Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-07 / 159. szám
mÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG n UDP BÍCS-mSK»« MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS « MEGYEI TAHÁCS LAPJA <-■' --------~-J- W...'-----x i. évfolyam, 159. szám_______Ára 50 fillér_______i95S. jülius 7. szombat D icséret a fiatal kombájxiistákaak Július 1-ig 20 vagon őszi árpát takarítottak be Köze! 10 000 egyéni gazda vállalta megyónkben, hogy augusztus 20-ig teljesíti beadási kötelezettségé! .4 gátéri Béke Tb» teljesítette takarmány* beadási kötelezettségét Fiataljaink vállalták, hogy 1800 holdon géppel ők aratják le a gabonát gazdaságunkban. Június 28-án hét kombájnnal kezdtük meg az őszi árpa aratását, a központi üzemegységben öt, a ourjáni üzemegységben pedig két kombájn dolgozik. Valamennyi kombájnnál DISZ-fiatalok dolgoznak, kezdve a vezetőtől egészen a szalmarakóig. Gazdaságunk vezetői büszkék ezekre a fiatal liombájnosokra, mert már az első napokban jó eredményeket értek el. Ifjú Szabó István nem egész három nap alatt 30 hold őszi árpát aratott le kifogástalanul. A burjáni üzemegységünkben Kancsár Sándor négy nap alatt 35 holdon aratta le az őszi árpát, Konkoly László ugyanennyit aratott le. Az ő szorgalmuknak, valamint az összes fiataloknak, akik részt vesznek a betakarításban, köszönhető, hogy július 1-re több mint 200 holdon befejeztük az őszi árpa aratását és megtörtént a szalma lehordása is. A mintegy 20 vagon őszi árpa betakarítását tehát rövid idő alatt jól elvégezték. Bízunk fiataljainkban, hogy az adott szónak eleget tesznek és a hátralévő még lábonálló gabonát is gyorsan, a legkevesebb szemveszteséggel takarítják be gépeikkel. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai, mint minden évben, az idén is versenyt indítottak alkotmányunk születésének évfordulójára. A vállalás a gabona betakarításán kívül a beadási kötelezettség határidő előtti teljesítéséről is szól. A verseny kezdeményezői mindenütt a tanácstagok és a község mintagazdái voltak. Ennek nyomán eddig 38 termelő- szövetkezet és közel 10 000 egyéni gazda tett vállalást arra, hogy augusztus 20-ig rendezik gabonabeadási kötelezettségüket, felesleg gabonájukat pedig értékesítési szerződés keretében adják cl az államnak. A kiskunfélegyházi járásban az első gabonát a gátéri Béke Récéiről jelentette a tanácselnök elvtárs: A Vörös Zászló Termelőszövetkezet, elsőnek a község tsz-ei közül, 21 mázsa árpával teljesítette árpabeadási kötelezettségét. A kombájnnal aratott takarmányTermelőszövctkezet vitte a begyűjtőhelyre: 67,18 mázsa árpával rendezte takarmány beadási kötelezettségét. Példáját rövidesen követték a többi termelőszövetkezetek is, mert a tiszaújfa- lusi Tisza Termelőszövetkezet közös szerűjén is megkezdődött a csépiés. Az elmúlt évinél nagyobb az érdeklődés a szabadgabona értékesítése iránt is. A rendelet megjelenése után már sok tsz és egyéni gazda felkereste a terményforgalmi vállalatokat, hogy érdeklődjön a szerződéskötés iránt. Dunavecsén az Alkotmány Termelőszövetkezet két vagon gabonát ad el az államnak, amire a szerződést szombaton kötik meg. gabonát feldíszített kocsikon vitték a begyűjtőhelyre. A többi tsz-ben s az egyéni gazdaságokban is jó ütemben folyik az aratás. Ma egy cséplőgép az egyéni dolgozó parasztok szérűin megkezdi az őszi árpa cséplését. Aratják a búzát a bajai járásban Csépelik az árpát Keceien A bajai járásban befejezéséhez Közeledik az árpa aratása. A községek, a termelőszövetkezetek, Bácsszentgyörgyön a Ság- vári, Csátalján a Budai Nagy Antal, Nagybaracskán mind a három termelőszövetkezet, Hercegszántón az TJj Élet és a Fel- szabadulás, Garán a Fürst Sándor végeztek az árpa aratásával. Az árpa átlagos termése 12— 12,5 mázsa holdanként. Kasza alá érik a búza is. Garán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet két aratógéppel csütörtökön délután, Bácsbokodon a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet ma reggel fogtak hozzá a búza aratásához. Dávodon az egyéniek is megkezdték a búza aratását. Megkezdték a lyúk törzsállomány vándoroltatását Bugacpusztán A Bugacpusztai Állami Gazdaság baromfitelepén több ezer fiatal csirke nevelkedik. A gazdaság az idén mar a fogyasztók részére is szállított baromfit, s több mint 10 000 rántanivaló csirkét értékesítettek a piacokon. Elhatározták, hogy az őszi hónapokra is nagyobb mennyiségű fiatal csirkét nevelnek a közéiel- mezés megjavítására, * A napokban megkezdték a törzsállomány vándoroltatását. A környező erdőségekben több mint 80 vándorólat helyeztek ki. Ezzel a módszerrel nemcsak takarmányt takarítanak meg, hanem nagymértékben elősegítik a tojáshozam növekedését is. Már az idei jércék is elkezdték a tojást, s a vándoroltatással elérik, hogy egy-egy tyúk egy év alatt 160 na pop át ad tojást, vagyis húsz nappal meghosszabbították a szokásos tojástermelési időszakot. Tompái János párttitkár, Bösztöri Állami Gazdaság oocooc-n oooooooo-o 000-000 A MAVAG szerelőbrigád Nozsi István vezetésével helyére emelte a sztálinvárosl Martin Acélmű keverőcsarnoki vasszerkezetenek 350 mázsás daruhidját. .4 bácsszentgyöryyiia- nácsháza mellett keskeny kis gyalogösvcny vezet a határhoz. Alig kell tenni négy-ötszáz lépést, az ember lábai alatt érzi. az egykori százméteres sávterületet. A sávterület egy- részén a Ságvári Tsz zabot és muhart vetett, ahogy lépésről lépésre megszűnt a műszaki zár, úgy vonták az egykori »senki földjét« művelés alá. A határontúli Regőce templomtornyának harangja megcsendül. Ide hallatszik kongása. Serény és igyekvő munka folyik a földeken, Rasztinán, az egykori Rédl »báró« földjein alakult zadru- ga tagjai kapálják a kukoricát, gyűjtik a lankásabb részeken lekaszált szénát. Dolgos, szorgalmas munkát lát a szem, amerre tekint: itt is, odaát is. Az emberek, akikkel találkozom, egyről beszélnek, — a megváltozott hangulatról. Bekopogok a tanácsházára, hogy elbeszélgessek ennek a határ- menti kis községnek megváltozott életéről, embereinek megváltozott hangulatáról, a tanácselnökkel, Dujmov Istvánnal, Együtt találom Szabó GellértnéBáemsen tgyiirgyön vei, a tanácstitkárral. Mikor meghallják, mi járatban vagyok, a tanácselnök arcán észrevehető mosoly suhan végig, a tanácstitkár pedig az ablakmélyedésbe húzódik. — Minek arról írni, amiről mindenki tud, mindenki beszél? Látszik rajtuk, szívesebben beszélnének másról, mint a felvetett kérdésről. Mikor emlékezetemben egy név után kutatok és kiejtem Kusztor András nevét, — szinte megkönnyebbülten mondják mindketten egyszerre: — Már elköltözőit. Öregségére a városba ment lakni. Kusztor András esetét mindenki ismerte a községben. Odaát volt, hazavágyott, hazaszökött, mert akkor még szöges drótok, aknamezők állták útját. A partizánok soraiban harcolt a jugoszláv erdők és hegyek sűrűjében. Mégis Kusztor András nevének említése indítja meg a beszélgetést. — A gond vonla barázdák eltűntek az emberek homlokáról, -=» Nem fogja elhinni az elvtárs, amit most mondok, még a munka is szaporábban megy. Az emberek vidámabbak, beszédesebbek lettek. Pár évvel ezelőtt, ha a határ közelébe mentek, a sapkaellenzők, a kalapkarimák mélyen a homlokokra húzódtak. Ma pedig? Jóízűen felnevet. ■— Nem egyszer szólnak át a határról: jer- tek át hozzánk látogatóba. A viszonválasz meg így hangzik: — Mi is szívesen látunk ám benneteket. — Na és — vetjük most közbe: — az invitálás ennyibe marad? — Nem. Az egész község elhatározása, meghívjuk a regőceieket az aratóünnepségünk- re. Oldódik a beszéd, most már nejm törődnek azzal sem, hogy sorok kerülnek a beszélgetésből a jegyzettömbbe. Nevek repkednek a levegőbe, Szabó Antalé, Dara Jánosé. Egyéni gazda mind a kettő. Földjük közvetlen a határsáv széléig húzódik. — A tavasszal lorient. műtrágyával fejtrágyázták őszi kalászosaikat. Egyszerre csak arra lettek figyelmesek, odaátról árgus szemek figyelik munkájukat. Baráti köszöntést küldtek átra, onnan meg kalap- és kendőlengetés volt a válasz. Regőcéről nemrégiben vendégek érkeztek a községbe. Vince Antalnak, Kakány Mátyásnak a lányai, akik oda mentek férjhez. — De sokat gondoltunk a szülőfalunkra — mondogatták és napokon át járták a kis utcákat, az ismert helyeket, kutatgatták gyermekkoruk emlékeit. A vége pedig a látogatásnak az lett, hogy nem a lányok érkeztek vendégségbe, hanem ők látták az egész községet vendégül, annyi látogatójuk volt. Látni az elnök, a tanácstitkár arcán, öröm nekik erről a megváltozott életről, a falu új arcáról beszélni. Mint rossz emlék múlt el a feszültséggel lelt évek sok sebe. Mi is van ma? Milyen nap? Kedd! A szögesdrót, a »békeárok« utolsó négyzet- métere is eltűnt a mai nappal. És az ember érzi a szivek melegebb dobbanását, összefogtak a vágóhíd kommunistái A Kiskunfélegyházi Vágóhíd Vállalatnál eddig nem volt pártszervezet, ilyenformán az üzemben dolgozó hat kommunista politikai tevékenysége sem bontakozhatott ki. A gazdasági vezetésben, a termelésben a pártellenőrzés hiánya egyre inkább éreztette hatását. A gazdaságvezetés nem dolgozta ki a prémiumfeladatokat, s emiatt a munkások nem tudták, milyen feltételek mellett végezzék munkájukat. A munkafegyelem laza volt és lopások is sűrűn előfordultak. A tömegszervezetek pártirányítása i: hiányzott. A szakszervezet nem mozgósított a munkaversenyre. A dolgozók ügyes-bajos dolgait sem intézte senki. Annak ellenére hogy szép számban dolgoztak fiatalok a vállalatnál, DISZ-szerve- zet sem volt az üzemben. Ezeket a hibákat látva a kommunisták ■— köztük Faragó János, a vállalat igazgatója — elhatározták, hogy létrehozzák a párt- szervezetet. Elhatározásukat hamarosan tett követte, és a pártszervezet hat taggal megalakult. Párttitkárnak Dávid Imre elvtársai választották, aki nagy ambícióval látott munkához. A pártszervezet egyre népszerűbb lett az üzemben. Megalakulása óta több dolgozónak elintézte különféle panaszát, problémáját, ezért egyre nagyobb tekintélyre tett szert. Ugyanakkor megjavult a gazdaságvezetés pártellenőrzése. A munkások a III. negyedéves prémium-feladataikat már ismerik. Javulóban van # szakszervezet munkája, rendszeresen értékelik a munkaversenyt, az eredményeket tudatosítják, ezért a verseny egyre szélesedik az üzemben. A pártszervezet kezdeményezésére megalakították e DISZ-szervezetet, melynek nyomán a fiatalok termelőmunkája is jobb lett. A DISZ-tagok vállalták, hogy gondozásba veszik a vál- \lalat parkírozott tereit. t A pártszervezet júniusban tartotta első taggyűlését. Dávid elvtárs beszámolójában az üzem problémái mellett foglalkozott az 1956/57. évi politikai oktatás megszervezésével. Úgy döntöttek, hogy az alapszervezetben politikai oktatást indítanak, melynek vezetésére propagandistát is javasoltak. Ezen a taggyűlésen már három tagjelölt-felvétel ügyében is döntöttek és elhatározták, hogy a legöntudatosabb, legjobb dolgozókat tagjelöltté nevelik. A vágóhíd kommunistái politikai munkával és példamutatással most azon fáradoznak, hogy vállalatuk élüzem legyen, » Szabó Imre, ♦ Kiskunfélegyháza Városi Pártbizottság : munkatársa ♦ X_r '♦Uj úszómedence Kiskunhalason Egy évvel ezelőtt a Natkai- sziget öreg fái alatt megjelentek a honvédek csákánnyal, lapáttal a kezükben. Nem sokkal később ott voltak a MÁV, majd az üzemek és vállalatok dolgozói, hogy társadalmi munkával segítsék az 50 méter hosszú fürdőmedence felépítését. A földmunkák elvégzése után _az 5. számú Mélyépítő Vállalat Sdolgozói kezdtek hozzá a betonozáshoz. Munkájukat július 1-re elvégezték. Ezen a napon történt az úszómedence műszaki átvétele. A medence olyan korszerű, hogy versenyeket is le lehel itt bonyolítani. Az építésre a társadalmi munkán kívül 712 ezer forintot költött államunk. Az új medence tőszomszédságában fúrják a kutat, mely Ivarom vagy öt hónap múlva 30— 35 fokos melegvízzel látja majd cl a medencét.
