Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG AZ MDP SÁCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Ä nyári munkákrél és m begyűjtésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága XI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Ara SO fillér 1956. JÜLIL’S 8. VASÁRNAP Hogyan álinak megyénkben a tsz-épífkezések? Erről tárgyaltak a napokban Kecskeméten a járási tsz-építési előadók. Beszámoltak az eddigi eredményekről s megvitatták azokat az akadályokat, amelyek lassítják a munkát. Megyénk termelőszövetkeze­teinek mintegy 10 millió forintot biztosított idén államunk gazda­sági épületek létesítésére. A hi­telnyitások és felhasználások azonban meglehetősen lassan tör­ténnek; legjobb Kiskunhalason és a kecskeméti járásban, gyen­gén halad a bácsalmási és kis­kunfélegyházi járásban. A fő ok az anyaghiány, első­sorban téglából és cementből. Hasztalan van elegendő cserep­es faanyag, az építők megindulni nem tudnak. Ezért nagyjelentő­ségű a helyi anyaggyártás foko­zása, amely egyelőre csak néhány termelőszövetkezetünk­ben folyik. Jelenleg a hartai Lenin, a félegyházi Vörös Csil­lag Tsz-ben foglalkoznak szén- poros téglaégetéssel, de ebben a hónapban a bugaci Béke Tsz is megkezdi. A téglaégetés a saját szükséglet biztosításán kívül jó jövedelmi forrás is a szövetke­zet számára, hiszen a tégla ára elég magas s a feleslegnek gyorsan akad gazdája. A megyei szerv tájékoztatása szerint agy hónapon belül rend­szeres any a g szállítmány várható $ ez meggyorsítja majd. az épít­kezéseket. Pillanatnyilag az ár­víz sújtotta területeken folyik nagyobb arányú .munka, ami megmagyarázza az anyaghiányt is, hiszen a meglévő építési anyagokat ezekbe a tsz-ekbe irá­nyították. A bajai járás tsz-ei- fcen mintegy 100, részben tataro­zásra, részben új építkezésre van szükség. Ebből 50 építkezés megindult. Hét helyen megtör­tént a helyreállítás; rendbehoz­ták a bajai Uj Élet Tsz halász­házát, az érsekcsanádi Vörös Csillag Tsz-ben lóistállót és ser- tésfiaztatót, a dávodi Uj Alkot­mány Tsz-ben a górét állították helyre. A nemesnádudvari Kos­suth Tsz-ben felépült egy új, 250 férőhelyes süldőszállás. Nagyszabású munka folyik a bajai Micsurin Tsz-ben, ahol mintegy egymillió forint ér­tékű építkezés történik. A ter­melőszövetkezet tagsága maga végzi az építkezést és anyag- szállítást. Eddig már 6 lakóépü­letet helyreállítottak, folyama­tosan történik a gazdasági épü­letek felújítása. Hamarosan megindul a többi építkezés is. Sükösdön eddig az időjárás-okozta útviszonyok aka­dályozták az anyagszállítást; a gát helyreállításával ez a prob­léma is megoldódott. A herceg- szántói Uj Klet Tsz-ben és Sze- remlén az új majorok kijelölése után szintén megindult az épít­kezés. Jelentős építkezések indulnak a megye belsejében is; ezekhez az Építésügyi Minisztériumtól kérnek szaksegítséget. Gépesítik az építkezést a tiszaújfalusi Ti­sza, a hajósi Haladás, a tassi Al­kotmány, az öregcsertői Béke, stb. tsz-ekben. A hajósi Vö­rös Csillag Tsz-ben vasvázas' rendszerű építkezés indul, az összeszereléshez ugyancsak mű­szaki segítséget kérnek. Ä komplex-gépesítés eredménye a Helvéciái iîilcrmi Gazdaságban Hetven hold őszi árpavetésnek már a tarlóját is leszántották ' a Helvéciái Állami Gazdaságban. Pillanatnyilag állnak a gépek, hétfőn állnak újra a rozsaratásba. A gazdaság vezetőségének nem kis gondot okozott az aratás meg­szervezése, hiszen fő termelési ág a szőlő s ezekben az esős napok­ban döntően ott van szükség a munkaerőre. A gépek, a komp­lex-gépesítés segítségével azon­ban fennakadás nélkül folyik az aratással egyidöben a szőlő ápo­lása. Az árpaaratásban alig volt szükség munkaerőre. A kombájn- szalmát Zetor os-gyűjtőkkel a tábla szélére vontatták, ahol motoros elevátor kazlazza. A tarlóra nyomban ráálltak a trak­torok s 20 holdon már el is ve­tették másodnövényként az édes­ei1 kot. A termést fogatok vitték a kombájnszérűre. A magot transz­portőr hordja a cséplőgépbe, amelyet nem traktorral, hanem IViiHf- és MIA-motorral hajtanak meg, hogy az erőgépek zavarta­lanul végezhessék a tarlóhán- tást. A szállítószalag segítségével öt aolgozó naponta 200 zsák meg­tisztított magot ereszt zsákokba, amelyet egyenesen a raktárba szállítanak a fogatok. Szorgalmasan dolgoznak a sző­lész-munkacsapatok is. Ezen a héten befejezik a. hetedik perme­tezést s ötödször porozzák az eddig még kiváló termést iáért) tőkéket. Meleg ételt kapnak a t-iszaújfalüsi Tisza Isz-ben az a rafik Vidáman, jókedvűen folyik az aratás Tiszaújíalun, a Tisza Ter­melőszövetkezet tábláin. Az őszi árpát aratják most 79 holdon s ebből 36 holdról már le is arat­tak. Az egyik táblában kombájn­nal vágják, valamivel távolabb meg kézzel. A kombájn eddig már 20 holdról aratta le és csé­pelte el az őszi árpát, a kaszások pedig 16 holdat vágtak le. A munka mindenütt serényen .és vidáman halad, már csak azért is. mert a termelőszövet­kezet tagjai érzik, hogy gondos­kodnak róiuk. Az aratás megkez­dése óta minden délben pontosan .megjelenik az ételhordó szekér. A termelőszövetkezet központjá­ban ugyanis konyhát állítottak tei s a konyhán 158 személyre főznek. Meleg ételt kap hát min­denki, azok is, akik aratnak, azok is, akik egyéb munkákat végeznek. — Azt akarjuk, hogy a mun­ka mindenütt egyformán halad­jon, hogy az aratás idején is el tudjuk végezni az időszerű nö­vényápolási munkákat, — mond­ja Marosi István, a termelőszö­vetkezet elnöke. A Tisza Termelőszövetkezet­nek jelenleg 136 tagja van s mast, az aratás napjaiban 158 amber dolgozik a közösben. Eb­ben természetesen benne vannak a gépállomás dolgozói is, a kom- bájnos és az aratógép kezelői. A termelőszövetkezetből ezekben a napokban mintegy 80 fő dolgozik az aratásnál s bizony valameny- nyicknek jól esik a meleg étel napközben. A termelőszövetke­zet tagjai 2,60 forintot fizetnek naponta az ebédért és ezért a pénzért jóllakásig ehetnek. Az étel, amit a termelőszövetkezet konyháján főznek, nemcsak bő­séges, hanem ízletes is. A szom­bati napon, például finom órja- levest, jó tejfeles tökfőzeléket és sertéssültet kaptak a termelő- szövetkezet tagjai. Marsa Elek, a főszakács érti a dolgát., mert az aratók elismeréssel beszélnek az ételről. Az meg aztán mégin- kább fokozza a munkakedvüket, hogy az ételt a munkahelyre szállítják. A felállított konyhán összesen négy személy dolgozik, két férfi és két asszony. Benkevári Lajos- né, aki most 68 esztendős, szíve­sen dolgozik a konyhán. A ne­hezebb munkákat a két férfi, Marsa Elek és Kurucz Gergely végzi. A termelőszövetkezetben most úgy tervezik, hogy a csép- lés idején nemcsak ebédet, ha­nem reggeli és vacsorát is ké­szítenek majd. Ugyancsak terv­be vették azt is, hogy a kony­hán egészen őszig, a nagy mező- gazdasági munkák befejezéséig főznek a határban dolgozó ter­melőszövetkezeti tagoknak, a jövő évben pedig már tavasztól őszig működik majd a konyha. Diákok az ország legszebb tájain és külföldön A diákok százezrei vakációz­nak az ország legszebb tájain és külföldön. Az úttörők közül a nyáron mintegy 4000-en kapnak helyet a csillebérci nagy tábor­ban. A megyék és az üzemek ál­tal szervezett táborokban pedig összesen 35 000 általános iskolás vakációzhat. Az Egri Pedagógiai Főiskola hallgatói a Szovjet­unióba, a Miskolci Tanítóképző hallgatói Lengyelországba, a debreceni Láng utcai iskola hall­gatói pedig Bulgáriába utaznak. Látogatásukat ezen országok fia­taljai viszonozzák. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szombati ülésén szó volt a mezőgazdasági munkák helyzetéről. A beszámolót Csa­tári Lajos elvtárs, a gépállomá­sok megyei igazgatója tartotta. Megállapítása szerint megyénk­ben az árpa aratása zömmel be­fejeződött. Talán még mintegy 2000 hold aratuivaló van hátra, főként a kalocsai járás terüle­tén. A termelőszövetkezetek az őszi árpaterületek zömét géppel aratták. A learatott területnek mintegy 80 százalékáról — ahol kombájnnal arattak — a szal­mát is lehúzták. Több helyen a megyében meg­kezdődött már a rozs és a búza aratása is. A gyakori eső, a szinte naponta megismétlődő vi­harok azonban megnehezítik a munkát. Sok helyen ledőlt a gabona, olyannyira, hogy nem lehet géppel aratni. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ilyen eset­ben szükséges kézzel aratni, an­nak érdekében, hogy termelő- szövetkezeteinkben is minél előbb sikeresen befejeződjék a gabona betakarítása. Az aratás után megindult a tarlóhántás is, bár sok helyen néni halad kielégítően. A másod­vetéshez szükséges vetőmagok mindenütt rendelkezésre állnak. Meleg idő esetén, az eddigi ta­pasztalatok szerint, három-négy nap múlva niegycszerte megin­dul teljes erővel a kenyérgabona aratása kombájnnal is. Az eddi­gi becslések szerint körülbelül a tavalyi átlagtermésekre szá­míthatunk búzából és rozsból. Az őszi árpatermés — az eddigi kombájnaratások tanúsága sze­rint — 12 mazsa katasztrális holdanként. A begyűjtés helyzetéről Buda Gábor elvtárs, a Megyei Be­gyűjtési Hivatal vezetője adott számot. Elmondta, hogy az első félévi állat- és állati termékbe­adást 98,2 százalékban teljesí­tette a megye, ezen belül lema­radás van a vágómarha- és a tojásbeadásban. A vágómarha- beadást akadályozza az úgyne­vezett kivágási keret, amely nincs összhangban a begyűjtési tervvel cs lehetetlenné teszi sokszor a továbbtenyésztésre nem alkalmas szarvasmarha ki- selejtezését. A begyűjtési hivatalok felké­szültek a nagy nyári begyűjtés­re, megállapítható, hogy általá­ban naprakész állapotban van­nak a begyűjtési nyilvántartá­sok. A begyűjtéshez azonban az idén sincs elegendő raktár. A végrehajtó bizottság elhatároz­ta, hogy a honvédséggel és a gépállomásokkal megbeszélve, a felesleges színeket, raktárakat igénybeveszik tárolás céljára, természetesen közös megegye­zés, kétoldali szerződés alapján. Segítséget tudnak adni az álla­mi gazdaságok is, ahol szabad férőhely van, végső esetben pe­dig az iskolák és a kultúrottho- nak is igénybe lesznek véve. Ennél még nagyobb probléma a munkaerő. A begyűjtóhelye- ken alkalmazott rakodó mun­kások munkabére a kialakult napszámbérnél alacsonyabb Ezért eddig a megyében a szük­séges munkaerőnek c;sak mint­egy felét tudták biztosítani. A felsőbb szervek részéről nem járultak hozzá a munkabérek felemeléséhez, azt azonban meg­engedik, hogy vidékről hozzanak munkaerőt. így aztán az a visz- szás helyzet áll elő. hogy a vi­dékről jött munkás megkapja a 40 forint munkabért, azonkívül 19 forint napidíjat, 10 forint szállásköltséget és oda-vissza útiköltséget kap. Egyszóval ilyen módon majdnem kétszeresére emelkedik a begyűjtés költsége. Érthetetlen, hogy ehhez hozzá­járultak, ahhoz viszont nem, hogy legalább 10 forinttal emel­jék a munkabéreket és akkor helyben is lehetne faJálni bő­ven munkaerőt. A megyei tanáé? végrehajtó bizottsága ezzel kap­csolatban felterjesztést küld a Minisztertanácshoz. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén hangoztat­ták, hogy továbbra is szorgal­mazni kell az állat- cs állati termékbegyűjtést a jó eredmé­nyek ellenére, mert a megyében mintegy 28 000 hátralékos van jelenleg is. A jó eredmények ne tegyék elbizakodottá a begyűj­tési hivatalok dolgozói!, mert so­kan túlteljesítettek, viszont má­sok nagyon lemaradtak a köte­lezettségek teljesítésében. Csaknem egymillió lorinlst MM\û a mankavédelmi felszerelésekre megyénk mezönazdasáoi iizeieien A MEDOSZ Bács megyei szer- | vezete megvizsgálta az állami | gazdaságokban és gépállomást)- j kon a munkavédelmi felszerelé­a jutalmat Ezelőtt két-három évvel Pálmonostora még nem tartozott a legjobb községek közé. Mindenütt úgy emlegették, ez az a község, ahol nem teljesítik időben az állam iránti kötelezettségüket az emberek. Nem jól van ez így — mondogatták a tanácstagok. Miért ne lehetne a mi községünk iá az elsők között? — Az egyik tanácsülésen elhatározták, hogy minden tanácstag rendszeresen felkeresi a körzetéhez tartozó lakosokat és elbeszélget velük nem­csak a kötelezettségek teljesítéséről, hanem arról is, mi a kívánságuk. Ezt az elhatározásukat tett követte. Most már elmondhatjuk mindenkinek, hogy fáradozásuk eredménnyel járt. De megmond­juk azt is, hogy ez nem volt könnyű. Sokszor meg sem hallgat­ták a tanácstagokat, idegenkedtek tőlük. Ügy gondolkoztak, leg­jobb, ha a hivatalos emberek elkerülik a házuk táját. Magony Ferenc egyénileg dolgozó paraszt, amikor először felkeresték, még hellyel sem kínálta őket. Ez nem keserítette el -a tanácstagokat, s többször felkeresték ezeket az embereket. Nem fenyegetőzve, hanem szép szóval lassan meg tudták értetni, hogy az állam iránti kötelezettségük teljesítésének halogatása szégyen a köz­ségre és arra is, aki elmulasztja. Így aztán lassan-lassan egyre több lett azoknak a száma, akik minden figyelmeztetés nélkül pontosan fizették az esedékes adó­jukat és időben eleget tettek a beadási kötelezettségüknek. Ma már Magony Ferenc is a legjobbak közé tartozik. A tanácstagok és a népnevelők együttes munkájának ered­ménye, hogy a község ez év első felében 108 százalékra teljesí­tette beadási tervét. A járásban első, a megyében pedig a máso­dik helyezést érték el a községek versenyében. Ezért 5000 forint jutalmat kapott a község, amelyet a piactér rendbehozására fordí­tanak. És ha valaki még mindig kételkedne, most ismét van al­kalma meggyőződni, hogy államunk a kötelezettségüket pontosan teljesítő községekre nagyobb gondot tud fordítani. seket. A vizsgálat eredményéről szombaton számoltak be a bi­zottság tagjai Kecskeméten. — Megállapították, hogy az állami gazdaságok többsége a nagy me­zőgazdasági munkák idejére minden intézkedést megtett a dolgozók balesetvédelme érdeké­ben. A cséplőmunkassapatok mindegyikében egy-egy dolgozó egészségügyi oktatásban része­sült. s így a helyszínen gyorsan segítséget tudnak adni minden balesetnél. Valamennyi állam; gazdaságban gondoskodtak a dol­gozók napi négyszeri étkezteté­séről. A földmüvesszövetkezetek- kel karöltve megszervezték a legszükségesebb árucikkeknek a munkahelyeken történő árusítá­sát: 90 mozgóbolt járja a földe­ket, minden szükséges áruval felszerelve. A gépállomásokon azonban nem találták mindenütt rendben á munkavédelmi felszereléseket A Kiskőrösi Gépállomáson pél­dául többszöri felszólításra sem szerelték fel a gépekre, a védő­berendezéseket, A hanyag veze­tők ellen bűnvádi eljárást indí­tanak. A MEDOSZ ebben az évben az idén is nagy összegeket fordít a mezőgazdasági üzemek dolgozói egészséges munkakörülményei­nek biztosítására. Közel 1 millió forintot fordítottak az idén mun­kavédelmi felszerelések beszer­zésére az állami gazdaságokban és gépállomásokon. Emellett kö­zel 6 millió forintot fordítanak az év végéig szociális és kulturális beruházásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents