Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-06 / 158. szám

S R V4Í ROS '^O^^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO P£ó*K2íKK>^tóK}^^<><>QOO-0<>{>{>SK><><X>0<>0<>CK>00{><H>00<>0<><>00<>000<><>000<>^>0<>a<>^^ Minden termelőt érdekel: A beadás teljesítése után szabad a gabona forgalma A begyűjtési miniszter rende­leté a gabonabeadási kötelezett­ség teljesítéséről, a gabona for­galmának szabályozásáról: A gabonabeadási kötelezettség teljesítésének sorrendje: cséplő­géprész, terménykölcsön, . gép­állomási talajmunkadíj és terü­let utáni beadási kötelezettség. Vetőmagszükségletként ke­nyérgabonából a kötelező vetés- terület után holdanként búzából és rozsból 110 kg-ot, árpából és zabból holdanként 90 kg-ot vesz­nek figyelembe. A beadási kötelezettséget a cséplőgéptől azonnal kell teljesí­teni. A beadási kötelezettségre át­adott kenyérgabona minden má­zsája után 10 kg korpát térítés nélkül, a gépállomási talajmun­kadíj fejében átadott gabona mázsája után pedig 20 kg korpát kap a termelő mázsánként 150 forintos áron. Ha a korpajáran­dóság a 30 kg-ot nem haladja meg, a járandóságot a beadás alkalmával, vagy legkésőbb a beadást követő 10 napon belül kapja meg a termelő. Ha a kor­pajárandóság a 30 kg-ot megha­ladja, akkor ennek 40 százalékát a beadás alkalmával, de legké­sőbb ettől számítva 10 napon belül, a fennmaradó mennyisé­get pedig 1950. november 10. és 1957. január 31. között kell ki­szolgáltatni; A korpa járandóságot a kor­pautalvány ellenében a malmok, illetve cseretelepeik, vagy a földművesszövetkezetek adják ki. A termelők az állam iránti kö­telezettség teljesítése után ga­bonafeleslegüket az ország egész területén szabadon értékesíthe­tik, és mennyiségre való tekin­tet nélkül szabadon szállíthat­ják. Megszűnik az a korlátozás, amely szerint a gabona szállítá­sához szállítási engedély szüksé­ges. Azokat a községeket, városo­kat, ahol a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő, a be­gyűjtési miniszter a gabona sza­bad forgalmából kizárhatja. Ke­nyér- és takarmánygabonát to­vábbértékesítés céljából csak a terményforgalmi vállalatok vá­sárolhatnak. A kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozása A Minisztertanács a kenyérga­bona állami felvásárlását az alábbiakban szabályozta: Egyéni termelők és termelő­szövetkezeti f csoportok tagjai kenyérgabonafeleslcgének Í10 szá­zalékát kell állami szabadíelvá- sárlási áron, értékesítési szerző­dés útján felvásárolni. A tsz- eknek az üzemtervben értékesí­tésre előirányzott mennyiségre kell értékesítési szerződést köt- niök. Az értékesítési szerződés kötését már a csépié» előtt meg kell kezdeni s a várható meny- nyiség értékének 50 százaléka erejéig előleget folyósítanak. A felesleget úgy kell kiszámí­tani, hogy a terméseredmény­ből le kell vonni a vetőmag- szükségletet, a beadási kötele­zettséghez szükséges mennyisé­get, a háztartási szükségletet és a természetbeni kiadásokat. A háztartási szükséglet felnőttek után 220, 10 éven aluli család­tagok után pedig 1B0 kg. Az értékesítési szerződés alap­ján átadásra kerülő búza fel- vásárlási ára mázsánként 240, a rozsé 220 forint. Kedvezmény­ként kap a termelő: Minden mázsa után 20 kg korpát, mázsánként 150 forintos áron, — az egyéni termelők és tszcs-tagok minden mázsa után 30 forintos, a tsz-ek 35 forintos árengedménnyel számítolt mű­trágya juttatást, vagy mélyszán­tást. Az állami felvásárlási árak tehát azonosak a tavalyival. Ha a termelő a juttatásokat nem veszi igénybe, azok helyett to­vábbi 20 Ft. árkiegészítést kap. Azt a termelőt, aki értékesí­tési szerződést nem kot, vagy nem a rendeletben meghatáro­zott mértékre köti meg, a tanács végrehajtó bizottsága a meg­állapított kenyérgabona mennyi­ség átadására kötelezi. Azt a termelőt, akinek kiszá­mított kenyérgabonafeleslege a 100 kg-at nem haladja meg, át­adásra kötelezni nem szabad. Épül, sasépül Kecskemét Városunk egészségügyi szolgálatának nagy segítségei nyújt a tanács egészségügyi állandó bizottsága Városttnkban, a tanács egész­ségügyi állandó bizottsága segíti munkájában az egészségügyi szolgálatot, az orvosokat. Az utóbbi időben úgy harcolnak a gombamegbetegedések ellen, hogy a bizottság javaslatára az egészségügyi csoport elkészítette a Kecskeméten és környékén megtalálható ehető és mérges- gombák mintáit. Az eredeti szí­nezésű és életnagyságú gomba- mintákat kiállítják, hogy a la­kosságot így tájékoztassák az ehető gombákról. Ugyancsak az egészségügyi ál­landó bizottság javaslatára na­gyobb házakra és utca kereszte­zéseken táblákat függesztenek ki, amelyben megjelölik, hogy en­nek az utcának, a háznak ki az illetékes körzeti orvosa. A táblán az is olvasható, hogy az orvos mikor rendel. Városunkban előfordult az is, hogy megbetegedett olyan gyer­mek, akinek édesanyja és édes­apja is dolgozik. Ilyenkor a szü­lők kétségbe vannak esve, mert igen gyakran nincs, aki ápolja a gyermeket. Az egészségügyi ál­landó bizottság kezdeményezésé­re a város egészségügyi osztálya most felügyelő személyzetet ké­pez ki. Ezek a személyek ápo­lósban segítik a szülőket olyké- pen, hogy abban az időben fel­ügyelnek a gyermekre, amikor az anya és apa dolgozik. Az egészségügyi állandó bizott­ság albizottságainak tagjai szor­galmasan látogatják a bölcsődé­ket, italboltokat, piacokat és ahol észrevesznek olyasmit, ami kifogásolható, azonnal jelzik városunk egészségügyi szolgála­tának. Amikor a várost járjuk, öröm­mel tapasztalhatjuk, hogy sorra- rendre tűnnek el azok a joggal kifogásolt csúfságok, amik a város arculatát elcsúfították. Ki pe emlékezne arra az időre, ami­kor a szökőkút helyén, a város szívében, szemétdomb és piaci maradványok terjesztették és te­nyésztették a betegségek hordo­zóit, a legyeket. Örömmel láttuk, hagy az Új- Kollégium és a posta előtti Kál­vin tér úttestét szabályozzák, Úgy hallottuk, hogy az új meg­oldás közlekedésrendészetileg is előírás, ugyanis járdaszegélyen kívül voltak eddig a fák. Az út­testet szegélyező kőpárkányt egy méterrel beljebb helyezik. Az így felszabaduló részt a posta és « Közgazdasági Fiúiskola előtti részen füvesítik. A Szabadság tér felé haladó további részt — Ta­kács elvtárs, az Útfenntartó Vál­lalat körzetvezetője információja szerint — betonnal töltik ki és aszfaltozzák. tegyük szebbé Kecskemétet, ne betonnal töltsük ki azt a felszabaduló méteres sávot, Fü­vesítsük azt is, középen virág­ágyás, mennyivel szebb lesz és egészségesebb! Bizonyára eléggé közismert a »virágos Kaposvár« fogalma. Kaposváron nagyon kevés olyan utca van, ahol az úttest és a járda között ne lenne füvesít­ve és ne virág díszítené az utcát. Ha a dunántúli, — feltétlenül egészségesebb, — dombos vidé­ki n ezt meg tudták valósítani, minden bizonnyal Kecskeméten is sikerülni fog. Annát is inkább, mert városunkban minden négy­zetméter növényzetre oly nagy szükség van, mint a levegőre. Tudjuk, hogy a folyamatban lé­vő munkálatok, tervek alapján készülnek, de a cél érdekében — beton, bitumen és egyéb a nyer­gek megtakarítása mellett — esztétikailag is érdemes leküz­deni a bármelyik vállalatnál esetleg jelentkező nehézséget Módosítsák menetközben a ter­vet, tegyük szebbé Kecskemétet. Z sin író József A napokban be­tértem egy pohár Sörre a íöidművps- szövetkezet Rákóczi úti italból tjábai. —s Ahogy beléplefn az ajtón, olyan kelle­metlen szag ütötte meg az orromat, hogy elment a ked­vem a sörivástól. Vajon mitől van ez a kellemetlen szag? Attól, hogy este a A tisztaság fél egészség zárás után nem ta­karítanak megfele­lően. Nyáron a gon­datlan takarítás, az italok és élelmisze­rek helytelen keze­lése és tárolása, 32 ehhez szükséges esz­közök tisztátalansá- ga nagyop kedvező a hastilusz és ehhez hasonló járványok elterjedésére. Véleményem sze­rint ezt mig lehçt s meg is kell előzni, úgy, hogy lelkiisme­retesen takarítanak és betartják az elő­írt tisztasági rend­szabályokat. Az il­letékesek figyelmét ezútofí szeretném felhívni arra, hogy nem árt, ha időn­ként ezt is ellenőr­zik. Nagy László. Kecskemét Két év és tíz hóuapi bürtöut kapott a türökíái gyújtogató Beszámoltunk arról, hogy Fa­lusi Sándor alboriirsui lakos Törölifái tanyarészen felgyúj­totta nevelőszüleinek. Szabó Györgynek házát, hogy míg a lakók a tüzet oltják, kifoszthas­sa Szabóék lakását. A tűzeset után pár óra múlva horogra ke­rült a gyújtogató. A kecskeméti járásbíróság Somodi tanácsa fe­lelősségre vonta a fiatalembert és két év és tíz havi börtönre, valamint a károk megtérítésére ítélte. Várszegi Lajos, az Építők játékosa családi né­zeteltérés következtében lakásá­nak pincéjében felakasztotta ma­gát. ÎVAROSI JEGYZETEK Találkozás a csodálatos India kutatójával Befejeződtek a képesítő vizsgák A Kaszap utcai tanítóképzőben tegnap fejeződtek he a képe­sítő vizsgák. Ez alkalommal 25 gyakorló tanítónő képesítőzött Szabó Balázs, a bajai gimnázium igazgatójának elnökletével. A tanulók jó felkészültségről tettek bizonyságot, különösen a gya­korlati tanítás volt eredményes. A most végzett pedagógusok már letöltötték gyakorló évüket és ugyanott folytatják munkájukat, ahol eddig tanítottak. Az idén az iskolából 82 óvónő és tanítónő került ki. Legna­gyobb részük megyénkben, ezenkívül Békés, Csongrád, Nógrád, Pest és Baranya megyében nyert elhelyezést. Uj temető létesül a második ötéves terv során igénybe venni erre a célra. A tervek szerint korszerű ravata­lozó helyiséget és hűtőházat épí­tenek. Amikor ez elkészül, a Szentháromság tehietőt lezárják és miíjd 30 év után parkosítják. Városunkban csak felekezeti temető van, tehát szükséges egy üj köztemető létesítése. Az új temető telepítési terve már ké­szül. Ezek szerint a református temetőn túl, a Budai út balolda­lán lévő üres térséget fogják Ké! gyégyssertér étcilcskításei Városunkban a Szabadság téri éjjel-nappalos és a Gáspár i András utcai gyógyszertár átalakítását körülbelül egy hónappal; ezelőtt kezdték meg. Mindkét patikába beszerelik a vízvezetéket; és beépített mosogatót létesítenek. A helyiségeket újra festik és ai külső horplokzatot, kirakatot rendbehozzák, A Szabadság tériben] a kiszolgáló helyiségbe két ventillátort szereltek fel, hogy állan­dóan egészséges levegő legyen a gyógyszertárban, a kirakat dí-J szitésére virágokat helyeznek el. Mindkét gyógyszertár körülbelül; a hónap közepére teljesen elkészül. Megjegyezzük, hogy az át-' alakítási munkálatok miatt a kiszolgálás nem szünetelt* ! Néhány nap óta nagy >a felfordulás, a sür- I gés-forgás a múzeum j kiállítási termében. — ’ Megérkezett a régen- ! várt India-kiállítás > anyaga, hatalmas lá- Î dákba csomagolva. S > külön meglepetésként, } örömmel adhatjük hí- írül, hogy itt van már ’Baktai Ervin is, a cso­dálatos India hírneves I kutatója. A múzeum egyik ter- 'mében — a még sza- I nászét heverő indiai i kincsek között — tá­pláljuk meg Baktai Er- >vint. Most is dolgozik, ’ fáradhatatlanul rójja ’tele a fehér papírokat ' betűinek kicsit meg- J kúszálódott, töménte- ; len seregével. Mikor megtudja, hogy a Nép- ; újság olvasói nevében, az p kérésükre keres- ; tűk fel, örömmel áll rendelkezésünkre. Szí­vesen beszél indiai él- ! menyeiről* noha már 1 szerinte régiek, mert a második világháború előtt járt ott. — Tanulmányula- mat;— meséli — tíz évi ' előtanulmány előzte ! meg. Mire kimentem, már ismertem és jól beszéltem a hindusztá- ni nyelvet, amelyet In­diában csaknem min­denütt megértenek. :— Három évet töltöttem Indiában ég bejártam csodálatos tájait, min­den régi műemléket megnéztem, s a ma­gammal hozott képeket túlnyomó részben ma­gam készítettem. Hogyan jellemezné röviden India lakóit? — Mivel nyelvüket is beszéltem, közvetlen kapcsolatom volt a nép minden rétegével. Vol­tam vendége dúsgaz­dag maharadzsának és egyszerű parasztember­nek. Legjobban a hin­dukat szerettem meg, ők nagyon barátságo­sak és vendégszeretők. S India melyik vi­déke jelentette a leg­nagyobb élniényt? — Egész utam élmé­nyekben gazdag és na­gyon érdekes volt, de ami számomra az em­lékek közül legértéke­sebb, és amiről legszí­vesebben beszélek, az a nyugat-tibeti utam. Utazásom során ugyan­is örömmel adóztam Körösi Csorna Sándor emlékének, és elláto­gattam Tibet kősziklás vidékére. A Körösi Csorna Sándorról való helyszíni adatok gyűj­tése során sok öreg emberrel beszéltem, akik még hallottak és megőriztek róla érde­kes történeteket. Kö­rösi Csorna Sándort nemcsak becsülték, ha­nem őszintén csodál­ták is a tibetiek, mert a láma-kolostorok hi­deg celláiban, fűtés nélkül telelt át, 40 fo­kos hidegben is. A lá­ma-kolostorok sziklá­ba vésett celláiban Ugyanis nincs kémény. Körösi Csorna íSápdor a füsttől nem tudott dol­gozni, így inkább vál­lalta a kegyetlen hide­get. Ez az utam azért jelentett különös él­ményt, mert a múlt század huszas évei óta azon a vidéken magyar ember nem járt, én voltam a? első, aki ka­ravánnal, lóháton Kö­rösi Csorna Sándor em­lékének áldozva, fel­kerestem Tibetet. Bol­dog voltam, hogy em­léke ma is él. Ha már a régi, há­ború előtti Indiát oly mélyrehatóan és ala­posan megismerte, nem kívánkozik-e most leg­alább ellátogatni arra a földre, amelynek éle­tét, munkásságát szen­telte? — Már rég óhajtott vágyam, hogy elmen­jek, de most azt hi­szem, rövidesen alka­lom is nyílik rá- Az indiai kormány meghí­vására és a mi kormá­nyunk támogatásával* azt hiszem, rövidesen, talán már az ősszel út­rakelhetek. Beszélgetés közben megnéztük a készülő kiállítás gazdag anya­gát is. Négy-ötezer év körüli emlékek, közép­kori fegyvergyűjte­mény, ékszergyűjte­mény, kerámia, ele­fántcsont, csodálatos fafaragást buddhista könyv, s ki tudná még élsorolni, mepnyi drá­ga kincs vár itt elren­dezésre. Baktai Ervin rendezése bizonyára hí­ven tolmáftSQÍia majd e kincsek számunkra nagyon érdekes mon­danivalóját* (f.né) \

Next

/
Thumbnails
Contents