Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-31 / 179. szám

Eredményeink a fsz-iejlesztésben Pártszervezeteink további feladatai Járásunk egyénileg dol­gozó parasztsága a jól működő 'termelőszövetkezetekről ma már elismeréssel beszél. Egyre ke­vesebb olyan választ kapnak népnevelőink, hogy — beszélje­nek, amit akarnak, úgysem lé­pek be. Ez év első 3 hónapjában 360 .új taggal és 600 hold földdel, a második negyedévben 109 tag­gal és 330 hold földdel erősöd­tek járásunk termelőszövetkeze­tei. Ma már nem elszigetelt jelen­ség a középparasztok belépése sem. Az elmúlt hónapban pél­dául Császártöltésen: Angeli Ta­más 14, Winter Józsefné 12, Lei [Tamás 6 holddal, Fülöpszállá- 6on: Nagy Istvánná 6, Nagy Dá­vid 10, Szabó Pál 20, Gál János 11, Démon Jakab 12 holddal — és még sorolhatnám a neveket «— lépett a parasztság felemel­kedését jelentő nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Rajtuk kivül sokan új terme­lőszövetkezet alakításán fára­doznak. Ezek közé tartozik pél­dául Kecelen Szőke János 25, Andrási Károly 5, és Daczi József, a község pártalapszervezet tit­kára 4 holdas dolgozó parasztok. Már csatlakoztak hozzájuk Fe­jes Mátyás és Borbényi János középparasztok is, akiket nem­rég még helytelenül kulákként kezeltek. T ermelőszö vetkezeteink nagyrészéről elmondhatjuk, hogy egészséges ütemben fejlődnek. Csaknem minden közgyűlésen kéri egy-két dolgozó paraszt felvételét a szövetkezetekbe. Ezek az eredmények természe­tesen nem önmaguktól valósul­tak meg. Tsz-pártszervezeteink derekas munkát végeztek a szö­vetkezetekben is a termelés meg­javítása érdekében. A politikai munka nyomán már az elmúlt évben sokat javult a munkafe­gyelem. Ennek köszönhető, hogy zárszámadáskor járási átlagban 86 forint jutott egy munkaegy­ségre. Az idén is igen jók a ki­látások, s már most megállapít­ható, hogy a tsz-ek sokkal jobb termésátlagokat értek el gabo­nából, mint az egyéniek. A ke­celi Magyar Kalász Tsz-ben 13, a császártöltési Kossuthban 16.3, a Felszabadulásban 14.5 mázsa őszi árpa termett holdanként. Ezzel szemben Kecelen Szabó János felsőcsábori (jó föld) dol­gozó parasztnak egy holdon 972, Rimái Istvánnak fél holdon 292, Sendula Jánosnak 200 négyszög­ölön 133, Csóti Imrének 400 négyszögölön 200 kilogramm őszi árpája termett. Termelőszövetkezeti paraszt­ságunk bizakodva néz a jövőbe. Jó a termés, osztunk eleget —, mondogatják. — A fülöpszállási Vörös Csillagban eddig már 4, a Dózsában 3, a Kossuthban 1.5 kilogramm előleget osztottak munkaegységenként. A Vörös Csillagban egy fiatal lány, Járdi Mária eddig ledolgozott 270 munkaegységére 8 mázsa búzát és árpát kapott előlegként, Tsz pártszervezeteink nem rejtik véka alá ezeket az eredményeket, hanem széles körben tudatosítják az egyénileg dolgozó parasztság körében. A népnevelő munkának különféle formái alakultak ki. Császártöl­tésen és Fülöpszálláson különö­sen jól szervezték meg a házról- házra menő agitációt. Császár- töltésen például a tsz-pártszer- vezetek a községi pártbizottság­gal közösen 40 tagú népnevelő­gárdát alakítottak. Munkájukat személyesen Ondrovics elvtárs, a függetlenített párttitkár irá­nyítja. A tsz-tagok közül főleg azokat vonták be a népnevelő munkába, akik azelőtt tekin­télynek örvendő egyénileg dol­gozó kis- és középparasztok vol­tak. Ezek jövedelmük által meggyőző erővel tudják bizonyí­tani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Igen jól használták fel a szövetkezeti napot. Előzőleg agitációs napot tartottak, majd a moziban levetítették a Vihar című filmet. Ezen a napon ket­ten, azóta pedig heten léptek be, közöttük 12—14 holdas közép­parasztok is. Császártöltésen, Kecelen és Fülöpszálláson fényképfelvéte­leket is készítenek a tsz-ek éle­téről, munkájáról. Ezeket tab­lókra rakva a földművesszövet­kezeti boltok kirakataiban he­lyezik el és 10 naponként cseré­lik a fényképeket. Hatásos még a szövetkezet eredményeit is­mertető tsz-híradó. Községi párt- bizottságaink nem feledkeznek meg a tsz-látogatások szervezé­séről sem. Egy ilyen tsz-látoga- tás alkalmával például a keceli Vörös Zászlóba két egyénileg dolgozó paraszt lépett be. Járási pártbizottságunk is közvetlenül segíti az agitációs munkát. A havonta megtartott titkári értekezleteken az agit, prop, osztály vezetője vitát ren­dez a isz-fejlesztés módszerei­ről. A járási bizottság appará­tusa heti munkaértekezleteken tárgyalja meg az agitáció irá­nyításának kérdéseit. Ha egy- egy munkatárs tsz-fejlesztés ügyben kimegy a területre, ak­kor néhány napig, sokszor egy hétig sem terheljük más fel­adattal. A felsorolt községeken kívül még Soltszentimrén, Páhin és Csengődön van némi eredmény, de különösen Bócsán, Tázláron és Soltvadkerten elhanyagoltuk a tsz-fejlesztés ügyét. Bócsán és Tázláron a íőfeladatunk a tsz- ek belső megszilárdítása. Ad­dig ugyanis hiábavaló a na­gyobb arányú fejlesztésre való törekvés, még ezek a tsz-ek vonzóvá nem válnak eredmé­nyeikkel az egyéni parasztok számára Járási bizottságunk munkájának hibája, hogy — mi is ott ütöttük a vasat, ahol már úgyis meleg volt. — A többi he­lyen pedig elhanyagoltuk a tsz- fejlesztést. Ezért nem születtek jó eredmények pld. Soltvadker­ten, ahol pedig a tsz-ek jó ered­ményeket értek el. Vancsik elv­társ, a függetlenített titkár min­dent egymaga akar megoldani. Nem támaszkodik a pártaktí­vákra, s a sok munkaegységet elért tsz-tagokra. A községi ta­nács sem kapcsolódott be a tsz- fejlesztésbe, pedig más terüle­ten eredményesen dolgoznak. Kettős irányú feladat áll előt­tünk. Egyrészt a jól működő tsz- ek számszerű fejlesztése, más­részt a gyengébb tsz-ek belső helyzetének megjavítása, gaz­dasági és politikai megerősítése, hogy ezek is az eredményeiken keresztül vonzóvá váljanak az egyéni parasztok előtt. Célkitűzéseink helyes­ségét igazolja a Politikai Bizott­ságnak a Központi Vezetőség ülésén előterjesztett beszámo­lója is: »Továbbra is változat­lanul, töretlenül visszük pár­tunk irányvonalát a mezőgazda­ság szocialista átalakulására, a legszigorúbb önkéntesség betar­tásával, de nem passzív módon, hanem az elért eredmények nép­szerűsítésével és az érvek segít­ségével.« Túri József, kiskőrösi járási párt- bizottság első titkára A% élüsem cím megszerzéséért A tavaszi árvíz két és félmil­lió forintra becsülhető kárt oko­zott a Bajai Gyapjúszövetgyár­ban. Az üzem márciusban tíz napig teljesen szünetelt, a fíyapjúmosó kivételével csak jú­liusban indult meg a teljes ter­melés. A pártszervezet és a szakszer­vezet a párttagokkal, valamint a kiváló dolgozókkal közösen megbeszélte a III. negyedévi eredményes munka feltételit. A megbeszélésen igen hasznos ja­vaslatok hangzottak el és en­nek alapján megalakították a kiváló dolgozók szakköreit. A szakkörök együtt dolgoznak a műszint bizottsággal. A tervek előkészítésében az üzem leg­jobb dolgozói vesznek részt, akik már nem egyszer bebizo­nyították, hogy mesterei a szak­mának. Az élüzemi szint elérésének biztosítására és augusztus 20 tiszteletére munkaversenyt indí­tottak és elhatározták, hagy újjáélesztik a DlSZ-brigádokat. Az első brigád szerdán alakult meg. A válogatóban az új munkások részére szaktanfolya­mot tartanak, a kikészítőben pe­dig úgy határoztak, hogy a szak­csoportok között tapasztalatcse­rét rendeznek. Közösen vizsgál­ják meg, hogy mi az oka az egy-egy áruban előforduló hi­bának. A fonodái szakcsoport tagjai a németnyelvű szakiro­dalmat lefordítják és ebből rendszeresen tartanak előadá­sokat. Flittner Lipót főművezető és Éberhardt László művezető elkészítik a kártoló és a fonoda gépeinek részletes hibajegyzé­két. Ez nemcsak a bajai kárto­lónak, hanem a textilipar ha­sonló üzemeinek is nagy segítsé­get jelent. Nehéz feladat az élüzem színt elérése, de az összefogás nagy erő és a kitűzött cél megvaló­sítható, elérhető. A verseny már megindult és az új üzemi lap, a Figyelő rendszeresen közli az 144 családnak A Kiskunhalasi Fűtőház moz­donyszemélyzete úgy takarékos­kodik a szénnel, mint a saját­jáéval. Ezzel kettős célt érnek el. Először is szcnjutalckot kap­nak, ezen túl sok családnak könnyítik meg a teli tüzelő be­szerzését. A takarékosság egyik módszere az, hogy több árút szállítottak az előírtnál, ugyan­akkor 2880 mázsa szénnel is ke­vesebbet használtak fel. Ez a szénmennyiség 144 család téli tüzelő szükségletét biztosítja. Egyénileg Német B. Sándor moz­donyvezető cs fűtője, Viczci Jó­eredményeket. Nagyban segítené a versenyt, ha a Könnyűipari Minisztérium Gyapjúipari Igaz­gatósága nagyobb lelkiismere­tességgel járna el. A vállalat a második negyedévben például 44 000 forint nyereséget terve­zett, a Gyapjúipari Igazgatóság azonban 877 000 forintot irány­zott elő. A nagy eltérés azt bi­zonyítja, hogy a felettes szerv által elkészített, terv nem reális. Ideje lenne, ha a Gyapjúipari Igazgatóság a Központi Veze­tőség legutóbbi határozatának megfelelően figyelembe venné a vállalat javaslatát is. elegendő szén zsef mozdonyvezető tanonc, DÍSZ-fiatal 19 tonna szenet ta­karított meg. A mozdonyvezető körülbelül 800—850 forint szén- jutalékot kap. Takács László mozdonyvezető, Oláh János fütő DISZ-fialalok szinten 19 tonna szenet takaritottak meg. Nemcsak ezek a dolgozók, ha­nem a Fütőház utazó3zcmólyze- tének 95 százaléka részesült szénjutalékban, mert jól gaz­dálkodott a rcábízott szénnel. Hír dessen a HtPÜJSäG-äan FÉLEGYHÁZI KRÓNIKA 0<><><>0<K><>00<>0<>0<>0<>0<>0©<>(X><>0<X><>0<>0<>0<>0<X><>CK>CK>0<>< LEARATTAK ­A város határában befejezték az aratást. Javában folyik a behordás, de már a gépek is búgnak. Tájékoztatás céljából felkerestük a városi tanács me­zőgazdasági osztályát és megkér­tük Farkas Sándor osztályvezető elvtársat, mondja el, milyen ki­látások vannak az új termésre vonatkozóan. — A gépek megindultak. A határban 25 gép csépel. Azon igyekszünk, hogy augusztus 20- ra, alkotmányunk születésének 7. évfordulójára befejezzük a cséplést. — Milyen tapasztalata van az eddigiek folyamán a holdan- kénti átlagtermésre vonatko­zóan? — Eddig a búzából 10 mázsa 50 kilogrammos átlagtermést vehetünk holdanként, a rozsból 8 mázsát, az őszi árpából 12—13 mázsa között oszlik meg. RÁFIZETTEK a vízi Azt mondják, addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ehhez a kömondáshoz még te­gyük hozzá gyorsan, hogy addig árulják a lelkiismeretlen terme­lők a vízzel felhígított tejet v piacon, amíg el nem csípik őket. így történt ez mostanában is. A Kecskeméti Minőségvizsgáló In­tézet munkatársai meg-megláto- gatják a félegyházi piacot is, mert ami azt illeti, elég sok a panasz, miután a gazdaasszo­nyok egyrésze gyorsan akar gazdagodni, s ezáltal »túlteljesíti a fejési átlagot«, — másszóval vizet önt a tejhez, vagy lefölö­zi és úgy viszi a piacra. Dehát a hazug, lelkiismeretlen embert előbb utolérik, mint a sánta ku­tyát. Valaki mindig ráfizet az ilyen üzletre. így jártak Eszik Ferencék is, akik Páka 11. szám alatt laknak. Felhígították a te­jet vízzel és így árusították. A- CSEPELNEK — Mennyivel jobbak a kilá­tások a tsz-ek holdankénti átla­gánál, mint az egyénieknél? A tsz-eknél lényegesen előbb­re vannak. Kenyérgabonánál he­lyenként 3 mázsa különbség is mutatkozik holdanként a tsz ja­vára. — Melyik termelőszövetkezet számít rekordtermésre kenyér- gabonából? — Általában ilyen jelenségre nehéz példát találni. De a Le­nin Termelőszövetkezetnek az egyik 60 holdas tábláján úgy számítjuk, eléri a 20 mázsát a holdankénti termésátlag. — Egyéni gazdák között akad-e versenypárja a Lenin Tsz 60 holdas átlagának? — Az egyik 'mintagazdánk­nál, Fekete János tanácstagnál majdnem hasonló a helyzet. Ugyanis Fekete elvtársnak a tisztabúzája holdanként 19 má­zsás átlagtermést adott. s tejet Árusítok minőségi ellenőrzés azonban rá­jött a disznóságra és 200 forint­ba került Eszikéknek a vizes­tej árusítása. De ugyancsak így járt Juhász Istvánné, aki szin­tén Pákáról vitt vizestejet a piacra, — ő is 200 forint bírsá­got fizetett. Dénes Józsefék, akik megint csak pákái jakcsők, 200 forint büntetést fizettek, mert lefölözték a tejet, s mégis fölös­fejében árusították. Fekete Ist­ván, Páka 34. szám alatti lakos szintén hasonló bűntettet köve­tett el, de emellett ő is fölözött tejet árusított fölös gyanánt. A 300 forint büntetést ő sem ke­rülte el. Tehát úgylátszik Pákán az a szokás, hogy ilyen lelkiis­meretlen visszaéléseket csinál­nak a háziasszonyok, de viszont a piacon meg az a szokás, hogy lelkiismeretesen megvizsgálják a tejet és megbüntetik azt, aki a másikat embertelenül becsapja. KÖSZÖNET A KÓRHÁZNAK Engedje meg a szerkesztőség, hogy egy rövid köszönetét ír­jak a félegyházi kórháznak. Amikor a mentők bevittek, nagyon súlyos beteg voltam. De kezelésbe vett dr. Selmeczi Imre, a belgyógyászat főorvosa és ától-cettig megvizsgált, sőt bentiétem alatt naponta lelkiisme­retesen gyógyított. A barátságos, jó szó mindig a szivéhez szól az embernek. Nekem is odaszóltak Selmeczi doktor szavai. Most már felgyógyultam és hálám jelét szeretném tolmácsolni a Nép­újságon keresztül Selmeczi doktornak, de még szeretnék köszö­netét mondani Rózsi nővérnek is, amiért olyan pontosan és lelki- ismeretesen kezeli a betegeket. (Kiss József 5-ös szoba.) 62 ALÁÍRÁS ÜGYÉBEN A múlt héten egy tartalmas borítékkal kopogtatott a postás a szerkesztőség ajtaján. A leve­let a félegyházi dolgozók küld­ték és azt írtak benne, hogy na­gyon kérik a félegyházi városi tanácsot, ne szüntesse meg a Mártírok útja 2. szám alatt lévő kis TÜKER elárusító telepet, mert arra ott égető szükség van, miután a másik TÜZËP-telep távolesik tőlük. A levelet 62 dol­gozó írta alá. A Félegyházi Krónika szer­kesztője tüstént elutazott Félegy­házára, hogy utánanézzen ennek a kérésnek. Beszélt azokkal az emberekkel, akik a kis TÜKER elárusítótelepről szokták besze­rezni a tüzelőt, elmondották, hogy sok kispénzű ember fuvar­díját mentette meg már az, hogy a telep oly közel esik a város szívéhez, mert nem kell fuvar­díjat fizetni, talicskával is ha­za lehet szállítani a tüzelőt; A városi tanács elnökéhez is ellátogattunk ebben az ügyben, aki közölte velünk, hogy egy­előre ő is úgy látja jónak, ha ott marad a kis TÜKER, ahol van, majd idővel, ha alkalma­sabb helyet találnak, akkor át­telepítik onnan. Nyugodjanak hát meg a levél­írók, a tanács szívén viseli a ké­résük teljesítését. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Makai István és Tóth Rozáliának Már:.'!, Tí­már Ferenc és Rádi Máriának Mária, Kiss Pál János és Hideg Juliannának Év« Juliánná, Tö­rök Imre és Almási Magdolná­nak Márta Magdolna, Törteli László és Nagypál Juliannának Katalin, Seres István cs t'zcglé- di Máriának Mária, Térjék György és Iványi Máriának Ist­ván, Csenki János és Dobó Má­ria Magdolnának László, Orosz Sándor Mátyás és Szabó Anná­nak Anna Erzsébet, Némedi Varga András és Bacsa Máriá­nak András Ferenc, Túri Kiss József és Szatmári Margitnak Margit, Könyves Péter Pál és Csontos Rozália Zsuzsannának Irén nevű gyermeke. HALOTTAK: Fazekas Má­tyás 3 hónapos, Ónodi Tibor András 19 éves, Forgó Imréné Eorbás Mária 74 éves, Kiss Ernő Elemér 20 éves, Hever Imre 73 éves, Seres Mária 25 hónapos, dr. Baksai József 62 éves, Dóro Jánosné Lajos Zsófia 86 éver korában. KLUBSZOBA NYÍLT A TANÁCSNÁL A városi tanács szakszervezete és pártszervezete közösen a dol­gozók kérésére ízléses és jól fel­szerelt klubszobát nyitott. A ta­nács dolgozói elhatároztak, hogy »Szépítsük klubszobánkat« jel­szó értelmében valamennyien egy cserép virággal járulnak hozzá a klubterem barátságossá tételéhez,

Next

/
Thumbnails
Contents