Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-14 / 139. szám

« i B ä s JjyOOOÍKKXKXKKJOOOOOOOOQOÍKKMKXH) CKHK><X><}CK>0<KH><>0eK»ftC£0<>CH> WM ROS AMMCtCtOÛ <H>OOUÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ^O'OOOOOOOOOOOOOLrOOOOOOO A lakosság hasznára, a tsz tagok javára A Szabad Nép Termelőszövet­kezet piaci elárusító üzlete mel­lett most szorgos munkával ké­szül egy újabb elárusító hely, amelyben valóságos kis élelmi­szerüzletet akarnak berendezni a Kossuth Termelőszövetkezet tag­jai, ahol az ő tcrmclvényeiket vásárolhatják majd a kecskeméti háziasszonyok. Az elárusító he­lyen nagy választéka lesz majd a friss zöldségféléknek, de házi töpörtyüt, szalonnát, disznózsírt Is árusítanak majd. Az árusítást már akár a mai napon megkezd­hetnék, mert négy és fél mázsá- nyi zsír, három és fél mázsa sza­lonna és mintegy 15 kiló finom töpörtyű van készenlétben a ter­melőszövetkezet raktárában. — (síipan az elárusítóhelyen vég­zendő utolsó simítások vannak hátra, s ha ez elkészül — kez­dődhet a vásár! A termelőszövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy ha a városi lakosság ellátása szükségessé te­szi, friss sertéshúst is árusítanak a piacon. Még ebben a hónapban teljesítik esedékes hizóbeadásu- kat, s ami azon felül megmarad, piaci értékesítésre, a lakosság jobb ellátására szánták. Az elárusítóhely megnyitása azonban nemcsak a lakosságnak, hanem a termelőszövetkezet tag­ságának is hasznára válik. tTgy tervezik, hogy a piaci bevételből fedezik majd a nyár folyamán a tagság között kiosztásra kerülő készpénzelőleget. A Kossuth és a Szabad Nép Termelőszövetkezetek példájára a Szabadságharcos Termelőszö­vetkezet is rövidesen elárusító- helyet létesít, Szélesedő tömegkapcsolat 560-an vettek részt a tanácstagi fogadóórákon Az 1956-os év első negyedévé­ben 50 városi tanácstag tartotta meg beszámolóját. Az 50 tanács­tagi beszámolón 1233-an vetlek részt és 280-an emelkedtek szó­lásra. A tanácstagok fogadóóráit 560-an keresték fel az első ne­gyedben. 118 panaszt, javaslatot fektettek jegyzőkönyvbe. Városismertető séta Kecskeméten Most kesziiM a rayoslemk a gépállomáson A Kecskeméti Gépállomás traktorosai még nem fejezték be a második kapálást, de úgy tervezik, hogy a jövő hét közepére teljesítik tervüket. Ezért a gépállomás vezetősége már jóelőre gon- gondoskodik arról, hogy a kapálás befejezése után, mihelyt a ga­bona beérik, azonnal kezdődhessen az aratás. ■ Ezt a nagy nyári munkát nagy előkészület előzi meg. A ki­javított gépeket már kezdik kivontatni a termelőszövetkezetekbe, így a borbási Vörös Csillagba és a városföldi Dózsába már kiszál­lították az aratógépeket. A gépállomáson Dómján és Fenyvesi elvtársak, a gépállomás üzemgazdásza és íőagronómusa a brigád­vezetőkkel közösen megbeszélve most készítik a rayon-terveket, hogy azokat a június 16-án, szombaton tartandó gépállomás! ta­nácsülésen is megtárgyalhassák. Községgazdálkodási Vállalat válaszol Az elmúlt héten több levél­író panaszának adtunk nyilvá­nosságot a »Kérés, követelés és mind a tisztaságról« című cik­künkben. Illés István, a Köz­séggazdálkodási Vállalat igaz­gatója elküldte válaszát. A Kada Elek utca 13. számú ház panaszának jogosságát meg­erősíti a levél. Az Ingatlanke­zelő Vállalat nem értesítette őket a szemétgödör megszünte­téséről és arról, hogy hordoz­ható ládákba — ha nem is le­fedhetek — gyűjtik a szemetet. A ház. lakóinak panaszát úgy kívánják orvosolni, hogy addig is, míg nem kapnak korszere szemétládát, sűrűbb időközök­ben szállítják el a felgyülemlett hulladékot. A Kisfaludy utca 16. számú házból nem hordták el a fal­és téglatörmeléket, mert olyan nagy mennyiségben gyúlcmlett •fel, hogy azt a szabályrendelet értelmében a Községgazdálko­dási Vállalat a rendszeresen fi­zetett szemétdíjért elszállítani nem tudja. Köbméteres szemét- megrendelőt. kértek erre a ház- kezelőségtől. Egyébként a ka­pubejáratban most megjelent kis plakát az 1951-ben fogalmazott szabályrendelet kivonata. E kö­vetelmények eddig is fennálltak, éppen ezért függesztették ki új­ra, hogy megszüntessék a lakos­ság és a kihordók közötti vitá­kat. A Jacques üuelos utca 2. sz. ház lakóinak panaszán elsősor­ban az Ingatlankezelő Vállalat­nak kell segíteni. Szeméttároló­edényre volna szükség, hogy rendszeresebbé tudják tenni a szemétszállítást. Ha ez megvaló­sulna, hetenként kétszer el hor­danák a felgyülemlett hulladé­kot. Mi erre a KIK válasza?!... A hónap’végére már kevesebb lesz a por is reggelente a város­ban. A jelenleg nagyjavítás alatt lévő második locsolókocsi elké­szül és üzembehelyeznek két gépi vontatású utcaseprő gépet is. így megvalósítható a levél­írók javaslata: söprögetés előtt fellocsolják az utat. A Szamuelli utca lakóinak panaszára is választ küldött a Gyümölcsszeszipari Vállalat — de a válasz további intézkedést követel. A Talajerőgazdálkodási Vállalat tulajdona az utcán tá­rolt, a szeszfőzde üstjeiből kike­rült bűzös moslék, mely telszívó- korpával és cséi i földdel kever­te n várja, míg az egyetlen von­tató elszállítja. Évenként 6—700 vagon trágyát tudnának biztosí­tani mezőgazdaságunknak, de annak elszállításához kocsi is kellene. Azért, mert a Talajerő- gazdálkodási Vállalatnak nincs több szállítóeszköze (de miért nincs?!) nem lehet egy egész környék levegőjét elrontani. Pénteken tanáesiiléM Június 15-én, pénteken tart­ja nyilvános tanácsülését a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Napirendjén a vég­rehajtó bizottság első negyed­évi munkájáról szóló beszá­moló és egyéb bejelentés sze­repel. A TTIT Bács-Kiskun megyei szervezete e hó 10-én, vasárnap délelőtt rendezte meg első város- ismertető sétáját Kecskeméten. E napon városunkban még elég­gé szokatlan látványnak voltak szemtanúi a járókelők. Ugyanis mintegy 40—50 érdeklődőből álló csoport járta az utcákat, hosz- szabb-rövidebb időre meg-meg- álli a egyes épületek előtt. Juhász István építészmérnök elmélyedt tudással és lelkesedés­sel ismertette városunk múltját es az épületek építészeti jelleg­zetességeit. Ismertetése nyomán képet alkothattunk magunknak a régi Kecskemét kanyargós, szűk utcáiról és földhöz lapult házairól, de ugyanakkor, látva a jelent es a fejlődés lehetőségeit, kirajzolódott előttünk a jövő Kecskemét körvonalai. Be kell vallanunk, hogy még mi, benn­szülöttek is, minden nap el­megyünk egy-egy építészeti re­mekmű előtt anélkül, hogy tud­nák: milyen kor és milyen em­berek kőbevésett gondolatait fe­jezik ki azok. A műemlék-ismertető séta si­kerét nagyban előmozdította dr. Szabó Kálmán tudományos ku­tató azzal, hogy rendelkezésre bocsátotta saját fényképgyüjte- menyét, mely a város múltjának számos értékes dokumentumát őrzi. Rendkívül tanulságosuk és hasznosak a vúrosismertetö sé­ták, melyek szemléltető módon kapcsolódnak a lapunk hasábjain már meghonosodott írásos » Kecs­keméti sétákéhoz. A legközelebbi városismeri eto sétát június 24-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor rendezi meg u T'I'IT. Bővül a klábertelepi idényböíe?őcli* Május 2-án 10 kis lakóval megindult a mindennapi munka a klábertelepi idénybölcsődében. Ahogy szaporodott a munka a földeken, egyre több szülő kérte gyermekének biztonságos elhe­lyezését. Most 13 gyermek tölti .11 vidáman napjait, újabb két gyermek felvételét pedig most kérik a szülők. A városi tanács egészségügyi osztálya biztosítja a pénzügyi fedezetet, előteremti a ruhácskákat, a felszerelést, személyzetet is juttat az idény- bölcsődébe, hogy 15 gyermek szülei nyugodtan végezhessék termelőmunkájukat, Megkezdik u belsöbaííossögi on ősi rendelő építését Már cserép piros!ik az új máriavárosi orvosi rendelő tetején. Már az idén négy orvos rendel a korszerű rendelőkben, gyógyítják a környék betegeit. így megoldódik a máriavárosiak problémája, de rövidesen ezt. mondhatják a belsőbal tószögi rész lakúi is. Ké-* I résükre orvosi rendelő épül, melynek munkálatait már a követ­kező hónapban meg is kezdik. Az új rendelőt a Kada falu mellett a két iskola közötti sarkon tervezik, az elkövetkezendő tanyaköz­pont közepében. Több mint 250 000 forintot fordít a rendelő épí­tésére a város, hogy elérhető közelségben orvos őrködjön az egész Körültekintőbben kellett volna.. Hová mennek a végzett Hmm?... A Közgazdasági Technikán mezőgazdasági tagozatúnak igaz gálái irodája ezekben a napok­ban mindig népes. 23 végzett diái lépi át sorban a küszöbét, hog] elbeszélgessen igazgatójával. 2 múltról, uz iskoláról már keve. szó esik, inkább a jövőről fonnál júk a mondatokat. Kézben a bizonyítvány. K folytatja tanulmányait, ki pedii az iskola padját felváltja az író asztallal. De hol lesz az a íróasztal? Erről beszélgetnek. 2 Közgazdasági Technikum végzet növendékeit várják a termelő szövetkezetek, a hivatalok. Szám vitelben jártas munkaerőt nyer nek velük. A iskola kitünőrendű büszkess gei, a Rákosi Mátyás tanulmány verseny két nyertese. Iféjjas Isi ián cs Huszár Ernő egyetemre megy, a jelesrendű Cs. Kováé: Ferenc is oda pályázik. Egy tár­suk u fegyvernemi tisztképzö is­kolára jelentkezett, a többieket pedig elhelyezi a.z iskola. Annyi kérés érkezett a hivatalokból, ter­melőszövetkezetekből, hogy min­den végzett diák elhelyezkedhet tanult szakmájában. Nem, nem az elten van kifo­gás, hogy a távolsági autóbuszok megállóhelyét a Széchenyi térre helyezték. Nagyobb a hely, a ren­dezett járdaszegély, a ö piros- üléses pad a nagy fák árnyéká­ban minden kívánalomnak meg­felel, — de csak, ha nem esik az eső. És ha esik1' Akkor pechje van az utasnak, mert fedett váróte­rein nem fogadja védőn lelője alá. Mi marad hát más, mint vagy a Széchenyi tér 1. számú Vádat emelt 32 ügyeszstg Farkas Erzsébet és latsai eue» A Műkert padjain édesanyák pihen­nek s körülöttük az apróságok játszadoz­nak. Szaladgálnak, nevetgélnek s a szülők pedig gyö­nyörködnek bennük. Egyszercsak az egyik édesanya fel­ugrik a pádról s alig tudja elrántani gyer­mekét egy szágul- ' dó kerékpáros elől. A szülő annyira megijedt, hogy még összeszidni sem tud­ja a kerékpárost. Az ember azt hin­né, hogy ez egyedüli jelenség! Nem! Egy­kéi; perc múlva újra megismétlődik az előbbi eset, s így megy ez egész dél­után. Nem tudnak nyugodtan játsza­dozni a kis csöppsé­gek, mert néhány vadember összeté­veszti a Műkert sé­tányát az izsáki be- tonúttal. Nem néz­nek semerre, csak száguldoznak. Az édesanyák pe­dig mérgelődnek s tanácstalanul kérde­zik egymástól: Hova vigyük gyermekein­ket, ha még a park­ban sem játszadoz­hatnak viszonylag nyugodtan, Rövidesen azonban kiderült a hamisítás, de elérték azt, hogy -i vállalat nem tett bűnvádi fel­jelentést. 1955. október 28-án ismét lel­tároztak a papírboltban. Ekkor újabb 12 600 forint hiányt mu­tattak ki. Megindult a vizsgálat, amely megállapította, hogy a* pénztárt rendszeresen dézsmált™ Farkas Erzsébet. 8000 forintnyi Összeget vett ki a pénztárból, 1955 tavaszától 1955 októberéig. Ebben segítséget nyújtott Jäger Jánosné. Herczeg Gáborné pedig elmulasztotta a pénztáros ellen­őrzését. Farkas Erzsébet nagylá­bon élt, sokat szórakozott, ruhát, rádiót es cipőt vásárolt. A pénz­tári összesítéseket meghamisítot­ta, hogy a hiányt ezzel eltüntes­se. Az ügyészség a vádiratban azt indítványozta a bíróságnak, hogy Herczeg Gábornét és Bogár Pálnét összesen 9249 forint, Farkas Erzsébetet és Jäger Já- nosnét pedig 8900 forint kár egyetemleges kártérítésre köte­lezze. A vádirat alapján a kecs­keméti járásbíróság rövidesen felelősségre vonja a terhelteket. ház huzatos, nem éppen erre a célra épített kapualja a délutáni órákban esetleg a ílirös (azért esetleg, mert ott lassú a kiszol­gálás, nem várakozásra való hely), no és a nagytemplom elő­tere. Ez a bosszúság az elutazni kí­vánót éri, — de azért tartogat égy kis bosszúságot a Hírős város az átutazóknak is... Néhány napja az egyik leszálló utas nem éppen udvarias megjegyzése üiötte meg fülemet. Szegedről jelt és elfogyott a cigarettára. Pótolni? Messze van a trafik. Ha távgyalogló, vagy híres futó volna, talán megkockáztatná — ő mondta, — de mivel nem az, Itt hagyná a busz. Bosszankod­tak azok is, akik egy kis ha­rapnivaló vásárlásának reményé­ben szálltak le a néhány percig várakozó buszról. Szükség megoldásképpen a Vendéglátóipari Vállalat állított fel ugyan egy italt és némi szá­razsüteményt árusító sátrat, azt is tervbe vették, hogy a sátrat pavilonnal cserélik fel, de ezzel nrég nincs megoldva a fedett váróhely kérdése. Ha a kezdet kezdetén nem volt meg a körül­tekintés, legalább most, sürgős intézkedéssel teremtsenek mó­dot a város gazdái e panaszok orvoslására, hogy az utazni vá­gyók, az átszállók egyaránt kel­lemes emléket vigyenek a Hírős városból. 11 I H F K — A tanév befejezése utáni június 23-án országszerte meg­nyúlnak az úttörőtáborok. A gyermekek üdültetése — általá­ban négy váltásban — augusztus végéig tart. — Vigalom rendezésekor ze­nészeket csak a Művészeti Dol­gozók Megyei Szervezetének a közvetítésével lehet alkalmazni, De sehol egy rend­őr, aki rendre in­tené ezeket a »ver­senyzőket«. Hiány­zik az a tiltó felírás is, amely szükség- szerű, úgy, mint a Katona Józseí-park- ban: »Kerékpározni a parkban büntetés terhe mellett tilos.* Igazuk van azok­nak a szülőknek, akik jogosan mond­ják: a park nem versenypálya. Re­méljük, ezt a jogos kívánságot figye- ( lembe veszik az il­letékesek és rövide­sen intézkednek a szülők, gyermekek megnyugtatására. Nyitott szemmel Pihenőhely, vagy versenypálya ? A napokban foglalkoztunk a KISKER-nél megtartott jog- propaganda előadás tanulságai­val. Megírtuk, hogy a vállalat­nál 1954—55-ben sűrűn elő­fordultak leltári hiányok. Mező (Imre, a járási és városi ügyész- / ség vezetője arról értesített fcen- 'Inünket, hogy Farkas Erzsébet és k társai leltári hiányának ügyében /elkészült a vádirat és azt máris /átnyújtották a kecskeméti járás­ai bíróságnak. { Az ügyészség Farkas Erzsébet és Jäger Jánosné társadalmi tu­lajdon sérelmére ismételten és ) bűnszövetkezetben elkövetett [sikkasztás büntette címén emelt /vádat. Herczeg Gáborné és özv. ) Bogár Pálné ellen magánokirat- \hamisítás és hűtlen kezelés a vád, Bíró Erzsébet ellen pedig /magánokirathamisítás bűntette. ) A Herczeg Gáborné vezette ^papírboltban 1955. januárjában '12 955 forint leltári hiány mutat­kozott. A leltározáskor Bogárné (vetette fel Herczegnének azt a ötletet, hogy a meglévő 5000 ív 'indigó helyett 10 000 ívet vegye­lek fel a leltárba. Ehhez hozzá­járult Bíró Erzsébet központi ellenőr is. így a hiány 6255 fo­rintra csökkent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents