuna medréből fújta k a nyugati, északnyugat szél. Városunk környéké nck bucka-sorai északnyu gat-délkelet irányúak, di ilyen irányúak a felszít alatt húzódó, régen ideke rillt es elfedett homokré tegek Is. Xiz ilyen rétege lehet megszámolni a kút fúrások szelvényeiben, éi azok együttes vastagság: 100 m körül van. így beszélnek a földre tegek. Elmondják, hogyai épült egymásra városunl alatt az elsüllyedt őshe gyektől a felszíni futóho mokig a mészkő, az agyag a kavics, a lösz és egyél rétegek. Elmondják rész ben azt is, hogy milyet növényzet élt akkor ezet a tájon és kiolvashat: belőlük az akkori idői időjárása is. A felszín pe dig arról beszél, hogy : rétegek felett ember él aki megszelídítette a fel szín homokját, és városi épített ide. Bölcs István, a TTIT tagja > Szombatra virradóra négy it- [tas fiatalember tért be a Kedves- icukrászdába. Kiss Ferenc üzlet­vezető megtagadta a négy han- igoskodónak a szeszesital kiszol­gálását. A négy erzsébetvárosi ■legény, Kállai András, Patai Já­nos, ifj. Zsigár Ferenc és Zsigát ÍR.udolí kötekedni kezdett Kiss Ferenccel. ! Mikor fenyegetőleg léptek fel, több vendég a felszolgáló segít­ségére sietett. Köztük volt Ke­^Megállapították a gabonában talált holttest kilétét Jelentettük, hogy nemrég ara- fáskor a SERNEVÁL földjén, a miklóstelepi út közelében női holttestre bukkantak. Orvosi vé­lemény szerint a hulla mintegy három hete feküdhetett a gabo­nában, ezért már erősen foszlás­nak indult. A rendőrségi nyomo­zást siker koronázta. Sikerült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents