Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-17 / 142. szám

HÍRŐS 'xxxxjoooooooooooooooooooooooooOooo^iiK^OîOOOooooo^&ooooo VÁROS * í^)'0<K>0000<KK>00000000,00000000<>CK> WHXKXW><K><K)<>^^ idén már az összes kalászost gép araija a Törekvés Tsz ben A Törekvés Termelőszövetkezet tagjai tegnap már a kukorica harmadik kapálásának elvégzését jelentették. A 193 holdas kuko­ricatáblát harmadszor kapálta a gép, a gép után meg a tagok. Most a nagy munka befejezése után még nagyobb előkészületek folynak az aratás megkezdéséig. A gépállomással tegnap beszélték meg, hogy őszi árpájuk a jövő hét elejére kasza alá érik, s jó lenne, ha a gépeket még hétfőig kiszállítanák és ki is próbálnák, nehogy szégyenkezni kelljen velük a környék egyéni parasztsága előtt. A gépállomáson meg is ígérték, hogy hétfőn próbaaratást végeznek a homokosabb részeken, és körülbelül szerdán beállítják a gépeket a 150 holdas árpatábla szélére. Az idén 554 hold kalászost vetettek a Törekvés tagjai, s ebből 550 holdra aratási szerződést kötöttek a gépállomással. A meg­maradó négy holdat azért vágják kézzel, mert zsupszalmának akarják felhasználni. E négy hold kivételével tehát mindent a gép arat, szemben azzal, hogy tavaly még több mint 70 holdon két­kezi munkával takarították be a gabonát a szövetkezet tagjai. Nagy az érdeklődés a külföldi utazás iránt Útlevél nélkül lehet utazni a népi demokráciákba A rendőrségen a II. emelet 27-es szobában reggeltől estig sok az érdeklődő. Hétfőtől útle­vél nélkül utazhat bárki a népi demokráciák országaiba, ezért e nagy forgalom. Egyszerűsödött az azelőtt csak sok utánjárással, utazgatással megszerezhető határátlépési en­gedélyek kiadása. Most már az u1 aznivágyónak mindössze egy lapot kell kitölteni, 2 forintos okmánybélyeggel ellátnia, és be kell adni a rendőrség II. eme­let 27-es szobájába. (A kitölten­dő ív is ott kapható, vagy a városi tanács panaszirodáján.) Nem kell fénykép, anyakönyvi kivonat, rokoni kapcsolatot iga­zoló levél. A rendőrség két- három héten belül behívja a ké­relmezőt és a személyi igazol­vány mellé kiadja az engedélyt. A rendőrségen kapott lappal az IBUSZ-hoz kell menni csupárl, ott intézik el a továbbiakat, két- három hét leforgása alatt. Az Megkezdődtek a vízbekötések Az idén 87 lakásba bevezetik a vizet, — adta tudomásul a la­kosságnak a várospolitikai terv. Június elején már megkezdték a gyufagyári és villanygyári kis­lakásokba a vízbevezetést. A déli körvezeték megépülé­sével 1400 méterrel bővül a víz­hálózat. Ezen a vonalon 15 ház­ba bevezették már a vizet a Víz­művek dolgozói. ügyfelek kérésére még a vonat­jegyet is megszerzik, hogy ne kelljen erre a célra is pénz átváltásához folyamodni. És ez­zel befejeződik a kérelmezés, le­het utazni. Még két változás: illetékbélye­get az eddigi 100 forint helyett csak 50 forintért kell venni; az engedély pedig csak hat hónapig érvényes. Szőlősgazdák figyelmébe ! Városunk halárában régen nem ígérkezett ilyen gazdag ter­més szőlőből, mint az idén. A dúsan megrakott tőkéken most indultak virágzásnak a fürtök, A szőlő ilyenkor rendkívül ér­zékeny az időjárásra, amely most különösen nem kedvez ne­ki. Az erős felmelegedéseket gyakori eső követi, amely a vi­rágzó fürtök számára komoly veszélyt jelent: a peronoszpóra- fertözés veszélyét. Ilyenkor csak a, permetezés nem biztosít teljes sikert, ezért ki kell egészíteni porozással is. Erre a célra réz- mészporl használjunk, amelyből holdanként 3—5 kilót szórjunk ki a szőlőre. A porozást végezhetjük háti porozógépekkel, amelyet a me­zőőrök útján vehetnek Igénybe városunk szőlősgazdái. A gépek­ről már gondoskodott a városi tanács mezőgazdasági osztálya, mert mintegy 20 háti porozógé­pet szerzett a növényvédő állo­mástól. Egy ilyen géppel napon­ta 2—4 hold szőlőben lehet el­végezni a porozást, ezért taná­csos, hogy a gép igénylésénél két- három kisebb szőlősgazda fogjon össze. A porozást ezenkívül még házi porozóval is el lehet vé­gezni, vagy kézi tujtatóval. Kézi fújtatok korlátlan mennyiség­ben, 45 forintért kaphatók a 1 földművesszövetkezetben. Harc a bürokrácia ellen A Beruházási Bank tapasztalatcseréje A napokban a Beruházási Bank kecskeméti fiókja érdekes tárgyú tapasztalatcserére hívta össze a beruházó, kivitelező vál­lalatok szakembereit. A tapasztalatcsere tái'gya a bürokrácia ellem küzdelem volt. Kárpáti András elvtárs, a Beruházási Bank fiók­vezetője elöljáróban elmondotta, hogy új ötéves tervünk sikeres teljesítését, életszínvonalunk emelését még nagymértékben hát­ráltatja a túlzott központosítás és a vállalati igazgatás sok terü­letén még meglévő párhuzamosság, amely nagyfokú bürokratiz­must táplál. — Az ügyvitel, a számvitel és a beruházások lebonyo­lításának egyszerűsítése bankunk dolgozóinak is érdeke — hang­súlyozta Kárpáti el vtárs —, s éppen ezért tartottuk szükségesnek, hogy azokat a beruházókat és kivitelezőket, akikkel naponta tár­gyalunk és akikkel rendszeres kapcsolatunk van, meghallgassuk és javaslataik alapján, egyszerűsítsük munkánk ügyvitelét. A rövid bevezető után a több mint 8(1 jelenlévő közül sokan kértek szót és értékes javaslatokkal szolgáltak. A javaslatokat a bank összegyűjtötte és továbbította központjának, amely remélhe­tőleg július 31-el a Minisztertanács elé terjeszti e javaslatokat .s. KECSKEMÉTI SÉTÁK Titokzatos föld vermek a város alatt A régebbi ülőben sűrűb­ben, néha-néha még ma is megtörténik, hogy meg­nyílik a talaj a kecs­keméti kövezet alatt és fe­neketlen mélység nyeli el az útburkolatot. Az útja­vító munkások alig győzik betömni a kitárult mélysé­geket, melyeknek elnyelő képessége nagyobb, mint azt a szem elé kerülő rés­ből következtetni lehetne. Mik ezek a váratlanul hol Ht, hol másutt napfényre bukkanó titokzatos üre­gek? Egy részük valószínűleg azoknak a házaknak pin­cemaradványa, amely há^ zakat a XIX. század vége felé az addig háztömbök­kel beépített központi te­rekről és a jelenlegi Ká- kóezi útról eltávolítottak. Erre mutat, hogy — még a legutóbbi húsz-harminc évben is — az ilyen föld­alatti üregeket eláruló be- omlások leggyakrabban a városnak ezeken a részein fordultak elő. A Rákóczi út 5. sz. gyalogjárón, a Má- tyássy utca sarkán a ao- csiúton ismételten elő­fordult az úttest beszaka­dása. Többnyire migy esők előzték meg az ilyen je­lenségeket. Feltehető, hogy az esővíz utat talált a tör­melékkel lazán kitöltött ré­gi pincéhez, kimosta an­nak tartalmát, a bomíádo- ró földalatti pincefödém aztán Yslami rázkódás, na­gyobb teherkocsi súlya alatt fölmondta a szol­gálatot. A Béke-szállótól az Arany János utcáig terjedő útszakaszon is több esetben lehetett út- test-beomlást megfigyelni. Néha-néha a beomlott üreg egyet-mást elárul a kecskeméti földalatti vi­lág titkaiból. így, mikor a tanácsháza előtti parkot létesítették a 20-as évek­ben, illetőleg a kerítését alapozták, a munkások törmelékkel teleszoródott pincére bukkantak. A tör­melékben talált gyógysze­res üvegek, tégelyek el­árulták, hogy ott egy ré­gi patikának pincei lomtá­ra lehetett. Valóban a régi városházával szemben 100—150 évvel ennek előtte gyógyszertár állott. a patikus, meg a gyógyszert, pirosítót és egyéb szépítö- szert vásárló kliensei már régen elporladtak Kecs­kemét sok temetőjének valamelyikében, de itt­jártuk emlékét megőrizte az édes anyaföld. 1930-ban épült az 1-es postahivatal, a Kálvin té­ren. Helyén olyan ala- csonyka földszintes házak bámészkodtak á szemocn álló Ökollégiumra, m*nt amilyeneket a központban inár csak a barátok bazár­sorában találhatunk. Mi­kor a homlokzat alá ásták az alap árkait, egyszerre csak beszakadt a föld. Egy kormosfalú, téglával kirakott üreg bontakozott ki a nyílást óvatosan to­vábbtágító munkások előtt. Az üregben nagymennyi­ségű megsseneeedett ga­bonát találtak. Ki tudja, milyen tragédia emlékét őrizték az elfeketült ga­bonaszemek? Tatár, török, rác égette-e fel azt a há­zat, amelynek gazdái ebbe az üregbe rejtették az élet fenntartásához legszüksé­gesebb kincsüket? A le­omlott ház vályogfalával feltöltötték a telket, és a ház helyén, most már ma­gasabban, újabb ház épült. Ennek lakói nem tudtak a föld mélyének titkairól. Ha tudtak volna is, mit kezdhettek volna a malá­takávévá pörkölődött ké­ny érnekval óval? ! A kenyérgabonának tég- lázott vermekbe rejtese hagyományos szokás volt Kecskeméten. A régi szám­adási könyvekben számos feljegyzés van arról, hogy a város nagyvendéglőjéből, vagy széktói-laposi ver­meiből, amelyeknek pon­tos helyét csak az esküt tett szenátorok tudták, mikor mennyi gabonát és kinek utaltak ki. A török- világ vége felé, mikor tö- rökftek, németnek, sőt Thököli kurucainak köve* teléseit is teljesíteni keb lett, nagyon jónak bi­zonyult a verem-rend­szer, amit a néphit szerint a tatárjárás óta használtak a kecskemétiek. Ha szo­kásos helyen tárolták vol­na gabonájukat, egy-egy haráesolás után aligha maradt volna valami a maguk élésére. De még a vermelés sem nyújtott tökéletes biztos­ságot. Thőköli francia és lengyel segédcsapatokkal dolgozott. A lengyelek valami kutatógolyooist használtak, amivel a tele vermeket is felfedeztek. Szájhagyomány szerint egv Keresztes nevű gazda túl­járt a lengyelek eszén. I Fogadott hat betyárt, akikkel nappal az utca szemetét összesepertette. Megesketve őket, éjjel, fel­nyittatta vermeit. Kisze­dett e a gabona felső ré­tegét, a bennmaradt gabo­nára szalmát tétetett, arra ráhordatta az utcai szeme­tet. A lengyelek rátalál­tak az üregre, de abban szemetet találván, azt újra betemették. Keresztes, mi­kor az idő elcsendesedett, kinyittatta vermeit és az ott őrzött gabonából táp­lálta a város éhező népét, mert a krónikások szerint Igen ínséges idők jártak akkor Kecskemétre. Joós Ferenc, a TTIT tagja* (diösöljük a III. Megyei If júsági Béketalálkozó részvevőit '^7/öszöntünk benneteket, fiatalok, akik a III. Megyei Ifjúsági wA- Béketalálkozóra jöttetek el Kecskemétre. Meleg szeretettel fogadunk titeket, akik a gazdag termést ígérő zöld vetések, a las­san már sárguló búzatáblák, a földek ddlgos népének, üzemeink hős munkásainak üzenetét, harcos békeakaralát hoztátok ma­gatokkal. Ti, akik a termelésben, hazánk békés építésében is helytálltak, most elhoztátok magatokkal népünk hagyományainak, művészeté­nek legszebb gyöngyszemeit is. Megyénk ifjúsága a béke jegyében mozdult meg, amikor a Petőfi Sándor kulturális és sport sereg­szemlén tudásának legjavát adta. A seregszemle méreteire jel­lemző, hogy több, mint 2100 csoport közel 35 eZer részvevővel lé­pett fel a helyi bemutatókon. Ez igazolja megyénk ifjúságában rejlő hatalmas erőt és tehetséget, melyre pártunk és dolgozó népünk bizton számíthat. Összegyvjtöttéíek és elhoztátok megyénk ifjúságának legfőbb ét lékeit. Köszöntünk benneteket és kívánunk a mai bemutatókhoz és további munkátokhoz is sok sikert. Változatás, gazdag program az iljúsági béketaláikozón A fiatalok életében nagy ese­ményt jelent a mai napon meg­rendezendő harmadik ifjúsági béketalálkozó és a Petőfi Sán­dor kulturális és sport sereg­szemle Kecskeméten lezajló be­mutatója. Az ünnepség reggel a Vasút- kertben délelőtt 10 órakor ifjú­sági békenagygyűléssel kezdődik, A nagygyűlés előadója Hollós Ervin, a DISZ Központi Veze­tőségének titkára. 11 órától a Kinizsi-pályán egésznapos sportműsor, és ejtő­ernyős-ugrás a Szegedi úton. A seregszemle kulturális bemutatói délután 2 órakor három szabad­téri színpadon kezdődnek. Eze­ken a megye legjobb úttörő- és kultúrcsoportja adnak számot tudásukról, művészetükről. A három szabadtéri színpadon több, mint 60 műsorszámmal sze­Jtli Lesz Elvégezték az ál­talános iskola nyolc- osztályát. Fiúk, lá­nyok mind 14 éve­sek. És most hova? A jó tanulók előli szélesre tárulnak a középiskolák kapui, sokan egy-egy szak­ma mestereivé sze­retnék képezni ma­gukat. Irány az ipari tanulóiskola. Az Ökolléglum I. emeletének egyik szobájában az író­asztalon kérvények sokasága. Ötszáznál is több. Van közöl­tük olyan, amelyi­ken még alig szá­radt fel a tinta nyoma, van egyéves is. írói reményked­ve várják odahaza, hogy az elfecsérelt esztendő után ko­moly munkához lát­hassanak, kettőzött akarattal, igyeke­zettel szakmunkás­sá válhassanak, öt­száz kérvény és az előirányzat szerint 80 ipari tanuló fel­vételére lesz lehető­ség. Az egész járásból 80 új ipari tanuló. De bárcsak a 80 fel­vétele sikerülne — ez most az iskola minden tanárjának, de főleg az igazga­tónak, Háló Ferenc gondja. Hogy miért e gond? A vállala­tok, ktsz-ek elzár­kóznak az ipari ta­nulók felvételétől. Úgy vélik, hogy az első években csak gond, de nem ha­szon a tanuló — és tovább nem gon­dolnak. De mi legyen a fiatalokkal? Mi le­rcpelnek a kultúrcsoportok. Töb­bek között a Vasútkertben felál­lított színpadon mutatkozik be a kiskunmajsai honvéd fúvós- zenekar, a bácsalmási délszláv tánccsoport, a Kecskeméti Bá­nyai Júlia Leánygimnázium énekkara, az Alföldi Konzerv­gyár tánccsoportja. Az Állami Áruház melletti színpadon a drágszéli népi együttes csodála­tosan szép számaiban is gyönyör­ködhetnek majd a fiatalok. AS Uj Kollégium udvarán miskei gyermekjátékokkal nyitják a délutáni programot. Este 8 óra­kor a megye legjobb csoportjai­nak és egyéni szereplőinek dísz- bemutatójára kerül sor az Uj Kollégium udvarán. A műsoron itt is 24 műsorszám szerepel. A béketalálkozó tűzijátékkal és vidám utcabállal ér majd vé­get. >—♦—«ii -------­a 14 íoejekLud?... gyen a szakmunkás- utánképzéssel? Itt, ahol volt olyan esz­tendő, hogy ezernél is több ipari tanuló ismerkedett a vá­lasztott szakmával, ma 330 tanuló kop­tatja a padot. És ez a 330 is az egész já­rásból tevődik ösz- sze. íme a statiszti­ka. 1939-ben 826 ta­nulóról ad számot az évzáró jelentés. Nyolc-száznál töb­ben jártak 1942-ig, akkor 686-ra esett számuk. 1943-ban 649, 44-ben 660 diák járt ide. Még az 1945—46-os eszten­dőben is 508 ipari ta­nulója volt a város­nak. Csak a város­nak, mert Izsákon, Tíszakécskén is mű­ködött egy-egy isko­la. És most 330 ta­nuló egy egész né­pes járásból. Ha megengedhető a jós­lás, megírjuk, hogy jövőre sem lesz több, pedig kétszer- háromszor ennyi kellene, annyi a je­lentkező, a szakmát tanulni akaró 14 és 18 éves fiatal. Mert sűrűn keresik fel az iskolát az érettségi­zettek is, akik szak­mát választanának, hogy a műveltebb, tanultabb szakmun­kásgárda egyre so­kasodó táborába álljanak. De bizony, akik a mechanikai szakmában kívánná­nak clhelyezkedni, ezt a választ kap­ják. nincs felvétel. Komoly, sok em­bert foglalkoztató problémák. Több an ­nál, hogy csak a tanulnivágyók, az őket képező tanárok és a szülők gondja legyen. Nem is csak az övék. Hisz a DISZ Központi Ve­zetősége legutóbbi határozatában fog­lalkozott velük. Idéz­zük: »A 14—18 éve­sek foglalkoztatott­ságának javítása ér­dekében javasoljuk a Minisztertanács­nak: kötelezze a minisztériumokat az iparban elhelyez­kedni kívánó városi fiatalok csökken­tett munkaidővel való alkalmazására és számukra mi­nimális szakmai is­meretet nyújtó alap­technikai tanfolya­mok szervezésére. Javasoljuk a ter­melőszövetkezeti ta­nácsnak, hogy a pa­rasztfiatalok 14 éves koruktól a termelő- szövetkezetek tagjai lehessenek.« Igen, így megol­dást nyerne a fizi­kai munkában való elhelyezkedés, hisz eddig — és ezideig is így van — er­re sincs alkalom. A 14—16 évesek csak idénymunkára me­hetnek. De helyileg is segíteni kellene. Meg kéne, komolyan meg kéne vizsgálni az ipari szakmunkás utánképzés lehető­ségeit, milyen intéz­kedéssel, segítéssel lehetne nem 80, de sokkal több fiatalt elhelyezni ipari ta­nulónak, hogy ők is tanulva, dolgozva hasznosan és céltu­datosan töltsék fia­tal éveiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents