Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

VtLAS PROtET ARJAt EGYESÖt JETEK f NÉPÚJSÁG Hl MBP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TABACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Ara 50 fillér 1956. JÜLIUS 27. PÉNTEK 98 termelőszövetkezet 138 vagon kenyér- gabonára kötött értékesítési szerződést Egyre több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt köt értékesítési szerződést felesle­ges gabonájára. A kedvező ár és a különböző kedvezmények előnyös helyzetbe juttatják a szerződőket. Több termelőszövetkezet a tervezetten felül is köt szerző­dést. A drágszéli Haladásnak 245 mázsa gabonafelesleg szere­pel üzemtervébe, amelyet érté­kesítési szerződésre szántak. Ez­zel szemben 400 mázsára kötöt­tek szerződést. Az ordasi Úttörő Termelőszövetkezet 130 mázsa helyett 250 mázsára kötött szer­ződést. A megyében eddig 98 termelő- szövetkezet, 138 vagon kenyér- gabonára szerződött. Előlegként 1582 000 Ft-ot fizetett ki álla­munk e termelőszövetkezeteknek. Az egyéni parasztok közül több mint ezren 51 vagon kenyérga­bonára kötöttek értékesítési szer­ződést. Előlegként több mint 440 000 forintot kaptak. Sajnos nem mindenütt isme­rik eléggé az egyénileg dolgozó parasztok az értékesítési szer­ződéskötés előnyeit. Ezért itt nem is élnek a lehetőségekkel, így van ez Tompán, Dunapata- jon, Bácsbokodon is máshol is. Itt a község vezetőire vár a fel­adat, hogy jobban tudatosítsák a szerződéskötés előnyeit, A kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei teljesítették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket A kiskunhalasi járás 26 ter­melőszövetkezetében serény munka folyik. A szorgalmat és a kötelességtudást az is bizo­nyítja, hogy a járás valamennyi termelőszövetkezete eleget tett a kenyergabonabeadási kötele­zettségének. 48 vagon gabonát adtak be, szerda estig. Jó fűmagtermés megyénkben Megyénk állami gazdaságai, :ermelőazövetkezetei és egyéni gazdái a gabona betakarításá­val egyidejűleg learatták a fű­magot is. Az idén 1500 holdon termesztették a különböző ap­rómagvakat, s 130 holdon bal­tacint is termesztettek, A fű­magtermés igen jó volt: több tsz-ben, egyéni gazdaságban a 4 mázsán felüli holdankénti átla­got is elérték. A magot már mindenütt elcsépelték, és folya­matosan adják át a magtermel­tető vállalatnak. Eddig már 1600 mázsát szállítottak és még to­vábbi 1100 mázsára számítanak. A fajszi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben 24 holdon* termesztettek réticsenkeszt. At Tsz rekord termést ért el: hol­danként 430 kilogramm magot csépeltek, melynek mázsáját 1300 forintért vette át a vállalat. A mag kicséplése után jóminő­ségű takarmányszéna marad vissza, ezenkívül az őszig még sarjúszénát is arathatnak róla. A baltacinnak mintegy 50 szá­zalékát kicsépelték már. A Hildpusztai Állami Gazdaság­ban holdanként 3—4 mázsa ma­got fizetett ez a növény. A jó­minőségű magot exportra szál-i lítják. A% építőipari daig&aók egészségügyi helyzetéről Féléves beszámolóját terjesztette a Társadalombiztosítási Ta­nács az Építők Megyebizottsága elé. Ebből megtudjuk, hogy a me­gyében működő 11 alapszervezet közül 8 helyen van TT tanács, 3 helyen bizottság. A tanács javaslatára két esetben foglalkoztak az egészségügyi helyzet megjavításával, a tennivalókkal. Ennek megfelelően a nyári betegségek megelőzésére április 15-től május 15-ig egészség- ügyi előadásokat tartottak. Különösen jól sikerültek ezek a Kecs­keméti Gyufagyárban, a Bajai Épületasztalosipari, a Kecskeméti Épületlakatosipari, a Jánoshalmi és a Kiskunhalasi Mészhomok­téglagyárban, a Bács-Kiskun megyei Tatarozó Vállalatnál. A kö­telező orvosi vizsgálaton csak hét vállalat dolgozói jelentek meg. A Bács-megyei Állami Építőipari Vállalat és az 5-ös számú Mély­építőipari Vállalat dolgozói a szétszórt munkahelyek miatt csak részben vizsgáltatták meg magukat. A beszámoló továbbá foglalkozott azzal, hogy az üzemi bizott­ságok és TT tanácsok csak egy kis része tartja a kapcsolatot a körzeti orvosokkal. Csupán a Gyufagyár, a Tatarozó Vállalat, a Lakatosipari Vállalat TT bizottsága keresi fel az^rvost, s érdek­lődik az egyes dolgozók betegsége és gyógyulási lehetősége felöl. Több dolgozó megemlítette, hogy a körzeti orvosok nem vizs­gálják meg alaposan és inkább a rendelőintézetbe küldik őket, ahol másfél, két napot veszítenek el, míg megtudják, hogy nincs olyan betegségük, amely miatt táppénzre lennének jogosultak. A bizottság megemlíti, hogy egy-egy körzeti orvos területe nagy, sok még az adminisztrációs munka. Ugyanakkor szóváteszik, hogy az orvosok a »privát« betegeikkel többet és alaposabban foglalkoznak. Igen érdekes része a beszámolónak az, amely a munkásszál­lások problémájával foglalkozik. Megyénkben hét építőipari vál­lalat 120—130 munkásszállást tart fent, Ezek jórésze üzlethelyiség. Mintegy 1200—1300 dolgozó lakik itt. A szállások legtöbbje nem megfelelő. Hiányosak a tisztálko­dási felszerelések, s nincs lehetőség arra, hogy a nyári időben a dolgozók meleg vízben tisztálkodjanak. F ényképezőgéppel a kecskeméti Törekvés Tsz-ben Sáringer Pál honvéd, akit az aratás idejére a gépállomás kikért a honvédségtől, aratógéppel vágja a kenyérgabonát. A képen: előtérben Horváth Istvánné ötgyermekes család­anya, aki már több mint 150 munkaegységet szerzett. Megkezdődött a hordás. Asztagfeneket raknak a csépléshez és gépbe is hordanak. A kombájnszérűn Pisztrán László kombájnvezető ötlete alapján a cséplőgépet és a szelektort közös traktormeghaj­tásra kapcsolták. A képen Gál István tsz elnök és Nagy Illés brigádvezető az őszi árpa tisztításánál. Egyre eredményesebben A Kalocsai Cementipari Vál­lalat dolgozói egyre jobb ered­ményeket érnek el a termelés-: ben. A termelékenység állan­dóan fokozódik és ennek követ-; keztében 130 százalékra telje­sítették második negyedévi ter­vüket. A vállalatnak eddig nagy gondot okozott a szállítás, nem-, régiben azonban egy-két pót­kocsis vontatót kaptak s ezzel jelentősen csökkenthetik a szál-, lítás költségeit, olcsóbbá teszik; a termelést. A vállalatnál azon-' ban nem megy minden simán, munkájukat gyakran akadályoz za az a körülmény, hogy a FERROGLOBUS V. nem szál lílja időben a szükséges vas anyagot. Helyes lenne, ha a szállító vállalat betartaná a ha-j téridőt és könnyebbé tenné az; üzem munkáját. Kelebia — mondja be a balkáni gyors kalauza minden éjszaka 3 óra 45-kor, amikor a kéktestű, óriás bejut a csinos •pályaudvarra, melyet virágágyá­sok öveznek. 66 percig állt a gyors a kele- biai állomáson, ezalatt történik a vám- és útlevélvizsgálat. Elég unalmas lehet ez a 66 perc az utasoknak, akik Balkán különbö­ző országaiból utaznak Csehszlo­vákia, Lengyelország, a Szov­jetunió és egyéb országok jelé, vagy Magyarországon tesznek lá­togatást. A napokban jejeződött be Budapesten a környező orszá­gok vámigazgatási, határrendé­szeti és a vasúti képviselőinek értekezlete. Remélhető, hogy a megbeszélés eredményeképpen rövidebb lesz az az idő, amit a gyors eltölt e magyarországi ha­tárállomáson. A jugoszláv vas­utasok éppen tegnapelőtt utaztak vissza hazájukba az éjjel 2 óra 15-kor induló gyorssal Kelebián át. Beszélgettem magyar határőrök­kel, vasutasokkal és vámőrök­kel arról, miképp növekedett az átmenő jorgalom az utóbbi idő­ben. Kelebia egyik legjelentő­sebb állomása a Balkánról ér­kező jorgalomnak. Elmondták a vasutasok, hogy innen szállítják tovább Csehszlovákiába a Bul­gáriából érkező paradicsomot hű­tött kocsikban, azonkívül a mál­nát és egyéb gyümölcsöt, zöld­ségfélét. Napközben elég csendes ez az 1 A déli határon állomás, csak egy-két vagont to­latnak, vagy szállítanak tovább. A vámhivatalban sincs ilyenkor sok munka. Az ő igazi tevékeny­ségük akkor van, mikor a gyors hozza, vagy viszi a különböző országok utasait. Három-négy évvel ezelőtt bizony még ekkor sem volt sok dolguk, mert alig néhány utas, egy-két diplomata, vagy tudós utazott. Az utóbbi években megváltozott a helyzet. Megnövekedett a kocsik száma. Jókedvű turisták, rokonlátoga­tók töltik meg a kupékat. Kü­lönösen Bulgáriából utazik sok turista Magyarországra, Cseh­szlovákiába, Szovjetunióba, vagy Lengyelországba. A balkáni gyorssal naponta 200—350 utas érkezik Kelebiára. Egyelőre még sokkal több küljöldi utazik Ma­gyarországra, mint tőlünk kül­földre. Az utasok számának nö­vekedése nagyszerűen jelzi a nemzetközi helyzet enyhülését. Megkérdeztem csakúgy kíván­csiságból, hogy mit hoznak a déli látogatók málháikban Ma­gyarországra. — Főként déligyümölcsöt: na­rancsot, citromot, szentjánoske­nyeret — hangzott a felelet. — És mit visznek ki tőlünk az uiasok legszívesebben? — Rádiót és villamossági cik­keket — volt a válasz. Megváltozott az élet, a hangu­lat Kelebián. A feszültség, a műszaki zárral együtt eltűnt. Betemették az árkokat, a mező- gazdaság hasznosítja majd a fe lszabadult területet. Egyre töb­ben jönnek át Jugoszláviából meglátogatni magyarországi ro­konaikat Kelebiára is. Szubotica csak 12 kilométerre van vasúton, légvonalban pedig csak 7—8 kilo­méterre. Esténként jól látni a város vilódzó fényeit, sőt a templomtoronyból látcsővel a vasútállomást is. Beszélgettem szuboticaiakkal, akik kelebiai hozzátartozóikat keresték fel. özv. Kovács Sán- dorné július 4-én lépte át a ha­tárt. Harminc napra jött, de megszeretné hosszabbítani tar­tózkodását. Hetvenynyolc éves néniké, aki 12 év óta nem volt Magyarországon, a lányát láto­gatta meg. Kelebián. Egy háza van, egy lánc földből (2000 négy­szögöl) és 2640 dinárból él ha­vonta, ennyi nyugdíjat kap fér­je után. Márton Antalné 8 éve nem látta a lányát, szintén egy hónapra jött. Két lányával él Szuboticán. Férje vasutas volt, 1655 dinár nyugdijat kap utána. Csak az egyik lánya dolgozik, 8—8500 dinárt keres a Minerva- nyomdában. (Körülbelül 800—850 forintnak felel meg.) 300 dinárba kerül 1 kiló zsiradék, 280 dinár egy kiló borjúhús, 800 dinár egy­pár szép baromfi. Jól beosztva megélnek a jövedelemből. Miskolczi Józsefné 1945 óí«( nem volt rokonainál, most kéi fiával jött el látogatóba, — A férjem jól keres. A Zor* ka vegyiipari gyárban dolgozik* Havonta 10 000 dinárt keres, ét kapjuk a családi pótlékot a két gyerek után. A Gyurka most 11 éves, második gimnáziumba járt a Pista most megy első elemibe> Beszélgetünk, sok mindenről esik szó. Szuboticát bombázták a fasiszták, de a háború nyomait már eltüntették. A jugoszláv dolgozók népszerű fürdőhelye a város közelében lévő Pâlies is egyre szebb lesz. A MiskolczU család is gyakran szórakozik ott vasárnaponként, közvetlen viL lamos és autóbuszjárat visz oda» — A férjem három hétre in* gyen beutalást kapott a tenger* partra. Sajnos a családtagok, után fizetni kellett volna. Ezért úgy döntöttünk, hogy én inkába, eljövök a gyerekekkel Magyar4 országra. — És mit csinál addig a férj» otthon egyedül? — Ó, van annak elég dolga neveti el magát, — rendbehozzeí a háztájat, renoválja a hajlékunk kát. Erezzék jól magukat a juger* szláviai vendégek. Itt tartózkodás suk alatt az ő segítségükkel is szövődjék, erősödjék a kél szom­szédos ország igaz barátsága. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents