Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-20 / 144. szám

í>^«><>0<H>0<KK)<X>000«0<KK><VK>00<>f>00 «KXXKKK«) <K)iKKK«><>0<iCKXKK)<K><>CH>0<>0^vK>0<><>CX><XHXK>0<K><><><X)000<>OOK>00<>rK>l-> CrCKK>0<>CK>0<K>0<K>a-KM><^^ Nehéz dolog Igazságot tenni Hetedik éve, hogy Balogh Ist­ván és Miklós József az Épület- lakatosipari Vállalatnál dolgozik. Mindketten a vállalatot képvise­lik az egyeztető bizottságban. Amikor felkerestük őket, hogy megnézzük, miként képviselik a dolgozók érdekeit, éppen Antal József bejelentését tanulmányoz­ták. — Kicsit furcsa kéréssel for­dult hozzánk Antal szaktárs — mondta Balogh elvtárs és már adta is át a levelet, melyben a többi között ez állt: Kérem az egyeztető bizottságot, a kapusze­relési munkánál megállapított selejtlevonást megváltoztatni és kiügyeskedni a hozott határozat megmásítását. Az egyeztető bizottság még ezután foglalkozik Antal szak­társ kérésével, de az eddigi munkásságuk és az iktatókönyvi bejegyzések azt bizonyítják, hogy nem »kiügyeskedés« a céljuk. Már eddig is sok dolgozót be­csületes munkára neveltek. Dö­mötör Pál és Bállá Károly pót­taggal együtt megállták a helyü­ket. Egy-egy ügy tárgyalásakor nem csupán a paragrafusokra támaszkodnak. A lelek meghall­gatásával többségében igazságo­san döntenek. Ennek ellenkezőjét egyedül Barhács Sándor állítja, aki az egyeztető bizottsági tárgyalás útján sem tudta akaratát érvé­nyesíteni. A vita ott kezdődött, hogy Barhács Sándor Sztálinvá- rosban a szerelésen dolgozott, amikor értesítették, hogy be kell jönnie az üzembe, mert népgaz­dasági szempontból sürgős a szénapajták elkészítése. Be is jött Rácz szaktárssal együtt, de nem dolgozott. Először arra hi­vatkozott, hogy fáradt, utána még arra, hogy neki nagy a szakképzettsége, azonban a benti munkán nem tud csak 80 száza­lékot elérni, ha jóminőségű mun­kát akar végezni. Kijelentette, hogy hajlandó hegeszteni, ha a IV-es és V-ös kategóriájú mun­kát a VII-es kategória szerint díjazzák, vagy ennek megfelelő átlagfizetést kap. Munkatársát, Rácz Árpádot is arra vette rá, hogy ne igyekezzék a napi mun­kát elvégezni, mert ha eléri a 100 százalékot, az ő ügyével nem foglalkoznak. Rácz elvtárs ideig- óráig hallgatott is rá, de később ő is belátta, hogy annak nincs más célja, mint olyan kereset­hez jutni, ami mögött nincs munka. Saját példáján keresztül is meggyőződött arról, hogy aki akar dolgozni, az keres is. Rácz szaktárs havi jövedelme — ha Barhács jóvoltából csökkent is — azóta az 1300-at is meghalad­ta. Bogácsi Erzsébet ugyanazon a munkán, melynek elvégzését Barhács megtagadta áprilisban 1305, Iványi Antal 1610 forintot keresett. Mindezek után helyesen dön­tött úgy az egyeztető bizottság, hogy a vállalat igazgatójának el­bocsátó határozatát jóváhagyja. Az egyeztető bizottság tagjai nem jogi emberek, de tudják, hogy mit tartalmaz a Munka­törvénykönyve és ismerik a munkaügyi vitákkal kapcsolatos fendeleteket. Nem így van ez az É. M. Épületlakatosipari Tröszt­nél. Az ezt bizonyító első eset még tavaly történt, amikor a harmadik negyedéves tervet há­romszor is módosították, de utó­lagosan; Azért a műszaki és ad­minisztratív dolgozók a tervtel­jesítés után kaptak prémiumot. Egyszer csak levél jött a tröszt­től, hogy a prémiumot csökken­tették — szintén utólagosan — és több mint 15 800 forintot kel­lett volna 31 főnek visszatérí­teni. A vállalati egyeztető bi­zottság után a területi egyeztető bizottság is foglalkozott ezzel az üggyel és végül 1956. III. hó 9-én a bíróság úgy döntött, hogy a tröszt intézkedése nem helyes. Hiszen a tárgynegyedévet meg­előzően 15 nappal kell eszközöl­ni a tervváltoztatásokat és ezt a vállalattal közölni. A tröszt ebből az esetből nem vont le tanulságot és ugyanezt megismételték az 1956-os első tervnegyedben is. Csak ekkor a tervnegyed végén, vagyis már­cius 21-én 0,7 százalékkal meg­feszítették az üzem önköltségi tervét, ami összegben számítva még 21 000 forint önköltségcsök­kentést jelentett. Ezt az ügyet szintén a bíróság tárgyalja majd. De vajon gondolnak-e arra az illetékesek, hogy a tervek rend­szeres változtatása, a prémium­elvonás a termelést irányító dol­gozókat nem ösztönzi a jobb munkára. Vörösné BEMUTATTAK »A JÖVŐ ÚTJÁN« című dokumenfum-filmef A megyei tanács kultúrtermé­ben hétfőn este mutattak be a megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről készült •>A jövő útján« című dokumen­tum-filmet. A film bemutatóján részt vettek megyénk politikai és A sseretet forintjai Érdekes kis kimutatás készül Trombitásáé jegyzetében a városi DISZ-bizottságon. Laikus szem­lélő csak a sorszám szerint cso­portosított iskolák neveit látja a papíron, de hogy mennyivel töb­bet jelent ez, azt csak Trombi- tásné tudja elmondani. Mert íme az első sorban ezt olvashatjuk: első turnus: második számú, Ha­lasi úti, máriavárosi iskolák. A hozzáfűzött kommentár pedig a következő: E három iskola 100 leánynövendéke lépi át elsőnek a nagynyíri üdülőtábor kapuját, méghozzá július 3-án, hogy egy­heti boldog rtyaralás után úiab'o 100 diák, — a Zrínyi Ilona Álta­lános Iskolából, a méheslaposi és Zenei Általános Iskolából — váltsa fel őket. Azután így megy ez egész nyáron, augusztus 20-ig, amikorra 600 kecskeméti kisdiák mondhatja el, hogy vidám hetet töltött a városi DISZ-bizotIság nagynyiri üdülőtáborában. Jelentős dolog ez annál is inkább, mert a DISZ helyi kez­deményezés során oldja meg ezt a nagyarányú üdültetést. Már hetekkel ezelőtt kezdődött a meg­beszélés a kecskeméti üzemek­kel, a bankkal, amelyek minden segitségcl megadtak a bizottság kezdeményezéséhez. S a jó taná­cson kívül különösen köszönet­tel tartoznak a fiatalok azokért a forintokért is, amelyeket üze­nteink ajánlottak fel, hogy vidá­mabbá, kedvesebbé tegyék úttö­rőink nyári pihenését. A Kinizsi Konzervgyár 15 000 forinttal, a lakatosipari Vállalat 5000 forint­tal és egy 15 személyes, össze­rakható barakházzal, a BARNE- VÁL 5000 forinttal, az Építőipari Vállalat 4000 forinttal, a Gép­gyár 2000 forinttal és mosdók felszerelésével, az AKK 5000 fo­rinttal, a Hűtőipari Vállalat jég­gel, a Tatarozó Vállalat 1000 fo­rinttal, a Kenyérgyár naponta 20 kiló kenyérrel, a Gyümölcs- szeszipari Vállalat 3000 forinttal járult hozzá a táborozás költsé­geihez. Ezenkívül több vállalat ajánlott még fel kisebb-nagyobb pénzösszeget és természetbeni hozzájárulást. A Tejipari Válla­lat túrót ad, az Autóbuszközle­kedési Vállalat vállalkozott a gyerekek mérsékelt áron történő elszállítására. A városi tanács 11 000 forintjával, így készpénz­ben összesen 56 800 forint gyűlt össze, — amiből bőséges ellátást lehet biztosítani a gyerekeknek. A honvédség is mindenben se­gít. Ök egy honvédségi konyhát ajánlottak fel, meg a tábori fel­szerelést, amit majd a katonák segítségével szerelnek fel a gye­rekek. A gyerekeknek csupán napi három^forinttal kell hozzá­járulni a táborozás költségeihez. Jó nyaralást, kellemes pihenést kívánunk. l írat nevesnek el a Tanácsköztársaság kecskeméti városparancsnokáról Június 23-án, szombaton, két utca ünnepélyes névadóját ren­dezik meg a megyeszékhelyen. Mint már korábban hírül adtuk, a Mária körutat Szalvai Mihály elvtársról, a több évig városunk­ban élő hős katonáról, a »magyar Csapajevről« nevezik el. A Szalag utca házaira is új névtábla kerül: Farkas Sándor utca A Tanácsköztársaság kecskeméti városparancsnokának nevet veszi fél, annak az embernek, aki a Tanácsköztársaságért áldozta életét. Farkas Sándor családját is meghívják e névadó ünnepségre, ben, gazdasági vezetői, valamint a mezőgazdasági szakemberek. A filmezés során a rendezők 11 ter­melőszövetkezetet, több gépállo­mást és kísérleti intézetet láto­gattak meg a felvevőgéppel, amely 1950-től 55-ig örökítette meg megyénk termelőszövetke­zeti mozgalmának történetét. A film készítése során 1200 méter nyersanyagot használtak fel, s a 30 perces filmnek több mint 70 jelenete van. A film a nagyközönség előtt a vasárnapi termelőszövetkezeti nap alkalmával kerül bemuta­tásra, majd műsorra tűzi me­gyénk valamennyi keskcnyfilm- színháza. ooooooo Jól sikerült előadós as Új Tavasz Tsz-ben Sok tapsot kapott szombaton a Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szakszervezetének kultúr- csoportja az Uj Tavasz Termelő­szövetkezetben. A hálás közön­ség csaknem minden számot meg akart ismételteim az együttessel, pedig a műsor ismétlések nélkül is több mint 2 órás vidám szó­rakozást nyújtott. A kultúrcso- p<rt tagjai ének-, táncszámokat mutattak be, de sok tapsot kap­tak a vidám jelenetekért is. A termelőszövetkezet új kultúrott- honát zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az előadás után a szö­vetkezet elnöke és párttitkára köszönte meg a kultúrcsoport fiataljainak fáradozását és kérte őket, máskor is látogassák meg szövetkezetüket. A kultúrcsö- port tagjai megígérték, hogy el­mennek majd a jövő hónapban megrendezésre kerülő aratóbál­ra, amelyet ez évben első alka­lommal szintén az Uj Tavasz Termelőszövetkezetben rended az MSZT agrárszakosztélya, a vá­rosi népművelési csoport és a megyei könyvtár. A rendező szervek egyébként már most egy újább szereplésre készítik elő a kultúrcsoportot, amelyre még e héten sor kerül a Kossuth Termelőszövetkezet­JV.4PfBEiV»EIV A feleslegesen eltöltött órák Æ napokban a városi tanács mezőgazdasági osztályán jar- C7C tunk. Az egyik irodahelyiségben panaszkodó tanyai dolgozókkál találkoztunk. Tsz-parasztok és egyénileg gazdálko­dók egyaránt elpanaszolták, hogy igen gyakran előfordul: nem tudnak az osztályvezetőhöz bejutni, mert az kénytelen valamelyik tárgyaláson részt venni. Értekezlet, megbeszélés, tárgyalás, — hányszor találko­zunk ilyenekkel a városi tanács más osztályán is. De üze­meinkben is napjában hányszor esik meg, hogy az igazgató, a mérnök, az osztályvezető nem található helyén, mert va­lahol ülésezik. Egyes helyeken jóformán teljesen eluralkodott már ennek az »ülésesdi« ragálya. Az egyik kecskeméti dol­gozó kiszámította, hogy több gazdasági vezető negyedévenként legalább 200—260 órát tölt el különféle tárgyalásokon, érte­kezleteken. Többet, — mint egy havi munkaidejét. Vajon szívesen néz-e a tanácsi osztályvezető, az üzemi igazgató és mérnök az ilyen indokolatlan értekezlet elé? Semmiesetre sem! Kelletlenül megy az ilyen megbeszélésre, mert érzi, hogy helye most nem ott van. Hátát valamely munka sürgőssége égeti és ő kénytelen valamelyik értekezle­ten ülni, hallgatni — a nem egyszer bizony túlságosan hosszú­lére eresztett — hozzászólásokat. Természetesen vannak kérdések, problémák, amelyekét feltétlenül értekezleten, ülésen kell megvitatni. Az elhangzó sok jó javaslat, egészséges bírálat gazdagítja, könnyíti a mun­kát. Szükség van tehát megbeszélésre, — de csak módjával. Az indokolatlan értekezletek, a véget nem érő tárgyalások azonban nem viszik előbbre az ügyet. Ezek nem fognak hiányzani senkinek, s a közösség látja majd elmaradásuknak hasznát. i Kik képviselik városunkat az Országos Mezőgazdasági Kiállításon? Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon városunk szövetke­zetei, egyéni termelői méltókép­pen akarják képviselni az Al­löld egyik legjellegzetesebb vá­rosát. EZ állapítható meg az ed­dig beérkezeti jelentkezésekből is. — A jelentkezők többsége ugyanis gyümölcs- és zöldségfé­lékkel kíván szerepelni a mező- gazdaság e nagy seregszemléjén. Az Uj Tavasz Tsz például pap­rikát. paradicsomot, kelkáposz­tát, ízletes jonatlián almát visz a kiállításra. A 3 holdas Bállá János szőlővel és almával, Nagy Sándor kisfái egyéni gazda jó- náthán almával és paradicsom­mal, Uoboda Zsigmond, a sze­rény és szorgalmas ahnatermelő »mester« húsvéti rozmaring és téli pogácsa almával szerepel a kiállításon. Messzi környékben nem találni mását a méntcleki ttodon István almáinak sem. Re­méljük, a kiállításon is elisme­rést szerez az általa termelt Jo­nathan almával. A szőlősökön kívül állatte­nyésztő egyéni gazdák is jelent­keztek a kiállításon való részvé­telre. Garaezi József fogolyszín leghorn, Dómján István fehér­magyar növendék baromfival szerepel a kiállításon. Két hét alatt 16 vagon eper/am készül u kecskeméti konzervgyárak bau mint az el­Befejezéshez közeledik a kitű­nő epertermés feldolgozása Kecskemét két nagy konzerv­gyárában. A Kinizsi és az Al­földi konzervgyárak a nagy kül­földi megrendelésnek és a foko­zódó belföldi keresletnek megfe­lelően az idén négyszer annyi — összesen mintegy 16 vagon — jamot készítenek, múlt évben. A Kinizsi Konzervgyár már megkezdte az első cseresznye- szállítmányok feldolgozását is. Előreláthatólag ebből is meghá­romszorozódik a gyár termelése az elmúlt évhez képest. Gyümölcstermelők ügyelem ! Megkezdődött a paizstetű rajzása A városkörnyéki gyümölcsösökben megkezdődött gyümölcs­fáink egyik legveszedelmesebb kártevőjének, a paizstetűnek raj­zása. A fertőzés veszélye városunk határában mintegy 120 000 termőfaegységet fenyeget, ha idejében nem védekezünk. A védekezés módja a permetezés, amelyet nyári hígítású mészkénlével, nikotinnal vagy Holló 10-el kell elvégezni. Niko­tinból 1 hektoliter permedéhez 15—20 deka szükséges, Holló 10-ből 1 százalékos oldatot permetezzünk, ki. A paizstetűn kívül most időszerű a molyok elleni permetezés is. Ezt a munkát nyári higílású mészkénlével és hektoliterenként gO—70 'deka Darsin keverékkel lehet elvégezni. Most különösen fellépett a szőlőmoly-fertőzés veszélye is, amely ellen ugyancsak nikotinos vagy Holló 10-es oldattal kell védekezni. A gom babé leg­végék megakadályozására 1 százalékos bordói lé alkalmas. A permetezésekhez szükséges védekező szereket a belterületi és a külterületi földművesszövetkezeti boltokban egyaránt be lehet szerezni. Eddig mintegy 115 termelő igényelt védekezéshez szük­séges nikotint. \ A Leg!e!ső Bíróság helybenhagyta Goiádsí Desső halálos ítéletét Mint ismeretes, Gulácsl De­zsőt a megyei bíróság rabiás és gyilkosság bűntette miatt ez év elején halálra ítélte. Gulácsi De­zső áldozatát a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat udvarán lévő kazánban elhamvasztotta. A Lég« felső Bíróság értesítette a thé- gyei bíróságot, hogy helyben­hagyta halálos ítéletét. Gulácsi Dezső az Elnöki Tanácshoz for­dult kegyelemérti

Next

/
Thumbnails
Contents