Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK • NÉPÚJSÁG HZ MDP BflCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES I HEGYEI UNIÍCS LAPJA XI, ÉVFOLYAM, 177. S/.AM ________/(ra SO fillér_________1956. JÚLIUS 28. SZOMBAT C sehszlovák mezőgazdasági delegáció megyénkben A hazánkban tartózkodó cseh­szlovák mezőgazdasági kor­mánydelegáció, melynek tagjai dr. Jindrich Zelenka elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság Föld­művelésügyi Minisztériuma titkárságának vezetője, Stepán Svobodnik elvtárs, a Földmű­velésügyi Minisztérium termelő­szövetkezeti főosztályának veze­tője és dr. Josef Kólánk, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémia kabinet­jének aligazgatója megyénket is meglátogatta és hosszabb ta­nácskozást folytatott a megyei tanács vezetőivel. Szerkesztősé­günk megkérte dr. Jindrich Ze- lenka elvtársat, a delegáció ve­zetőjét, hogy nyilatkozzék la­punk munkatársának útjuk cél­járól. — Delegációnk célja — mon­dotta Jindrich elvtárs — a ma­gyar mezőgazdasági szervek ál­lami irányításának tanulmányo­zása, e szervek irányító tevé­kenységének vizsgálata, va­lamint a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének és szer­vezeti kérdéseinek tanulmányo­zása. Küldöttségünk azért válasz­totta a tapasztalatcsere lebonyo­lítására éppen ezt az időszakot, mert nálunk, a Csehszlovák Köztársaságban hasonló prob­lémák várnak megoldásra, mint itt önöknél Magyarországon. így a két ország Földművelésügyi Minisztériumának kooperációja a vezetés, a decentralizáció, az ilsóbb mezőgazdasági irányitó- szervek nagyobb önállósítása tekintetében, valamint az egyes szervek felépítésének dokumen­tációs cseréje és a tapasztalatok átadása tekintetében vélemé­nyünk szerint mind a két ország számára igen hasznos lehet. Állítom ezt annál is in­kább, mert már eddig is több olyan hasznos tapasztalatot mon­dottak cl a magyar elvtársak, aminek a mi sajátos helyi vi­szonyainkra alkalmazva komoly hasznát vesszük. Szeretnénk re­mélni, és a tanácskozások során azon leszünk, hogy önök is így vélekedjenek majd látogatá­sunk eredményéről. Megjegyzem még, hogy de­legációnk egyik tagja, dr. Josef Kolarik professzor, aki már ed­dig is igen sokat tanulmányoz­ta a magyar mezőgazdaság kü­lönböző problémáit, a közeljö­vőben egyhónapos tartózkodásra Magyarországra jön. Utjának célja főként a homoki gazdál­kodás, a homok hasznosításá­nak tanulmányozása lesz, ugyan­is, ha nem is olyan nagymér­tékben, mint Magyarországon, de nékünk is jelentős homokte­rületeink vannak és a gazdasá­gos termelés tekintetében ha­sonlóak a problémáink az önö­kéhez — fejezte be nyilatko­zatát Jindrich elvtárs. Pénteken megbeszélésre jöt­tek össze a kecskeméti járás ter­melőszövetkezeteinek elnökei, pérttitkárai, valamint a közsé­gi párttitkárok. A megbeszélés tárgya a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlesztése volt, figye- lembevéve a Központi Vezetőség legújabb határozatait. A beszámolót Horváth Ferenc elv társ, a kecskeméti járási ta­nács VB mezőgazdasági osztá­lyának vezetője tartotta. El­mondotta, hogy nem kielégítően fejlődött az utóbbi időben a kecskeméti járásban a szövet­kezeti mozgalom. Ennek több oka van. Egyik az, hogy a ter­melőszövetkezetek nem mindig mutattak példát a gazdálkodás­ban, éppen ezért van egy-két termelőszövetkezet a járásban, amely nem elég vonzó az egyéni parasztok számára. Vannak 758 cséplőgép dolgozik a Bács megyei szérűkön Pénteken újabb 300 cséplőgép állt munkába a Bács megyei szérűkön. Ezzel összesen 758 cséplőgép dolgozik a megye te­rületén az egyéni gazdák és ter­melőszövetkezetek gabonájának elcséplésén. A cséplés sikeres befejezéséért 67 ifjúsági munka­csapat indult versenybe a DISZ felhívására. A megye területén pénteken estig összesen mintegy 3000 vagon gabonát engedtek zsákokba. Az NDK ajándéka Mohács-szigeinek Orvosi rendelőberendezés ajándékozott a Német Demokra­tikus Köztársaság Vöröskereszt­je az árvíz sújtotta Mohács-szi­getnek. azonban jó eredményeket elért szövetkezetek, amelyek viszont elfeledkeztek arról, hogy saját sikereikkel agitáljanak, ismer­tessék azokat az egyéni parasz­tokkal. A beszámolót hosszas vita kö­vette, amelyen a termelőszövet­kezeti elnökök, párttitkárok őszintén beszámoltak problé­máikról, mindazokról, amelyek akadályozzák, nehezítik a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztését. Ilyenek a gyenge ve­zetés, a rossz gazdálkodás, a területek szétszórtsága, a lakás- problémák, a nem megfelelő kapcsolat a gépállomással, stb. Bírálták a járási tanácsot is, hogy nem ad elegendő segítsé­get a termelőszövetkezeteknek. A vita részletesebb ismerteté­sére a holnapi számunkban visz- szatérünk. A helyi sajátosságoknak megfelelően fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat CfíLoajCfúti laabadóu — PANNÓNIA A TANYÁN — «— Elég ismerős ta­nya a dunavecsei ha­tárban — szokták mondani a község ve­zetői, és a gazdálko­dók is egyaránt. A napokban pedig olyan ismertetőjellel gyara­podott a nagyszéki Szöllősi-tanya hírne­ve, hogy már a gyere­kek is útbaigazítják a messziről jött látoga­tót. Miből ez a nagy ismeretség? Kát több okból. Szöllősi József egyrészt. közkedvelt mintagazda és úgy gazdálkodik, hogy pél­dát vehetnek róla az egész környéken, más­részt, ami éppen az okos gazdálkodás meg­csodált haszna — övé az első Pannónia mo­torkerékpár a vecsei tanyavilágban, és ez nem kis dolog. Házatáján megtalál­ható minden, ami egy jó gazdát jellemez. Bőven trágyázza föld­jét, de van is hozzá állata. Két fejőstehén, két ló és egy csikó az istállóban, 110 birka a hodályban, ï anyako­ca, 9 süldő röfög az ól­ban, egy csomó pulyka bogarászik a mezőkön és ki győzi számlálni, hogy mennyi apró­baromfi van ebben a gazdaságban. Szöllősi József 5 holdon termel másodvet.ésű takar­mányt, s ennek nagy­részét silózza. Hat hold mélyszántását pedig majd a gépállomás végzi néki. Ott jártunkkor ba­ráti tessékelés, gondta­lan nevetés, csengő pohár és csillogó bor fogadott bennünket, ami ilyenkor nem is csoda, hiszen a Szöl- lősi-tanyán is befeje­ződött az aratás és nem is akárhogyan. Az anyós és a vő együtt majd 17 holdas gazdaságában (t. i. mind a kettőt az ifjú gazda vezeti) 300 ke­reszt gabona sorakozik rendben. készen arra, hogy a napokban zsák­ba hulljon a cséplő­gépből az életet adó mag. Szöllősiéknél jól fizetett a szalmásga­bona. A gazda nagyon óvo,tos becsléssel 100— 110 mázsa termést vár, de a másik szavában már elárulja magát, mondván, hogy becs­lése szerint 50—60 kiló között fizet majd egy-egy kereszt. Bár nincs még év vé­ge, de már költségve­tést is csinált a család. Ez pedig azt mutatja, hogy Szöllősiéknél ki­fizetődik a gabonater­mesztés. Az anyós és a vő úgy számol, hogy minden egyéb mellett fél vagon gabonát sza­badon ad el az állam­nak, ami után 10 má­zsa korpát kap kilón­ként 1.5 forintos ár­ban. Igénybeveszik a. jövő évi jó termés ér­dekében a 30 forintos műtrágyajuttatási ár- kedvezményt, valamint a szabadgabona ked­vezményes juttatásai közül a gépállomást 6 hold őszi mélyszán­tásra. Mindemellett még több mint 10 000 formt készpénzt is kapnak majd csupán a szabadon beadott ga­bonáért. Hogy aztán több lesz-e a termés a fen­tebb írtaknál és vál­toztatnak-e a számítá­sukon a jövedelem hovatételén — ez már a cséplés dolga, ahogy ők mondják, és azzal búcsúznak, ha írunk is róluk, csak ezt közöl­jük, mert feléjük az a szokás: ha valaki »kint van az újság­ban-«, azt úgy vigyáz­zák, hogy nem mon­dott-e nagyot, teljesí­tette-e, amit ígért, hogy az csuda. így hát ígé­retünkhöz híven, ha láttunk is, nem jóso­lunk többet, mint amit Szöllősi József minta- gazda mondott. — Sándor — Munkában a falu népe Városföldön az Állami Gazdaságban a gép segíti a mező­gazdasági munkát. Kombájnnal arattak. A Mátételki Állami Gazdaságban Vida Sándor zetoros és Bakos Sándor munkagépkezelő aratta a 15 holdról az öntö­zésesen termelt angolperjét. V •> '■<<: {: Az Izsáki Állami Gazdaság 25 holdas sárfehér szőlőtáblájá- ban a Petőfi-brigád peronoszpóra ellen permetezett. A Kiskunfélegyházi Tangazdaság 26 holdas négyzetesen vetett kukoricatábláján kapált Fábián István zetoros és Kalmár András munkagépkezelő. (Pásztor Zoltán felvétele) KXXHXyOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO \J-Ov ’JV-c/Gv-'V\j \s~\s O-CKÄ Televíziós bemutató a mezőgazdasági kiállításon A Magyar Televízió az or­szágos mezőgazdasági kiállítás idején szeptember 2-től 16-ig na­ponta négyszer különböző fil­meket követít. Az adást a láto­gatók a kiállítás területén elhe­lyezett mintegy 30 televíziós ké­szüléken láthatják. Magáról a kiállításról is készítenek televí­ziós filmet és azt még- a kiállt* tás idején közvetítik. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents