Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-19 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / NÉPÜJSÁG ÍZ MOP BACS-KiSKUM MEGYEI BiZOÏTSAGA ES A MEGYEI TAMÜCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 143. szám Ára 50 fillér 1936. JÜNIUS 19. KEDD A |jáa*te§o|JortIi*zs*Itíilak új ja választása A most következő napokban, hetekben igen fontos eseménye lesz pártéletünknek, a pártcso- portbizalmiak újjáválasztása. — Városainkban, községeinkben az üzemi és területi pártalapszer- vezetekben a munkahely, vagy lakóterület szerinti helyeken dolgozó kommunisták megvá­lasztják maguk közül a legkép­zettebb. a pártcsoport vezetésére legrátermettebb elvtársakat. Megyénk pártszervezeteiben eddig általában lebecsülték ' a pártcsoportbizalmiak munkáját. Nem úgy foglalkoztak velük, mint a pártszervezet kisebb egy­ségeinek vezetőivel. Tájékozta­tásukról, politikai képzésükről nem gondoskodtak megfelelően. Van azonban jó néhány olyan pártszervezetünk is, ahol már jól működő pártcsoportbizalmi- hálózat van. Éppen ezért a vá­lasztás nem jelenti azt, hogy a .jól működő bizalmiak helyett is most újakat kell választani, de a választást ebben az esetben is meg kell tartani. Ugyanis leg­alább alkalom nyílik majd arra, hogy megvitassuk', értékeljük eddigi munkájukat, ezzel segít­séget nyújtsunk nekik ahhoz, hogy feladatukat a jövőben még jobban végezzék. A pártcsoportbizalmiak újjá- választását a pártdemokrácia szellemében kell végrehajtani. A bizalmit a pártcsoport tagjai vá­lasztják meg pártcsoportülé- sen. Sok esetben eddig más volt a gyakorlat. A párttitkár vagy a párt vezetőség jelölte ki őket. .Ezért nem egy helyen olyan elv­társak vezették a pártcsoportot, akik alacsonyabb elméleti felké­szültségük miatt nem is lehettek a tagok által elismert vezetői a pártcsoportnak. Most tehát lehetőség nyílik ar­ra, hogy a pártcsoportok tagjai saját maguk döntsék el, ki le­gyen a munka- vagy.a lakóhely szerinti pártcsoport politikai irá­nyítója. Ezekhez az elvtársakhoz nyilvánvalóan nagyobb bizalom­mal fordulnak majd a párttagok és jobban megfogadják tanácsai­kat is. Miért van szükség arra, hogy jól képzett, a példamutatásban, helytállásban élenjáró kommu­nista legyen a pártcsoportbizal- mi? A legtöbb pártszervezetünk­ben eddig nem az elméletileg jól képzett, termelésben is helytálló, hanem a legtöbb szabadidővel rendelkező elvtársakat bízták meg a pártcsoport vezetésével. Sok esetben ezek az elvtársak csak a tagdíjbeszedésben é.s a taggyűlés megszervezésében lát­ták a feladatukat. A párttagok és tagjelöltek kommunista nevelé­séről, a tagságnak a pártszerve­zet előtt álló feladatok végre­hajtására való mozgósításáról megfeledkeztek. Fedig a párt­csoportoknak igen fontos szere­pük van a párt, állami, gazda­sági és kulturális élet területén, valamint a párt és tömegek kap­csolatának ápolásában. A pártcsoport ereje abban rej­lik, hogy a legközvetlenebb kap­csolatban van a pártonkívüli tö­megekkel, a napi eseményekkel. Ez teszi lehetővé, hogy késede­lem nélkül felkaroljon minden helyes kezdeményezést, segítse annak megvalósítását, észreve­gye a hibákat s megszervezze az ellenük való harcot. Ilyenformán a pártcsoport élő kapocs a párt és a tömegek között. Pártunk és kormányunk által népünk ele tűzött feladatok jelentőségét megmagyarázza a dolgozóknak s mozgósítsa őket annak végre­hajtására. A pártcsopcrt ott él, ahol a termelési tervek sorsa el­dől, a munka frontján, a mun­kások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek között. A pártcso­portban tehát a párt politikájá­nak végrehajtása az egyes párt­tagok napi tevékenységévé válik. A pártszervezetek vezetőségei­re nagy felelősséget ró a bizal­miak újjáválasztása. A vezető­ség feladata előkészíteni a vá­lasztást, megértetni a párttagok­kal q pártcsoportok munkájának jelentőségét. Nem kisebb a fel­adata a községi és járási párt­bizottságoknak sem. Az ő segít­ségüktől is függ, hogy az élet minden területén, mindenütt, ahol termelő munka folyik, jól működő pártcsoportok legyenek, amelyek szervezői és előrelen- dítői a zökkenőmentes termelés­nek. Sok függ a kommunisták helyes elosztásától. Az üzemek műszakjaiban, az állami gazda­ságok, gépállomások munkabri­gádjaiban. a tsz-ek munkacsapa­taiban helyesen elosztott kom­munisták, pártcsoportokba tömö­rülve, helyes irányítással a ter­melés motorjává válnak. Ugyan­így a lakóterületek körzeteiben dolgozó kommunisták a tömegek politikai nevelői, irányítói lesz­nek. Pártalapszervezeteinkben már megkezdték az előkészületeket a csoportbizalmiak megválasztásá­ra. Augusztus 31-ig minden párt- csoport megválasztja vezetőjét. Alapos, megfontolt döntésüktől nagymértékben függ második öt­éves tervünk sikere, a pártélet lenini elveinek a XX. kongresz- szus szellemében való helyreál­lítása, a párt- és a kormányhatá­rozatok maradéktalan végrehaj­tása. fl bácsalmási járás m%\ e begyűjtésben Az állat- és állati termékek begyűjtésének legutóbbi ered- ményeit alapulvéve az éves terv­hez viszonyítva a járások sor­rendje a következő: 1. bácsalmási járás 2. kalocsai járás kiskunfélegyházi járá­4, kiskőrösi járás 5. kecskeméti járás 6. dunavecseí járás . 7. kiskunhalasi járás 3. bajai járás A városok között Kalocsa ve­zet, a második Kiskunfélegyhá­za, 3. Kiskunhalas, 4. Baja, 5. Kecskemét, Tavaszi első a K. Dózsa Vasárnap játszották az NB II. ez évi utolsó tavaszi fordulóját. A Kecskeméti Dózsa—Diósgyőri Vasas rangadón nagy küzdelem­ben döntetlen eredményt (1:1) ért el a hazai csapat, ezáltal megőrizte vezetlenségét, így a ta­vaszi forduló első helyezettje. ■ -, : ­Üj színfolt a Balatonon: sokan örömüket lelik a -vízibiciklin . Felejthetetlen művészi élményt nyújtott Ránk köszöntött az a vasárnapi nap, amelyre annyi iz­galommal, lelkesedéssel és oly sok munkával készültek me­gyénk fiataljai. Már a korareggeli órákban nótásajkú fiatalok­kal megrakott Csepel-autók egész karavánja érkezett a megye-’ székhelyre, de jöttek vasúton, autóbuszon is Kecskemétre a szélrózsa minden irányából. Amit magukkal hoztak — pénzzel nem mérhető sok-sok drága kincs. Ajkukon hozták dalos madárként a nép ajkán szálló, ropdöső gyönyörű éneket: a népdalokat, lábukban né­pünk életének táncos örömét, bánatát, szokásait, s főként örömét kifejező, szebbnél szebb táncoltat. A Széchenyi téren gyülekező, sz.npompás népviseletbe öltözött íiatalok ezreinek láttán is csak részben tudtuk értékelni, hogy milyen hatalmas tömeget moz­gatott mag a megyei Petőfi Sán­dor kulturális és sport sereg­szemle — a III. Megyei Ifjúsági Békctalálkozó. Jellemzésül csak egyet: a 18 0U0 lakosú Lajosmizse, vagy a 16 000 lakosú Jánoshalma község mel­lett ott láthatták a felsőéi ebie­ket, pedig ezen a Szakmár mel­letti kis szálláson mindössze 90 ház van, alig tiibb, mint 200 lakossal. Egyszóval: mondhatjuk megyénk minden kis zuga, közsé­ge és tanyavilága elhozta nép­művészetének gyöngyszemeit és harcos béke-üzenetét Kecskemét­re. A 1 Vasúikért ben megtartott bckcgyülcsen, ahol Daczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Dallos Ferenc civtárs, a megyei tanács elnöke, valamint megyénk több vezetője is részt vett, Módi Lajos, a DISZ megyei bizottság titkáránál: meg­nyitó szavai után Hollós Ervin civtárs, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára üdvözölte a fiatalokat. Hollós elvtárs üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy az ifjúság, a béke tavasza és azért, hogy ez a tavasz mindig tavasz legyen, harcolnunk kell. A mai napot ennek a harcnak szentel­jük, kifejezve dallal, tánccal, hogy mit akarunk az élettől, a munka, a békés lét és a szóra­kozás örömeit, azt, amiért idejöt­tünk. A békegyűlés után a művészeti együttesek bemutatói három sza­badtéri színpadon (Vasúikért, Uj Kollégium udvara, Szabadság tér) kezdődtek meg. Nagyon ne­héz lenne eldönteni, hogy ki nyújtotta ezen a napon a legtöb­bet, a legszebbet, hiszen a műso­rok változatossága minden igényt kielégített, mert azok adták a műsort, akik már a helyi és lá­tást bemutatókon is a legjobbak voltak. A közönség nem tudott elszakadni az egyes színpadok­tól, jóllehet, sokan elhatározták, hogy a legjobb műsorszámokat minden színpadnál megnézik. De bárki, bármelyik, színpadhoz is tévedt oda, olyan művészi él­ményben volt része, hogy nem tudta rászánni magát a másik, vagy harmadik színpad felkere­sésére. Ha mégis valami mércét akar­nánk felállítani — bár ez nem a mt feladatunk, —: akkor is csak annyit írhatnánk, hogy: a kalo­csai és a bajai járás művészeti csoportjai voltak a legnagyobb vctélytársainl:. De közöttük is nehéz a döntőbírói szerep. Nem mentegetödzés ez, de ki tudna például különbséget tenni a Ka­locsai Általános Iskola úttörői, vagy a csávolyi úttörők tündén tançai láttán. — A ruhájuk is tündért volt, hát még a táncuk. Ahogy bemutatkozásukat néz­te az ember, bár vidáman hang­zik, de az volt a gondolata, job­ban mondva, érzése: ezekben a gyerekekben annyi a mesterkélt­ség nélküli ritmus, hogy — biz­tos lánclépésben jöttek a világ­ra. Vagy itt vannak a felsősre- kiek, akik talán a legeredetieb- ben hozták el azokat a kedves népszokásokat, ami életük meg­annyi mozzanatát mo is jellem­zi. Ezek az emberek, fiatalok cs öregek dallal leélnek és térnek nyugovóra. A drágszéli népi együttesnek pedig már a fellé­pése is olyan impozáns látványt nyújt, hogy képtelen az ember csodálkozás és elismerés nélkül szemlélni mindazt, amit a nép hagyományaiból nyújtani, művé­szetében pedig alkotni tud. Nem volna azonban teljes a megyei bemutatón részvevő cso­portok műsorának csupán puszta felsorolása sem, ha nem emlé­keznénk meg külön a nemzetisé­gi tánc- és énekcsoportokról, írjuk ezt már azért is, mert ezek a csoportok most indullak fejlő­désnek — van közöttük, amelyik csak a múlt évben alakult, pél­dául a csávolyi délszláv együt­tes és a német együttes — mégis, amit ezek a fiatal művészeti együttesek nyújtottak: az min­den elismerést és dicséretet meg­érdemel. A garai német iskola iáncszámai, a csávolyi, herceg- szántói délszláv művészeti cso­portok, de a többi is mind, mind ntaradandó élményt nyújtott a kiváncsi és igényes nézősereg­nek. Igen, minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy amit a kacs kéméti közönség kapott tegnap előtt: egyedülálló megyénk nép művészeti történelmében. Min­den dicséret "megilleti a megyei találkozón részvevő művészeti csoportokat, akik tudásuk legja­vát, népi szokásaik és művésze­tük gyöngyszemeit hozták Kecs­kemétre, teljesítményük pedig arra enged következtetni, hogy jövőre és jövőre és azután is sok-sok szépet fogunk még látni, hiszen közel sincs kimerítve me­gyénkben az a kincs, ami a nép hagyományaiban, művészetében rejlik. Nem beszélhetünk azonban ugyanilyen elismerő szavakkal a III. Megyei Ifjúsági Béketalál- kezó megszervezéséről. Nem co­lunk mindazt felsorolni, ami a találkozó programjából, bár ér­deklődéssel várt, mégis kimaradt. Lehet, sőt biztos, hogy van rá magyarázat, mi miért történi, úgy, ahogy történt, van azonban egy pár olyan tény, amit nem hagyhatunk szó nélkül, már c tanulságok levonása érdekében sem. Nem tartjuk helyesnek a.: er­kölcsi elismerés olyan formájú m,cgnyilatl:ozásál, ami abban m u­tatkozott meg, hogy a rendező- bizottság nem ^értékelte, illetve amint erről értesültünk, csak ké­sőbb Szándékszik részleteiben értékelni mindazt, amit a talál­kozón részvevő művészi csopor­tok nyújtottak. Elismerjük, ko­moly megtiszteltetés az, hogy egy-egy község, város, vagy já­rás legjobb ifjú táncosait, dalo­sait, zenekarát, vagy szavalóit kitüntetésként mqnhivtók az ifjúsági bckctalálkozóra, de ez önmagában nem pótolja egy szép kivitelű emlékérem, serleg, krís- talyváza, Zászló, vagy más ju­talom, emléktárgy további jó munkára ösztönző erkölcsi hatá­sát. Voltak olyan, mondhatnánk, dühítő dolgok is, mint a Kinizsi- pálya bezárt kapuja, pedig ott tartották a részleteiben is szép és látványos sportbemutatókat és arról is lehetne beszélni, va­jon nem lebecsülése-e egy kicsit jtataijaink művészetének, amikor olyan kicsiny színpadot »mére­teztek-« a Szabadság téren, amin nem, egy nagy, de egy közepes tánccsoport sem tudta azt nyúj­tani, amire hosszú hónapokon át készült. Végezetül túl azon, hogy »nem volt keret«, a kecskeméti portén- ger legalábbis részbeni lecsillapí­tására (kivételt képez a Kinizsi- sportpálya) felvetődik a gondolat, vajon nem lett volna-e he­lyesebb, jobb és ünnepélyesen szabadabb megoldás, az egész béketalálkozót Kecskemét leg­szebb részén — a Műkertben megtartani, az esti díszelőadás kivételével'! Jelen esetben nem célunk részletekbe bocsátkozni, de ha azt mondjuk: Kecskemét parkváros, akkor parkjait, virá- goskertjeit és pázsitját — ne így védjük! Az elismerés mellett szolgál­jon. ez tanulságul a megyei béke­találkozó szervező bizottságának, hhgy legközelebb minden gátlás nélkül mondhassuk: a rendezés vem maradt alatta annak, amit, a békctalálkozó nyújtott művé­szileg.

Next

/
Thumbnails
Contents