Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

f A tag jelölt felvétel eredményei a kiskunhalasi járásban A Kiskunhalasi Járási Pártbi­zottság az elmúlt év őszén hatá­rozatot hozott, hogy a tagjelölt- felvétellel nec sak a Párt- és Tömegszervézetek Osztálya fog­lalkozzon, hanem az egész végrehajtó bizottság kollektiv feladatává kell lenni. A járási bizottságon e határozatról azóta is sok szó esett. A Mezőgazda­sági, vagy Agit,-Prop. Osztálynak ugyanolyan szívügyévé vált a pártszervezetek új tagokkal való erősítése, mint a Párt- és Tömeg­szervezetek Osztályának. Pégi igazság pártunkban, hogy: annyit ér a határozat, amennyit végrehajtanak belőle. így gon­dolkoznak a halasi pártbizottsá­gon is. A tag- és tagjelölt-felvé­telről hozott határozdtot nem süllyesztették az asztalfiók fe­nekére, hanem állandóan napi­renden tartották. Amikor kimen­tek a területre az alapszerveze- lekhez, akkor sem feledkeztek meg róla s így van ez most is a határozat után csaknem egy év­vel. Narozsnyik elvtárs, a gép­állomásokkal foglalkozó titkár például, amikor az aratás előké­szítése érdekében Tompán járt, elment az Uj Élet Tsz-be, — ahol hosszú ideje nem veitek fel a pártba új tagot — és megbeszélte a pártvezetőséggel a tagjelölt- felvétel kérdéseit. Szinte be­rögződött szokásé vált a pártbi­zottság munkatársai között — tekintet nélkül arra, hogy milyen osztályon dolgoznak, — hogy a tagjelöltfelvétel tapasztalatairól is beszámolnak az elvlársak. Nemcsak a járási pártbizottsá­gon élő, eleven ez a munka, hanem az alapszervezetekben is. Ennek egyik oka, hogy a járási bizottság alig tartott olyan alap­szervezeti titkári értekezletet, amelyen ne esett volna szó, a tagjelöltfelvételről. A járási bi­zottság rendszeresen bekéri az alapszervezetektől azoknak a pártonkívülieknek a névsorát, akiket fel akarnak venni a párt­ba, és ezeknek sorsát figyelem­mel kíséri. Időnként érté­kelik is a tagjelöltfelvételt. Ápri­lisban például körlevélben meg­dicsérték Pap Sándor elvtár­sat, a kunfehértói függetlenített titkárt a tagjelöltfelvétel terén végzett jó munkájáért, többeket pedig figyelmeztettek hanyagsá­guk miatt. Az alapszervezetekben a párt- csoportokat mozgósították a ter­melésben élenjáró, öntudatos pártonkívüliek pártba való be­szervezésére, ugyanakkor a tag­gyűléseken is állandóan napiren­den tartják ezt a kérdést. Já­noshalmán például az elmúlt 'ne­gyedévben minden alapszerve­zetben megtárgyalták a tagjelölt­felvétel helyzetét. A helyi tanács pártszervezete úgy döntött, hogy foglalkoznak a legjobb párton- kivülí tanácstagokkal is. Már sokszor bebizonyult, hogy a határozatokból úgy lesz való­ság, ha céltudatosan, következe­tesen harcolunk végrehajtásuk­éit. A halasi járási bizottság dolgozói elmondhatják magukról, hogy munkájuk sikeres volt. Míg tavaly egész évben 91 tagjelöltet vettek fel a járás alapszerveze­tei, addig ez év május 31-ig 77 tagjelölt az eredmény. A munka céltudatos, következetes végzését bizonyítja az is, hogy eddig min­den hónapban sikeresebb volt a munkájuk. Januárban például megcsal: hét tagjelöltet vetlek fel, májusban viszont már harmin­cat Ha a statisztikát nézzük, a minőségi javulás is jelentős. A tagjelöltek, csaknem kizárólag tsz-tagok, üzemi vagy mező- gazdasági munkások és pedagó­gusok, eredetileg alkalmazott mindössze csak egy van. örven­detes, hogy a felvettek 15 szá­zaléka traktoros. Ugyanakkor he­lyes törekvés a járási pártbizott­ság és az alapszervezetek részé­ről az értelmiséggel való foko­zottabb törődés. A tagjelöltek több, mint tíz százaléka a jövő nemzedek nevelésével foglalkozó pedagógus. Az életkor megoszlásában is kedvező a minőségi javulás. A felvettek 60 százaléka har­minc éven aluli. Ez azt mutatja, hogy ahol megfelelő a fiatalok­kal való foglalkozás, ott a DISZ valóban a párt aranytartaléka. Helyes irányban fejlődik a nők­nek a politikai munkába való bekapcsolása is. A felvett tag­jelöltek 30 százaléka nő. Nem mondható el, hogy most már minden rendben van a kis­kunhalasi járásban a tagjelölt- felvétel körül, hiszen 22 alap- szervezetben még mindig nem foglalkoznak jelentőségéhez mér­ten a tagjelöltfelvétellel. Ezek­ben a pártszervezetekben évek óla nem vettek fel tagjelöltet. A járási pártbizottság dolgozói most elhatározták, hogy ezeket az úgynevezett fehérfoltokat is fel­számolják. A járási pártbizottságon el­mondták, hogy egy évvel ezelőtt még örüllek, ha egy-egy tag­jelöltfelvételi kéretem befutott. Ma már az aggasztaná őket, ha kevesebb tagjelöltjelvételi ügy­ben kellene dönleniök, mint az előző hónapban. Ez azt bizonyít­ja, hogy céltudatos, következetes munkával a tagjelöltfelvételt mindenütt meg lehet javítani. Szívlelje meg ezt megyénk min­den pártszervezete, hiszen pár­tunk szervezeti szabályzata elő­írja, hogy az alapszervezet fel­adata: Erősítse pártunk sorait a dolgozó nép legjobbjaival. Nagy Ottó A vezetők kötelessége: óvják a dolgosók testi épségét A munkavédelmi rendelkezések betartása, a dolgozók testi épségének messzemenő biztosítása, a balesetmentes munka elő­feltételeinek megteremtése ugyanolyan feladat, mint a terv telje­sítéséhez biztosítani az anyagot, szerszámot és egyebeket. Az 5. sz. Mélyépítő Vállalát egyes építésvezetői még nem értették meg pártunk tanítását: legfőbb érték az ember. A nemrég megtartott ellenőrzés tapasztalatai is erre mutat­nak. Békéscsabán Domonkos József építésvezető elismerte, hogy február óta r.em tartották meg egyszer sem a kötelezően előírt havi munkavédelmi oktatást. Ennek meg is látszik a rossz ha­tása. A munkahelyen rendetlenség van. Az építésvezető elnézi, hogy a kubikosok mezítláb dolgozzanak ott, ahol éppen sok szét­szórt, szeges deszka, állandó baleseti veszélyt jelent. Domonkos József építésvezetőt írásban figyelmeztették. A hiányosságok fel­tárása után néhány nap telt csak el, s Domonkos építésvezető két­szer tartott munkavédelmi oktatást, a jegyzőkönyvbe rögzített hiányosságokat pedig rendre megszünteti. A felületes munkavédelem másutt balesetet idézett elő. Vais építésvezető, Bácsik Énok művezető a martfűi építkezésnél eltűr­ték, elnézték, nem ellenőrizték, hogy az ácsok szabálytalanul, tal­pas létraállványt készítettek a falazáshoz, s ezt az állványt olyan stlányan állították össze, hogy az leszakadt és egy munkásnő emiatt balesetét szenvedett. Mindhármukat írásbeli megrovásban részesítették. Ezenkívül a Nagy ácsbrigádot, mely az állványozást, azaz a hanyag munkát végezte, írásban figyelmeztették. A vállalatvezetőség terve az; hogy ezután is a legnagyobb szi­gorral fog eljárni azokkal szemben, akik nem tartják be a mun­kavédelmi előírásokat, A pórt és mm értelmiség Nem idézzűn most a munkásosztály, a kommunista pártok nagy tanítóit, Marxot, Engelst, Lenint, akik — nem csu­pán azért, mert mindig értelmisé­ginek vallották magukat, hanem mert előre látták a születő új rendet, — Olyan meggyőző érő­vel szóltak és írtak mindenkor az értelmiség nagy és egyre nö­vekvő szerepéről a szocialista tár­sadalomban. Talán szükségtelen pártunk III. kongresszusának ha­tározatára is hivatkoznunk, .mely büszkén állapította meg, hogy új, szocialista értelmiség van kiala­kulóban hazánkban és hogy az értelmiség szerepe, feladata, s vele társadalmi súlya is együtt r.ö a szocializmus építésével. Fel­sorolhatnánk, hogy csupán me­gyénkben is két Kossuth-díjas értelmiségi munkálkodik, s hogy 150 pedagógus, 30 mezőgazdász részesült különféle kormány- kitüntetésekben. Hivatkozhat­nánk a kiváló és érdemes művész, a kiváló orvos kitünte­tésekre, a különféle irodalmi és művészeti jutalmakra, amelyek mind az értelmiség társadalmi megbecsüléséről tanúskodnak. De most elsősorban nem erről kívánunk szólni, hanem arról, hogy az értelmiségnek a párt és a kormány részéről meglévő or­szágos, általános megbecsülése gyakran nem érvényesül a helyi vezetők munkájában, a helyi vi­szonyokban. Nem ritka még az értelmiségiek iránti bizalmatlan­ság, sőt néha lebecsülésük is. Egy ilyen és talán nem is jel­lemző esettel az elmúlt hetekben a Népújság is foglalkozott: a Szennai Aranka igazgató-taní­tónő iránt megmutatkozott bi­zalmatlanság és rosszindulat megnyilatkozásaival. A pedagó­gusok és »pedagógusok« című cikkünkre több levél érkezett és ezekben hasonló panaszokról, sé­relmekről, a törvényes járandó­ságok jogtalan visszatartásáról (háztáji föld, lakás, stb.) volt szó. A múltkoriban még egy mező­gazdász levelét közöltük, aki az új lakásépítőket megillető adó- engedmény késedelmes érvénye­sítése miatt tett panaszt. Szinte általános igéuv az ér­telmiségi dolgozók részéről, — tegyük hozzá mindjárt: teljesen jogos igény, — hogy a pártszer­vezetek gyorsabban és alaposab­ban tájékoztassák őket a párt politikájának fontos kérdéseiről, az új határozatokról, stb. Joggal sérelmezik helyenként azt is a pedagógusok, mező­gazdászok, orvosok és más értel­miségi dolgozók, hogy nem von­ják be őket a falu problémáinak megoldásába, nem kérik, nem igénylik, vagy néha egyenesen visszautasítják helyes javaslatai­kat, tanácsaikat. Megyénk egyik déli közsé­gében például sokáig nem tudták eldönteni a község vezetői, hová telepítsék a falu új ártézi kútját. Véletlenül tudomást szerzett er­ről a község orvosa és javasla­tára rögtön megoldódott a kér­dés. De miért kellett erről csak véletlenül tudomást szereznie az orvosnak? Hiszen a jó kút csak úgy igazán jó, ha tiszta, egészsé­ges a környezete, s ezt senki más nem tudja jobban megítélni az orvosnál. Ügy gondoljuk, hogy az újjászü­letőben lévő Hazafias Népfront­mozgalom nagy lehetőségeket nyújt többek között arra is, hogy az értelmiség nagyobb közéleti szerephez, fórumhoz jut­hasson, s magas tudását az or­szág, a közügy iránti odaadását gazdagon gyümölcsöztethesse. És nyilvánvaló dolog: ha az ér­telmiséget jobban bevonják a já­rás, a falu sajátos kérdéseinek kimunkálásába, kérik, igénylik javaslataikat és meg is valósít­ják azokat, akkor nem csupán az értelmiség társadalmi szerepe jut megfelelően érvényre, hanem a feladatok megoldása egyben tovább növeli az értelmiség tár­sadalmi felelősségtudatát is. Miudezekakérdések(és még sorolhatnánk néhányat) talán apró, gyakorlati jellegűnek lát­szanak elsősorban, amelyek he­lyi megoldásához és megvalósí­tásához jóindulatú törődésen túl alig szükséges egyéb. Éppen ezért szólnunk kell néhány elvi jelentőségű kérdésről is, amelyek tisztázatlansága, meg nem ér­tése sok ilyen »apró«, gyakorlati jellegű megkülönböztetéshez, káros mellőzéshez vezetett a múltban. Magyarán szólva itt az ideje annak, hogy a XX. kon­gresszus szelleme jusson érvény­re az értelmiség kozott Végzett párt- és állami munkában. Mindenekelőtt egy idejétmúlt és sokszor mechanikusan alkal­mazott megkülönböztetést kell felülvizsgálnunk: a »régi« és az »új« értelmiség elnevezést. Ha figyelembe vesszük, hogy felsza­badulásunk óta már tizenegy év telt el, s ez alatt a régi értel­miség is beilleszkedett a népi demokrácia rendjébe, magáénak vallja és túlnyomó többségében Szívvel-lélekkel támogatja a szocialista építést, —1 helyte­len és idejétmúlt a korábbi évek­ben hangoztatott »régi és új ér­telmiség« elhatárolás. S az ma már egyenesen hiba, elítélendő szektánsság, hogy a »régi értel­miségi« elnevezést sokan úgy fogják fel, hogy viselőik iránt szinte kötelező a bizalmatlan« ság és valamiféle, óvatosság. As ilyen »régi értelmiségiek« műm Icájában aztán a kákán is cso­mót keresnek és az »okok« vizs­gálatánál a »legkézenfekvőbb magyarázatot«, a múltbeli értel­miségi munkát hozzák fel bizo­nyítéknak«. Ugyanezek az elv- társak viszont gyakran segítő kritika nélkül hagyják a fiata) értelmiségieket, nem bírálják munkájuk, magatartásuk fogya­tékosságait. Ez a szektáns nézet akadályozta meg gyakran, hogy a »régi« értelmiségiek tehetséges gyermekei magasabb iskolára mehessenek. Uav »ondoljuk, hogy he­lyesléssel fogadják megyénk ér­telmiségi dolgozói a megyei párt- végrehaj tóbizottság legutóbbi ülé­sének azt a határozatát, amely leszögezi: csak egyféle mércét le­het alkalmazni az értelmiségiek elbírálásánál, s ez a szocializmus mércéje, ki mennyi és milyen munkát végez, annyit ér. Ne a »régi és az új« értelmiség me­rev kategóriája, mégcsak ne is a származás alapján történjék elbírálásuk, hanem mindenek­előtt végzett munkájúk alapján; Ahhoz azonban, hogy például a pedagógusok nagyobb számmal és lelkesedéssel tevékenykedje­nek az ifjúság, a DISZ-fiatalok nevelésén, vagy mezőgazdá­szaink a termelőszövetkezetek gazdálkodásának további javítá­sán, nem elég csak a »régi és új« idejétmúlt megkülönbözte­tést mellőzni. Bizalommal, törődéssel elő is kell segíteni ezt a folyamatot. A rendszeres C3 alapos politikai tájékoztatás, a kölcsönös beszél­getések, viták, az elméleti és szakmai továbbképzés megoldása döntő szerepet játszik ebben- Ugyanakkor több figyelmet igényel az értelmiségiek »apró«, személyi problémáinak megoldá­sa is (lakás, az indokolatlan és gyakori áthelyezések megszünte­tése, vagy például a pedagógu­sok nyári szünidejének biztosítá­sa stb.) Nem kétséges, hogy me­gyénk értelmiségi dolgozói a pártszervezetek, a tanácsok ré­széről megnyilvánuló gondosko­dásra, nagyobb bizalomra — bi­zalommal és még tevékenyebb, od.aadóbb munkával válaszolnak; Ez pedig nem csupán a jobb pártmunka, vagy az értelmiség érdeke, hanem igen fontos közér­dek is. A szocializmus érdeke. Palkó László A bürokratikus ügyvitel, a lélektelen bánásmód ellen Áz állomáson, a telepen vagy a vágóhídon? Majd ha fagy. Június 20-án elővezéttem egy üszőt — amire szerződést kö­töttünk áz Allatforgalmi Válla­lat helyi kirendeltségéhez. Itt egy elvtársnő azt mondta, hogy vigyem a vasútállomásra, mert ott fogják átvenni. A zuhogó esőben »kiballagtam« a vasút­állomásra. Itt azonban meglepe­tés ért, mert Balogh elvtárs, az átvevő csodálkozva kérdezte: — Mit keres itt? — Aztán megma­gyarázta, hogy a telepen veszik át az üszőt. Mit tehettem? Visz- szamentem a telepre. Itt aztán, hegy egész »jó napom« legyen, újabb meglepetést tartogattak a számomra. Másfél óra Deák elvtárs közölte velem, hogy tévesen küldtek ide, mert az állatot a vágóhídon veszik át. Nem volt más választás: folytat­tam a gyaloglást a vágóhíd felé, ahol alig félnapi várakozás után végre átadhattam a szerződött üszőt. Csak azt nem értem, miért nem küldtek egyenesen oda, ahol átveszik a szerződött állatokat. Miért küldözgetik az embereket ide-oda? Ugylátszik az Allatfor­galmi Vállalat helyi telepén na­gyon ráérnek. Célszerű lenne, ha figyelembe vennék azt, hogy niás dolog is van a nyári idő­szakban. Vitéz Illés, Úszód. i késleltetés Minket, a Növény­védő Állomás dolgo­zóit a hiúit hetek­ben a tassi Alkot­mány Tsz-be irányí­tottak, cukorrépa- permetezésre. Előző nap este 8 órakor a brigádvezetőnk ér­tesítette a termelő- szövetkezet vezető­ségét, hogy másnap reggel megyünk s addig készítsék el a tilalmi táblákat. Vál­lalták is, hogy meg­csinálják, Ellenben, amikor másnap reg­gel 10 órakor meg­érkeztünk, a táblák nem voltak késeien. Pedig igen veszélyes szerrel kellett per­meteznünk. A tsz elnökét kétszeri ke­resés után csak ne­hezen találtuk meg a lakásán. Emiatt csak másfél óra múlva tudtuk meg­kezdeni a munkát. Ez pedig nagy ki­esést jelentett, mert másfél óra alatt pél* dául négy hold bur­gonyát tudtunk vol­na megpérmetezni a szomszédos közsé­gekben, aliol burgo- nyabogár-vész van. Ha minden ter­melőszövetkezetben igy hátráltatnának bennünket, akkor bizony nagy károkat okolnánk a nép­gazdaságnak. Móczár Mátyás, gkv., '' áss* Növényvédő Állomás A Solti Gépállomás nemrégen egy kimutatást küldött az Apos- tagi Begyűjtési Hivatalhoz, mely szerint néhány apostagi dolgozó paraszt a szántási munkáért járó díjat nem fizette meg a gépállo­másnak. A begyűjtési hivatal beidézte a »hátralékosokat«, akik közül töb­ben bosszankodtak a felesleges zaklatás miatt, mert ők már rég megfizették a szántási díjat. Ezt ifjú Szabó Sándor, Tárnái Vil­mos és Andriska György a vé­teli jegy felmutatásával is iga­zolta. Es itt álljunk meg egy szóra; A begyűjtési hivatal arra jó, hogy beidézze a »hátralékoso­kat«, de arra már nem, hogy áz adósok névsorából törölje azt, aki kifizette a szántási díjat. Er­re csak a gépállomás jogosult, mégpedig úgy, hogy a hátraléko­sok Apostagról menjenek be Soltra, a gépállomásra és ott mutassák fel a vételi jegyet- Elárulom, mit mondtak érre az apostagiák: — Majd ha fagy! Szerintem sokkal helyesebb, ha a gépállomásról megy kJ Após tagra egy ember és a hely­színen tisztázza a »hátralékosok» ügyét, a leghelyesebb pedig, ha pontos könyveléssel elejét veszik a zaklatásnak;- - _ iU —, A

Next

/
Thumbnails
Contents