Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-22 / 146. szám
VUAQ PBOlSTABJAf EGYESÜLJETEK ! NÊPÜJ SA G « Mar aies kiskun megyei aizonsiGi és i megyei nates urn---------mm X I. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM uwaHsaai-Jua* Ára SO fillér *=rv------r,r,l,.lV' ! Ml eg 1 936. JÚNIUS 22. PÉNTEK Örök időkre szóló barátság — mondta K. I. Vorosilou elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, a szovjet—jugoszláv tárgyalások befejezésekor. A moszkvai tárgyalásokról aláírt nyilatkozatok valójában a régi barátság, a béke és a szocializmus eszméinek hatalmas diadalát jelentik. Az aláírt két dokumentum jelzi, hogy helyes volt a tavalyi belgrádi-nyilatkozatban megjelölt út, amely megszüntette a két ország átmeneti elhidegülésének időszakát. Az összetűzés és elhidegülés okaira Tito elvtárs a moszkvai Dinamo-stadionban tartott nagygyűlésen elhangzott beszédében mutatott rá. Hangoztatta, hogy »egyetlen személy helytelenül fogta fel a szocializmust építő országok kölcsönös kapcsolatait, továbbá rosszindulatúan megrágalmazták és elferdítették azt, ami Jugoszláviában történt.« Egy év alatt a feledés homályába merültek azok a kártékony mozzanatok, amelyek megmérgezték a két testvéri nép viszonyát. A két közös nyilatkozat olvasása után bizonyára sokan felteszik a kérdést: mi a jelentősége a moszkvai tárgyalásoknak, Tito látogatásának? Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy Tito elvtárs látogatásával megpecsételte a helyreállt barátságot. Ez a hagyományos barátság nemcsak a két ország viszonyát fogja alakítani, hanem nagy hatással lesz az összes szocialista országokra is. A szovjet—jugoszláv barátság a szocialista országok egységének, összeforrottságának nagy tényezője. Hruscsov elvtárs joggal állapította meg: »Minden népi demokratikus ország barátja Jugoszláviának.« Népünk örömmel tette magáévá már egy esztendővel ezelőtt a belgrádi nyilatkozat elveit és megállapodásait. A magyar nép a barátság és rokonszenv őszinte és mély érzéseivel viseltetett mindig Jugoszlávia népei iránt. A barátság és rokonszenv mellett a magyar nép magáévá tette az évszázados közös történelmi küzdelem ama megdönthetetlen igazságát, hogy a Duna menti országok békés fejlődése és biztonsága nem kis mértékben a magyar—jugoszláv barátság és együttműködés szilárdságától függ. A moszkvai nyilatkozatoknak kihatása lesz az egész nemzetközi életre. Erősödni fog mindenütt a béke, a békés egymás melleit élés gondolata, a szocializmus eszméje iránti rokonszenv. E nyilatkozatok nemcsak megállapítják a nemzetközi politika összes lényeges kérdésében a megítélés azonosságát, hanem a sürgető kérdések megoldására utat is jeleznek. Rámutatnak már most megoldható kérdésekre, mint például a leszerelés, a kollektív biztonság kérdése. Ezekben gyors egyesség jöhetne létre. A nyilatkozatok kifejtik azt az álláspontot, hogy azt állítsuk előtérbe, ami összefűzhet és nem azt, ami szétválaszt országokat és népeket. A nemzetközi munkásmozgalom számára különleges jelentőségű a két párt együttműködéséről szóló nyilatkozat. A két párt közös nyilatkozata jelzi a fejlődés, a munkáspártok fejlődő nemzetközi együttműködésének irányát, amely figyelembe veszi a pártok teljes önállóságát, egyenjogúságát és a szocialista fejlődés különböző formáit. A magyar nép örömmel fogadja a moszkvai szovjet— jugoszláv tárgyalások eredményeit. A moszkvai nyilatkozatok nemcsak a: szovjet és jugoszláv, hanem a magyar és jugoszláv viszonyban, a magyar és jugoszláv nép barátságának elmélyítésében és továbbfejlesztésében is új szakaszt nyitnak. Közel ezer újabb ruházati és vegyes* ipari cikk árát csökkentették A. belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatóság elnöke együttes utasítása alapján az állami kiskereskedelem és a töldművesszövetkezet árudái 1956 június 21-től mintegy ezer újabb ruházati és vegyesipari cikket árusítanak olcsóbban. A kötött férfi pamut rövidujjas és sport és pólóingek ára 20—30 százalékkal lett olcsóbb. A 60,70 forintos férfi pólóing új ára például 42 forintra, a 45,50 forintosé 31,50 forintra csökkent. Különösen jelentős az árcsökkenés a konfekciós áruknál. A végigbélelt férfi átmeneti kabát Gábor szövetből 700 forint helyett 530 forintba kerül. Férfi kordbársony zakó ára 620 forintról 470 forintra csökkent. Nagy örömet jelent a nők számára is az újabb árcsökkenés. A 690 forintos export-velúrból készült női kulikabát új ára 580 forint. A Rózsi velúrból készült női tébkabát ára pedig 850 forint helyett 730 forintba kerül. A gyermek konfekciós áruk is olcsóbbak lettek. A Rózsi velúrból készült bakfis tavaszikabát 560 helyett 530, leányka kulikabát 280 helyett 240, bakfis kulikabát 335 helyett 320 forintért vásárolható. A Bébikabátok ára 20 százalékkal lett olcsóbb. Csökkentették még a különféle divatcikkek, bőrdíszműáruk, lábbelik, háztartási cikkek, iskolaszerek, optikai és fotócikkek áraíit is. Az elárusító boltok és áruházak ma már az új árak szerint árusítanak. Újabb szakcsoport van alakulóban Kelebián Kelebia községben a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoporthoz hasonlóan egy újabb szakcsoport megalakítására készülnek. Az új szakcsoport spárgatermesztéssel foglalkozik majd, ami igen jövedelmező. Dugványt és trágyát a földművesszövetkezet biztosítana a spárga termesztéshez. Ugyancsak biztosítják a gépi talajforgatást is. Eddig már harminc dolgozó paraszt, mintegy 50 hold földdel jelentette be belépését a szakcsoportba. A község dolgozó parasztjai körében igen nagy az érdeklődés és a jelentkezés még tovább folyik. 400 000 forint bevétel A tompái Szabadság Termelő- szövetkezet 20 holdas kertészetében már megkezdték a zöldfélék szedését. Ezekben a napokban a kalarábét szedik s rövidesen sor kerül a uborka, kelkáposzta, édeskáposzta és a karfiol szedésére is. A termelőszövetkezetben úgy számítják, hogy a 15 holdas öntözéses és az 5 holdas szabadföldi kertészet 400 000 forint bevételt biztosít számukra. Angol terror Ciprus szigetén Utcán motozzák a járókelőket, a munkába siető dolgozókat Jól halad a növényápolás Tiszakécske határában Akárcsak a megye többi községeiben, Tiszakécskén is a határban vannak az emberek ezekben a napokban. A munkát gyakran félbeszakítja az eső, de utána még nagyobb igyekezettel látnak dologhoz a község dolgozó parasztjai. Különösen a tanácstagok mutatnak jó példát a növényápolásban. Barta István és Seres Béla 2 holdas dolgozó parasztok, akik a községi tanács tagjai, mindig időben végzik el a munkákat. A község dolgozó parasztjai 3800 holdon vetettek az idén kukoricát és most a harmadik kaSok zöldséget termelnek a bájai tsz-ek A bajai járás termelőszövetkezeteinek konyhakertjei igen sok zöldséget, főzelékfélét szállítanak exportra és a házai piacokra. A járás 14 termelőszövetkezete termelési szerződést kötött. Felsoszentiván három termelőszövetkezete: a Vörös Csillag, Vörös Október és Béke Tsz- ek együttesen 27 holdról szállítanak naponta friss zöldségfélét. A bajai Vörös Fény és Micsurin 14 hold termését hordja piacra. A bajai Zöldszöv a múlt hét végéig 2010 mázsa főzelékfélét vett át értékesítésre. Az exportra alkalmas zöldség termesztésében, mint tavaly is, az idén is a bajai Vörös Fény Tsz az első. A Kisszállásról Tompa felé vezető út mentén, a tompái Szabadság Termelőszövetkezet legelőjén növendékmarhákat legeltet öreg Simon János, a termelőszövetkezet legidősebb tagja. Mozdulatlanul áll egy helyben, néha a legelésző állatokat nézi, olykor meg a magasságban úszó felhőket figyeli. A jószággal nincs baj, s ha lenne is, a kis pulikutya nagy csaholások- kal körülfulja a csordát, aztán rend lesz megint. Meglep, hogy itt látom az öreget, hiszen úgy tudom, már két esztendeje letette a szolgálatot s nyugalomba vonult. Hozzá igyekszem. Szerelném megtudni az okát, mi késztette öl arra, hogy kimozduljon hazulról? Tán a közösben nem tőrödnek vele? Nem látják el öt öregségére úgy, ahogyan megérdemelné7 pálásnál tartanak. Szépen halad az 520 holdnyi burgonya ápolása is. A kétszeri kapálás után már mind az 520 holdon elvégezték az első töltögetést, a má sodik töltögetést pedig a napok ban kezdték meg. Ugyancsak a napokban kezdték meg az újburgonya szállítását is. A kapásnövények ápolása mellett nem hanyagolják el a szőlők és gyümölcsösök művelését sem. A 2100 hold szőlőben elvégezték a kapálást s most folyik a permetezés. A szőlőkben addig háromszor permeteztek és eddig mintegy 20 vagon réz- gálicot használtak fel a szőlősgazdák. I í VTost folyik a gyümölcsösökben j íz almamoly és a kaliforniai I pajzstetű elleni védekezés is, Smölőíerntelők fi ti velem ! Csak rézmószporozással menthetjük meg a termést A rendkívüli esős időjárás miatt a szőlőkben fokozottan nő a peronoszpóra-v cszedclem. A legnagyobb kárt a fürtökön okozza. Legveszedelmesebb a peronosz- póra a fürtök virágzása idején és azt követően a virágzás után. Amikor esik, vagy amikor az esőtől, reggeli harmattól a tőkék vizesek — ne permetezzünk, mert az hatástalan volna. Ilyenkor a fürtperonoszpóra ellen a rézmészporozás elengedhetetlen. Ha a, fertőzés megtörténik, har- mad-negyednapra a fürlpero- noszpóra kivirágzik. A rézmészpor finomra őrölt rézgálic és mészpor keveréke, amely a fürtökre porolva a bogyókra tapad és a peronoszpóra rajzó csíráit — mielőtt azok a fürtöket megfertőzhetnék — elpusztítja. Olyan esős időjárás esetén, mint amilyen most van. a szőlőtermést rézmészporozás nélkül megmenteni nem lehet. Több termelő a peronoszpóra elleni védelem során a szükségesnél nagyobb rézgálic-igényt támaszt. Figyelembe kell venni azonban azt, hogy a továbbiakban a szőlőtermés megvédése nem a permetezések számán és » két százaléknál is nagyobb erősségű permetezéseken múlik. —• rézgálicból egyébként is korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre — hanem a rézmészporozás helyes alkalmazásán, A továbbiakban a fokozott permetezés helyett legalább két ízben kell alkalmazni rézmészporozás». Rézmészpor és porozó minden földművesszövetkezeti boltban kapható. Szerintünk idejében végzett hatszori permetezéssel és kétszeri rézmészporozás beiktatása mellett, a szőlőtermés még ilyen időjárás mellett is megóvható. Fáth Imre Mezőgazdasági Igazgatóság Gondok nélkül... A kis pulikutya mérgesen csaholva, éles fogait mutogatva rohan felém. Nem fél ez senkitől, úgy látom, de elódalog menten, amint az öreg pásztorember rákiált. — Mi a baj, Simon bácsi? — kérdem tőle aggodalmasan. — Hát mégis csak dolgozik? — Nem is tudnék anélkül még enni sem, — felel az öreg. — De hiszen nyugalomba vonult, úgy hallottam. — Az igaz, de csak télidére. Mert tavasszal úgy van az élő ember, l'.ogy nem tud megmaradni magának. Tavasztól őszig a jószággal vagyok, mert jószággal voltam én hatvan esztendőn át — magyarázza s közben elmosolyodik meglepődésemen. Öreg Simon Jánosról tudni kell, hogy betöltötte már a nyolcvanöt esztendőt, mert aki ezt nem tudja, el sem hiszi róla. Az arca pirospozsgás, tartása egyenes. Úgy hatvanötnek nézné az ember. Megszokta már a munkát s munka nélkül már nem is élet neki az élet. A közösben ellátják öt tisztességgel. Naponta egy liter tejet kap, tűz- revalót eleget, havonta 12 munkaegységet, minden évben két hízónak való malacot, egy holdnyi háztáji földjét pedig a termelőszövetkezet fiataljai művelik. — Nincs énnekem, gondom semmire, megvagyunk jól az asz- szonyommal, de azért egy kis kereset sem ión rosszul. Őszre meglesz a kétszáz munkaegység — mondja az öreg »nyugdíjas- pásztor,. — Nem lenne jobb, ha pihenne inkább ? Hiszen dolgozott már eleget életében — faggatom tovább. — Pihenek én éjszaka eleget. Tudja, úgy vagyok, hogy nem tudnám elnézni, hogy más álljon itt a jószággal, amikor ezt én is megtehetem. Már csak szórakozásból is. Mert otthon megölne az unalom — nyugtat meg öreg Simon János. Ki tudja, hány esztendeje van még hátra, de a hátralévő esztendőket is munkában akarja eltölteni, amíg bírja erővel. Mert számára nincs szebb, mint, állni a legelőn, néha lassan ballagni a jószág után, gyönyörködni a viruló határban és eltűnődve nézni a bá- 1 ány felhőket. Csendesen, öregesen, gondok nélkül. (Eoityoi
